Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-25 / 199. szám

1971. aug. 25., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Gépesítik a vasúti munkát i m Francia tapasztalatok alap­ján a mozdony irányítás auto­matizálására tettek javasla­tot a szombathelyi vasútki- bernetikai tanácskozás keddi záróülésén. Ez. mint rámutat­lak. tízszázalékos megtaka­rítást jelent a manuális moz­donyirányításhoz képest. E fontos vasúti művelet gépesí­tésére lényegében már ha­zánkban is megtörténtek az első lépések, a folyamatot azonban meg kellene gyorsí­tani. A gépi irányítással fel­számolhatók a forgalmi egyenlőtlenségek, Megoldható a vonatok rangsorolása, a a megbízható vonattervezés, a szerelvények pontos foga­dása. indítása és kezelése az állomásokon, továbbá a za­vartalan személy zetellá tás. A franciáknál használt automata mozdony irányi tó gépcsalád szinte pillanatnyi helyzetnek megfelelően mun­kálja ki a legsürgősebb ten­nivalók „menetrendjét”. , ^ A liaríai Lenin Tsz az idén 40 holdon termel vöröshagymát, j Az egyik 22 holdas táblán megkezdték a piaci vöröshagyma ; szedését. A 22 holdról mintegy 100 mázsa termésre számi- j tónak Mill iók a bokrokon A nyári erdő kincsei Ä csiga Franciaországba utazik Csipke, som, málna és megannyi más termék gyűlik az idén is a Bükk, a Zemp­lén, a Cserehát erdőségeiből. A gyűjtők körülbelül a sze­zon felénél tartanak, érde­mes hát számot vetni: mit ad a nyári erdő? Erről be­szélgetünk dr. Kolos Oszkár- .néval, az Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat üzemve­zetőjével. — Megérezték-e az erdők a száraz időjárást? — Feltétlenül megérezték, ha nem is olyan nagy mér­tékben, mint a kultúrnövé­nyek. Például gombából a nyáron a piacokon is csak keveset lehetett látni, a ki­rándulók pedig alig találtak néhányat a hegyekben. Ez a kitűnő eledelünk az idén szinte teljesen eltűnt az er­dőkből. Az ehetőkből inkább csak az igénytelenebb fajták találhatók, a mérgezőek vi­szont bírják ezt az időjárást is. Jó, ha a kirándulók fi­gyelembe veszik: nagyobb­részt most csak mérges gom­bát találhatnak! — Mi a helyzet a gyógynö­vényekkel ? — Gyógynövényekből bősé­gesen terem, az igényeket teljesíteni tudjuk. Kora ta­vasztól kezdve .szerezzük be, s raktározzuk a gyógyfüveket. Idáig 23 súlyvagonnyi meny- nyiséget szállítottunk le, nagyrészt gyermekláncfűvel, kamillát, és mogyorólevelet. Ezenkívül teljesítettük az ür- mös gyárak fehér üröm meg­rendelését is. — Az elmúlt években nagy mennyiségű éticsigát szállí­tóit a vállalat Franciaország­ba. És most? — A MAVAD-nak 260 va­gon éticsigát adtunk át. Vá­sárló körünk ugyanaz, mint tavaly, tehát ez a „csemege” a nyugati országokba kerül. — Nálunk továbbra sem kedvelik a csigát? — Egyáltalán nem kedve­lik. Továbbra is a francia asztalok kedvence maradt. — A szörpkedvelők népes tábora különböző erdei gyü­mölcs aromák között válogat­hatott. Milyen lesz a vá­laszték jövőre? — Nekik azt ígérhetem, hogy a tavalyinál nagyobb mennyiségű, de azzal azonos minőségű italt juttatunk a boltokba. Már megkezdődött a som préselése, amit ugyan­csak helyben dolgozunk fel szörppé. A felvásárolt 10 va- gonnyi málna az ősz folya­mán beérő gyümölcsökkel együtt szintén palackokba kerül. Teljesítettük lengyel exportunkat is, ahová 60 va­gon erdei szörpöt küldtünk. Megkezdődött a magas C-vi- tamin tartalmú csipkebogyó feldolgozása is. A szárított csipkehús néven forgalomba hozott termény nagy népsze­rűségnek örvend. Ebből is nagy termés várható. — A vállalat az erdőgaz­dasagokkal és a hegyvidéki termelőszövetkezetekkel ko­operációs szerződést kötött. Ez mit segít elő? A begyűjtést igyekeztünk így jobban megszervezni. Az év felén üzemvezetőségünk 40 millió forint haszonnal zárt, I és ez megközelíti a tavalyi j összbevételt. S mivel a fő- j szezon még hátra van, a nye- | reség várhatóan nagyobb lesz i a múlt évinél. Kármán István j A nyékládhnzi áíész ét­terme, szűkös vegyes boltja, a Tejipari Vállalat tejboltja, a miskolci áfész strandbü­féje hivatott jelenleg a nagy vonzerejű Mályi-tó sokezres vendégseregének ellátására. Mindenképp örvendetes, hogy már két áfész is letelepedett itt, de az egységek száma bi­zony még kevés. A vendég semmilyen tekintetben nem nagyon válogathat, de azért — próbálkozik. ,, Mintha bennünket szidnának A Mályi községi Tanács az ellátás tekintetében is igyek­szik jó gazdája lenni a tó­nak. Gyakran az elnök, vagy a titkár telefonál az élelmet, az italt elosztó központok­hoz: „Mennyit szánnak a Mályi-tóhoz? Kevés! Hozza­nak többet!” Természetesen, hogy mindenről elsősorban az egységek vezetői gondoskod­nak. de azért a tanács is fi­gyeli ml történik, hogyan történik. — Ha a vendégeknek nem tetszik valami, úgy érezzük, mintha személy szerint ben­nünket szidnának — mond­ja a tanácstitkár. — Hiszen a tó itt. van Mályiban, a ven­dégek hozzánk jönnek. Arra törekszünk, hogy minél ke­vesebbszer szidjanak. Ami az egységek ellátásai illeti, nincs is nagyobb baj. A tanács egészséges törekvé­sét -— a vendégek érdekeit szolgáló törekvését — jelzi az a lény is, hogy a ló part­ján két áfész. tehát lényegé­ben két cég kapott helyet, a várható, egészséges konkur- rencia reményében. Seaítsón lenne, nem k ónk urrcncia Az ellátás központja már évek óta kétségkívül a nyek­ládházi áfész étterme. .Melc időnként üres, időnként pe­dig egy gombostűt sem le­hetne leejteni benne. És ha .vannak panaszok, — mert vannak azért — akkor ezek abból a bizonyos „gombos- tűs” időből fakadnak. Ilyen­kor fordulhat elő, hogy a sö­röspohár nincs egészen tele, hogy a várakozásba belefá­radva többen inkább elmen­nek, hogy kifogy néhány étel. De azért ital is. étel is van mindig, ha az utóbbi nem is nagy választékban. Főleg ne­héz ételek vannak, de az ét­ierem dolgozói szerint a ven­dégek ezeket kérik, mivel a víz „kihúzza” az erőt belő­lük, s jó étvágyat. csinál. (Azért érdemes lenne meg­próbálni a könnyebb étele­ket is. Hátha!) Sör viszont csak augusztus 29-án es ezt követően vagy két napon át nem volt kapható, egyébként mindig tudtak szolgálni ve­le. Kevés étteremben hallhat­nánk ugyanezt! Sok gonddal küzd az étte­rem. Légióként szakember- hiánnyal. Ugyanis idényjelle­gű munkáról van szó, a szakemberek pedig érthetően állandó munkahelyen dolgoz­nak szívesen. Vannak napok, amikor az étterem 1300 forin­tot forgalmaz, és vannak na­pok, amikor 30 ezret. A je­lenlegi gárda nehezen bírja a ritmusváltást. A takarítás is teljes egészében az ő dol­guk, mivel takarítónőt nem kapnak. (Hatórás munkaidő lenne, ezer forintért.) 'Az étterem vezetője szak­ember. De: szinte minden évben más és más. Hogy mi­kor éppen ki a vezető, ez az áfész dolga. Nem valószínű azonban, hogy a sűrű csere jó szolgálatot tesz. Miskolc központjában levő vállalat nagy gyakorlattal rendelkező perfekt gyors­as gépírót keres azonnali belépéssel. Leveleket „Sürgős” jel­igére a Magyar Hirdető­be, Miskolc, Széchenyi u. S3, sz. alá kérjük. Nagyváradtól Dácia, a „saját gyermek & Románia országútjait jarva nem nehéz felfedezni az iparfejlesztés, az ipartelepí­tés sűrűn előbukkanó nyo­mait. Az adatok azonban he­lyenként mégis meglepőek, így például PUestiben, ahol elmondják hogy a 10 evvel ez­előtti 40 000 lakosú kisváros lakóinak száma immár 140 000. Olajfinomító, ruha­gyár, vegyiüzem, fafeldolgo­zó sfb. létesült, fejlődött, s itt van a pitestiek. de egész Románia egyik legnagyobb büszkesége, a Dácia személy- gépkocsi gyár. A gyár egyébkent rendkí­vül fiatal: mindössze egy ev ('s négy hónapig tartó építés után 1068 augusztusában ad­ták át rendeltetésének. A Renault—8 és a Renault—12 lieenc alapján a Dácia 1100-as és a Dácia 1300-as típusokat kezdték gyártani. Amióta felépült a gyár, ösz- szesen 45 000 Dácia típusú személygépkocsit, gyártottak Romániában. 1073 74-ben ezt már évi termelésként terve-. , zik, 1975-re plédig el kíván­ják érni az évi 55 000 kocsit. Az igény rendkívül nagy az országban a Dáciák, különö­sen az 1100-as iránt Az öt­személyes kiskocsi valóban sok előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Hetvenöt kilo­méteres óránkénti sebesség esetén 6,8 liter benzint fo­gyaszt. százkilométerenként, maximális sebessége 1.35 ki­lométer óra. Az 1300-as változat telje­sítménye 8 lóerővel nagyobb, jobban gyorsul, végsebessé­ge 140 kilométer, s a fogyasz­tása mindössze 2 tized liter­rel több mint „őccséé”. Az 1100-as ára 55 000, az 1300-asé 70 000 lei, s a megrendelés­től legalább hat hónapot kell várni rájuk. A tervek szerint a Dácia egyre inkább „saját gyer­mek” lesz Romániában, hi­szen amíg kezdetben az al­katrészek Franciaországból érkeztek, s itt lényegében csak összeszerelés történt, ma már a motornak is több mint a fele otthon készül. Az el­múlt. év eleje óta nem keve­sebb, mint hatvan gyár állt rá az országban a Dáeia-r.l- kalrészek készítésére, s ez é” végéig 75 százalékban, a jövő év végére pedig már 08 szá­zalékban salát, anyaggal, al­katrésszel kívánnak dolgoz­ni. Sőt. már a francia part­ner megrendelésére is gyár­- v, 1300-as Dáciák az 1971-es Budapest: Nemzetközi Vásáron urnák alkatrészt, egy francia kocsitipuühoz náluk készül a sebességváltó mű. s a vevő eddig igen elégedettnek mu­tatkozott. Románia országútjain a legtöbb hazai jelzést és rend­számot. máris a Dáciák és az ARO-k viselik, s számos már­kának. így például a kis Fiatoknak a száma többé aligha emelkedik. Ha csak a „saját gyermek” nem tesz valami rossz fát a tűzre. A közönség viszont jön, gyarapodik, a ló környéke szépül, fejlődik. Az MHSZ könnyűbúvárai már az orszá­gos bajnokságokat is itt ren­dezik. Üjabb versenyek, újabb tömegek. És van egyet­len étterem. Teljesen hihető, logikus, amit az étterem ve­zetője a strandbüféről mond: — Segítség lenne. nem konkurrencia. Hiszen a kö­zönséget megosztaná vala­melyest. így mi is nyugodtab- ban dolgozhatnánk, jobb körülményeket biztosíthat­nánk. Inni lehet... A strand a községi tanács néhány éves. még nem elég­gé népszerű létesítménye. Ha­talmas pénzekbe került, szé­lien ki is építették. Többek között azokkal a célkitűzé­sekkel. melyeket fentebb az étterem vezetője is megfo­galmazott. A reményeket azonban egyelőre nem váltotta be. Arról volt szó ugyanis, hogy a strandbüfé negyed- osztalvú áron éleit is árusít. Az elképzelés valóra váltását itt is személyi problémák akadályozták meg. Nincs megfelelő szakember. Jelen­leg inni lehet a büfében, en­ni azonban nem. A miskolci áíész-től kapott tájékoztatás szerint ezen az állapoton változtatni fognak, de csak a jövő szezonban. Az a tervük, hogy a büfé kony­háján egytál ételeket, bab- gulyást, bográcsgulyást stb. főznek, ehhez adottak is a technikai feltételek. Biztatás­ként a miskolci áfész ven­déglátó osztályvezetőjétől: ­— Mi magunk is kedvel­jük a tavat, és mindent el­követünk, hogy jövőre a mi büfénket is szívesen keres­sék majd fel a vendégek, mind az étel, mind az ital kedvéért. 1 strand A strandról azonban szük­séges még elmondanunk egyet s mást. A tóból „kinyesett” me­dence ötletes, jelenlegi álla­potában azonban nem valami vonzó. A további alakítást, rendezést illetően van meg tennivaló. A községi tanács mindezek tudatában van. a következő szezonra a szüksé­ges munkálatok elvégzését tervbe is vette. Számos szol­gáltatást is rendszeresíteni akarnak. Gumimatracok, strandruhák, esetleg csóna­kok kölcsönzését. Mindehhez persze pénz kell. De megérné, mert mind­annyian mérgelődünk: meg­éri-e strandbelépőt válta­nunk, vagy minden tiltó ren­delkezés. intelem ellené­re inkább a nyílt vízen lu­bickoljunk, vállalva a nyil­vánvaló veszélyeket. Kétségtelen, hogy egy jó büfé megfelelő konyhával, árakkal ugyancsak a vonzó szolgáltatások közé tartozna. Javíthatna a tó egész ven­dégseregének ellátásán. Priska Tibor Milyen az ellátás a Mályi-tónál ? Szakemberek kerestetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom