Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-25 / 199. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 199. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1971. augusztus 25. . Ltsssezi Pál finnországi látngatásai I.osonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és kísérete kedden reggel a hietaniemi temetőben megkoszorúzta Paasikivi elnök sírját. A sírnál díszőrség állt, amikor Losonczi Pál elhelyezte ko­szorúját. A magyar küldöttség ez­után a parlament épületé­be hajtatott, amelynek lép­csőin Rafael Paasio, a par­lament elnöke és Johannes Virolainen, a parlament al- elnöke köszöntötte a ma­gyar államfőt. A magas ran­gú vendégeket a parlament állam-termébe vezették, ahol Paasio elnök beszámolt a finn parlament tevékenysé­géről, ezután átmentek az üléstermen keresztül a par­lament elnökének szobájá­ba, ahol az Elnöki Tanács elnöke beírta a nevét a par­lament vendégkönyvébe. Paasio átadta Losonczi Pál­nak a finn parlamentet is­mertető könyvet. Helyi idő szerint 11 óra­kor a magyar államfő és kísérete a Strömberg Rt. pitäjänmäki gépgyárában tett látogatást. Ez a gépgyár különösen jó kapcsolatot tart fenn magyar partnereivel. Többek Között ez az üzem gyártotta és szállította ha­zánkba a Lábatlani Papír­gyár berendezéseit. Az üzem­ben magyar nyelvű feliratok és a dolgozók képviselői kö­szöntötték a látogatókat. Ezután a magyar küldött­ség gépkocsisora a Helsinki környékén levő Akseli Gal- len-Kallela Múzeumba 1á­(Folytatás a 2. oldalon.) Javaslat a Jarring- itiisszió felújítására Az MTI kairói tudósítója az A1 Gumhurija című lap­ra hivatkozva jelentette, hogy Londonban és Párizsban be­hatóan tanulmányozzák azt a javaslatot, amely szerint új formulát kell találni a Jar- ring-misszió felújításához. Londoni hivatalos körök­ben nagy fontosságot tulaj­donítanak Douglas-Homc kül­ügyminiszter szeptember 12- én, tehát nem sokkal az ENSZ-közgyúlés megkezdése előtt esedékes kairói látoga­tásának. Erre olyan idő­pontban kerül sor, amikor nyilvánvalóvá vált az Egye­sült Államok úgynevezett „csendes diplomáciájának" kudarca. Az angol—egyiptomi tárgyalásokon fokónt a két­oldalú kapcsolatokról és a közel-keleti helyzetről foly­tatnak eszmecserét. Egyezmény a „frontvárosról“ Augusztus 25: Uruguay nemzeti ünnepe Zabelin, a TASZSZ tudó­sítója foglalkozik az uruguayi helyzettel abból az alkalom­ból, hogy augusztus 25-én van Uruguay nemzeti ünne­pe: 1825. augusztus 25-én a spanyol és a portugál gyar­matosítók ellen vívott küz­delem eredményeképpen ki­kiáltották Uruguay politikai függetlenségét. Uruguay azonban a mai napig sem szabadult fel a nagy kapitalista országok gazdasági elnyomása alól. A külföldi tőke túlsúlya kö­vetkeztében az állattenyész­tés, a földművelés és az ipar a krónikus pangás ál­lapotában van, növekszik az ország külföldi adóssága, fo­kozódik az infláció és a munkanélküliség. Az uruguayi néptömegek már világosan látják, hogy gazdasági és társadalmi te­rületeken változásra van szükség. A változásokért folytatott küzdelem első so­raiban halad az uruguayi munkásosztály, amelyet a „dolgozók nemzeti konvent- je” elnevezésű nagy szak- szervezeti szövetség tömörít, j Megalakult' uTtogUsybwn egy . hatalmas politikai erő, amely ! a „Széles Front” elnevezést viseli. A Széles Fronthoz | tartozik az Uruguayi Kom- J munista Párt, amely a mun- J kásosztály harcát vezeti a ] baloldali Felszabadftási | Front, a Szocialista Párt, a Kereszténydemokrata Párt, a burzsoá pártokból kilépett csoportok és más politikai szervezetek. A Széles Front rövid idő alatt megmutatta, hogy olyan erő, amely ké­pes kivezetni az országot a válságból. A iorszerűséi m Ibxbs (3. oldal) Az uj tanév előtt (4. oldal) I nyári erdő kincsei (5. oldal) Mii mond a paragrafus? (6. oldal) I ehet, hogy 1971. au- , gusztus 23. kontinen­sünk diplomáciai tör- ténetének jelentős dátumá­nak bizonyul. Lehet — azért fogalmazunk így, mert sze­retnénk érzékeltetni, hogy állításunk még nem bizo- nyosság, hanem valószínű­ség. még nem beteljesült tény', hanem a jövő biztató ígérete. Ez a nap a nyugat-berli­ni megállapodás napja. Ma­gát az egyezményt még nem hozták nyilvánosságra, előbb a kormányok elé terjesztik — ez az egyik ok, amiért egyelőre lehetőségről beszé­lünk. A másik, a fontosabb ok pedig az, hogy egy7 meg­állapodás mindig csak ke­ret, értéke hosszú távon at­tól függ, mennyit valósíta­nak meg belőle. Hála a szovjet békepoli­tika következetességének, a szocialista országok erejé­nek és ebből következő nem­zetközi pozícióinak, az euró­pai enyhülés karavánja a nyugati aknamunka-kísérle­tek ellenére is szépen ha­lad. Ebbe az örvendetes fo­lyamatba kell beágyaznunk a nyugat- bérli ni megállapo­dást ahhoz, hogy jelentőségéi felmérhessük. Nem kerülhetett volna sor erre az egyezményre az előz­mények nélkül és — ha a szocialista fővárosokban vissza is utasították az elő­feltétel-jelleget —, nem von­ták kétségbe azt, hogy a négy nagykövet tárgyalásai­nak eredménye a további eredmények logikus láncsze­me lehet. A realitások ereje kény- szerítette tárgyalóasztalhoz a nyugati partnereket, akik­nek a dolgát immár nem ne­hezítette meg egy mozdulat­lanságot hirdető keresztény- demokrata bonni kabinet. A megállapodás szövegét még nem ismerjük, de any- nyi mér most biztos, hogy üdvözlendő, pozitív lépes történt, feltétlenül a jó irányban. Ha a hírhedt ..frontvárosból” a megállapo­dás szimbólum lesz, ez meg­könnyíti a két német állam tárgyalásait, valamint a szovjet—NSZK es a lengyel —NSZK szerződések tör­vényerőre emelését, ratifiká­lását. A világsajtó hasábjain még ma is olvassuk olykor, hogy7 gyilkolt valahol^ a második világhá­borúból visszamaradt löve­dék. Ilyen szüntelen robba­nással fenyegető maradvány volt mindmáig Nyugat-Ber- lin. Talán most sikerült ha­tástalanítani ezt a veszélyes gócot kontinensünk legérzé­kenyebb pontján. A városi párt'vb előtt Miskolc sportmozgalmának helyzete Ülésezik a latin-amerikai parlament A venezuelai fővárosban megnyílt a latin-amerikai parlament 5. ülésszaka, amelynek munkájában körül­belül 200 chilei, brazíliai, ko­lumbiai, venezuelai, para­guayi, costa-ricai, nicaraguai, hondurasi és guatemalai kül­dött vesz részt. A delegátu­sok megvitatják a külföldi tőkéberuházásokat szabályo­zó törvény tervezetét. Borúlátóan ítélte meg az arab országok jelenlegi hely­zetét a bejrúti An Nahar cí­mű lapnak adott nyilatkoza­tában Husszein jordániai uralkodó. Szerinte még so­ha nem volt ekkora zűrza­var és gyengeség az arab világban, amely jelenleg nem elég erős, hogy legyőz­ze Izraelt, Husszein interjújában hangsúlyozta, hogy a tűz­szünetet mindaddig fenn kell, tartani, amíg az arab kormányok nem koordinál­ják politikájukat és nem ké­pesek hatékony politikai és katonai nyomást gyakorolni Izraelre. Az uralkodó cél­zott rá, hogy szándékában áll megállapodni Izraellel Jeruzsálem kérdésében, rész­letekről azonban nem nyi­latkozott. Országa belpolitikai viszo­nyairól szólva kijelentette, hogy a dolgok „kezdenek visszatérni normális kerék­vágásukba” és a javulás re­mélhetőleg tovább folytató­dik. Mint mondotta, Jordá­nia „kész a katonai együtt­működésre testvéreivel és ennék az együttműködésnek a keretein belül szerepet játszhatna a palesztinai el­lenállási mozgalom is”. Az MSZMP Politikai Bi­zottsága 4 évvel ezelőtt, 1967. szeptember 26-án meg­vizsgálta a testnevelés és sportmozgalom helyzetét, s határozatában megszabta a teendőket, a sportélet fej­lesztésével kapcsolatos fel­adatokat. Ezek tükrében, továbbá a helyi határozatok figyelem- bevételével tárgyalta a vá­rosi párt-vb tegnap, kedden Miskolc sportmozgalmának helyzetéi. A végrehajtó bizottság tagjai megszívlelendő javas­latokat fűztek az előterjesz­tett jelentéshez, valamint a szóbeli kiegészítéshez. Elis­merték a VTS törekvéseit, a sportmozgalom irányításában elért eredményeket, azonban n tennivalókra is felhívták a figyelmet. Kívánnivalót hagy maga után például a sporto­lók nevelése, amelyet eddig nagyrészt a spontaneitás jellemzett. A létesítmény­helyzet nem kielégítő ugyan, azonban az utóbbi időben feltétlenül javult. A megle­vő lehetőségeket nem hasz­náljuk ki megfelelően, ezért a sportmozgalom helyzete „elmarad a követelmények­től. A vezetés színvonalának emelése, a jól szervezett, koordinált és irányított mun­ka. a szemléletbeli változás mind-mind szükséges a még jobb munka eléréséhez. Az úgynevezett bázisszervek, a sportkörök munkájában, az anyagi alapok megteremté­sében szintén van tenniva­ló. (A fontosabb témákkal a későbbiek során lapunk hasábjain is foglalkozunk.) A javaslatokat, a vitát Moldöván Gyula elvtárs, a városi pártbizottság titkára foglalta össze. A vb-ülés ezután a pro­pagandisták továbbképző tanfolyamára vonatkozó ja­vaslatot. hagyta jóvá. majd egyéb ügyeket tárgyalt. Új szakasz kezdődött a világ hékemozqaimában Harmati Sándor tájékoztatója a barátsági társadalmi bizottság ülésén Tegnap, augusztus 24-én, kedden délután ülést tartott Miskolcon a Huzaíias Nép­front Borsod megyei Bizott­sága tanácstermében, az el­nökség mellett működő béke- mozgalmi és barátsági társa­dalmi bizottság, amelyen részt vett és előadást tartóit Harmati Sándor. • az Orszá­gos Béketanács alelnöke. a Magyar Szolidaritási Bizott­ság elnöke, aki tájékoztatót adott a Béke-világtanács ez év májusában Budapesten megtartott közgyűléséről. Mindenekelőtt a közgyűlés jelentőségéről szólt. Arról, hogy a budapesti tanácsko­zás új szakasz kezdetét je­lenti a világ békemozgalmá­ban. Az első lépést az egysé­ges antiimperialista világ- mozgalom céljának elérésé­ben. S ez különösen nagy do­log most, amikor Ralph Abernathy lelkész, az ame­rikai polgárjogi harc vezető­jének szavai szerint az em­beriség eljutott oda, hogy választani kell elodázhatat­lan ul a háború és béke, az atomhalál és az élet között. Nem kell tehát különösebben magyarázni, hogy mit jeleni e nagy választás időszakában az a tény. hogy a budapesti tanácskozáson az öt világrész szinte minden országának küldöttei ott voltak. Köztük nagy számban olyan szer­vezetek képviselői is, ame­lyek nem tartoznak a Béke­világtanácshoz. Ott voltak és elmondták, bizonyították, hogy a fő kérdésekben egyet­értőnek a Béke-világtamács- csal, a hozzá tartozó nemze­ti szervezetekkel. Különös jelentősége volt annak is, hogy a közgyűlés hat különböző — már ismert problémákkal foglalkozó — bizottságban végezte munká­ját. Így nyitott lehetőség ugyanis arra, hogy minden képviselt nemzetnek legalább egy delegátusa elmondhassa véleményét, beszámolhasson (Folytatás a 2. oldalon) Épülő ósdi hasak Laczó József felvétele nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom