Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-28 / 176. szám

1971. július 28., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A malom muzsikája ELEKTRONIKUS zene. Hengerekre,, szitákra, légsű­rítőkre, villany motorokra, szíj-áttételekre, pneumati­kákra komponálva. Idegesí­tő, sokkoló zene. Korunk mu­zsikája. Pedig a molnár a legősibb mesterségek egyikének gya­korlója. Asszonyokra és rab­szolgákra emlékezem, akik kezükkel törték kőmozsarak­ban családjuknak és uruk­nak a gabonát. Állatok, lo­vak és marhák egyhangú kerengősét látom, ahogy ha­talmas köveket forgatva őrölnek. Erős hegyipatakok, lomha járású folyók partjára ragasztott vízimalmok zú­gását, fürge szélmalmok vi­dám szitakötőtáncát idézem képzeletem filmvásznára. S hatalmas gőzmalmok kémé­nyei okádják a fekete füstöt az égre. s őrlik a gabonát, az élelet. Erős igóslovak, v'.rtuskodó, zsákhordó pa­-zllegenyek jutnak eszem­be. zörgő kocsikerekek, amint besorjáznak a malom elé. S a kibontott zsákokból ' zúduló piros, égszagú búza. V magtárban mi gyerekek rdig süppedtünk a nagy halomba rakott búzába, másztunk a tetejére, bele- markoltunk, s ujjaink közt pergettük vissza a szemeket. Most eltűntek a lovak, s a szekerek. Hatalmas teher­autók, pótkocsis vontatók hozzák ponyvára ömlesztve a gabonát. Nem mázsákban beszélnek, hanem tonnákban, s az István malom teljesít­ményét vagonban mérik. 17 vagonnal őrölnek naponta. Bállá Andor, a malom üzem­vezetője kísér. Előtte leraj­zolja, elmagyarázza az őrlés technológiáját. A BESZÁLLÍTOTT, meg­mért, ellenőrzött gabonát mossák, tisztítják. Az elő­tisztítást koptatásnak neve­zik. Az idegen anyag, por, szennyeződés, konkoly és egyéb gyommagvak (sőt. szeg, drót, kisebb-nagyobb vasda-. rabok, melyeket mágnes vá­laszt ki), különválnak a bú­zától. A beáztatott szemeket pihentetik, „kondicionálják”. Könnyebb így a gabona hé­ját, a korpát különválaszta­ni a fehér anyagtól, de a mi­nőség is jobb lesz, nem sem­misülnek meg az enzimek, magasabb a sikértartalom. A többórás kondicionálás ulán már az őrlés következik. i Fokozatosan aprítják, előbb a törető-, majd a kiőrlő hen­gerekre kerül a mag. Min­den automatizált, a hatalmas, többemeletes épületben alig néhány ember dolgozik a gé­pek körül. Az első hengerből kikerült, durvára aprított mag négyszögletes facsöve­ken „fölrepül” az ötödik emeletre. Nagy nyomású le­vegő száguld a magasba, préseli az őrleményt. Egy kémlelőnyíláson óvatosan bedugom a kezem, a tenye­remet tűként szúrkálják az apró szemek. Az első szitába került magból kiválik a liszt, külön csatornán zsákba kerül, a durvára tört mag visszazu­han, ismét gépbe kerül, egy szűkebbre állított hengerpár közé. Itt már apróbbra őrlik, majd ismét a levegő hátán kerül a magasba, a szitákra. És így megy tovább, gépből szitára, szitából gépbe, köz­ben egyre fogy az őrölniva- ló, egyre több a liszt, S a végén marad a tiszta korpa. Persze. kevés fehéranyag még ebben is marad, ezt is kiörlik. Ezt a műveletet lő évvel ezelőtt még a hagyo­mányos malomkövek végez­ték. ma már gép csinálja. A liszt, a hengerek közül kike­rülve kellemesen langyos, megszagolom, még inkább búza szaga van. Szétdörzsö­löm u,ijaim között a finom szemcséket, megízlelem; mintha egy búzaszemet ha­raptam volna ketté. Járjuk az emeleteket. Kí­váncsi lennék, hány száz méter szíj hajtja, forgatja a kerekeket. Mindenütt óriási zaj, alig értjük egymás sza­vát. A tisztítóban, mint négy­szögben felállított karvastag­ságú oa'gonasípok, porzsákok állnak, védik a levegő tiszta­ságát, vigyáznak az ember egészségére. Hatalmas vil­lanymotorok zúgnak, pneu- .matikák süvítenek. Fölérünk a felső emeletre. Itt ropják szédítő táncukat a hatalmas szitakeretek. Egymás fölött tucatnyi szita nagy sebesség­gel körbe mozog. Ha két szá­la közé beáll az ember, aka­ratlanul is behúnvja a sze­mét. szédül, valósággal tér­iszonya lesz. Tovább megyünk. Hosszú, több emeleten átkígyózó cső­vezetékek végén már zsákba vágj' zacskókba töltik a lisz­tet. Ha nagyobb a szemcse­i Bar ci kai furcsaságok A , azincbarcikát úgy is emlegetik: a kamaszváros. Tizenöt eves múltja, lakóinak harmincon aluli életkora, az a nagyfokú fejlődés, amely a IV. ötéves tervben még szelesebbre nyitja a távlatokat a város előtt, s még sok egyéb jellemző vonás egyben azt is jelzi: a vegyiparnak ez a fontos települése fél lábbal mar a felnőtt korba lépett. A növekedés nehézségeit nem mindig a nagy dol­gokban mérhetjük le elsősorban, hanem a lakosságot közvetlenül érintő „apróságok’' tükrében is. Ilyen ap­róság például az édességbolt „magatartása”, amely mereven elzárkózik a vendégek elöl az esti órákban. Hét óra körül már bezái\ ami általában elfogadható időpont a zárórára: télen... De nyáron, amikor a legtöbb a sétáló az utcán, amikor az időjárás is a sza­badba hívja., csalogatja az embereket, bizonyára so­kan betérnének ide egy csomag cukorkáért, vagy in­kább egy feketére, ami alkonyattájt is üdítő lehet. Asztalok és székek is vannak a járda egy. elkerített szakaszán, de árván, kihasználatlanul. A sétálók kö­zül sokan helyet foglalnának itt. ha lenne, aki fogad­ja a vendéget. De meri az ajtóra ki van írva. hogy „zárva”, lassan megszokják a barcíkaiak is. hogy ..a szabói, az szabói”, még akkor is, ha az igények a nyitva tartás rendjének megváltoztatását sürgetik. Nem éjfélig, vagy reggelig, de legalább addig, amíg az utca tele van emberekkel, amíg forgalmas a korzn ,, ha niár itt tartunk, szemet szúr az is. hogy a \ régi kórház tőszomszédságában, a Lenin úti J pavilonban többnyire már nem lehet virágot vásárolni, mert az is zárva. Az ablakok mögött szebb nél szebb cserepes és egyéb élővirág kínálja mayát — hasztalanul. De a szegény vásárló még azt sem tud­hatja meg. mikor jöjjön, hiszen egy táblácska suíc.s 02 üveg mögött, amely közölné a nyitva tartás ide­jét. Lehet, tehát totózni, hátha telitalálat lesz. s slke rül a vásár. t. r. nagyság — búzadara készül; de liszt is többféle van. Fi­nomliszt, fehér kenyérliszt, barna kenyérliszt, ún. „dup­lafogós” és takarmányliszt. Attól függ, mennyi a héjtar­talom. Nálunk a fehér ke­nyeret és a finomlisztet sze­retik, pedig a héjban sok ér­tékes ásványi anyag van, könnyíti az emésztést is. A minőséget hamvaszlással el­lenőrzik. Minél kisebb a ha­mutartalom, annál finomabb a liszt. A végtermékek közül a korpát takarmányozásra használják, kiválasztják a búzacsírát is, ez magas E- vitamin tartalma miatt kivá­ló tápszeralapanyag. A RAKTÁRBA érünk. Mennyezetig ér a sok, liszttel töltött zsák. Külön rakva, minőség szerint. Ez a malom legcsendesebb része. A távol­ból hallatszik a gépek dü­börgése, a százesztendős ma­lom muzsikája. Elektronikus zene, korunk zenéje. Az új kenyér prelúdiuma. (sz—i) A komplex talajvédelem gyümölcse: Húszmázsás búzatermés Fancsalon A Csereiiát Lse remii völgyvonulat két oldalán jól­eső érzés látni az Egyetér­tés Tsz szabályos alakú, szé­pén művelt tábláit. Itt-ott. látni már csak lábon álló kalászost. A tarlók szélén bálázott szalmadombok emel­kednek, s a legtöbb learatott táblán már a nyári szántási is elvégezték. A tsz-ben elégedettek az aratási munkák ütemével. Dicsérik a három kombáj- nos, Kovács Ferenc, Kiss Barnabás és ifj. Babinyec András munkáját. Volt olyan nap. hogy 12 vagon gabonái arattak és csépeltek el gé­peikkel. Ha nem jött volna közbe az esőzések miatt há­romnapos „kényszerpihenő”, jóformán már csak a borsó aratása lenne hátra. Mintaszerűen 1 a nagy nyári munkát ebben a dombvidéki gazdaságban. A kombájnok mögött azonnal ott haladnak a szalmabál a - zó gépek, majd jönnek a ka- zalrakók. s a következő na­pon az ekéket vontató trak­torok mar meg is forgatják a tarlót. A tsz központja mel­lett levő nagy, fedett szín alatt pedig három műszak­ban, 8—8 tagú női brigád szárítja és tisztítja szorgal­masan a terményeket. A le­szerződött 60 vagon búzából így azután löbb. mint 40 va­gonnal már sikerült is át­adni a felvásárló vállalat­nak. A jó munkaszervezést bi­Ügy dolgoznak, mint a gép, szinte automatikusan, sze­mélytelenül. Az utas gyorsan elmondja kívánságát, és már­is megkapja vasúti jegyét a visszajáró pénzzel együtt. A sor legtöbbnyire hosszú, min­denki siet es ideges. 24 nő dolgozik hálom vál­tásban 8—9 fülkében a mis­kolci Tiszai pályaudvar sze- mélypénztáraiban. 400 féle jegyet kezelnek, havonta 200 000 forintot „forgalmaz­nak”. Több hónapos tanfo­lyam és szakvizsga feltétele után foglalhatják el helyei­ket az ablakok mögött. Nem is olyan régen a nőkről szóló párt- és kormányhatározat elölt 240 órát teljesítettek egy hónapban, most már csak 210 órát töltenek el a kis helyiségekben. Három szocialista brigád szinte ma­gához ölel a kollektívából mindenkit. Így a munkaver­seny legfejlettebb formáját választották feladataik jó el­látásához. Nyolcán már 20 esztendeje teljesítenek szol­gálatot a MÁV-nál, vala­mennyien megkapták a törzs­gárda jelvény ezüst fokoza­tát, a vele járó 1000 forint pénzjutalommal. Tíz pénztá­ros pedig a 19. esztendejét tölti el itt. Az evek hűségük­ről, helytállásukról tanúskod­nak. Virágh Sándorné, (szak­szervezeti bizalmi is), továb­bá Béres Gellértné törzsgár- datagok elmondották meny­nyire szeretik munkájukat. Az utóbbi időben a gon­doskodás jobban érezhető. A melegben ventillátort kap­nak, télen olajtüzelésű kály­ha fűti helyiségüket. Volna még kívánságuk. A fülkék huzatosak, az ajtók nem zár­nak és az utas sem hallja vá­laszukat. Mikrofon kellene. Az utasok között már „törzsvendég” is akad, aki szívesen vár, míg rákerül a sor, hogy szót válthasson pénztárosával. Ez jólesik, mert ilyenkor elhangzik egy- egy kedves szó, érdeklődés munkájuk iránt. Az éjszakai műszakok nehezebben telnek . el. Most már ez is könnyebb, mert ha nincs vonatindulás, pihenőhelyiség áll rendelke­zésükre. Nagyon örülnek ne­ki, hiszen többnyire felesé­gek, édesanyák, akikre ott­hon még másik munka vál műszak ulán. Az ülőmunka is fárasztó, hiszen keveset mozoghatnak és a kisebb-nagyobb szüne­tekben végzik el a szükséges adminisztrációt. így minden­képpen jogos a kívánság, hogy a székek jók és kényel­mesek legyenek. A pályaudvar pénztárai előtt mindig állnak. A sze­mélyzet pedig úgy dolgozik, mint a gép. Tekintsünk rá­juk egy pillanatra, és legyen hozzájuk egy kedves sza­vunk. Boda Erzsébet zonyitja az is hogy a tag­ság portáira is hordják már a bálázott szalmát, s jut majd minden állattartónak a szecskázott. takarmányszal­mából is. Az árpa és a bor­só szalmáját ugyanis nem bálázzák, hanem a kombájn mögött egy géppel azonnal szecskává aprítják. így az­után télidön. takarmányozás­kor nem kell bajlódni ezzel a munkával. A fancsali Egyetértés Tsz termésátlagai fényes bizo­nyítékai annak, hogy nem volt hiábavaló kiadás a komplex talajvédelmi gaz­dálkodás lehetőségeinek meg­teremtésére költött löbb mil­lió forint. Az egykor alig termő, az erózió áltál évről évre jobban pusztított határ­részek most gazdagon fizet­nek. A 395 hold búzavetés­ből már csak egy kis tábla aratatlan, s eddig a holdan- kénti 21 mázsánál „tartanak” az átlagterméssel. Az már biztos, hogy a gazdaságban 20 mázsánál biztosan lobba* fizet a búza, és nagyon jó, legalább 18 mázsás lesz a ta­vaszi árpa. s 10 mázsán fe­lüli a 100 hold borsó átlag­termése. A jövő Ói v , 11errnes .1 biztosítására pedig mar most megtesznek mindent. Nemcsak a szak­szerűen végzett tarlómun- kákkal, a műtrágyázással, hanem azzal is, hogy máris megvásároltak 350 vagon szervestrágyát. Ez egyik tel­tétele annak, hogy gazdagon teremjen a fancsali határ. (P. s.) Kömény 300 Holdról A sajátos talajadottságok, a Tisza és a Bodrog által befolyásolt klíma miatt a megszokott kalászosokon és kapásokon kívül évtizedek óta különleges növényeket is termesztenek a Bodrogköz gazdái. Ezek közül főképp a borsosmenta és a kömény terjedt el nagyobb mérték­ben a vidék kiváló mező­gazdászának. Eiben Endré­nek fáradhatatlan szakmai irányításával. A szövetkezeti gazdaságok a köményt manapság termc­Lázbérci víztároló a vízkivételi toronnyal Képünkön: a tó, amely ti össze, és a környéket látja el ivóvízzel Bá” oatak vizét evu j- CFoto: Mécs E.) szelesen nagyüzemi módsze­rekkel termesztik, 30—40 holdas táblákon. Két fajtája honos a Bodrogközben en­nek az illatos növénynek. Az egyik a fűszerkömény, amelynek betakarítását 297 holdról már be is fejezték a tsz-ek. Elsősorban Tisza- csermely, Révleányvár, Ci- gánd, Tiszakarád, Riese ha­tárában foglalkoznak vele. A fűszerkömény évelő nö­vény, kora tavasszal, a mák­kal együtt vetik. Az első nyáron letakarítják a táb­lákról a mákot, kinyűvik a mákszárakat, aztán kap a kömény egy kapálást. Ősz­re megerősödik, s így köny- nyűszerrel áttelel. A második év tavaszán ekekapával fellazítják, leve­gőztetik a talajt, s a kö­mény a búzával egyidőben aratásra beérik. Aratáskor kíméletesen kell vele bánni, mert a száraz apró kömény­mag könnyen pereg. Ezért inkább a hajnali órákban, még harmaton végzik a be­takarítást — lehetőleg sar­lóval. Gondos, aprólékos munkát kíván, de megéri, hiszen ezen a nyáron átla­gosan 4.1 mázsát adott hold­jánál. de a révleánwáriak a maguk 30 holdas tábláján 7 mázsás állagot érlek el, ami több mint húszezer forintos hoidankénti bevételt jelent. A most learatott fűszerkö­ményen kívül édesköményt is termesztenek a Bodrog­közben. amolv különféle aromákhoz szolgáltat alap­anyagot. Az édeskömény egyéves növény. -• aratására csak ősszel; . szeptember vé­cén. október' elei“’' ' “rül SOI'. (h. j.) Nők a vasúti pénztárban ♦400 féle jegy ♦ Huzatos szolgálat ♦ Mikroton kellene

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom