Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-31 / 179. szám

1971. július 31., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A'o n korszerű technológia szerepe hí utóbbi években •— kü­lönösen u házgyár „munká­ba állása'’ óta — gyors ütemben fejlődött a .Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat, s a célkitűzéseknek megfelelően jelenleg is to­vább növekszik. A BÁÉV idei első félévi eredményei a fejlődés egyenes vonalú foly­tatódásáról tanúskodnak, ti ez a fejlődés távolról sem csupán a mennyiségben mu­tatkozik meg. A termelés „felfutásában” mind nagyobb es nagyobb szerepet játszik a magasabb műszaki színvo­nalú építés, a korszerű tech­nológia. A vállalat teljes termelé­se 11)71. első felében 20.1 százalékkal volt több, mint az előző év azonos idősza­kában. Az építési-szerelési tevékenység csaknem 12 szá­zalékos fejlődést mutat. És önmagáért beszél, hogy az egy építőipari munkásra ju­tó építési-szerelési termelés 11.7 százalékkal növekedett, s csaknem 2 százalékkal a tervezettel is meghaladta. Gondolt, nehézségek Az építők munkáját gyak­ran hátráltatják a különféle akadályok. A BÁÉV egyik legnagyobb gondja, hogy a szükségesnél jóval kevesebb a szerelésre kész munkate­rület, nem tudják kihasznál­ni a házgyár kapacitását. Lapunkban is szóvá tettük már, hogy volt időszak, ami­kor körülbelül hétszáz lakás elemeit kellett raktározni a házgyárban. A helyzeten va­lamelyest javított a soron kívüli,' hejőcsabai építkezés, itt a BÁÉV maga készítette el az alapokat is, ezzel több mint háromszáz lakás össze­szerelésére nyílt lehetőség. A házgyárban raktáron lévő elemek mennyisége azonban még most is több mint öl­száz lakásnak felel meg. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy az első lel évben a tervezettnél vala­mivel kevesebb lakást tud­tak csak átadni. Ennek elle­nére igen jö eredménynek számít, hogy a vállalat arz első fél év végéig az - egész évi lakásmennyiségnek több mint 40 százalékát adta át. Ipari módszerek kel A legfontosabb célnak to­vábbra is a lakásépjlési program maradéktalan tel­jesítését tekinti a BÁÉV, s hu a szerelésre kész terüle­teket időben megkapják, a program megvalósítható. A lakásépítés meggyorsítását szolgálják a vállalat műsza­ki és szervezési intézkedései, amelyeknek eredményességé­ről meggyőzően szólnak a számadatok. Mi is tette lehetővé való­jában, hogy az egy építőipa­ri munkásra jutó építési- szerelési teljesítmeny csak­nem 12 százalékkal növeke­dett? Igen fontos szerepe van ebben annak, hogy nőtt — és tovább nő — a korsze­rű technológiával megvaló­sított építkezések aránya. Itt. elsősorban a házgyárra kell gondolnunk, amely egyre in­kább uralkodóvá válik a la­kásépítésben. De egyre kor­szerűbb módszerekkel dol­goznak az úgynevezett ha­gyományos epitkezeseken is. A BÁÉV munkáját a va­lóban ipari módszerek tér­hódítása jellemzi. Ma már nem tartják elegendőnek, hogy a lakások elemei üze­mi körülmények között ké­szülnek; a Vállalat műszaki gárdája arra törekszik, hogy a munka mind nagyobb ré­szét „vihessék be ’ az üzem­be. Ezt szolgálja — mint is­meretes — a fürdőszoba tér­elemek gyártásának beveze­tése, s a házgyár telephe­lyén felépült komplettációs üzem. Egy következő mun­kafolyamat a panelek glel- telése. vagyis a felületek gipsszel való kidolgozása lesz. I oltOZOtl gépesítés, műnk asz ve \ ezés A kivitelezésnél is egyre több gépet alkalmaznak. Az úgynevezett „szélcsiszoló” le­hetővé lette a parkett csiszo­lás teljes gépesítését — ed­dig a széleken kézzel v égez­ték ezt a nehéz munkát. Gép váltotta fel az emberi kezet a műkőcsiszolásnál is. Jelentős szervezési intéz­kedések is segítik a munkát. Korábban sokszor akadt el a munka ilyen, vagy olyan szakipari részlegek helytelen elosztása miatt. A szakipari részlegeket most a házgyári építésvezetőség irányítása alá helyezték, így lehetséges­sé vélt, hogy mindig a leg­megfelelőbb időpontban irá­nyítsák őket egy-egy munka­területre. Csökkennek az ál­lásidők, jelentős tartalékot szabadit fel ez az intézke­dés. Sok-sok kisebb és nagyobb jelentőségű szervezési intéz­Búza - í szerződésen leüli A meleg, száraz idő rend­kívül kedvezett az idei ara- lásnak a sátoraljaújhelyi já­rásban is. így nemcsak a j Bodrogköz sík vidékein, ha­nem az északibb fekvésű Hegyköz meredek, dombos tábláin is jó ütemben halad­nak a munkával, s ahol vé­geztek, o tsz-ek készségnél | kölcsön adják a kombájno­kat más szövetkezeti gazda­ságoknak. Befejezték az 1822 holdnyi borsó aratását, az átlagtermés 7 mázsa. Az aratással egyidejűleg i történik a szalma lehúzása, balázása, melyei a tarlóhán­tás követ. Mintegy 4000 hol­don tarlószántást, 600 holdon pedig másodvetést is végez­tek. Takarmánynak silóku­koricát, napraforgót, muhart vetnek, nehány bodrogközi termelőszövetkezetben pedig i fürtös uborkát vetettek őszi szállításra és el tevésre. Ez persze kockázattal jár, de ha kedvező időjárást fognak ki. jelentős bevételre tehetnek szert a csemegeuborkából, j amelyet a konzervgyárak szerződés alapján átvesznek. Sátoraljaújhelv, Sárospa­tak es a járás termelőszövet­kezetei 1248 vagon kenyér- gabona és 235 vagon takar­mánygabona eladására kötöt­tek szerződést a Gabonafel- vásáriló és Feldolgozó VaiBa- lattal. Ennek nagy reszel már beszállították a vállalat magtaraiba. A várakozáson j felül sikerűit, kitűnő termés miatt több szövetkezeti gaz­daság, így a zemplénagárdi Szőke Tisza, a oigándi Pe­tőfi, a sárospataki Kossuth, a tieaakarádá Oj Élet. a rissi Aranykalász Tsz pótszerző- dést kötött a vállalattal több vagon kenyérgabona továb­bi átadására. i\c csak íroü malüszt marad jón... i munkaügyi miniszter rendelet« értelmében az öt évre \ szóló új kollektív szerződéseket a vállalatok igazgatói és szakszervezeti bizottságai megkötötték, kihirdettek, így .július 1-en, az aláírásokat követően, mindenütt jogerő­re emelkedtek, eletbe léptek. A kollektív szerződések kidolgozását és megkötését hosz- szú hónapok körültekintő munkája előzte meg. Szükség is volt ra. hisz a szerződéseket, ötéves időtartamra kötötték, és a vállalatok minden dolgozóját érintik. S az sem mindegy, hogy a vezetők és a dolgozók ezekben az években hogyan, milyen formában, milyen egyetértésben tisztázzak a vitas kérdéseket. Az aláírással, a szerződés érvényesítésével azonban a vál­lalati es a szakszervezeti vezetők feladatai korántsem értek veget. Sőt, igazából most kezdődnek. A kollektív szerződés tartalmát a kihirdetés után széles körben magyarázni és is­mertetni kell. Gondoskodni kell róla, hogy a dolgozók meg­ismerjék az abban foglalt szabályokat, rendelkezéseket. Ép­pen ezért a szerződést könnyen hozzáférhető helyen kell el­helyezni. Több üzemben nagyon helyesen, szinte .minden ter­melési egységnek műhelyben, osztálynál, kirendeltségnél, gyáregységben stb. külön-külön máris úgy helyezték el. hogs’ minden érdekelt helyi vezető, és a részlég minden dolgo­zója barmikor betekinthessen. Az elmúlt években egyes üzemeknél szinte közelharcot kellett vívni egy-egy szerződési példányért, a betekintéséért, és a szerződés csak jelentősebb viták, nézeteltéréseik után került elő. Tudomásul kell venni, hogy a kollektív szerző­dés az egész vállalat eleiére kiható, és minden dolgozót lé­nyeges kérdésekben érintő szabályozás, nem pedig az igaz­gató és a szakszervezeti titkár közötti egyéni vagy személyi megállapodás. A szerződés rendelkezéseinek betartását, egy­értelmű érvényesítését, es végrehajtását csak akkor lehet megkövetelni, ha minden érdekelt ismeri, és egyformán ér­telmezi. Több üzemben szervezetten oldottak meg a szerződés tar­talmának ismertetését. Különböző gazdasági beosztású ve­zetőknek, tomegszervezet.i vezetőknek és tnunkiasolknak cso­portokban adtaik tájékoztatást. Ezeken a beszélgetéseké» fő­leg azokat a rendelkezéseket, emelték ki, amelyek a nesz- vevőiket. elsősorban érintettél'., es azokat a neszeket, ame­lyek az előző kollektív szerződéshez képest változtak. Az ilyen retegbeszéigetéseken azonban törekedni kell ama. hogy a kollektív szerződéseket összefüggéseiben is világosan lássák az üzemek munkásai. A szerződések rendelkezései­nek ismertetése a dolgozók általános tájékoztatását ás je­leníti. Elsősorban azért, hogy tisztáiban legyeinek a szerző­désből adódó jogaikkal és kötelezettségeikkel, A kollektív szerződés csak akkor válik igazan a dolgo­zók szerződésévé, ha nemcsak ismerik, nemcsak értik, ha­nem következetesen érvényesítik is. W. K lí utalók a mezőgazdaságnak Egy brigád — egy bányász A kompoltj Mezögazdasagi Kísérleti Intézet putnoki kutatócsoportja évék óta nagy segítséget nyújt me­gyénk mezőgazdasagának. Kutatásaik eredményeit igye­keznek a lehető leggyorsab­ban eljuttatni a gyakorlat­ban dolgozó mezőgazdászok­nak, hogy a tudományos munka gyümölcse mezögaz­dasagi üzemeink közkincsé­vé váljon. Több éves kiserleLsoroza- taik eredményeit — a tsz- .szövetség közreműködésével j — rendszeresen írásos tájé- I. kozta tóban juttatják el a ter­melőszövetkezetekhez. A na­pokban küldték meg a bor­sodi gazdaságoknak időszerű termelési tanácsadójuk nyol­cadik számát. Az őszi búza műtrágyázása az északi hegy­vidék erdőtalajain című ta­nulmány nagy segítséget nyújt már most. a jövő évi kenyérgabona-termeléshez. A j kmulmáiiy szerzői, dr. Krlsz- j 'ián József, a putnoki kula- ‘ ócsoport, vezetője és Kad- licskó Pál tudományos mun­katárs, több éves kísérletek alapján bizonyítják, milyen nagy termésfokozó hatása van az optimális időben és jól alkalmazott laparányok- kai történő műtrágyázásnak. A tájékoztató jellegű ta­nulmány . pontos „receptet” ad a gyakoris'ban dolgozó szakembereknek, hogy hol is mikor, milyen menyiség- >i>n és összetétel ken hasz­nálják a műtrágyázást az őszi búza terméshozamainak fokozásához. Pontos számítá­sokat közölnek a műtrágyá­zás gazdaságosságáról is. Szakszerű, jót alkalmazott műtrágyázás eseten a mű­trágyázásra költött minden egyes forint többletkiadás átlagosan 4—5 forint értékű terméstöbbletet eredményez. Ezt különösen azokban a gazdaságokban érdemes még­szívlelni, ahol „takarékos­kodni” akarnak a műtrágyá­zásra költendö forintokkal, j kedés szolgálja az építkezé­sek meggyorsítását, a kapa­citások jobb kihasználását. Az