Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-15 / 192. szám
ESZAK-MAGYARCRSZAG 4 1971, aug, 15., vasárnap Sajnálatosan nem kévés azok száma, akik eleve elutasítják a ínagyar filmeket, és másfél évtized előtti negatív tapasztalatok alapján hajlamosak a magyar filmekről csak elítélő módon nyilatkozni anélkül, hogy azokat megismerni törekednének. Nem feladatunk a magyar filmet megvédeni, hiszen az elmúlt évtized nemzetközi filmsikerei, és egyes alkotásoknak itthon is tapasztalt nagy látogatottsága eleve cáfolja az elutasító véleményt. Mégis, fel kell figyelnünk arra a jelenségre, hogy van egy ilyen tendencia, és jelentékeny közönséghányad a híg kommer- szekben látja a maga filmeszményét, nem kíván gondolatokat közlő, problémákat boncolgató filmekkel foglalkozni. Hogy e tekintetben mi. lyen nagy szerep várna a filmklubokra, és milyen jó lenne, ha a filmklubhálózat- nak egységes gazdája lenne, például a szakszervezet, külön elemzést érdemelne, mindenesetre sokat segítene annak a tarthatatlan állapotnak felszámolásában, hogy álokkal, szitokkal, elutasítással fogadunk, egy sor értékes alkotási anélkül, hogy közeledni próbálnánk tartalmi lényegéhez. Persze ez az átok, szitok egyszerűbb, látványosabb és itt- ott — mert demagóg ~ népszerűbb. Mindezt egy kimutatás juttatta eszünkbe. A Filmkultúra című szakmai folyóirat legutóbbi számában az 1970- ben bemutatott magyar filmek látogatottságáról találunk érdekes összeállítást. Érdemes egyik-másik adatot megnézni. A január 8-án bemutatott Egy őrült éjszaka című fűmnek 240 ezer 52 nézője volt, és vetítéseinél 24,2 százalékos kihasználtságot lehet kimutatni. A Szeressétek Ódor Emíliát című filmnél már 32 százalékos volt a kihasználás, a nézők száma pedig 357 ezer 955. E két film már érdekes összevetésre nyújt lehetőséget. Míg az előbbi bizonyos áttételekkel, parabolisztíku- san közölte mondanivalóját a másik előadásmódja közvetlenebb, az egész film kevesebb együttgondolkodást kívánó. Vegyük ki az év filmjeiből az elsősorban szórakoztató szándékú alkotásokat: a Krebsz, az isten, 47!) ezer 416 nézőt vonzott, kihasználtsága 35,(1 százalék; a Bűbájosok 526 ezer 986 nézővel, 40,8 százalékos látogatottságot mutathat ki; a Történeim i magánügyei című. Keleti Márton-vígjáték, Tolnav Klári és Básti Lajos főszereplésével májustól mindössze 222 ezer 645 nézőt csalt be a nézőtérre, és látogatottsága összesen 19,3 százalékos, ebben a kategóriában a legalacsonyabb. Figyelmet érdemel, hogy a jól sikerültnek a maga műfajában sem nevezhető Szép lányok, ne sírjatok! volt az elmúlt év legnagyobb látogatottsága, illetve kihasználtsága magyar filmje; 45 százalékos kihasználtságával még a Szerelmi almokat (40,5) is megelőzte. E sikert minden bizonnyal a filmben hallott beat-számok sora eredményezte. A más kategóriába tartozó, közéleti töltésű és egyéb filmek látogatottságának alakulása roppant érdekes. Például az így jöttem című, felújított Janosó-íilm 495 ezer 797 néző előtt pergett, 38,1 százalékos kihasználtsággal. A Szem,föl szembe című filmre 633 ezer 130-an mentek el (33,1 százalék). Az Ítélet című Dózsa-íilmet 687 ezer 091-en látták, 36,9 százalékos kihasználtsággal, az Arc című, a felszabadulás évfordulójára készült film nézőinek száma 418 ezer 798 (28,4 százalék). A legalacsonyabb látogatottságot ebben a kategóriában a Mérsékelt égöv és az Erik a fény című film értté él. E száraz szmvadatfofcból többféle következtetés is 'levonható. A felszabadulás 25. évfordulójára bemutatott filmek magas látogatottsága azt is jelzi, hogy ezeknek a filmeknek jobb volt a propagandája, ugyanakkor nem jutott erő más filmek propagandájára, v»gy éppen kevesebbet törődtek vele. Eklatáns példa az Utazás a koponyám körül című Karinthy- film alacsony nézőszáma és kihasznóltsági foka. Az egyes közéleti töltésű filmek viszonylag magasabb látogatottsága, más oldalról egyes szórakoztató filmek •— kategóriájukhoz képest — alacsony nézőszáma azt mutatja, hogy a magyar filmek iránti érdeklődést részben a moziüzemek propagandamunkájával, részben pedig egyéb irányú tudatformáló tevékenységgel fokozni kell. Hogy lehet a közönség érdeklődését irányítani, azt az említett néhány preferált film viszonylagos közönségsikere bizonyítja. Vajon, ha egyik- másik, kevésbé sikeres filmnek jobb a propagandája, magasabb a kópiaszáma, tehát nagyobb kínálatot kap belőle a néző. nem emelkedett volna-e látogatottsága is? Es vajon megfelelőbb filmművészeti ismeretterjesztés. ízlésformáló köz- művelődési tevékenység eredményeként nem lett volna megoldható esetleg, hogy ne csak a Szép lányok, ne sírjatok! beat-számai vonz- zanak nagyobb tömegeket a mozikba? A filmklubok megújítandó tevékenysége (ha azok a nosztalgiák mozijából, filmmúzeumból valóban ízlésformáló klubbá lépnek élő) lehet az első számú segítője a magyar film nagyobb hazai megbecsülésének. A filmklubok segíthetnek abban, hogy a társadalmi mondanivalót hordozó, vagy kellemesen szórakoztató magyar filmalkotások ne csak rosszindulatú élcelődések céltáblái legyenek széles körökben, hanem a nemes, tartalmas időtöltésre, jó szórakozásra vágyó tömegek művészi élményei is. Olyan művészi élmények, amelyekről nemcsak hallanak és vitáznak, hanem, amelyet személyesen érzékelnek, és az eseteik! nagy százalékában élveznek is. Benedek Miklós MEZEI ANimJS: A l«l»b ség eredményt. Nehányan még reménykednek, bíznak a fellebbezések sikerében. De ők vannak kevesebben. Az idén érettségizett, továbbtanulni szándékozó fiatalok sorsa ebben az esztendőben már eldöntetett. Van, ahol örülnek, van. ahol bánkódnak. Ez attól függ. hogy mit tartalmazott a felsőfokú intézményből jött értesítés. Ügy tűnik, mintha most nem is lenne érdemes szólni erről. Hiszen az eredményeken változtatni már nemigen lehet. Mégis, nem fölösleges, nem haszontalan újra meg újra vizsgálni: hogyan is állunk a továbbtanulásokkal, változott-e a szemlélet- mód. S ennél az utóbbinál ismét csak a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek sorsát kell vizsgálnunk. Bár hivatalos statisztika még nem látott napvilágot, annyi azonban bizonyos, hogy ebben az esztendőben, sem emelkedett lényegesen a kétkezi munkások továbbtanulni szándékozó gyermekeinek száma. A jelentkezettek közül pedig jó néhányon „elvéreztek” a felvételi vizsgákon. Mi lehet ennek az oka? Nyilvánvalóan közrejátszik ebben az is, hogy — bár a különböző előkészítőkkel javítani kívánunk a helyzeten — vidéki kötepiskoftásrikben Háborúk A habomban robbant promt most szórt a szüretibe szitánkat . Tűhegyes, gyilkos idegesség, mint a lassított robbanások. tühegyes, gyilkos idegesség .... Döf a háborúk nemzedéke, összecsap roncsolt szemeinkben, minden napért megküzd a béke. összecsap roncsolt szerveinkben, és vem akartunk megpihemm. Valami finom elkopás ez, orvos sem tudja észrevenni. Valami finom elkopás ez, a háborúban szerzett járvány ■. ■ Szivéhez kap és dől az ember. — Kitől maradunk holnap árván?! Szlovák folklór együttes Borsodban A franciaországi Provence tartománybeli népi együttesen kívül tegnaptól, augusztus 14-tól egy szlovák A Szovjetunióba készül az ózdi rtépifánc-csoport Szegeden, a nyári második népitánc-feszLiválon a hazat együttesek mellett egy szovjet népi tánc-együttes is vendég szerepelt. Viszonzásul a Szovjet Szakszervezetek Tanácsa is meghívott egy magyar né pitánc-csoportot vendégsze replésre a Szovjetunióba. A SZOT titkársága, a vasas szakszervezet kultúr-agitációs és propaganda osztálya, valamint a SZOT kulturális és agitó iós osztályának döntése alapján az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Központ népitánc-együtlesc képviseli a magyar színeket a kéthetes szovjetun i ó bel i turnén. Ez az első eset, hogy üzemi népitánc-együttes hazánkból a Szovjetunióba látogat, így tehát az ózdi népi táncosok hazánk üzemeit is képviselik a kéthetes turnén. A többszörösen kitüntetett, sok sikeres szereplést maga mögött tudó ózdi együttesre zsúfolt program vár az elkövetkező hetekben. Augusztus 19-én a debreceni virágkarnevál alkalmából rendezendő népi tánc-fesztiválon vesznek részt, s emellett kell felkészülni a külföldi vendégszereplésükre. A Szovjetunióban öt-hat fellépés várja őket, melyre egy- és kétórás , önálló műsorral készülnek, j Az együttessel utazik Ferencz | Éva, ózdi népdalénekes, a j Röpülj páva „Budapest” | nagydíjasa is. Az ózdi negyven tagú együttes szeptember 13-án repülőgéppel utazik Moszkva- j ba. Előtte szeptember 1-én Űzd on, a Kun Béla Művelő- j dési Házban szakemberek ! előtt mutatja be műsorát, i népi együttes is megyénkben tartózkodik. A mezőkövesdi Matyó együttes meghívására ugyanis Borsodba érkezett a szomszédos Csehszlovákiából a kassai járási tanács művelődésügyi osztályának STABVAR folklór-együttese. A szomszédos baráti országból érkezeit csoport műsorát Putnókon, Mezőnagy- mihályon, Tiszakesziben és Mezőkövesden láthatják majd az érdeklődők. A turnét szlovák barátaink egv kis országjárással is egybekapcsolják. A vendéglátókkal klubesten találkoznak. A megyében ellátogatnak Kazincbarcikára, Miskolcra és a híres Esóri-fürdőbe. A megyén kívül még Budapesttel és a Balatonnal ismerkednek meg a Matyó együttes vendégei. A vendéglátó hazai együttesre egyébként még sok feladat vár a napokban; többek között részt vesznek a debreceni virágkarneválon is. .meg nem mindenütt sikerült megteremteni mindazokat a feltételeket, amelyek 'szükségesek a sikeres továbbtanuláshoz. De az okok között továbbra is nyilván kell tartanunk a szülői szemlélet megmerevedését: még ma sem — vagy ma már nem! — minden munkásszülő érti, miért van szükség arra, hogy gyermekük diplomás emberre váljon. S ez elsősorban nem azokra a szülőkre vonatkozik, akiknek gyermekei legalább megkísérelték a továbbtanulást. Inkább azokra, akiknek bár gyermeke szép eredményt ért el a középiskolában, a pedagógusok szerint alkalmas is lenne a felsőfokú tanintézetekben való továbbtanulásra, mégis vagy azonnal munkát vállaltak, vagy pedig gyorsan jövedelmező szakmát választottak. Neon a szakma lebecsülését jelenti, ha újra meg újra hangsúlyozzuk: a tehetséges, jó fejű gyerekeknek ott van a helyük a főiskolák, egyetemek padjaiban. Hiszen tudjuk jól, hogy a ma technikájának jól képzett szakemberekre van szüksége. Csupán az ellen emeljük fel a szavunkat, hogy a kétkezi munkás gyermekeiből csak jo szakmunkás váljék. A többre hivatottak, a másra is alkalmasak rre álljanak meg>a szataNmitaás sztornói. pedig a ssziülőlktöl várunk segítséget. Mert teába van az iskola és a torsadakun akarása, hiába a Ryesimeflc adottsága, ha a szülő efeánkózák, nem. vállalja a towáHbtawuJással jaro Ebben nehezsegeket. Mert nehézségek, anyagi áldozatok — fölösleges tagadnunk — vannak. Persze tudjuk, most nagyon sokan vannak olyanok, akik ellenpéldát tudnának felhozni. Azok a munkásszü- lök, akiknek gyermekei elutasító választ kaptak. Azt mondhatnák: ha így van, ha hiányzik az egyetemek padjaiból a munkásgyerek, akkor miért nem vették fel az ón lányomat, vagy fiamat. Tény, hogy felvételi rendszerünk sok kívánnivalót hagy maga után. Meg mindig sok benne a pillanatnyi idegállapoton alapuló esetlegesség, ami termeszetszerűleg visszahat ezeknek a gyermekeknek egész szereplésére. De úgy véljük, legalább ennyit ront a gyerekek szereplésén az is, hogy divatos dolog úton-út- félen a protekcióra, a pro- tekcionalizmusra hivatkozni. Az eleve kisebbségi érzéssel elbocsátott gyerek természetszerűleg szerepel rosszabbul. Még akkor is, ha egyébként felkészültsége nem hagy kívánnivalót maga után. Eí /lli It 1*11 a kerekeku,/jUI Kcn ben, s bízni kell abban is, hogy a mi társadalmunkban nem kerülhet elrendel ten hátrányos helyzetbe a kétkezi munkás gyermeke. Ezt a szemleletet kell elplántataunk a mum- kasszülökben, azokban, akiknek gyermeke ott all vagy ott fog állni a felsőfokú intézmény kapujában. Mert a kapun — az arra valóban rátermetteknek — be kell jutni. S nem elég bejutniuk, meg is kell .•gyökerezniük''. Csutorás Annamária A népi építészei védelme TA«SASMÄZAK. kertes hassak, családi házak, nyaralók sokasága épül szinte napról napra országszerte. Sátortetős, manzárd os-lorny os, kocka épületek: lehangolóan egyformák, csúnyák, fantáziátlanok. Varosperemi „modernséggel”, pallériziéssel-tu- dassal az ország minden részén megkülönböztethetetle- nül elmosva az építészet tájinépi jellegét. S ezek a jellegtelen házak, nyaralók a régi, népi ízléssel épített parasztházak helyére épülnek. Major Máté azt írja egy helyen: „Ró. kell döbbennünk arra, hogy népi-nem - zeti kultúránknak , milyen nagy értékei mennek veszendőbe még mindig, s napról napra.... Persze elmulasztottuk, s még mindig elmulasztjuk, hogy iskoláinkban az elemiektől a legmagasabbakig. s ezeken kívül is ráneveljük gyermekeinket (a gyermekekkel a szülőket isi értékeink felismerésére, becsülésére és szerető-féltő gondozására. Népi építészetünket mindenesetre nagyjában-egé- szében már ráfizettük erre a mulasztásra.” Műemlékvédelmünk három és félezer településünkön alig ezer műemléki, vagy faluképi jelentőségű népi épületre terjesztette ki a törvényvédelmet. Minden harmadik településben csak egy védelemre, megtartásra érdemes műemlék lenne? Egy műemléki statisztikából jegyeztem ki: „A Nagy-Alföldön. és a Körösök vidékén — egy-két szélmalom kivételével — népi műemléket nem állítottak helyre”. Pusztulás es a városrendezési terv fenyegeti például a még fellelhető régi debreceni civisházakat —, panaszolja Sápi Lajos építész. — Ezek lebontásával eltűnnek a jellegzetes debreceni lakohaz forrnak — a 3 ablakos, orom- falas utcai homlokzattal, es külön kis ajtóval, kocsibehajtóval ellátott, fal-keritésé- vel; a lakóházak udvari részén végighúzódó boltozott tornácok, az udvari feljáró- lepcsövel. Vannak jó példák, okos kezdeményezések is: Szigli- geten, Balatonudvardin, s más Balaton környéki falvakban írók, művészek, mérnökök megvásárolják, stílusosan helyreállítják a szép, régi paraszt házakat. Vagy például Hollókö-Ofalujának fenntartására, megőrzésére, helyreállítására összefogott az egész község, az állami és társadalmi szervek. A faluképi szempontból legfontosabb lakóházakat megvásárolták, közületi célokra használják. S annak a 35 épületnek is elkészítették a korszerűsítési vázlattervét. amelyen lakói a közeljövőben nem kívánnak változtatni. Nógrád megyében — a pártbizottság első titkárának kezdeményezésére — a népi műemlékek védelmére szövetkezett a tanács, a Hazafias Népfront. Műemlékvédelmi akcióbizottságot szerveztek, műemlék baráti kört hoztak létre. Az elmúlt 10 évben a megye 110 műemlékileg védett objektuma közül 44-nek a helyreállítására, felújítására, állagmegóvására fordítottak nagyobb összeget. DE MINDEZ még nem altalános. Változatlanul sok a kallódó, pusztulásra hagyott értékünk. A közigazgatás sokat tehetne a népi építőművészet népszerűsítésében, ápolásában is. Kedvezményben kellene részesíteni azokat, akik faluképi építészeti szempontból is érdemes falusi házak rekonstrukcióját vállalják, a teljes értékű és mégis olcsóbb megoldást kínáló tervek alapján. Kádár Mária Magyar filmek és nézőik Szülők és gyerekek Az egyetem kapujában