Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-07 / 158. szám

t971. július 7.r siordo

ÉSZAK-MAGYAR0RSZAG 3

A fizetés összesfében nem szerepei

Milliárdokkal lehel kifcjez- *ii azt az összeget, amellyel vol tűképpen csak a statisztikusok, s a pénzügyi szakemberek számolnak, s amelyet közkeletű kifejezéssel élve —, a béren kívüli juttatósok címszó alatt szoktak elkönyvelni. Ezek a milliárdok -- az egyes ember szemszögéből nézve — valóban nehezebben érzékelhetők, hiszen már-már szinte termé- «Zetadla jogainknak tekintünk mindent, ami mellé odaillik a „kedvezményes” szócska: a kedvezményes

üdülést, a kedvezményes étkezést, a kedvezményes utazást, tüzelőutalványt, s hosz- szan folytathatnánk. Még nehezebben vesszük észre azokat az összegeket, amelyek a közvetett juttatások körébe tartoznak, például a tanulmányi szabadságot, az üzemi sportkört, a munkásszállást stb.

Kezdjük a leglényegeseb- bel, a szociálpolitika fogalmától elválaszthatatlan egészségügy elmúlt öt évi fejlődésevei.

.50,5 milliárd

A társadalombiztosítási .jogosultságon alapuló kiadások 1966-ban 20 milliárd 832 millió forintot tettek ki, ez az összeg 1970-re 30 milliárd 531 millió forintra emelkedett. A társadalombiztosítási kiadások fedezete a következőképpen alakult: tavaly a 30,5 milliárd forintot kitevő ösz- szses kiadásból a munkáltátok járulék befizetései 16,2 milliárdot, a dolgozok nyug- dijjárulékai 5,5 milliárdot, az ríttam hozzájárulása pedig 8,8 milliárd forintot fedezett. Ez utóbbiból 3,3 milliárd forint a SZOT feladatkörébe tartozó szolgált atások, mig 5,5 milliárd forint az Egészségügyi IM misztérium feladatkörébe tartozó szolgáltatások fedezete volt. Ugyanakkor a dolgozók által fizetett progresszív nyugdíj járulék mértéke az el. múlt időszakban változatlan maradt, átlagosan a keresetek 4,5 százalékát tette ki.

Az üzemegészségügyről szólva két érdekes adat: tavaly 1208 üzemben, illetve vállalatinál 1261 orvos végezte ezt a munkát. Az öt évvel

ezelőttivel összehasonlítva kétségtelen fejlődést tapasztalni, ám az üzemegészségügyi szolgálatban dolgozók egyre kevesebb időt szentelhetnek a megelőző egészségvédelemnek. Ezért célszerű lenne az üzemorvosi részállások összevonása.

Korszerű szállások

Maradjunk továbbra is a kifejezetten üzemi területen. Az elmúlt öt évben csökkent ugyan a munkásszállások befogadó képessége, ám ez elsősorban az alacsonyabb színvonalú szállásoknál ment végbe. Ennek következtében ma már a munkásszállásokon lakók 80 százaléka, kb. százezer dolgozó, a korábbinál lényegesén összlf om fo rtosab b, kényelmesebb körülmények között élhet. S mindez nem hozta magával a szálláslakók által fizetendő dijak emelkedéséi, sőt egyes szakmákban •*— például az építőiparban, illetve a nehézipar vállalatainál — valamelyest csökkent ez az összeg. A következő időszak fontos tennivalói közé tartozik a jelenlegi kb. 50 ezer elavult, férőhely rend behoza t ala, korszer úsi lése.

Az üzemi szociális letesft- menyek helyzetéről szóivá a SZOT legutóbbi, a szakszervezetek XXII. kongresszusán előterjesztett jelentése megállapítja: javult a dolgozók ellátottsága öltözővel, mosdóval. Több iparágban az el.

I átottsági színvonal eleri a 80—90 százalékot;, a bányászatban, az élelmiszer- es a vegyipar egyes vállalatainál a 100 százalékot is- A szak- szervezetek egyébként jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a termelöberuházásokkal egyidejűleg valósuljanak meg a szociális beruházások is, illetve, hogy a meglevő szociális létesítmények állandó korszerűsítése, fejlesztése a vállalatok elsőszámú tennivalói között szerepeljen.

Többen az ebédlőben

S végül — bár áttekintésünk korántsem teljes — taíratás

szántatlan főidről

Több európai oiszaghoz ha- onlóan hazánkban is kísér- eteznek egy olyan vetés- echnológia kialakításával, umely lehetővé teszi, hogy zántás nélkül kerüljön, a nag a földbe. A vetés ugyan- s jól megülcpedett talajt ki- an, az évenkénti szántással, élrögeléssel viszont — ainint -gyesek vallják — nem tud i talaj kellőképpen a vetés tlá beérni, különösen, ha a todvezőt len időjárás miatt 'setleg sürgőssé válik a vetés.

A kísérletezésbe a Szeren- ■si Állami Gazdaság is bekapcsolódott a múlt év őszén tudolf Imre üzemegység- •ezetö irányításával. Amint, ittlétünkkor elmondotta, tu- ajdonképpen szükségmegol- iásként fogtak bele, külön- x>n talán bevetetlenül maradt volna egy jókora tábla a Vagyispánrét elnevezésű dühben. Az idő sürgette a gazdaság vezetőit, ezért egy 102 loldas tábláról egyszerűen leégették a kukoricaszárat. Jtána a műtrágyával alapo- ,aii megszórt földet szántás helyett kereszt ben-hosszában kétszer áttárcsáztók, ,s belevetették az őszi búzát,

Furcsállottak is a környékbeli Isz-gazdák az újfajta bű- zavetést, s érthető érdeklődéssel figyelték a vetés fejlődését, Ezeken, a sajátos ösz- szetélelü taktaközi földeken ugyanis nem kis gondot okoz a jó vetésszerkezet megteremtése. „Perctalajnak” nevezik a gazdák az itteni földeket, ami arra utal, hogy a T aktaközben valósággal ki kell lesni az alkalmas időt, különben nem lehet kellőképpen megmunkálni a talajt és elvetni a magot..

Már ősz végén szépen zöldéin, tavasszal pedig erőteljes fejlődésnek indult, dúsan bokrosodon a vetés. Akik ősszel talán kételkedtek az | ..újmódi” vetés sikerében, I április végén. májusban kénytelenek voltak megállapítani, hogy a „kísérletező” Rudolf Imrének volt igaza. Különösen így van ez most. július elején, amikor erős j szárú, tömött kalászé búzát, j ringat a szét a Nagyispánrét j széles tábláján. Pár nap még, | és beállnak a kombájnok a I búzába, hogy olyan terület- j röl arassanak kenyérnek va-1 lót. ahol ősszel nem is szántottak.

(Hegyi) '

lan a legkozérdekübb témáról. az üzemi étkeztetésről. Ma az összes üzemek csaknem 80 százalékában van szervezett és vállalati hozza, járulással kiegészített etkez.- telés. Az elmúlt öt évben a vállalati üzemi konyhák száma 10 százalékkal, az e szolgáltat ást igénybe vevők száma pedig öt százalékkal nőtt. Az üzemi étkeztetéssel kapcsolatos költségek 55 százalé- . kát a munkáltatók, 45 százalékát pedig a dolgozok fizetik. A teljes étkeztetési költség évente kb. másfél milliárd forint. Ehhez az ösz- szeghez a vállalatok bruttó nyereségükből mintegy 800 millió forinttal, részesedési alapjukból pedig kb. 16 millió forinttal járulnak hozzá.

A vállalati tapasztalatok egyébként, azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban a részesedési alapot terhelő béren kívüli juttatások összege nem csökkent, sőt; inkább emel- kedet t.

13.5 millió tonna szén

Ez év első íeleben 13,3 millió tonna szenet termeltek a bányászok, s ezzel pontosan teljesítették az erre az időszakra előirányzott programjukat. Hagyományos módon, mélyszinti műveléssel a tervezettnél mintegy 130 000 tonnával több szenei bányásztak, s ez pótolta a Gagarin Hőerőmű gépegységének az év első negyedeben előfordult üzemszünete miatt a visontai Thorez külszíni fejtés termeléskiesését. A hőerőművet közvetlenül kiszolgáló külszíni fejtésnek ugyanis termelése mérséklésével kellett alkalmazkodnia az. erőművi gépegységek működéséhez, illetve leállásához.

Ez év első hetei után a szénbányászat termelése viszonylag egyenletesen alakult. Mig 1970. első öt hónapjában 6,5 üzemszüneti napot, is igénybe vettek a termeléshez. az idén átlagosan véve mar csupán 2,2 üzemszüneti napon dolgoztak. A szénbányászok munkáját a tatabányai 12/a aknában és a dorogi Erzsébet-akmában történt vízbetörés is nehezítette.

Szabályozzál! a lódvát

Bódvaszilason működik hat község — Bódvarákó, Komjá- ti, Tornanádaska, Tornaszent - andrás, Tornabarakony — közös tanácsa. Ezen a viszonylag nagy közigazgatási területen két termelőszövetkezet, a bódvaszilasi Béke — ide tartozik Bódvarákó is — és a komjáti Búzakalász Termelőszövetkezet működik.

A múlt évben — mint Nagy József, a közös tanács elnöke elmondotta —, a Bódva árvize óriási károkat okozott a két termelőszövetkezetnek a folyó mentén elterülő földjein. A komjáti termelőszövetkezetnek négymillió forint, a szilasinak pe- dik kétmillió kétszázezer forint. értékű kárt okozott a megáradt folyó. Ezért, ezeknek az egyébkén t is kedvezőtlen adottságok közölt gazdálkodó kis termelőszövetkezeteknek létkérdése a Bódva szabályozása, hiszen a koraiad termelőszövetkezetnek 800 holdon, a szilasi- nak pedig 450 lioldon volt a múlt évben árvízkára.

Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság az idén megkezdte a folyó szabályozását. A terv szerint — elsődlegesen a község belterületének védelme, de a kapcsolódó mezőgazdasági területek védelme érdekében is — mintegy 4 kilométer hosz- szúságban rendezik a mederszakaszt. A folyó árvizei által fenyegetett két termelőszövetkezet problémája azonban ezzel még nem oldódik meg. Ezért helyes lenne tovább folytatni a Bódva szabályozását.

(o. j.)

Szakin u n kás képző intézet Ormoskányán

Duisuui ozeiEuauyäiis.

szakmunkás igényének kielégi tésere új, ipari szakmunkásképző intézetet létesít, a Munkaügyi Minisztérium Or. '

Szép ..látkép" a kislakáscpitöknek: » bortrogkerfw.tiíri üzem

elem-készletének egyik „csücske”.

A Beton- es Vasbetonipari Művek Bodrogkeresztúri Gyára az építőanyagipar aránylag kis munkáslétezá- tnú, de termelését tekintve egyre jelentősebb üzeme. Az elmúlt évben döntő szerepük volt az árvizsújtotta Szabolcs-szatmári falvak újjáépítésében, s idei termelésük zöme is arra a vidékre irányul. Az év első felében 102 százalékra teljesítettél: előirányzatukat, több mint 33 millió téglának megfelelő falazóblokkot. és ezen felül még 250 ezer temoior kéményelemet; is gyártottak.

Roháln József, az üzem vezetője ma már mosolyogva beszél róla, hogy bizony nagy veszélyben volt az első félévi tervtelj esi tés. A nyugatnémet gyártmányú öreg rakodógép „kidőlése” okozta a gondot. Az előérlelőből az utóérlelőbe történő rakodásnál 15—20 ember munkáját, végezte ez a masina. Hasonló újat szerezni nem leheteti. Megjavítása is meddő próbálkozás volt. Rakodó- munkásokat szerezni pedig

szinte lehetetlen. Meg az el múlt ev aecembereben jeleztek a gépgyártó iparnak, bogy egy hasonló gépre lenne szükségük. A válaszban az volt, hogy mintegy 2 éves átfutási idővel elkészülhet a prototípus, s mintegy 2 millió forint lesz a hozzávetőleges ara. Márpedig a rakodógép sürgősen kellett. Az öreg gép már az utolsókat nyögte.

Csak a TMK-részleg, az ezüstkoszorús, szocialista Beké brigád segíthet. Erre gondolt a gyárban mindenki. Nem először fordult elő. hogy a gyár ezermestereihez fordultak segítségért. Évekkel ezelőtt ók maguk tervezték és készítettéit el a ma is nagyszerűen termelő négy- oszlopos présgépeket. Ezeknek segítségével sikerült megduplázni, es minőségében is javítani a termelést. És, hogy mennyire vált be a bodrogkeresztúri ezermestereknek ez a „barkacsmunka- ja”? Tíz darabot gyártattak le belőle az ország valamennyi, hasonló üzenne rémosbányán. A banyaipar számara ugyanis megyénkben eddig csupán Perecesen, a Munkaügyi Minisztérium 104. számú intézetében képeztek ki szakmunkásokat.

A Munkaügyi Minisztérium es a Borsodi Szénbányák igazgatósága a közelmúltban megállapodást kötött egy új intézet létrehozására Ormos- bányán. Az 1971—72-es tanévben már mintegy 90 elsőosztályos tanulót, várnak az új iskolába, amely a tanéi’ végéig még mint a perecesi intézet kihelyezett tagozata működik. A fiatalok búnya- elektrolakatos, gépszerelő, forgácsoló es hegesztő szakmák tanulására jeterrtícezhet- nek.

Az új intézetet az ormosba- nyai volt Gárdonyi miniias- .szaUofeaii helyezi k éL. A leendő szakmunkások gyakorlati képzésére a Borsodi Szénbányák ormosbányai üzemében kerül sor, mivel új üzemi tanműhelyt ;is létesítenek.

Az új ormosbányai iskola az 1972—73-as tanévben mar önálló intézetként működik majd, s a tervek szerint az 1973—74-es tanévben mintegy 450—500 tanulója lesz.

falazóblokk és termofor- CFolo: Sz. Gy.)

szere, sót kettőt exportra is készítettek.

A Béke brigád lakatosai, kovácsai, szerelői most is vállalták, hogy „megteremtik” a régi gép utódját. Ötvenezer forintos célprémiumot tűzlek ki, ha a két hónap alatt elkészül a megfelelő rakodógép. A határidő túlságosan rövidnek tűnt, de megpróbálták.

A budapesti központban, a gyár miskolci igazgatóságán mindenki kíváncsian várta az eredményt. Kissé hihetetlennek tűnt, hogy azt, amit a gépipar 2 millióért vallal kétéves határidőre, azt itt, a TMK-műhelv két hónap alatt, alig több, mint 700 ezer forintos költséggel megoldja.

És két hónap elmúltával működött az új rakodógép. Nagyszerűen bevált, húsz ember munkáját végző, ..Miskolci oldalemelós targonca” névre keresztelt masina. Olyannyira jó a konstrukció, hogy az országos vállalat hasonló üzemei részére hét darab legyártására kapott megrendelést, a Béke brigád.

(p. s.)

korszerűsítik és fejlesztik

A negyedik oteves terv időszakában jelentős mértékben korszerűsítik és fejlesztik a MÁV miskolci Igazgatóságának területén a távközlő hálózatot. Erre a célra 48 millió forintot szánnak. 1972- ben a miskolci Tiszai pályaudvaron vizuális — viűamos- üjságszerű — utastájékozta- tó berendezést építenek, öt év alatt összesen 120 állomáson szerelnek fel új utastájékoztató, hangosító berendezést.

Fokozott mértékben veszik igénybe a vasúti közlekedésben a rádió berendezéseket. Miskolc és Budapest között rádióhullámok .segítségével létesítenek biztonsági összeköttetést. Baleseti rádióhálózatait alakítanak ki, amelynek alapján szükség esetén gyorsan igénybe vehetik a különféle állomások, vasúti szervek segítségét.

Az etmödi állomáson a vasúti biztosító berendezés szerelésével párhuzamosan üzemirányító hangrendszert építenek, amelynek .segítségével közvetlen kapcsolatot, teremtenek a forgalmi szolgálattevők és a külső téren dolgozó vasutasok közölt. Fel- sőzsolca—Hl dasnémeti von a- lon tovább folytatják a távközlési vonalkábel fektetést.

A hodrogkeresztúri ezermesterek újabb mimkasikere

S3 nmiüó tjégla itirlénxfte