Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-26 / 200. szám
1971. aug. 26., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 t j üzemcsarnok és szociális létesítmények 'l óhajban A Tokaji Vas- és Fémipari Kisipari Szövetkezet közgyűlése a közelmúltban tárgyalta meg és fogadta el egyhangúlag a vezetőség által kidolgozott IV. ötéves tervjavaslatot. A közgyűlést akkor tartották meg, amikor az első l'élév elteltével a szövetkezet dolgozói már jól ismertek eredményeiket. A terv szerint az idén 24,5 millió forint termelési értéket kell produkálniuk, amiből az év első haL hónapjában már 12 millió forint termelési értéket realizáltak. liszta nyereségük pedig 1,650.000 forint. Többek között ennek köszönhető, hogy az idén szeptember 1-ig kétszer kerül sor bérfejlesztésre. A viszonylag magas tiszta nyereség lehetőséget adott és ad arra, hogy a kétszeri bérfejlesztés következtében összesen mintegy 6 százalékkal emeljék a szövetkezet dolgozóinak a bérét. Természetesen differenciált elosztásról van szó. a végzett munka, illetve a szövetkezetben eltöltött idő arányában. A kiváló eredmények ellenére is egyik legnehezebb időszakát éli a Tokaji Vas- és Fémipari Kisipari Szövetkezet. A termelési feladatok megoldása mellett ugyanis most folyik a tokaji üzem rekonstrukciója. Ennek keretéljen mintegy másfél millió forintos költséggel új, 750 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot építenek saját beruházásból, saját; épitőbri- Sádjuk kivitelezésével. A tervr szerint az új üzemcsarnok az év végére Ítészül el. Itt kerül sor majd azoknak a munkafolyama,toknak az elvégzésére, amelyet eddig a szabad ég alatt, az időjárás viszontagságainak kitéve folytattak le. Az új üzemcsarnok megépítésével ilyen módon nagymértékben javulnak a munkakörülmények. A rekonstrukció tervében szerepel egy régi épületnek az áttudnak használni — 150-et gyártottak le és adtak át a megrendelőnek, az Országos Mentőszolgálatnak. Ezeknek ipül az ú,j üzemcsarnok alakítása is, amelyben az irodát, női, férfi öltözőt, fürdőt, valamint az üzemi étkezdét rendezik be., ügy, hogy az kulturális rendezvényekre is felhasználható legyen. Ilyen értelemben olyan szociális létesítményekhez jutnak a szövetkezet dolgozói, amelyek már régen hiányoztak itt. E munka végeztével sor kerül a jelenlegi irodahelyiség átalakítására. ahol is tümeg- cikktermelő üzemet akarnak kialakítani. Ide 50 új női munkaerőt vesznek fel, majd annak idején és tanítanak be. A rekonstrukciós munkálatok mellett természetesen a termelés kérdéseit sem hanyagolják el. Határidőre teljesítik vállalt kötelezettségeiket. A Budapesti Nemzetközi Vásáron az OKISZ vezetősége által kiváló termékért plakettel jutalmazott betegszállító kocsiból — amelyet a legszűkebb lépcsőházban is Bővül az antójaü kapacitás Az A)F1T XVI-os Autójavító VáMatának középtávú tervét az igények alapos felmerése előzte meg. A technikai haladással értelemszerűen együtt járt a gépkocsipark növekedése: az áru- szállítás kisebb távolságokon a vasútról fokozatosan átterelődik a közútra; a vállalatok, termelőszövetkezetek évről évre bővítik tehergépkocsi-parkjukat és ismertek a számok, hogy a IV. ötéves terv során, de már az idén és a jövő évben is rohamosan növekszik a magánkézben levő személygépkocsik száma. A javító, karbantartó kapacitásnak ezzel kell lépést tartania. A javításra szoruló gépkocsik nyilvánvalóan megoszlanak a megyében működő szervizállomások között, ezek többsége azonban nem rendelkezik olyan felszereltséggel, mint a XVI-os autójavító, melynek központi üzemében a tehergépkocsik, autóbuszok teljes nagyjavítását is elvégezhetik. Az ezer dol- "ozót foglalkoztató vállalat összesen hat üzemmel, ebből Miskolcon hárommal rendelkezők. A meglevő kapacitást kell tehát ésszerűbben kihasználni és a tervezett üzembővitésekkel Észak - Magyarország területén — beleértve Egert. Salgótarjánt, Gyöngyösi — elsősorban azt elérni, hogy a javításra, garanciális szemlére beadott teher- és személygépkocsikat minél rövidebb idő alatt újra visszaadják a forgalomnak. A 3-as számú üzemegység néven ismert hejőcsabai karbantartó állomás jelenleg minden tínusú. az országba behozott szem*)'"-'• -kocsi garanciális javítására és kettes szerotejéro -alkalmas. azdSger- ben, Gyöngyösön és Salgó- larjtártban tervezett fejlesztés azt célozza, hogy ezeken. a helyeken továbbra is csak személykocsikat fogadjanak. Az autóbuszok, teherautók nagyjavítása, fődarab cseréje ezen túl is miskolci központi üzemben és az ugyancsak Miskolcon, a Besenyői úton levő motorszereidében történik. A terv ilyenformán két részre oszlik: a fejlesztés címszó alatt említett új üzenlek létrehozására és a meglevők bővítésére. A jövő évben Hatvanban. a IV. ötéves terv második felében Leninvá- rosban és Szerencsen cpiil új szervizállomás. A hosszabb lávú tervek szerint Sárospatakon, Kazincbarcikán és a megyén kívül Balassagyarmaton is épül új üzem. Ilyenformán az észak-magyarországi tájegység minden jelentős vonzási körzetét ellátják javító-karbantartó állomással, miáltal a meglevők túlzsúfoltságát is csökkentik. Közelebbi időben is hamarább megvalósuló fejlesztést hajtanak végre Miskolcon, Egerben és Salgótarjánban. A központi üzem kapacitásbővítését, például már 1973 decemberéig elvégzik a IV. ötéves terv idejére tervezett valamennyi bővítéssel pedig a jelenlegi vállalat éppen a duplájára nő, már legalább ezer új dolgozóra, elsősorban szerelőkre, szakképzett munkásokra lesz szükség. Az ismert munkaerőhiány miatt ez okozza a legtöbb gondot: a jól képzett szakmunkás. Amidőn tehát a terv a kapacitásbővítéssel számol, már most hozzá kellett fogni a szakmunkás- utánpótlás biztosításához, amit részben az üzemen belüli képzéssel, részben pedig szakmunkásképző intézetekkel való szorosabb együttműködés révén oldanak meg. Kifizetődik a normaóra-megtakarítás korszerűsítették a UIGLI* újítási szabályzatát Szabados György felv. az új rendszerű betegszállító kocsiknak a kipróbálása most van folyamatban. Amennyiben beválnak, a kisipari szövetkezet e termékből nagyobb megrendelésre számíthat. Hetvenezer tüzoltóveder gyártására kötöttek szerződést, amelyből még e héten készül el az ötvenezredik. Természetesen folyik hagyományos termékeik; az oxi-j gén- a zsaktargonca, a rakta- ‘ ri szállítókocsi, a teleszkópos oxigéntargonca es az úgyne-1 vezeti építőipari jappánerek gyártása. Emellett kielégítik a kereskedelemnek vaskapura, illetve kerítésmezőre szóló megrendeléseit is. A tervek szerint a negyedik negyedév, ben kerül sor különféle tűz- oltofelszerelések, karabinerek i .sorozatgyártására, valamint * az Alumínium Alkalmazási j Központ kísérletei alapján ki- ! dolgozott újszerű, színesre eloxálható alumínium kilincsek sorozatgyártására. A szövetkezet vezetőinek és dolgozóinak egyaránt nagy gondot jelent a rekonstruk-; ció és a termelési feladatok egyidejű, párhuzamos megoldása. Az eredmények azonban arra engednek követkéz, telni, hogy e két fontos feladat megvalósítása a nehézségek ellenére is sikeresen folyik. Ezt nagymértékben elősegíti a szocialista munkaverseny is. O. J. j Elvileg talán senki sem vitatja, hogy az újitómozga- lom nemcsak népgazdasági, hanem vállalati szinten is a hatékonyabb, az eredményesebb gazdálkodást szolgálja. A gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetését követően mégis szinte mindenütt csökkent a beadott újítási javaslatok száma; sokan már a mozgalom válságáról beszéltek. Az átmeneti visszaesés okai azóta lényegében tisztázódtak, ezeket most nem érdemes újra részletezni. Alapvetően az újítások díjazási, elismerési rendszerével kapcsolatos vállalati és egyéni érdekelv összhangjának zavarai okozták a megtorpanást. Az utóbbi években — elsősorban a valóságos érdekek felismerésének eredményeként — a vállalatok nagy részénél ismét; magára talált, fejlődésnek indult az újítómozgalom. Az átlagosnál is nagyobb sikerek születtek a Diósgyőri Gépgyárban. ahol valóban ösztönző érdekeltségi rendszert tudtak kialakítani. A fejlődést jól mutatja mind a beadott, mind az elfogadott, illetve hasznosított javaslatok számának gyors ütemű növekedése. 1971. első felében kereken százzal több javaslatot nyújtottak be az újítók, százzal többet fogadott el és nyolcvannal több javaslatot hasznosított a vállalat, mint egy évvel korábban. Az újításokból származó megtakarítás csaknem 2 millió forinttal növekedett. Vmi Iftvább csökkent Ketsegteien fejlődésről tanúskodnak az említett eredmények. Az újítások egyik igen fontos területén — az egyes munkáknál felhasznált normaórák számát csökkentő újításoknál — azonban továbbra is aggasztó visszaesés tapasztalható. 1967-ben a DIGEP-nél bevezeted újítások 223 ezer munkaóra megtakarítását eredményezték. 1968-ban csak 146 ezer. az elmúlt esztendőben pedig már csak 69 ezer normaóra volt a megtakarítás! A rohamos csökkenés az érdekeltség hiányával magyarázható. 1968 januárja előtt a rendeletek előírták, líogy azok a fizikai dolgozók, akiknek újítása normaóra-megtakarítást eredményezett, az újítási díjon felül hat; hónapon át kiegészítő keresetként élvezhették a korábbi normához viszonyított többlet-teljesit- mény ellenértékét. A reform bevezetésekor életbe lépett kormányrendelet nem említette külön a normaóra- megtakarító újításokat. Igaz. ez ..keret-rendelet ', amelyet a vállalatok maguk tölthettek meg tartalommal, de talán az egész országban nemigen akadt vállalat, amely saját hatáskörében gondoskodott volna az ösztönzésről az ilyen jellegű újításokra. A hatákittwsiig igéim1 A negyedik ötéves terv célkitűzéséi a termelékeny - ség, a hatékonyság növelését állították a vállalati erőfeszítések: középpontjába. A nagyobb hatékonyság igényét fejezi ki a bérszabályozás alapjául szolgáló, úgynevezett hatékonysági mutató is, amely arra ösztönzi a vállalatokat, hogy nyereségük növelése közben fokozottan takarékoskodjanak az élőmunkával. A vállalatok számára tehát igen fontos a normaóra-megtakarítás, s e törekvésük csali szerény eredményeiket hozhat az újítók segítsége nélkül. A Diósgyőri Gépgyárban most új ösztönző bevezetésével teszik érdekeltté a dolgozókat a normamegtakaritást hozó újítási javaslatok kidolgozásában. Akar fizikai, akár műszaki munkakörben dolgozik az újító, az újítás bevezetésétől számított egy év alatt elért normaóra-megtakarításért óránként átlagosan öt forint jutalom illeti meg — az újítási díjon felül. Az új ösztönző nincs ellentétben a kormányrendelettel. sőt, igen jól tükrözi annak szellemét. Azt. líogy a vállalatoknak — a szakszervezeti szervekkel együtt — maguknak keli gondoskodniuk róla: az űjítómozgalom fejlődjek és segítse hatékonyabb gazdálkodásukat. Jelentős előrelépés A DIGÉP korszerűsített újítási szabályzata jelentős eredményeket ígér. Igaz, az új ösztönzőt még alig két hónapja alkalmazzák, így a számszerű értékelés korai lenne. De az elmúlt évek újítási hónapjainak tapasztalatai — amikor ennél sokkal szerényebb, rendkívüli jutalmakat adtak a munkaidő-megtakarítást hozó újítások szerzőinek — azt mutatják, hogy a® anyagi érdekeltség megteremtésével szinte ugrássae- rűen nő az ilyen ieöeífü újítások száma is. Annak idején sok bírálat érte az újítások elismerését szabályozó kor- mánjTendcletet. Egy részük jogos volt. s mint ismeretes, néhány pontjában tökéletesítették is azóta a rendeletet. De — mint eaS a Diósgyőri Gépgyár eúeügt eredményei és törekvései w bizonyítják — elsősorban magukon a v ál latotokon múlik, milyen tartótommal töltik ki a rendelet meghatározta kereteket, Flanek Tibor Eszméink hatása- „Ugyanazok az emberek, akik a 5 társadalmi viszonyokat anyagi- " termelési tevékenységüknek — megfelelően létrehozzák, terme- £ lik társadalmi viszonyaiknak = megfelelően az elveket, eszme- = két. kategóriákat is.” (Marx) A 'J'AltSADAIXJM bonyolult folyamatainak alakulását; különböző tényezők befolyásolják. A dialektikus materializmus — az idealista társadalom- felfogással ellentétben — az anyagi, gazdasági viszonyoknak tulajdonít elsődleges és meghatározó jelentőséget. A gazdasági tényezők elsődleges szerepe azonban nem zárja ki és nem szoríthatja háttérbe az eszmék, az ideológia szerepét. S fontos ennek szem előtt tartása társadalmi fejlődésünk mai szakaszában, amikor — örvendetes mórion — az anyagi-gazdasági érdekeltség fokozott érvényesülése egyre inkább kézzelfogható — ám mutatkozik az is, hogy ez önmagában veszélyes egyoldalúságot eredményez, torzulásokhoz vezet; önzést, harácsolást szül, akadályozza az ember harmonikus, minden oldalú fejlődését, személyiséggé válását. Az ember ugyanis értelmi és érzelmi lény. akinek — elsődleges anyagi szükségletei mellett — szellemi ..táplálékra” is szüksége van, életét, tevékenységét eszmei, pszichológiai, művészeti tényezők is befolyásolják. A társadalmi tevékenységben az anyagi és eszmei tényező dialektikus kölcsönhatásban érvényesülnek. Amint fenti idézetből is kitűnik, az elvekei, eszméket is az emberek hozzák létre termelési tevékenységüknek megfelelően, az anyagi-gazdasági viszonyok tükröződéseként — de az ember eleve nem „ösztönösen'’ tevékenykedik, munkáját, magatartását tudati tényezők is irányítják. AZ ESZMÉK SZEREPE, hatása egyre inkább arra irányul, hogy az egyén társadalmi tevékenységében, általános emberi magatartásában — s a szocialista típusú embernek erre a szintre kell tudati fejlődésében eljutnia — egyre tudatosabban és pontosabban használja fel azokat az elveket, tételeket, kategóriákat, amelyeket az anyagi tevékenységi folyamatok eredményeznek. Aki megérti, s tudatosítja magában ezeket a kategóriákat — alkalmasabbá válik társadalmilag szükséges tevékenysége elvégzésére is. Az új gazdasági mechanizmus keretei között — például — egy sor új közgazdasági kategóriával kell nap mint nap megismerkedni. S mindjárt hozzátehetjük, hogy e kategóriák megértése, felhasználása ténylegesen segíti gazdasági feladataink végrehajtását, a termelékenység emelését, anyagi jólétünk fokozását. Annál inkább állítható ez. mert — mint Marx írja — ..A közgazdasági kategóriák csak a társadalmi, termelési viszonyok elméleti kifejezései, absztrakciói.” — s ezek az eszmék, elméleti tételek — ez esetben szinte „egyenes közvetlenségben” — vissza is hatnak a társadalmi, gyakorlati tevékenységre. Az eszmék hatása — természetesen — csak akkor lehet pozitív, ha helytálló, igaz tükröződései a valóságnak, s széles tömegek tették azt magukévá. Ha az eszmékben helytelen tükröződés jelentkezik. ha nem igaz módon tartalmazzák a valóság jelenségeit, folyamatait — a gyakorlati tevékenységben is deformálódás következik be. Fontos feladat tehát, hogy minden területen — üzemekben, termelőszövetkezetekben, nők és fiatalok körében egyaránt — terjesszük, propagáljuk helyes, igaz eszméinket. Ez most további fejlődésünk szempontjából elsőrendű feladat. A marxizmus korunkban is fejlődik, gazdagodik. Egy-egy kérdés helyes megértése és megvilágítása nagy körültekintést, részletes, sokoldalú elemzést kíván. Feltétlenül ügyelnünk kell eszméink tisztaságára, mert akadnak még szektás, dogmatikus, másfelől pedig liberális, revizionista nézetek. Esetenként: zavarokat okoz a kérdések különböző megvilágítása, nehéz eldönteni: melyik a helyes álláspont. Egy adott kérdésnek — persze — végső soron csak egyetlen igaz, marxista megoldása van. még ha ehhez a megoldáshoz többféle tudományos, egyformán jogos úton lehet is eljutni. Egyetlen marxista megoldás van akkor is — s ebből következeteseknek kell lennünk! —. ha új problémákat elemezve, a különböző megközelítések eredménvei- nek vitája után jutunk is csak el a már ma elérhető igazsághoz. A MI ESZMÉNYÜNK a tudatos, cselekvő ember, aki új és u.i körülmények között, egyre magasabb szintre jutva küzd a valóság megváltoztatásáért. Ezt a harcot ma már a földkerekség nagy részén a marxista—leninista pártok vezetik forradalmi elméletük alapján. S a harc végső eredményeként az emberiség — hosszú, áldozatos, hősies fejlődés után — a tudatosság legmagasabb fokát éri el. amelyben már a történelem többé nem vak sors. liánom saját alkotás. Be. Tóth Sándor Termelés és rekonstrukció
