Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
1971. míg, 20., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 A termeszei zatosan kemény volt. Több széna kellett volna a sátor I alá, különösen a mély göd- I rökbe, de most már mind- j egy. Az éjszakának vége. Kilométerek messzeségéből egyenletesen berregő hang közelít. Hol az egyik, hol a másik oldalról, hol meg középről hallik, úgy, ahogyan a Bodrog kanyarog. Motorcsónak jön lentről, valahol Sárazsadány környékén járhat, eltelik majd egy félóra, amíg ideér Olasz- liszka alá, a bal parton felvert sátorhoz. A nap lassan felemelkedik. A magas fák csúcsán varjak szárítkoznak, a harmatos rét fölött halvány pára lebeg. A motorcsónak mind közelebbről hallik, \ égül kibukkan a kanyarban az oldalíénytöl csillogó, villódzó Bodrogon. Mögötte hosszú, V-alakú, fényes barázda fut, két ágával végigpaskolva a partokat. Néhány perc múlva leállított motorral siklik a parthoz, a csónak orra felcsúszik a fövényre. A megyei tanács csónakja, Csikós József halászati felügyelő ..parancsnokságával”. A ..legénység” jómagam leszek. A sátrai pillanatok alatt szétszedjük, a nap már szárítja is az alját. Mindent berakunk a csónakba, nekivetkőzünk. Hosszú út áll előttünk. A Bodrogról rámegyünk a Tiszára, onnan a Sajóra. Estére érkezünk Kesznyétenbe. Egész nap a vízen. Egy nap a vízen. Mi lesz még addig! Az égen egyetlen felhőcske sincs, a nap már most csíp. fényes, tiszta a levegő. A motor felzúg — 600 köbcentis Trabant — és elsiklunk Olasz- liszka alatt. Csupa fény minden. Hu- nyorgunk. Bal oldalunkon síkság, rét, végeláthatatla- nul. jobbra kúpos hegyek. Néhol a part menti bokros részt hatalmas, öreg fák lói árnyékolt friss-zöld tisztások váltják. A folyó vize kellemes, néha bele-bele- úszunk a csónakból. Minden kanyar után más táj, más kép, minden kanyar is más. Szép folyó a Bodrog. Talán a legszebb vizünk. Falvak maradoznak mögöttünk, feltűnik Tokaj. Horgonyzó hajók mellett haladunk, majd elköszönünk a Bodrogtól: előttünk ott csillog, fehérük a Tisza. Más víz. A színe is más, valahogy a tapintása is. Hosszú órák vannak már mögöttünk, jólesik kiszállni. A tokaji halászati szövetkezet halastava közelében kötünk ki, hogy nyársra húzzuk a magunkkal hozott kis csukákat. A lialőr iön clénk ~ lltlIUI négy kulyá_ val. Pillanatra megtorpanunk, de a halőr megnyugtat. — Csak éjjel veszélyesek. Ilyenkor senkit sem bántanak! A tó szinte meg van tömve hallal. A halászok a Tiszán is sokat fognak. Nemrégiben miskolci halászcsárdájukban mégis csuk egyféle halételt tudtak kínálni. Vagy egy órát időzünk amíg a besózott, bepaprikázott, nyársra húzott csuka, ugyancsak nyárson sülő szalonnával csöpögtetve lassú tűz fölött elkészül. Visszaballagunk a csónakhoz. A kutyák is elkísérnek, egyikük belábol a Tisza szélébe, kihoz egy elpusztult halat, és leteszi gazdája. elé. A víz szélén legalább tíz méterenként látunk egy- egy döglött halat. — Valami megint lejött a Tiszán ■— mandja a haV- ör csendesen. Elhagyjuk Tokajt. A motor megunva az eddigi tisztességes tempót, lelassul, kihagy. — Szétszedjük? — Szét! A porlasztóra gondolunk. Okkal. Szelepeiből finom homokot mosunk ki, és most már rendben minden. Duzzasztott, mély vizen haladunk, a Felső-Tiszán. A víz a partszegélyig ér, a csónakból egyenesen a rétre lehetne kilépni. A ti- szalöki gát megépítése óta a víz élővilága is átalakult. A mély vizeket kedvelő halak szaporodnak el. És nemsokára fel is tűnik Tiszátok. Fenséges, szép látvány. és az áthajózás itt mindig is élmény. A zsilip előtt kikötünk, majd bejelentjük szándékunkat a toronyban. Nem kell sokat várnunk, a medence éppen telik. Letekintve a Hejö vontatóhajót látjuk felül- nézetből, a gyorsan emelkedő vízen. Amikor a hatalmas vaskapu lassan kinyílik, és a Hejő kipöfög a medencéből, mi már a csónakban ülünk, és megyünk a zsilipbe. Most a Felső-Ti- szával vagyunk egymagas- ságban.' A kapu bezárul mögöttünk és a víz szemlátomást süllyed alattunk. Percek alatt nyolc-tíz méter mélyről nézzük a mögöttünk levő vaskaput, mely hatalmas víztömegeket tart. Jó lenne, ha már kinyílna az előttünk levő kapu. Nem azért, mintha __ d e azért jó lenne. Persze, ki is nyílik, és a csupaszon meredező betonmedencéből kihajózunk az Alsó-Tiszára. — A kanyar után a hosz- szú egyenes következik ... A hosszú egyenes. És ott a Sajó torkolata. Elibénk is bukkan a hosszú egyenes. Körülbelül 10—12 kilométernyi, nyílegyenes szakasza ez a Tiszának. Végül meglátjuk e torkolatot. 11szteletkörrel búcsúzunk a Tiszától és besiklunk a Sajóra. Párás, fülledt meleg csap meg bennünket, vöröses- barnás vízen hajózunk. Két oldalt sűrű, csodálatos formájú mesefilmekbe illő, évszázados fák. Megközelíthetetlen partok, vízbe zuhant törzsek, vízisasok, gémek, bakcsók — igazi dzsungel. Csak hát a víz... Legszebb folyónk lehetne, ha egyszer kitisztulna a vize. Ránksötéfcodett. Néha. a párás levegőn át, a fölénk hajló falc közül látjuk a vöröslő félholdat, hátunk mögött feliéren tajtékzik a felkavart víz, a hullámok megrázzák a parti nádat, a lecsüngő iszalagot. Néha homok csikordul a csónak alján, lépésben jövünk, halk motorral, de ninics kedvünk beszélgetni. firúinó I több eltelik, ”*‘*"<*' amikor fényeket pillantunk meg. Kesz- nyéteniben vagyunk. A parton egy halász, aki vár bennünket, fényeket lobbant. Szép út volt. De azért ezeknél a fénylobbanások- nál most nem lehet szebbet elképzelni. Priska Tibor Miskolci utcák, házak, emberek (3) Fegyverek a légiók ellen Pannóniái luxusáru a Sölctkapu császárkori telepén A főutca történetének első fejezetébe tartozik még időszámításunk első másfél százada. Ez az idő az, amikor előbb észak felől a germán törzsek zúdulnak a kelta területre, másrészt a római légiók foglalják el ezeket. Ennek az időszaknak az első felében alakul ki a rómaiak Pannónia tartománya. Ezek az események nagymértékben koncentrálják a Sa jó-völgy—Radostyán— Diósgyőr—Dudujka—Sötét - kapu—Szirma terület népességének sűrűségét. Még vezetőszerepe van a nagy- sánoi oppidum előkelő törzsi rétagéinék, de fokozatosan elveszti befolyását és hatalmát a Sötétkapu—Szirma vonalon kialakuló népi települési soron. A római légiók elöl menekülő tehetős kereskedők, gazdagabb iparosok, a fegyveres törzsi arisztokrácia tagjai a déli területekről a Bükk—Mátra—Börzsöny rengetegeibe menekülnek. Telítettség jelentkezik a Hernád telepein is. A feltöltődés békésén történik. A kereskedelem fellendül, az árucikkek fajtáinak és mennyiségének megszaporodása hozza magával az előbb még bátortalan törzsi pénzverést. Ezek a részben a Nagysáncon vert kotirausz ezüst- pénzek a makedón és görög ezüstpénzek leggyakoribb címletét, a négydrachmás pénzdarabot, - a ictradrachmont utánoztok. A verőtöveket az eredeti görög pénz előlapjának és Itallapjának utánzásával készítették el. Az 1. században ez a kelta-koti- nusz pénzverés nagyon szép. és a numizmalikusok által ma egészen rendkívüli ■ módon értékelt darabókat állított elő. A miskolci múzeum több tucatnyi, nagy értékű tetradrachmát őriz. A helyi export főtétele ebben a korban területünknek vasgyártmánya: vaseszközök, fegyverek, kétélű kardok, lándzsák, nyílhegyek, kések. A terület import anyagában viszont a legfeltűnőbb a pannon iái Resatus készítményül terra sigillata kerámia. Augustus császár légiói ezekkel a fegyverekkel találják magukat szemben a Nyálra és Vág völgyi kvád csapatok elleni harcban. A hadiszállítás minden időben kedvezett a gyártóknak. Ezért termékeny ez az idő. amelyet a magyar és szlovák régészek császárko- rí-nak, puchovi-nák, a lengyelek Przeioorski, az ukrán régészek zarubi-nyeci kultúrának neveznek. Ennek a területnek Ipari fejlődését még jellemzően mutatja a Kassa környékén, Blazicén megtalált kerámiaközpont, edényégető kemencék salával, ahol a Resatus jellegű terra ságilla- ták mellett más jellegű, finomabb pecsétlőmintós si- gillátákat is gyártottak. Annak a Szinva-parti települési lelelanyagnak, amelyet a császárkorból a Sötétkapunál, a Szabadság téren és a Nemzeti Színháznál eddig találtunk, egészen sértetlen hasonmását sikerült 1964-ben feltárni. Ez a szirmabesenyői ásatás nagyobb területen ovális és négyszegletű kemencékkel, kisebb-magyobb tűzhelyekkel ellátott, kevés mértékben földbe mélyített házak sorát találta, Szirmán pedig egy ugyanilyen jellegű telep gödörházak, gazdag anyagú hulladékgödrök és ami rendkívül feltűnő — sok vasfeldolgozásra utaló salakirög beszédes leletanyagát hozta napvilágra. Ez a két ásatás nagyjából megvonta a császárkori lakosság és az alföldi szarmata nép határvonalát, ezt a kis tokaji szarmataleletek hitelesítették. A Sötétkapu—Szirma népessé vált telepét élénk cserekereskedelmi szempontból még igazolják az itteni római pénzleletek, Traianus (98—117) és Antoninus Pius 1138—161) aranyai és bronzai. Tacitusnak az a megjegyzése, hogy a kotinu- szok „a kvádok és a szarmaták között a kvádoknák adóznak” — egyúttal jelzi területünk törzsi politikáját. Békés termelő munkájuk jellemző erre „az első fejezetre.” Komáromy József Nagymarosi Duna-kanyar Mazsaroff Miklós munkája BE RÉTI GÁBOR v e n s Tomboló éjszaka nyílik szemedben. Ajkaim közt nevedet temeti a vágy. Mert nem kapok feloldozást tegnapi bűneimre — előtted mindig én vagyok; aki másoknál lázadás volt, aki lázadást csak tőled kaphatok. NÁDOR PÁL Megejtő imádsáit Érintésed félve kimondott zsoltárok legszebb szava, balzsamszagú fedele a hűség, amely egybetart minket. Szerelmed szép szájak fohászkodóan megejtő imádsága, hangtalan dallam, láthatatlan hullámok varázsos interferenciája. Töretlen örvény a zuhanásunk, márványra ejtett könyv ijesztő Csattanása, fényes selyem Könyvjelzőnk az utolsó ölelésed megjelölt minket mások előtt is, harangoztak rá, hiába tagadjuk. Jézus és Dávid a csillagos lobogó alatt A megváltó, mint „szupersztár” — Sztriptíz-lokálból vallásos kommuna — Hippik és ortodoxok Két új amerikai mozgalomról számolt be részletesen legutóbb a bécsi Die Presse és a nyugatnémet Die Zeit A kettő közül az egyik elég sokat hallat magáról az arab—izraeli konfliktusban, a másikról kevesebbet, tudunk Európában. „Már előrevetette árnyékát a hippik külső mer'elenésé- ben: a lebegő öltözékek, a szandálok a csupasz lábakon, a szakállaklcal és hosszú fürtökkel lágyan keretezett arcok. És újabban minden hangszóróból halljuk: Jesus Christ Superstar. Jézus divatba jött." — így számol be a bécsi Die Presse arról az átalakulásról, amely a beat-gyerekek, hippik külsőségeiből lassan belsőséggé is változott, a „Jézus forradalomról", amelynek „külső habitusában ott van az iparilag irányított piaci hézagokat kitöltő divat minden ismérve”, vagyis Jézus-ingek hátul hímzéssel: Jesus is my Lord”; ajtóra ragasztható plakettek, jelvények ..a messiási üzenet” mottóval, és telefonba lágyan fuvolázó szakállas hippik, amint az eddigi halló helyett azt mondják; ..Jézus szeret téged”. De tovább mennek ennél, mert összejöveteleket tartanak, és „keresztény kávéhá- zalcat” alapítanak, Jézuskommunákat létesítenek „volt sztriptíz lokálokban”. emlékeztetve a bűnbánó Magdolnák bibliai korára, és a hívek közül „nem kevesen kigyógyult kábítószer-élvezők”. Mint az egykori ana- choréták, akik kivonultak a ..bűnös városból” a pusztába. És, hogy a krisztusi szeret- igéket még jobban betöltsék, legutóbb ezren ezzel a kiállással vonultak fel tüntetve Chicagóban: „Rendőrök, szeretünk benneteket”. A másik pólus az ugyancsak bibliai emléket idéző, harcos zsidó magatartás az O-Szövetségből. Kahane rabbi harcos szervezete is felvonul az utcákon Amerikában, a Zsidó Védelmi Liga azonban nem krisztusi türelemmel védekezik, nem szeretettől kiabál, hanem megtámadja a Szovjtunió amerikai diplomáciai képviseleteit, hogy így legyen „arabellenes”. Mint a Die . című nyugatnémet lap írja, ez a szervezet „küzd az asszimiláció ellen. az egész világ zsidósága harcos karjának tekinti magát”, tagjaitól elsősorban „tökéletes zsidó öntudatot követel, és csak azután, hogy öntudatos polgárai legyenek az országnak, amelyben élnek”. így él Jézus és Dávid a csillagos lobogó alatt, emlékeztetve a szektáknak arra a korára, amely majd két évezreddel ezelőtt a felbomló Rómát jellemezte. Máté Iván