Észak-Magyarország, 1971. augusztus (27. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-15 / 192. szám

ESZAK-MAGYARCRSZAG 4 1971, aug, 15., vasárnap Sajnálatosan nem kévés azok száma, akik eleve el­utasítják a ínagyar filmeket, és másfél évtized előtti ne­gatív tapasztalatok alapján hajlamosak a magyar filmek­ről csak elítélő módon nyi­latkozni anélkül, hogy azo­kat megismerni törekedné­nek. Nem feladatunk a ma­gyar filmet megvédeni, hi­szen az elmúlt évtized nem­zetközi filmsikerei, és egyes alkotásoknak itthon is ta­pasztalt nagy látogatottsága eleve cáfolja az elutasító vé­leményt. Mégis, fel kell fi­gyelnünk arra a jelenségre, hogy van egy ilyen tenden­cia, és jelentékeny közön­séghányad a híg kommer- szekben látja a maga film­eszményét, nem kíván gon­dolatokat közlő, problémákat boncolgató filmekkel foglal­kozni. Hogy e tekintetben mi. lyen nagy szerep várna a filmklubokra, és milyen jó lenne, ha a filmklubhálózat- nak egységes gazdája lenne, például a szakszervezet, külön elemzést érdemelne, minden­esetre sokat segítene annak a tarthatatlan állapotnak fel­számolásában, hogy álokkal, szitokkal, elutasítással foga­dunk, egy sor értékes alkotási anélkül, hogy közeledni pró­bálnánk tartalmi lényegéhez. Persze ez az átok, szitok egy­szerűbb, látványosabb és itt- ott — mert demagóg ~ nép­szerűbb. Mindezt egy kimutatás jut­tatta eszünkbe. A Filmkultú­ra című szakmai folyóirat legutóbbi számában az 1970- ben bemutatott magyar fil­mek látogatottságáról talá­lunk érdekes összeállítást. Érdemes egyik-másik adatot megnézni. A január 8-án bemutatott Egy őrült éjszaka című fűm­nek 240 ezer 52 nézője volt, és vetítéseinél 24,2 százalé­kos kihasználtságot lehet ki­mutatni. A Szeressétek Ódor Emíliát című filmnél már 32 százalékos volt a kihasználás, a nézők száma pedig 357 ezer 955. E két film már érdekes összevetésre nyújt lehetősé­get. Míg az előbbi bizonyos áttételekkel, parabolisztíku- san közölte mondanivalóját a másik előadásmódja köz­vetlenebb, az egész film ke­vesebb együttgondolkodást kívánó. Vegyük ki az év filmjei­ből az elsősorban szórakoz­tató szándékú alkotásokat: a Krebsz, az isten, 47!) ezer 416 nézőt vonzott, kihasznált­sága 35,(1 százalék; a Bűbá­josok 526 ezer 986 nézővel, 40,8 százalékos látogatottságot mutathat ki; a Történeim i magánügyei című. Keleti Márton-vígjáték, Tolnav Klári és Básti Lajos fősze­replésével májustól mind­össze 222 ezer 645 nézőt csalt be a nézőtérre, és látogatott­sága összesen 19,3 százalékos, ebben a kategóriában a leg­alacsonyabb. Figyelmet ér­demel, hogy a jól sikerültnek a maga műfajában sem ne­vezhető Szép lányok, ne sír­jatok! volt az elmúlt év leg­nagyobb látogatottsága, illet­ve kihasználtsága magyar filmje; 45 százalékos kihasz­náltságával még a Szerelmi almokat (40,5) is megelőzte. E sikert minden bizonnyal a filmben hallott beat-számok sora eredményezte. A más kategóriába tartozó, közéleti töltésű és egyéb filmek látogatottságának ala­kulása roppant érdekes. Pél­dául az így jöttem című, felújított Janosó-íilm 495 ezer 797 néző előtt pergett, 38,1 százalékos kihasználtság­gal. A Szem,föl szembe című filmre 633 ezer 130-an men­tek el (33,1 százalék). Az Ítélet című Dózsa-íilmet 687 ezer 091-en látták, 36,9 szá­zalékos kihasználtsággal, az Arc című, a felszabadulás évfordulójára készült film nézőinek száma 418 ezer 798 (28,4 százalék). A legalacso­nyabb látogatottságot ebben a kategóriában a Mérsékelt égöv és az Erik a fény című film értté él. E száraz szmvadatfofcból többféle következtetés is 'le­vonható. A felszabadulás 25. évfordulójára bemutatott filmek magas látogatottsága azt is jelzi, hogy ezeknek a filmeknek jobb volt a propa­gandája, ugyanakkor nem jutott erő más filmek propa­gandájára, v»gy éppen keve­sebbet törődtek vele. Ekla­táns példa az Utazás a kopo­nyám körül című Karinthy- film alacsony nézőszáma és kihasznóltsági foka. Az egyes közéleti töltésű filmek viszonylag magasabb látogatottsága, más oldalról egyes szórakoztató filmek •— kategóriájukhoz képest — alacsony nézőszáma azt mu­tatja, hogy a magyar filmek iránti érdeklődést részben a moziüzemek propaganda­munkájával, részben pe­dig egyéb irányú tudat­formáló tevékenységgel fokozni kell. Hogy le­het a közönség érdeklődését irányítani, azt az említett néhány preferált film vi­szonylagos közönségsikere bi­zonyítja. Vajon, ha egyik- másik, kevésbé sikeres film­nek jobb a propagandája, magasabb a kópiaszáma, te­hát nagyobb kínálatot kap belőle a néző. nem emelke­dett volna-e látogatottsága is? Es vajon megfelelőbb filmművészeti ismeret­terjesztés. ízlésformáló köz- művelődési tevékenység eredményeként nem lett vol­na megoldható esetleg, hogy ne csak a Szép lányok, ne sírjatok! beat-számai vonz- zanak nagyobb tömegeket a mozikba? A filmklubok megújítandó tevékenysége (ha azok a nosztalgiák mozijából, film­múzeumból valóban ízlésfor­máló klubbá lépnek élő) le­het az első számú segítője a magyar film nagyobb hazai megbecsülésének. A filmklu­bok segíthetnek abban, hogy a társadalmi mondanivalót hordozó, vagy kellemesen szórakoztató magyar filmal­kotások ne csak rosszindula­tú élcelődések céltáblái le­gyenek széles körökben, ha­nem a nemes, tartalmas idő­töltésre, jó szórakozásra vá­gyó tömegek művészi élmé­nyei is. Olyan művészi élmé­nyek, amelyekről nemcsak hallanak és vitáznak, hanem, amelyet személyesen érzé­kelnek, és az eseteik! nagy szá­zalékában élveznek is. Benedek Miklós MEZEI ANimJS: A l«l»b ség eredményt. Nehányan még reménykednek, bíznak a fel­lebbezések sikerében. De ők vannak kevesebben. Az idén érettségizett, továbbtanulni szándékozó fiatalok sorsa ebben az esztendőben már eldöntetett. Van, ahol örülnek, van. ahol bánkódnak. Ez attól függ. hogy mit tartalmazott a felsőfokú intézményből jött értesítés. Ügy tűnik, mintha most nem is lenne érdemes szól­ni erről. Hiszen az eredmé­nyeken változtatni már nem­igen lehet. Mégis, nem fölös­leges, nem haszontalan újra meg újra vizsgálni: hogyan is állunk a továbbtanulások­kal, változott-e a szemlélet- mód. S ennél az utóbbinál ismét csak a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek sor­sát kell vizsgálnunk. Bár hivatalos statisztika még nem látott napvilágot, annyi azonban bizonyos, hogy ebben az esztendőben, sem emelkedett lényegesen a két­kezi munkások továbbtanul­ni szándékozó gyermekeinek száma. A jelentkezettek kö­zül pedig jó néhányon „el­véreztek” a felvételi vizsgá­kon. Mi lehet ennek az oka? Nyilvánvalóan közrejátszik ebben az is, hogy — bár a különböző előkészítőkkel ja­vítani kívánunk a helyzeten — vidéki kötepiskoftásrikben Háborúk A habomban robbant promt most szórt a szüretibe szitánkat . Tűhegyes, gyilkos idegesség, mint a lassított robbanások. tühegyes, gyilkos idegesség .... Döf a háborúk nemzedéke, összecsap roncsolt szemeinkben, minden napért megküzd a béke. összecsap roncsolt szerveinkben, és vem akartunk megpihemm. Valami finom elkopás ez, orvos sem tudja észrevenni. Valami finom elkopás ez, a háborúban szerzett járvány ■. ■ Szivéhez kap és dől az ember. — Kitől maradunk holnap árván?! Szlovák folklór együttes Borsodban A franciaországi Pro­vence tartománybeli népi együttesen kívül tegnaptól, augusztus 14-tól egy szlovák A Szovjetunióba készül az ózdi rtépifánc-csoport Szegeden, a nyári második népitánc-feszLiválon a hazat együttesek mellett egy szovjet népi tánc-együttes is vendég szerepelt. Viszonzásul a Szov­jet Szakszervezetek Tanácsa is meghívott egy magyar né pitánc-csoportot vendégsze replésre a Szovjetunióba. A SZOT titkársága, a vasas szakszervezet kultúr-agitációs és propaganda osztálya, va­lamint a SZOT kulturális és agitó iós osztályának döntése alapján az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Központ népi­tánc-együtlesc képviseli a magyar színeket a kéthetes szovjetun i ó bel i turnén. Ez az első eset, hogy üze­mi népitánc-együttes hazánk­ból a Szovjetunióba látogat, így tehát az ózdi népi tán­cosok hazánk üzemeit is kép­viselik a kéthetes turnén. A többszörösen kitüntetett, sok sikeres szereplést maga mö­gött tudó ózdi együttesre zsúfolt program vár az el­következő hetekben. Au­gusztus 19-én a debreceni vi­rágkarnevál alkalmából ren­dezendő népi tánc-fesztiválon vesznek részt, s emellett kell felkészülni a külföldi ven­dégszereplésükre. A Szovjet­unióban öt-hat fellépés várja őket, melyre egy- és kétórás , önálló műsorral készülnek, j Az együttessel utazik Ferencz | Éva, ózdi népdalénekes, a j Röpülj páva „Budapest” | nagydíjasa is. Az ózdi negyven tagú együttes szeptember 13-án re­pülőgéppel utazik Moszkva- j ba. Előtte szeptember 1-én Űzd on, a Kun Béla Művelő- j dési Házban szakemberek ! előtt mutatja be műsorát, i népi együttes is megyénkben tartózkodik. A mezőkövesdi Matyó együttes meghívására ugyanis Borsodba érkezett a szomszédos Csehszlovákiá­ból a kassai járási tanács művelődésügyi osztályának STABVAR folklór-együttese. A szomszédos baráti or­szágból érkezeit csoport mű­sorát Putnókon, Mezőnagy- mihályon, Tiszakesziben és Mezőkövesden láthatják majd az érdeklődők. A turnét szlovák barátaink egv kis országjárással is egy­bekapcsolják. A vendéglá­tókkal klubesten találkoznak. A megyében ellátogatnak Ka­zincbarcikára, Miskolcra és a híres Esóri-fürdőbe. A me­gyén kívül még Budapesttel és a Balatonnal ismerkednek meg a Matyó együttes vendé­gei. A vendéglátó hazai együt­tesre egyébként még sok fel­adat vár a napokban; töb­bek között részt vesznek a debreceni virágkarneválon is. .meg nem mindenütt sikerült megteremteni mindazokat a feltételeket, amelyek 'szüksé­gesek a sikeres továbbtanu­láshoz. De az okok között tovább­ra is nyilván kell tartanunk a szülői szemlélet megmere­vedését: még ma sem — vagy ma már nem! — min­den munkásszülő érti, miért van szükség arra, hogy gyer­mekük diplomás emberre váljon. S ez elsősorban nem azokra a szülőkre vonatko­zik, akiknek gyermekei leg­alább megkísérelték a to­vábbtanulást. Inkább azok­ra, akiknek bár gyermeke szép eredményt ért el a kö­zépiskolában, a pedagógusok szerint alkalmas is lenne a felsőfokú tanintézetekben va­ló továbbtanulásra, mégis vagy azonnal munkát vál­laltak, vagy pedig gyorsan jövedelmező szakmát válasz­tottak. Neon a szakma lebecsülé­sét jelenti, ha újra meg újra hangsúlyozzuk: a tehetséges, jó fejű gyerekeknek ott van a helyük a főiskolák, egye­temek padjaiban. Hiszen tudjuk jól, hogy a ma tech­nikájának jól képzett szak­emberekre van szüksége. Csupán az ellen emeljük fel a szavunkat, hogy a kétkezi munkás gyermekeiből csak jo szakmunkás váljék. A több­re hivatottak, a másra is al­kalmasak rre álljanak meg>a szataNmitaás sztornói. pedig a ssziülőlktöl várunk segítséget. Mert teába van az iskola és a torsadakun akarása, hiába a Ryesimeflc adottsága, ha a szülő efeánkózák, nem. vállal­ja a towáHbtawuJással jaro Ebben nehezsegeket. Mert nehézsé­gek, anyagi áldozatok — fö­lösleges tagadnunk — van­nak. Persze tudjuk, most na­gyon sokan vannak olyanok, akik ellenpéldát tudnának felhozni. Azok a munkásszü- lök, akiknek gyermekei el­utasító választ kaptak. Azt mondhatnák: ha így van, ha hiányzik az egyetemek pad­jaiból a munkásgyerek, ak­kor miért nem vették fel az ón lányomat, vagy fiamat. Tény, hogy felvételi rendsze­rünk sok kívánnivalót hagy maga után. Meg mindig sok benne a pillanatnyi idegálla­poton alapuló esetlegesség, ami termeszetszerűleg vissza­hat ezeknek a gyermekeknek egész szereplésére. De úgy véljük, legalább ennyit ront a gyerekek szereplésén az is, hogy divatos dolog úton-út- félen a protekcióra, a pro- tekcionalizmusra hivatkozni. Az eleve kisebbségi érzéssel elbocsátott gyerek természet­szerűleg szerepel rosszabbul. Még akkor is, ha egyébként felkészültsége nem hagy kí­vánnivalót maga után. Eí /lli It 1*11 a kerekek­u,/jUI Kcn ben, s bízni kell abban is, hogy a mi társadalmunkban nem ke­rülhet elrendel ten hátrányos helyzetbe a kétkezi munkás gyermeke. Ezt a szemleletet kell elplántataunk a mum- kasszülökben, azokban, akik­nek gyermeke ott all vagy ott fog állni a felsőfokú in­tézmény kapujában. Mert a kapun — az arra valóban rátermetteknek — be kell jutni. S nem elég bejutniuk, meg is kell .•gyökerezniük''. Csutorás Annamária A népi építészei védelme TA«SASMÄZAK. kertes hassak, családi házak, nyara­lók sokasága épül szinte nap­ról napra országszerte. Sátor­tetős, manzárd os-lorny os, kocka épületek: lehangolóan egyformák, csúnyák, fantá­ziátlanok. Varosperemi „mo­dernséggel”, pallériziéssel-tu- dassal az ország minden ré­szén megkülönböztethetetle- nül elmosva az építészet táji­népi jellegét. S ezek a jelleg­telen házak, nyaralók a régi, népi ízléssel épített paraszt­házak helyére épülnek. Major Máté azt írja egy helyen: „Ró. kell döbben­nünk arra, hogy népi-nem - zeti kultúránknak , milyen nagy értékei mennek veszen­dőbe még mindig, s napról napra.... Persze elmulasz­tottuk, s még mindig elmu­lasztjuk, hogy iskoláinkban az elemiektől a legmagasab­bakig. s ezeken kívül is rá­neveljük gyermekeinket (a gyermekekkel a szülőket isi értékeink felismerésére, be­csülésére és szerető-féltő gon­dozására. Népi építészetünket mindenesetre nagyjában-egé- szében már ráfizettük erre a mulasztásra.” Műemlékvédelmünk három és félezer településünkön alig ezer műemléki, vagy faluké­pi jelentőségű népi épületre terjesztette ki a törvényvé­delmet. Minden harmadik te­lepülésben csak egy véde­lemre, megtartásra érdemes műemlék lenne? Egy műem­léki statisztikából jegyeztem ki: „A Nagy-Alföldön. és a Körösök vidékén — egy-két szélmalom kivételével — né­pi műemléket nem állítottak helyre”. Pusztulás es a városrende­zési terv fenyegeti például a még fellelhető régi debreceni civisházakat —, panaszolja Sápi Lajos építész. — Ezek lebontásával eltűnnek a jel­legzetes debreceni lakohaz forrnak — a 3 ablakos, orom- falas utcai homlokzattal, es külön kis ajtóval, kocsibe­hajtóval ellátott, fal-keritésé- vel; a lakóházak udvari ré­szén végighúzódó boltozott tornácok, az udvari feljáró- lepcsövel. Vannak jó példák, okos kezdeményezések is: Szigli- geten, Balatonudvardin, s más Balaton környéki falvakban írók, művészek, mérnökök megvásárolják, stílusosan helyreállítják a szép, régi paraszt házakat. Vagy például Hollókö-Ofalujának fenntar­tására, megőrzésére, helyre­állítására összefogott az egész község, az állami és társadal­mi szervek. A faluképi szem­pontból legfontosabb lakóhá­zakat megvásárolták, közületi célokra használják. S annak a 35 épületnek is elkészítet­ték a korszerűsítési vázlat­tervét. amelyen lakói a kö­zeljövőben nem kívánnak változtatni. Nógrád megyében — a pártbizottság első titkárának kezdeményezésére — a népi műemlékek védelmére szö­vetkezett a tanács, a Hazafias Népfront. Műemlékvédelmi akcióbizottságot szerveztek, műemlék baráti kört hoztak létre. Az elmúlt 10 évben a megye 110 műemlékileg vé­dett objektuma közül 44-nek a helyreállítására, felújításá­ra, állagmegóvására fordítot­tak nagyobb összeget. DE MINDEZ még nem al­talános. Változatlanul sok a kallódó, pusztulásra hagyott értékünk. A közigazgatás so­kat tehetne a népi építőmű­vészet népszerűsítésében, ápolásában is. Kedvezmény­ben kellene részesíteni azo­kat, akik faluképi építészeti szempontból is érdemes fa­lusi házak rekonstrukcióját vállalják, a teljes értékű és mégis olcsóbb megoldást kínáló tervek alapján. Kádár Mária Magyar filmek és nézőik Szülők és gyerekek Az egyetem kapujában

Next

/
Oldalképek
Tartalom