erőteljes niú.szaki fejlesz­tés, a gépesítés és a legkor­szerűbb technológia szerepé­nek állandó növekedése biz- j tosít ja, hogy a vállalat egy- j re inkább meg tud felelni a : vele szemben támasztott kő- '■ vetelményeknek. A most' már jó néhány éve tartó, egyenletes fejlődés is erről tanúskodik. A gondok elle­nére. FI a no k Tibor I ISMERETES, hogy a mun­kaerőhiány országos problé­ma a szénbányászatban. Ez annak ellen ere nagy gondo­kat okoz az aknák termelé­sében, hogy az utóbbi évek­ben nagymérvű műszaki fej­lesztést hajtottak végre. Nagy kapacitású, tömegter­melő munkahelyeket alakí­tottak ki, ahol a biztosítás es a szén jő vesztése is gé­pesített. Ezek növelik a ter­melékenységet. megszaba­dítják a bányászokat a nehéz fizikai munka zömétől, és biztonságosabbá teszik a munkát, Sok helyen korsze­rűsítettek, gépesítettek, auto­matizálták a szállítást is. Az. így felszabaduló munkaerőt a termelésbe lehetett átcso­portosítani. A munkaerő-probléma megoldását célozzák azok a közelmúltban foganatosított kormányszintű intézkedések, amelyek különféle kedvez­ményeket biztosítanak a szénbányászatban munkát vállalók számára. Mindezek együttvéve sem oldották meg maradéktala­nul a szénbányászat munka­erőhiányból eredő gondját. Az ország egyik legnagyobb széntermelő vállalatánál, a Borsodi Szénbányáknál je­lenleg csaknem félezer mun­kással van kevesebb a szük­ségesnél. Súlyosbítja ezt a helyzetet hogy „elöregedőit” ez. a szakma, igen magas az átlagos életkor. Ennek követ kéziében vannak aknák, ahol az állományi létszám döntő többsége vájár. Ez azt jelen­ti, hogy kvalifikált, nagy ta­pasztalattal rendelkező szak­munkásokat kénytelenek el­vonni a produktív munkától, és olyan beosztásokban fog lalkoztatni, amelyek egyál­talán nem követelnek meg szaktudást. Nehezen halad az utánpótlás biztosítása, a szak­ma fiatalítása, hiszen közel- ■sincs annyi ipari tanuló, il­letve jelentkező a bányaipa­ri szakmákra, amennyire szükség lenne. Mindezek tükrében figye­lemre méltónak és követen­dőnek látszik a Mecseki Szénbányák dolgozóinak kez­deményezése, amely az „Egy brigád — egy bányász” ne­vet viseli. Ez a mozgalom a napokban született a KISZ Vili. kongresszusának tisz­teletére, de ott máris széles méretekben elterjedt, tömeg­méretűvé vált. A mozgalom lényege az, hogy a munka- versenyben részvevő brigá­dok, szocialista kollektívák vállalják; év régéig egy, vagy két fiatalt megnyernek a szakmának. Itt gondolnak a vájártanulók, illetve a bá­nyaipari szakmákban tanulók patronálására, de olyan fia­talok megnyerésére és a bri­gádéle! keretében való ne­velésére is, akik még nem tartoznak a szakmához. NEM EGYSZERŰEN mun­ka eröszerzésröt van tehát szó hanem gondos, tartós, rendszeres munkáról, hiszen így lehet megnyerni a fiata­lokat, így lehet velük meg­szerettetni a bányát. S mivel maga ez a munka tartós és rendszeres, valószínűleg az eredménye is ennek megfele­lő lesz. Ezért lenne jó, ha a mecseki brigádok példája megyénkben is követésre ta­lálna. O. 4 A kistokaji határban kombi Vasárnap is dolgoznak a kombájnok a tistokaji halárban. A megyében több száz V nos, és kivétel nélkül minden mezőgazdasági üzemi dolgozó „elhalasztja” a vasárna pihenőt mindaddig, amíg aratatlan kalászos van a határban Uatékonvabb munka fJ az építkezéseken A kollekt szerződések sorsa az aláírás után

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom