Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-19 / 195. szám

1971. oug. 19., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Nlem is olyan rejtett tartalék statisztikai adatok azt mutatják, hogy az utóbbi években bizonyos javulás tapasztalható az ügyintézés színvonalában. Erre nagy szükség is van; hiszen csupán a tanácsi szerveket évente mintegy 20 millió ügyben keresi meg a lakosság. Elmondhat­juk, hogy az ügyintézők többsége lelkiismeretesen, előzékenyen igyekszik mun­káját ellátni, a hozzáfor­dulók gondjait, bajait meg­hallgatni, lehetőség sze­rint orvosolni. Ismét csupán a tanácsi szervek statiszti­káját említve, egy-egy év­ben 13—14 millió üggyel foglalkoznak írásban, s hogy zömében kielégítően, arra jellemző egy másik adat: a fellebbezések ará­nya mindössze 4 százalék. E nagyjából kedvező kép sem kendőzheti el azonban azokat a hiányosságokat, amelyek a hivatali munká­ban még gyakran fellelhe­tők. Ismerősek ezek, való­ban csak emlékeztetőül: az ügyek sematikus, sablonos intézésére gondolunk, arra az esetenként tapasztalha­tó jelenségre, hogy az ügy­intézők formális jogszabály­alkalmazással bürokratiku­sán intézkednek, vagyis csupán intézik az ügyeket:, ahelyett, hogy elintéznék. Sok hiba forrása az intéz­kedés alapjául szolgáló helyzet, a tényállás nem pontos felderítése; a határ­idők be nem tartása, s nem utolsósorban a jogszabá­lyoknak az alapvető célki­tűzéstől elszakadt, azzal gyakran ellentétes értelme­zése, alkalmazása. Tanácsi hivatalokban és másutt is sűrűn tapasztal­juk, hogy nincs helyes arány az úgynevezett érde­mi és ügykezelési munka között. Egy korábbi felmé­rés szerint egy-egy dolgozó­nál a nyolc és fél órás mun­kaidőből a Miskolci városi Tanács apparátusában 16, a székesfehérváriéban átlag 28 százalék jutott az ügy­kezelésre. Sokat. segítene ilyen szempontból, ha ren­det teremtenének a nyil­vántartásokban. A községi tanácsoknál ma is több mint százfélét vezetnek eb­ből, a városi tanácsoknál még többet. A gyakorlati hasznuk néha mégis alig- alig mutatkozik. Az építési engedélyeket például a ta­nácsoknál lajstromosan tartják nyilván. De ha év végén a tanácselnök tudni akarja, hány bontási enge­délyt adtak ki abban az esztendőben, végig kell né­zetnie valamennyi karto­tékot, „kigyűjtenie” belő­lük a megfelelő adatokat: atz úgynevezett: perem-■f lyukkártyás nyilvántartá­soknál például mindezt meg lehetne takarítani. Mindenütt meg kellene teremteni a lehetőségét an­nak, hogy a beosztottak töb­bet foglalkozhassanak elvi kérdésekkel, a munka javí­tásának elvi és gyakorlati feladataival. A munkaidő jobb kihasználásában sze­repet játszik a dolgozók szakképzettsége, általános műveltsége, az adott mun­katerületen eltöltött ideje és helyi ismerete is. Ügy tűnik, hogy a hivatali, és elsősorban a tanácsi veze­tők képzésében az eddigi­nél nagyobb gondot kelle­ne fordítani a munkaszer­vezési kérdésekre. Az ipar­ban, a gazdasági életben ezek már régebben előtér­be kerültek. Itt lenne az ideje, hogy ez történjék a tanácsoknál és a többi hi­vatali szerveknél is. T etszés szerint szapo­ríthatnánk a pél­dák számát, de nem ez a céLtmk. Csupán az, hogy a hivatali munkaidő jobb ki­használásának, a munka na- ciomálrzálásának ezekre a nem is túlságosan rejtett tartalékaira féfbrvjrik a figyelmet. Újlaki László NEB-vizsgálat Ózdon A magántervezés szépséghibái Az ózdi városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság a ma­gán tervezői tevéken ységet vizsgálta a közelmúltban a városban és a járásban. A vizsgálat megerősítette, hogy a magántervezők munkájára elsősorban a lakosságnak van szüksége. A múlt évben 662 építési engedélyt adtak ki a városban és a járásban, s közel ennyi tervet, tervraj­zot készítettek az ózdi és az Ózd környéki magántervezők. A tervek minőségileg ál­talában megfeleltek a köve­telményeknek, eltekintve egy időszaktól, amikor az építési hatóságok engedékenyebbek voltak, nem kellő szigorral bírálták el a terveket. A vizs­gálat során kitűnt, hogy a magánépíttetők nagyobb ré­sze ragaszkodik a hagyomá­nyos formákhoz és kevés a törekvés a korszerű építmé­nyekre, a korszerű építési el­járásokra. Az OTP fiókjaiban típustervek állnak az építte- I tők rendelkezéseire, de mint | a felmérés bizonyítja az épít- | kezők 50 százaiéivá nem is ismeri ezt a lehetőséget. A tervezők többnyire nem hív­ják fel erre az építkezők fi­gyelmét, úgy tűnik a rutin­munkát jobban kedvelik. Kifogásolta a vizsgálat, hogy a magántervezők nagy része a. tervezői díjakat nem foglalja írásba, noha ez jog­szabály szerint kötelező. Ugyancsak kifogásolták, hogy többen túlzott mértékben él­nek a másodálláks lehetőségé­vel, s évente 50—70 darab terv elkészítését vállalják. Felmerült, hogyan tudnak ilyen elfoglaltság mellett ele­get tenni főállású munkahe­lyi kötelezettségüknek? A NEB-vizsgálat során több adóeltitkolásra is fény derült. Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának egyik nagy si­kert aratott gyártmánya a Biokotnb nevű orvosi műszer. Ez a sokoldalú, tranziszlorizált berendezés egyaránt alkalmas szív- és keringésrendszeri vizsgálatokra, emellett a magzati szívhang ellenőrzésére is felhasználható. A műszer kiválósá­gát exportképessége bizonyítja legjobban. Hasonló sikerekre számíthat az EMG—1555 típusú, új oszciloszkőp is, amelyet most fejlesztettek ki, és a napokban megkezdték a nullszé­ria előállítását is. A tervek szerint jövőre már ezt is soro­zatban állítják elő. Fehér gallérosok Mostanában, dasagi tervek teljesítése, a munka sikere kétségtelenül a földeken dől el, alig esik szó a termelőszövetkezetek iro­dáiban alkalmazottakról, el­sősorban. a pénzügyi szakem­berekről. könyvelőkről, fő­könyvelőkről. Vágj' ha mégis szóba kerülnek, a megjegj’- zesnek gyakran van mellék­íze, amikor azt mondják: „jó nekik a hűvös irodában; ül­nek a fehér galléros kék kö­penyben, s hu rászomjaznak, főznek maguknak egy erős dupla feketét. .” Fehér gallérosok ... Ezzel a kifejezéssel az utóbbi időben többfelé találkozunk. Megkü­lönböztető jelző ez, az admi­nisztratív alkalmazottakra, gépírólányokra, számfejtők­re, kontírozó könyvelőkre vo­natkozik, akik ma már csak­nem minden községben az irodai dolgozók, a hivatali alkalmazottak egyfajta réte­gét képviselik. Fehér galléros kék köpenj'ben, elegánsan, tisztán, ahogy azt a jó ízlés és a végzett munka iránti tisztelet is megköveteli. Többnyire technikumot, kö­zépiskolát végzett fiatalok; a I errpelőszövetkezeti tagok gyermekei, a közös gazdaság alkalmazottai. Akikről leg­többet a zárszámadási előké­születek idején beszélünk. A leltározás, az anyag' javak számbavétele és minden, ami az esztendő mérlegének megvonásával összeiügg, Csak még jóval ezután következik. De irigylésre méltó-e a fe. hér gallérosok helyzete gyá­ron, amikor az iroda hűvösé­ben kétségtelenül elviselhe­tőbb a 30 fokos kánikula? Az a baj, hogy sokan csak ezt látják: a kávémasinát, a kan­oséban csillogó hideg vizet, amikor a mezőkről érkező dolgozók porosán, fáradtan az irodába belépnek. Minden munkafolyamatnak, minden beosztásnak megvan a maga gondja, nehézsége nyáron is, télen is. A termelőszövetkeze­tek irodáiban dolgozók egyre több. egyre bonyolul tabb munkát végeznek: minden tételt, minden apróságot pon­tosan könyvelni, jegyezni kell, hogy adott esetben a gazdaság vezetőit és a rész­legvezetőket pontosan infor­málhassák. Csali nagyon kevés gazdaság van, amelyik nem rendelkezik segédüzemággal, a mezőgazdasági munka, te­hát a növénytermesztés, ál­lattenyésztés mellett nem folytat más bevételi forrást is jelentő melléktevékenységet. Csak ezek állandó figyelem­mel kísérése, a bevételek, ki­adások pontos könyvelése is mindennapi, sok munkát ad. pedig ez még a 1 egegj'sze- rűbbek közé tartozik. Az iparban a termelő vál­lalatoknál már évek óta az égjük legfontosabb törekvés a közgazdasági elemző rmm- ka. A gyárakban, nagj'válla- latoknál külön osztályok, főosztálj'ok foglalkoznak ez­zel? a gazdasági számítások kialakítása, az ügyvitel ma már elképzelhetetlen a gép- és adatfeldolgozás, könyvelés, a számítóközpontok igénj'- beyétele nélkül. Hol vagyank már a mezőgazdaságban is attól az időtől, amikor a kez­det kezdetén, (jobb híján) a raktáros iskolás lányának ir­kájába vagy egy ív csomago­lópapírra fektették fel a lel­tárt ... A termelőszövetke­zeti mozgalom kezdetének, hőskorszakának értékes do­kumentumai ezek, de a téte­lek azóta milliós nagyságúak- ra nőttek ... Nem ritka, hogj' egy-egy tsz főkönyvelője a hónap derekán felkerekedik, megkeresi az ügyvitelszerve­zési, gépesítési irodát, és a számítógépek segítségét ve­szi igénybe. Az c£íyre modernebb, korszerűbb gazdálkodás, a vállalatszerű termelés, nem utolsósorban az élelmiszer- gazdaság fejlődése irányába való eltolódás feltétlenül megköveteli az ügyvitel kor­szerűsítését is, mert az to­vábbra is manuálisan, a régi módszerekkel már a tsz-ek- ben sem végezhető. A fő­könyvelőnek egy sereg külön alkalmazottra van szüksége, akik a részmunkákat végzik el. Az a főkönyvelő, aki csak az apró számokkal bíbe­lődik, és nem képes a gaz­daság egész helyzetét közgaz­daságilag is kielemezve átte­kinteni, az ügjrvitelt ugj’an rendbe rakja, de az informá­cióadás szempontjából a leg­kevesebb segítséget adja a vezetőknek. Mindig a legfon­tosabb: a gazdaságosság szem előtt tartása. Hogy az adott növénytermesztő. állatte­nyésztő, vagy segédüzemági tevékenység mennyire hasz­nos a népgazdaság, nem utol­sósorban a közős szempontjá­ból. A főkönyvelő a gazdaság első számú pénzügj'i szakem­bere, de őre is egj'ben. Ö az, aki év ködben is jelezhet, és kell is, hogy jelezzen: ezen vagy azon sürgősen vál­toztatni kell. Mindezt pedig csak akkor teheti meg, ha pontos, valóságot feltáró ada­tok vannak birtokában. Mi­nél többrétű tevékenj’séget folytat a gazdaság, annál ne­hezebb ezeknek az adatoknak beszerzése, a gazdaság helj'- zetét elemző kép időről időre való összeállítása. Gépesíteni keli a termelőszövetkezetek ügj'vitelét, mégpedig a leg­korszerűbb adatgyűjtő és fel­dolgozó berendezésekkel fel­szerelve. A témával a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa is foglalkozott a közel­múltban, és állásfoglalása szerint segíti, támogatja a szövetkezetek minden ilyen irányú tevékenj'ségét. Tudjuk, a beruházás költ­séges, de megtérül. Százszo­rosán, ezerszeresen. Az elemző munka, az év közben végzett rendszeres közgazda- sági vizsgálat és felmérés megóvhatja a tsz vezetőségét attól, hogy valameij' termelé­si ágazatban helytelen iránj'- ba haladjanak. Pontosabban: az adatok birtokában mindig tudják, mi az, amit a leg­gazdaságosabban termelhet­nek; mi az, amit esetleg el­hagyni, vagy éppen erősíteni kell. Ezt a munkát végzi a feliér galléros alkalmazot­tak serege, akik a számoszlo­pokat róják papírra; alak osztanak, szoroznak és kivon­nak: akik a tagok által el­végzett munkát dokumentál­jak és a gazdaság ügj'vitelét tartják egyensúlyban. U. M. íj lehetőségeket kínál Miskolc tava Az a nagy „népvándorlás”, melyet szabad szombatokon, ünnepnapokon tapasztalunk a málj’i és nyéki tavak irá- nj'ába. nem ok nélkül való. Á többségben szellemi fog­lalkozást űző emberek külö­nösen az utóbbi évtizedben itt találják meg a módját annak, hogy strandolással, a hétvégi ház körüli pepecse­léssel kikapcsolódjanak. Más nagyvárosok: Pécs, Debrecen. Nyiregj'háza lakói irigyelnek bennünket ezekért a lehető­ségekért : a Bükk, Tapolca, s a város környéki tórendszer valóban sok pihenési, kikap­csolódási alkalmat kínál, ezek közül is a vízpart az, amit most kezdünk értékelni iga- zán. Miskolc lakói, s velük egj'ütt mi is évek óta sirat­juk a Szinvát, a Sajót. Vizük szennj'ezett, egészségtelen. A Sajó vize strandolásra, spor­tolásra, horgászásra már ré­gen nem alkalmas. _s még bi­zonyára hosszú idő telik el. amíg az üzemek fel, egészen a folyó eredetéig olyan derítő, ülepítő rendszert építenek be. hogy az országnak ez az egyáltalán nem jelentéktelen foívója visszanyerje eredeti ízét, ‘színét. De itt. úgyszól­ván a város tövében van még egy lehetőségünk: a Csorbá­tól Nincs Miskolcnak olj'an törzslakója, aki ne ismerné, ne tudna róla. Adva van ma még eléggé kihasználat­lanul. S néhány hónap óta — többféle változatban is — is­mét felkínálkozott a lehető­ség. Úra kel cpy hajó A mályi—nyéki torendszer kialakulása az országban fő­ivé hatalmas építkezések ko- vetkezménj’c. Dunaújváros, Kazincbarcika, Leninváros innen épült fel, s innen épül most Kisköre. A borsodi üze­mek, lakótelepek, intézmé­nyek építése a nyéki kavics százezer és millió tonnáit emésztette fel. Közúton, vas­úton folyton utazik a kavics és napjainkban is nincs az a mennjüség, ami kevés ne lenne. Az országos vállalat­hoz tartozó nyéki üzem már területkisajátítási gondokkal küzd. Hogy minél kevesebb termőföldet kelljen elvonni a mezőgazdaságtól, már évek óta áttértek a mélyművelés­re, s más. már meglevő ka­vicsbányák ésszerűbb haszno­sítására. Így került hozzájuk többek között a miskolci Csorba-tó. Január 1-től nap­jainkig a hagj’ományos vonó­vedres kotróval mintegj' 150 ezer köbméter kavicsot ter­meitek ki belőle, elsősorban a miskolci építkezésekhez. Az ünnepek után pedig egy csehszlovák gyártmányú ser­leges úszókotró kezdi meg rajta a próbaüzemelést, A 28 méter hosszú hajótest nemrégen kelt útra a nj'ék- ládházi 3-as számú bánva vizéről. A szakembereknek nem kis problémát okozott a kotróhajó áttelepítése. Végül a legkézenfekvőbb megoldás­nak — ahogy ők mondják: a „császármetszés” mutatko­zott. A hajót, mintha egy dinnj'eszeletet feleznénk meg, teljes hosszában kettévágták, és az ÉPFU különleges szál­lító járműveivel szállították Miskolcra, ahol a „sebészek”, a hegesztők, lakatosok most varrják össze. Augusztus 20-i felajánlásként hamarább el­készültek a munkával, ünnep, után kezdődik a próbaüzem, szeptember 1-től pedig a rendszeres termelés. Miskolc új víkencllelepc lehet A Csorba-tó új fejezete itt kezdődhet. A nj'éki üzem ve­zetői: Z, Nagy Sándor, Rozs­nyói Tibor, Simák László nemcsak a termelési szem­pontokra, hanem a víz {járt­jára vágj'ó városi emberek igényeire is gondolnak. Ma­ijában, Nyéken lassan már elfogy minden hely, csak az ottani tanácsok vezetői a megmondhatói, hányán ostro­molják most is őket. De más­ról is szó esett beszélgeté­sünkön. Nevezetesen: azt, amit kezdetben Mályiban, majd Nyéken is elrontottak, a tapasztalatokon okulva, itt helyre lehetne hozni. A Csorba-ló vize jelenleg átla­gosan 3 méter mélj'. Az egyenletes kotrással mintegy 10 méteres mélységűre ala­kítják, és folj'amatosan a kül­színt is megbontják. A lervek szerint a jelenlegi 53 ka- tasztrális hold vízfelület mintegy l «I holdasra bővül. A megháromszorozódó Csor­ba-tó körnj’éke a város egyik legszebb víkeúdtelepe lehet, egyu ital vízisportokra (első­sorban a kajak-kenura gotv- dolnak) alkalmassá téve. Mi az, amit a máshol szer­zett tapasztalatok alapján rtt helyre lehetne hozni? A ta­vat övező terület, a közvet­len tópart kihasználását. Ezenkívül gondolni lehet az öntözési lehetőségek tovább­fejlesztésére, melyet a maj­dani nagyobb tó a megfelelő viztartalékfeal önként kínál. A város vezető szervei elolt nem ismeretlenek ezek a javaslatok. Készült már ta­nulmányterv is a Csorba-tó környékének rendezésére. A bánya műszaki vezetői azt mondják: amennyiben az il­letékesek konkrét javaslatok­kal élnek, a kotrást és a té­telűiét kialakítását hajlandók az elképzeléseknek, az igé- njeknek megfelelően elve­gezni. Vagj'is: a kavicsterme­lés befejezésével egy kész ta­vat adnak át. melyet csak birtokba kell venni. Az illetékeseken is műtik, hogjr élünk-e majd ezzel a lehetőséggel. Ónod va ri Miklós Ismét teljes üzemben a Borsodi Éreelőkészítő Két nappal előbb fejezték be a nagyjavítást Augusztus 2-án kezdték meg a Borsodi Ércelőkészítő­műben a szokásos évi nagy­javítást. A kohómüvek anyag­gal való ellátása érdekében ezt két lépcsőben végezték el. Az első szalag augusztus 10-én éjszaka kezdte meg a munkáját. A második szalag javításához augusztus 8-án este kezdtek, és augusztus 17-én este fejezték be, s így éjjel 22 órakor megkezdték a próbaüzemelést. Tegnap, augusztus 18-án, szerdán a BEM mindkét sza­lagja már teljes ütemben dolgozott. Érdemes megemlí­teni, hogj' a korábbitol elté­rően mindkét szalagnál egy- egy nappal hamarább végez­ték el a nagyjavítást, s ez 4 ezer tonnával több tömöril- vénj't jelent. A nagy munká­ban a Borsodi Ércelőkészítő- mű dolgozói mellett az LKM, ÖKÜ, a VÍV. a Zsolcai Me­zőgazdasági Gépjavító is be­segített, s igy összesen félezer ember vett részt a jelentős munkában. A BÉM főmér­nöke szerint mind a szerve­zettséget. mind a munka mi. nöségét illetően eddig ez a legjobban sikerült nagyjaví­tás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom