Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-08 / 159. szám

1971. július B., csütörtök 3 Vili is 4M an (ü;s ®z egyik község bekötő utat építtetett, s — io néhány •v.eivvcl 1 oly ta toll tárgyalá­sok. engedői rezesek, hivata­los pecsétek és aláírások tő- 'hege után — a beruházási összeget is megkapta hozzá. Az út elkészültekor bizott­ság jelent meg a hely szi­kon ' képviselve volt. ott 'h mden elképzelhető szintű és hivatásé szerv, hogy meg- 'izsgálják: a néhány kilo­méternyi ül megi'elel-e az opilési, pénzügyi es még ki kiríja hányféle előírásnak. Csupán jellemzésül: még a Járási és a megyei művelő­dési osztály megbízottai is jelen voltak, meggyőződni arról, hogy az iskolás gyer­mekek biztonságát nem ve- ‘’Zélyezteli-e a bekötő ül . . Túlzott óvatosság — gon­dolhatná valaki. Bizonyára az is. Elsősorban azonban — az igazgatás korszerűtlensé­ge. Ma mór — és holnap rnég inkább — mindehhez elegendő a helyi tanáes ille­tékeseinek egyértelmű állás­foglalása Ha ők úgy látják, hogy szükség van a bekötő útra. s pénzük is van rá, ennvi elég a megépítéséhez. Az ui tanácstörvény — anielv immár az újonnan vá­lasztót! tanácsok tevékenysé­gében állja a gyakorlat pru­bajat — egyik fő vonása az., hogy a helyi ügyeket lehető­leg helyben, a helyi lakos­ság erclekeben es részvéte­lével. helyi eszközökkel in­tézzék el, oldjak meg. Ehhez elsősorban megfe­lelő személyi fel léte lekre wan szükség. A tanácstörvény es a hozza kapcsolódó rendelke­zések egyrészt meghatároz ­Iák, hogy a végrehajtó bi­zottságok 1 iLkára: ezután ki­nevezés útján nyerik cl tiszt­ségüket. s ezzel bizonyos ál­landóságot, biztonságot kap­nak. Másrészt számukra kö­telezően írják elő az egyete­mi, főiskolai végzettséget, il­letve a községekben leg­alább a Tanácsakadémia ok­levelének megszerzését es kétéves szakmai gyakorlatot. A vb-titkár azonban csak egy ember, aki, ha még olyan képzett és bármilyen jól dolgozik is, csak úgy lát­hatja el feladatát, ha ugyan­csak képzett munkatársai vannak. A cél az, hogy a szakigazgatási szervezet ve­zetői és ügyintézői is maga­sabb iskolai végzettséggel és az igazgatási munka szere-' tétével, hivatástudattal fog­lalják el beosztásukat, te­gyék dolgukat. A ..mindent felülről vu rás” korszakában sem volt könnyű helyi tanácsi vezető­nek lenni. Elsősorban azért nem, mert ők ugyan jobban látták a helyi ügyeket, meg is voltak az, elképzeléseik azok elintézéséről, ám a he­lyi adottságok különösebb merlegelese nélkül hozott já­rási, megyei rendelkezések eppen az ő terveiket húztak at. Mos! Illő« nehezebb he IflWel UH " lyl janácsi ve­zetőnek lenni, csakhogy ep­pen ellenkező okok miatt. Joguk van — természetesen a törvényben előirt társadal­mi ellenőrzés mellett, a vég­rehajtó bizottság vagy a ta­nács rendeükezesei szerint, utasításuknak megfelelően — önállóan intézni a község ügyeit. Ahhoz azonban, hogy a község, a város érdekeinek megfelelő javaslatokat vi­gyen a szakigazgatósi appa­Vigyázat: tűzveszély! Hegeli több mini 26 millió A mezógazdasagban most folyo nagy munka, az arat as idején gondolni kell egy rit­kán emlegetett, de nagyon fontos tényezőre, a tűzveszély lehetőségére. A tűzveszély máskor is fennáll a mezőgaz­dasági üzemekben, de súlyos karokkal különösen ilyenkor, a legszárazabb évszakban fenyeget, amikor a földeken, a szérűkön nagy tömegben vannak együtt a gyúlékony anyagok. A közelmúltban egy or­szágos összesítés készült ar­ról. hogy az elmúlt elégge ..nedves” evben milyen ösz- szegü tűzkárok keletkeztek a MÉM felügyelete alá tarlo/.o mezőgazdasági üzemek, az ál­lami gazdaságok és lsz-ek területén Csak a mezőgaz­daságban több, mint llt> millió forint értékű volt. az a kár, amit a tüzek okoztak. A leg­nagyobb mértékű tűzkárok a s/.antólöldi. növényi eredetű anyagokban, elsősorban a ka­lászosokban es a szálas ta­karmányokban kelet keztek. A tűzkárok a termelőszö­vetkezetekben okoztak külö­nösen sok gondot. Több szó­iéi kezeli vezető nem kísérte kellő figyelemmel a terüle­tén folyó munkát, nem vet­te figyelembe a különböző tűzrendészét! felhívásokat, Ú1 - írni ta tásokat. Nem ritká n csak a tűzrendésze ti hatósá­gok erelyes intézkedésére tet­ték meg a legfontosabb óvo- i nlezíkedéseke t. Az okos, előrelátó. minden­re gondoló vezetők a tűz­rendészet! munkát egyre in­kább a vezetés szerves ré­szérték tekintik. A legtöbb helyen például rendszeresen, de különösen aratás előtt megvitatják a tűzrendészed kérdéseket is, és megteszik a szükséges intézkedéseket. Nem egetvero nagy dolgok­ról, a legtöbb esetben csak arról van szó. hogy ne le­gyenek gondatlanok, felülete­sek, tartsák és tartassak be a tűzrendészed fegyelmet. A munkagépeket példán! néz­zék meg abból a szempont­ból is, hogy megfelelnek-e a tűzrendészed követelmények nek, legyen képzett tűzren­dészük, oktassák ki a tűzve saélyes anyagokkal, veszélyes helyeken dolgozó embereket, legyen figyelőszolgálat, a vasútvonalak mentén végez­zék el azonnal aratás után a szükséges védőszánlásokat. A kellő gondosság, figyel­messég, a tűzrendészed sza­bályok betartása tetemes ká­roktól óvhatja meg a gaz­daságokat. \ nqíjárimívezetolv munkabéren)! A Magyar Közlöny szerdai szama közli a munkaügyi miniszter, valamint a közle­kedés- es postaügyi minisz­ter együttes rendeletét a gépjárművezetők munkafcl- tclcloiröl es munkabéréről. Az új szabályozás értelmé­ben módosul a gépjárműve­zetői: túlmunkaideje. Ugyanakkor a miniszteri rendelet lehetővé leszi a vál­lalatoknak, hogy ha módjuk van rá, felemeljék a gépko­csivezetők bérét. Az új bér­táblázat szerint ugyanis 20— 30, sőt; a legrégebben dolgo­zók kategóriájában 40 száza­lékkal emelhető a felső bér­határ. A bértáblázat gépjár­műfajtánként ti munkakör szerint csoportosítja a gép­járművezetőket, s a fizethető bérek a szakmai gyakorlat alapján emelkednek. rátus a vb. vagy a tanács ülése elé, a jogszabályokat és a helyi viszonyokat egy­aránt jól ismerő, az orszá­gos és a helyi érdekékét egyeztetni tudó vezetőkre van szükség, a megfontolt döntéshozatal ugyanis nem bürokrácia. Az akták ide-oda tologatása, a fölösleges alá­írások, igazolások bekérése, a döntések előzetes „túlbiztosí­tása” — ami egyben a lele- lösség vállalása alóli kibújás is — a bürokrácia. Ellene a legbiztosabb védekezés az, ha az igazgatásban képzett es hivatásuk magaslatán ál­ló emberek dolgoznak, s ha az ügyeket ott intézik, ahol ismerik az ügyfeleket és ahol a problémák megoldá­sának lehetőségei is adottak. A bürokrueiamenlcs ügy­intézés azonban azt is je­lend, hogy az igazgatásban dolgozókra sok, érdemi műn ka hárul. Ennek manuális részét, hivatott csökkenteni az irodai teendők mind na­gyobb fokú gépesítése. Ma még ott tartunk, hogy a leg­egyszerűbb gépekben — mo­dern író- es számológépek­ben — is hiány van az igaz­gatásban. Ugyanakkor már elkezdődött és évtől évre erőteljesebben folytatódik a gépesítesi program: nagyrészt elektronikus úton végzik az adó- és pénzügyi rendszer számolási munkáit, elkezdő­dött a személyi nyilvántar­tás gépesítése, ami azt je­lentené, hogy hatósági iga­zolások tömege helyett egy helyről, percek alatt gépi utón kaphatók a szükséges adatok. Kz azonban £gbb* t ha nem is nagyon távoli — jövő. A közvetlen feladatok az emberekre hantinak. Az igazgatással foglalkozó szak­emberek szerint néhány éven belül el kell, es el is lehet érni, hogy a megyei tanácsok ne járjanak el első fokon, s a kormányzati szer- ( veknek no kelljen egyedi ügyintézéssel foglalkozniuk. Az érdemi munka decentra­lizációja tehát egyben a jobb ellenőrzés, elvi irányítás le­hetőségét is megteremti. Vagyis olyan igazgatási mun­kát, amely méltó a szocia­lista demokráciához, s teljes egészeben azt szolgaija. A Miskolci Bányaüzem Ercnyő aknájának 48, számú frontján Képünkön: Amlorkó Sándor a fotegerondal helyezi cl vasiámmal biztosítanak. Foto: Laezó József. Lg) millió Imim nyers vas A Magyar- Vas- es Acél­ipari Egyesülésnél szerdán összesítették a vaskohászat első félévi eredményeit. Esze­rint fél év alatt kereken egy­millió tonna nyersvasal gyár­tottak az országban, 123 000 tonnáival többet, mint a múlt év első felében. A jelent ős fejlődésben erősen közreját­szott, hogy a kohok jóval több dús vastartalmú ércet kaptak a Borsodi Ercelóké- szitőműtól. ahol a legutóbb üzembe helyezett két u,j sza­lag már élérte teljes kapa­citását. s így a vállalat fél év alatt 820 000 tonna érc- I omoritvenyt bocsátott ki, I 225 000 tonnával többet, mint j a Urvvatyi első félévben. Az acélgyártás legfontosabb alapanyaga, a nyersvas tehat rendelkezésre állt, az acél­művek azonban a gyakori kemence-atépilesek es várat­lan hibák miatt mégsem tud­tak tervüket teHesfteni. Műszak uliin a Ifik elöli Mpii Tv. L,:. . " - .............. F oto: Laczó József. Jégkár igriciben Mostanában többször is szerepelt az igrici Kossuth Tsz neve lapunk hasábjain. Elsőnek a megyében itt kezd­tek meg az őszi arpa aratását es mint arról a termelőszö­vetkezet vezetősége tegnap táviratilag értesítette szer­kesztőségünket, 12 mázsas hokkartkenfa terméskilátások meiöett megkezdték asz őszi búza aratásai is. Sajnos, a vasárnapi vihar az igrici határt sem kerülte el. sőt, nagyon is sok kárt. tett mind a lábon «Bk» kalá­szosokban, mmd pedig az ér­tékes dohány- és drrmveter- mő területekben. A sárgadinnye mái- eppen szedésre érett, amikor a nagyerejü vihar Igrici felett átvonult. Mintegy 5—8 rtap múlva a görögdinnyével is megjelenhettek votaa a mis­kolci piacon, ha jégkár nem éri ültetvényeiket. A vihar erejére jeüemaő. bogy meg vasárna p este is 5—8 centi - méter vastagon bontotta a ,ieg az igrici földeket. t yüyok az acatas. es a hagyományoknak megleieíoe«. a • miskolci lsowan malomba megérkezett az uj búza. Are első szállítmány jelkep is volt, de egy- nagy rowrHca kezdete is. S az első. az idén betakarított új búzával megra­kott teherautókat, vontatókat követi a többi: ahogy szarazra es melegebbre fordul az idő, megyeszerte mind nagyobb te­rületeken kezdődik meg az aratás. A gazdaságok felkészültek. Hírül adtuk, hogy a géppark részben újakkal gyarapodott, és a lehetőségekhez mérten, a regi gepeket is felújították, kijavították; állandó aratási ugyeletet tart az Agroker alkatrész osztályra is. A betakarí­tási kampány egyik része tehát adott: a munka — ha a ter­més kasza alá érik.— nem várathat magára. A nagy mun­ka sok gonddal is jár, es a gondok között nem kicsi a beta­karított termés tárolása, elszállítása. Az aratás megkezdésé­vel egyidejűleg megszaporodott a munka és a velejáró gond a Gabonafelvásárló Vállalat telephelyem is. Az idén — az előzetesen becsült adatok szerint — több mint 12 ezer vagon szemestenményt kell átvenni, minősíteni, letárolni a ter- ményíelvasárlás csúcsidőszakában. Az együttes cél a mező­gazdasági üzemekben és a felvásárló szerveknél; az idei ga­bonatermés minél kisebb veszteségű betakarítása, átvétele, raktározása. Az üzemeknek a betakarítás időpontját tehát igen gondosan kell megválasztaniuk, mert a nem optimális érési időben végzett ceeplés az áru minőségét kedvezőtlenül befolyásolhatja. Emellett továbbra is számolni kell a csapa­dékos időjárással, a nedves gabona megjelenésével, ami mind a mezőgazdasági üzemeknél, mind a felvásárló és fel­dolgozó vállalatoknál hatványozottan növeli a feladatokat. A megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalatnál ezek szem előtt tartásával készültek fel az áruátvétel és elhelye­zés zavartalan lebonyolítására. Ezt a célt szolgálta a közel­múltban tartott műszaki konferencia is, melynek állásfog­lalásai szerint a rendeJkezésne álló anyagi lehetőségek fel- használásával növelték az áru gyors átvételének és elhelye­zésének feltételeit, meggyorsították a karbantartási munká­kat. Több új gépet is munkába állítottak, melyekkel első­sorban a belső anyagmozgatást gyorsítják meg. A felkészülés teliét iit is megtörtént. Ám — az előző évek tapasztalatai igazolják feltevésünket — a tökéletesnek mondható felkészülés ellenére is adódhatnak és adódnak esetek, amikor vitára kerül sor aj átadó gazdaság és az át­vevő vállalat között. Érthető, hogy a mezőgazdasági üze­mek, melyek többsége nem rendelkezik elegendő tároló ka- pacitással, a betakarítást követően, és a megkötött szerző­dés értelmében is, minél előbb szeretné gabonáját, átadni. Ami meg is történik, vita rendszerint a minősítéseknél szo­kott kialakulni. Azon az értekezleten, melyet közvetlenül a nagy munka megkezdése előtt tartottak a megyei tanácson, felszólalt a megyei gabonafelvásárló vállalat igazgatója is. Igaza volt, amidőn azt hangsúlyozta: a megállapodásban foglaltak betartása mindkét félnek érdeke, mert ezáltal ke­rül hét ők el a tartózkodunk t azok miatti vi­ták. \ z időjárás, \ugj inas narülmenyeK természetesen be­folyásolhatják a megállapodás pontos betartását, a módosítás ilyenkor a felek kölcsönös megértésén mú­lik. Más szóval: az aratás, a betakarítás a földeken csak egyfelől fejeződik be. de a munkát akkor végezzük el iga­zán, amikor a termény már biztos helyen, a magtárakban I esz. Ónodi ári Miklo« Korszerűsödő államigazgatás Kölcsönös megértéssel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom