Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-20 / 196. szám

1971. ctug. 20., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Ä könnyű PZL—101-es motorja telbőg, Bog- dándi Tibor erőtel­jesen előretolja, vagy enyhén hátrahúzza a botkormányt, s máris a levegőben, Miskolc fölött vagyunk. Vidám berregéssel haladunk el a Szentpéteri kapui lakótelep fölött, innen a házak szeszélyesen lerakott játékkockáknak tűnnek. — 1952-ben láttam először a várost — fordul hátra pi­lótánk, aki „civilben” az MHSZ repülőterének pa­rancsnoka —, akkor igen le­hangoló, végtelenül koszos és elmaradott volt. Azóta fel­épült. a Kilián, most épül Hejőesaba, Diósgyőr. Nézzék csak, szemmel láthatóan fej­lődik a peremváros, rendezik az óvárost, s parkokat építe­nek. A megyei székhely képe csupa ellentétet, az átformá­lódás kezdetét jelzi. Északon, az erdős rész után új üzeni nyújtózik: a BÉM. Délen a cementmű pipázik. Fordul a gép. A diósgyőri kohászat fölött járunk. Az idegenforgalmi prospektusban éjszakai lát­ványként hirdetik a kohó­kat. Valóban, a Varga-he­gyen állva megkapó az éj­szakai fényekben dolgozó óriási kohók, villogó fények, tüzek játéka, képe. Különös érzés felemelkedni a magasba, elszakadni a földtől. Itt, fenn minden hétköznapi gond, tennivaló elszürkül. Mint csapongó madár röpködünk a Bükk ölén fekvő ősi, megifjodó, gyorsan terjeszkedő város fölött. Kitárul a látóhatár, a termé­szet szeszélyes, csodálatos valósága, a katlanszerű völgyben kanyargó város, amely­nek épületei, gyárai, lakónegyedei sok emberöltő munkáját, erőfeszítését, sikereit hordozzák magukban, képet adnak a megtett utakról és sejtetik a jövőt. Most, mint a színes felvé­telnél rózsaszínű, kék, lila füst terjeng a magasban. Csalóka ez a játék, a fény­törés hatása. Valójában in­nen, fentről látni, milyen ko­mor, kormos lenn minden ... Nagyon szép az új Lenin tér. Üdezöld szín vonzza a szemet: a modern vonalú, új clektroacélmű. Napfény csil­lan ezüstösen: az új csiszo­lómű. Piros színek vibrálnak: az új nemesacél-hengermű épülő acélváza, ezüstösen csillog az új csarnokok teteje. Szinte kettéválik a nagy gyár. A komor benyomást keltő épületek ellentéteként az új gyár csarnokai modern vonalaikkal, színeikkel szem­betűnően elütnek a régitől. A gép fordul. Mintegy szép ékszer, olyan a diósgyőri vár, hozzáillő a kék vizű strand, a zöldellő hegyoldal. Körülötte parányi házak, amelyek közül meré­szen nyúlik ki az új Diós­győr hosszú testű házóriása. A város még makacsul őrzi régi jellegét: apró házait, zegzugos utcáit. Több száz év .véste nyomait a katlanszerű völgyben, kígyószerűen el­nyúló városra. A ma embere makacs következetességgel — olykor következetlenségével — új toronyházakkal, lakó­negyedekkel bontja meg a régi város hangulatos, egy­A Lenin tér, mögötte az új diósgyőri kohászat 3§§|H A diósgyőri vár és az új városközpont ben nyomasztó képét. Mind több helyen veti meg lábát, vési a maga modem elkép­zeléseit a város újuló arcula­tába. Bármerre is nézünk, a kis házak közül kibukó újat látjuk: új házakat, lakóne­gyedeket, új üzemeket, az egyetemi, az iskolai épülete­ket. Az új Miskoleha szervesen beülik, és mint őrtorony áll az Avas tornyán a kilátó. A magasból látni, milyen szép az új Lenin tér; a Búza te­ret a fecskefar ok-szerű MÁVAUT-állomás uralja: ki­ugrik a házak közül a Cent­rum épülete. Egyetlen repülés is élmény. Bogdánéi Tibor már valahol a tízezrediknél tart. Pillantá­saival felfoghatja a lüktető várost, formálódásának moz­zanatait. A motor vidám zúgása el­halkul. Ismét lenn vagyunk a földön, ott, ahol minden munka, minden emberi al­kotás gyökerezik. Csorba Barnabás i IVIII liloL a lapok is HL III illtm. megírták, hogy egész sor új törvény van születőben hazánkban. A legszélesebb kört érin­tő talán, az egységes szö­vetkezeti törvény lesz, amelynek előmunkálatai már oly biztató stádiumban vannak, hogy ősszel való­színűleg a Parlament elé kerülhet. Ha elfogadják, to­vábbi. kiegészítő jogszabá­lyok alkotására lesz szük­ség. különösen a kisipari és a fogyasztási szövetkeze­tek működésével összefüg­gésben. De az új elveknek megfelelően módosítani kell majd az egyébként jól si­került termelőszövetkezeti törvényt is. A maga nemében hatal­mas jogalkotás lesz az egészségügyi törvény. Né­hány, eddig is alkalmazott, de különböző jogszabályok­ban szétszórt elv egységesí­tésén túl, átfogóan szabá­lyozza az egészségügyi köz- igazgatást, a beteggyógyi- tást, az orvosetikát stb. Sőt, a kor parancsára hallgatva, előírásokat kell tartalmaz­nia például a szervátülteté­sekre és a gyógyszerek ál­tal, esetleg okozott károk jóvátételére is. Hasonló, de csupán a kezdetén tartó munka a társadalombiztosítási- és nyuadij-kódex megalkotása. A fő cél itt is a szétszórt jogszabályok egységesítése, ezen túl a juttatásokban ma még meglevő különb­ségek egységesítése lesz. Végül érdemes megemlí­teni, hogy országgyűlésünk külön bizottságot küldött ki az alkotmánymódosítás elő­készítésére. Ha a módosí­tás megtörténik, a kapcso­lódó törvények sorának al­kotását teszi majd szüksé­gessé. Ilyen lesz például az új bírósági és ügyészségi szervezeti törvény, a bíró­sági eljárás ú.i szabályo­zása. a büntető törvény- könyv módosítása stb. A törvények születési kö­rülményeit vizsgálva érde­mes megemlíteni, hogy ná­lunk a jogszabályoknak pontosan kialakult hierar­chiája, rangsora van. Az állampolgárok életét alap­vetően érintő törvényeket maga az országgyűlés al­kotja meg. Ha egy új tör­vényre sürgősen szükség van. a Népköztársaság El­nöki Tanácsa alkot tör­vényerejű rendeletet. Ez a 21 tagú testület ugyanis operatívabb, gyorsabb mint a több száz tagú parlament. A következő fokozat a kormányrendelet, amelyet a Minisztertanács testületileg alkot, A miniszteri rende­letet az illetékes miniszter személyes jogkörében adia ki. de ez csak a miniszté­rium hatáskörébe rendel *■ szervekre érvénves. Tehát az állampolaárok minden­napjaiba a jogalkotás csak manasabb szinten vvúlhat bele. Hogyan keletkezik igény, hogy új törvény szükséges? Legalább négyféleképpen. A mindennapi gyakorlat so­rán kiderülhet például. hogy a régi törvény elavult, akadályozza az állami, vagy társadalmi élet valamelv területének zavartalan mű­ködését. Ha ez a fokozat csak közeledik, esetleg egy képviselő parlamenti fel­szólalásában. vagv a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság jelentésében hívja fel a figyelmet rá. hogv új törvényt kell alkotni, vagv a régit módosítani. Gyakori, hogy ugyanerre a sajtó munkatársai az ólombetűk, vagy a rádióhullámok se­gítségével figyelmeztetik az illetékeseket. Nem ritka azonban az sem. hoev egv “gvszerű állampolgár tin­tával írott, forintos Válván gél ellátott levele indítja meg a folyamatot. Az új törvényt mindig » szakminiszterek készítik elő, mégpedig úgy. hogy életre hívnak egy bizottsá­got, amelynek tagjai min­denekelőtt jogászok, s a té­ma jellegének megfelelő egyéb szakértők. Az egész­ségügyi törvény előkészíté­sében orvosok, egy műszaki törvény megalkotásában mérnökök, mezőgazdasági törvény szülésében agronó- musok, pénzügyi vonatko­zásban közgazdászok, mel­lettük pedig államigazgatá­si szakértők, gyakran az érintett tudományág legje­lesebb képviselői működnek közre. Ezek megbízott, mintegy kinevezett embe­rek. testületük neve: kodi- fikációs bizottság. • A kodifikációs bizottság tagjai egyeztetik a régi jog­szabályokat az élet új kö­vetelményeivel. összehan­golják az oldalágakon min­dig érdekelt seregnyi mi­nisztérium és hatóság állás­pontját. Az elvi alapállás kialakulása után a kodifi­kációs bizottság titkára — aki rendszerint az érdekéit minisztérium jogásza — megszövegezi a törvény tervezetét. Ekkor következik a vita. Most már nemcsak minisz­tériumokkal és hatóságok­kal, hanem a szó teljes ér­telmében minden érdekelt­tel megvitatják a terveze­tet. Ha például egységes szövetkezeti törvényről van szó, akkor ezt az előzetes szöveget napirendjére tűzi és megtárgyalja minden szövetkezeti szövetség. Nem ritlca az sem, hogy a sajtó útján, vagy ankétok segít­ségével az állampolgárok véleményét is közvetlenül kikérik. Ennék eredménye­ként sok száz, néha több ezer észrevétel gyűlik össze. Ezek figyelembevételével a kodifikációs bizottság át­dolgozza a törvényterveze­tet. * A kormány altat jóvá­hagyott tervezetet átküldik az országgyűlés elnökének. Ettől a perctől kezdve a dolog a nép választott kép­viselőinek kezébe került. Az országgyűlés elnöke kiadja a tervezetet a parlamenti bizottságoknak. A jogi bi­zottságnak mindenképpen, ezenkívül annak — vagy azoknak — a bizottságok­nak is, amelyek a témában szakmailag érdekeltek le­hetnek. Az egészségügyi törvényt például nyilván az egészségügyi bizottságnak is. A képviselők zárt kör­ben, vágj' már a sajtó je­lenlétében megvitatják a készülő jogszabályokat. Vé­leményeket is fűznek hoz­zá. 'de a tervezetet már nem dolgozzák át. Ha ez a fo­lyamat befejeződött. ki­nyomtatják a Miniszterta­nács által jóváhagyott ter­vezetet. valamint a bizott­ságokban elhangzott javas­latokat. és megküldik min­den országgyűlési képvise­1 o n . Ilyen előzmények után kerül a törvény­tervezet a parlament ülése elé. Itt az előadó — aki szintén képviselő — el­mondja. mi az, amiben mindenki egyetért, és mi az. amiben nem. A parlament testületi ülése megvitatja a javaslatot, és alkotmányos jogával élve. véglegesen dönt. mi kerüljön bele a törvénybe, mi maradjon ki belőle. Az így jóváhagyott szöveg jelenik meg a Ma­avar Közlönyben, s a tör­vény a kihirdetés napján vagy más előirt időpont- N..,,. iir et.be lép. Völdeáki Béla Kilián-dél, A vasútvonal választóvonal a régi és az új lakónegyed között (Irmai István felvételei) Miskolc a levegőből Hogyan születik a törvény?

Next

/
Oldalképek
Tartalom