Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 4

1971. július 25., vasárnap

Magány

Minden nagyobb város körül megnövekszenek a községek, Kialakul az agglomerációs körzet. Miskolcnak is megvan már az ilyen körzete, néhány község aránytalanul megnőtt lélekszámban, s valósággal a város' külterületét jelenti. Sajószentpéter. Szirma- besenyö, Felsőzsolca, Alsózsolca, Nyékládháza. Ernőd messze kiemelkedik létszámban a környező községek sorából, és lakosságának jelentékeny része Miskolcon dolgozik, csak szabad idejét tölti lakóhelyén, azt sem teljes egészében. E községek életére mindenképpen kihat a város közelsége, sőt bizonyos mértékben a város árnyéka. Lakói a nagyváros művelődési lehetőségeit ismerik, igényeik a városéhoz igazodnak, és otthon többször a lehetőségeknél magasabb igényeket támasztanak.

Három helyen azt néztük meg, hogy a nagyközséggé válás óta miként tudnak élni, a megnövekedett önállósággal,

FELSŐZSOLCA mindössze négy kilométer Miskolctól. Ha városszéltől községszélig nézzük a távolságot, alig több egy kilométernél. Városi busz jár ki a nagyközségbe' a lakosság nagy része Miskolcra jár dolgozni.

— Legégetőbb gondunk a tanteremhiány — mondja Nagy József vb-titkár. — Most készülnek a felmérések, hogyan alakul a népesség az elkövetkezendő években, miként hat ez ki az óvodai és az általános iskolai férőhelyekre, Jelenleg kevés a férőhely, régi, alkalmatlan épületek nyújtanak otthont az oktatásnak. 1974-re készül el az új, 8 tantermes iskola,, tornateremmel, szertárakkal, korszerű felszerelésekkel. Az óvoda nemrég bővült 30 férőhellyel, de máris kevés a 135 meglévő hely. A korábbi bővítést a tsz segítette, bizonyára segít a továbbiakban is. A község közművelődési élete elmaradott. Van ugyan mozink, de azt Miskolc közelsége miatt nem érdemes különösebben fejleszteni. Az igényesebbek Miskolcon járnak moziba, színházba, jóformán minden szórakozást ott keresnek. A művelődési ház pang. A KISZ-fiatalok a pártházban szoktak klübösszejö- veteleket rendezni, az vonzóbb számukra, mint a művelődési ház. A tsz hozzájárulásával most tervezünk egy nagyobb irodaházat és abban kapna helyet egy korszerű klubkönyvtár is. Nagyközségi lehetőségeink még korlátozottak.

ALSÖZSOLCA valamivel ávolabb van, de mindössze i—7 kilométerre Miskolctól. lendületesen fejlődő nagyközség. Hat ipari üzeme van, >184 állandó bejelentett lako- ;a, a munkásszálláson élőkkel együtt a lélekszám eléri i hatezret, az utóbbi tíz év ilatt ezemégyszázzal szapo- ■odott az állandó lakosok lét- záma. Miskolc közelsége rop- >ant vonzó, sok az idegenből ött építkező, évente 40—50 ij ház épül. Amikor a közégi tanácsnál jártunk,- reglel 9 óra volt, s már aznap két miskolci lakos is járt az ilnöknél házhely, illetve építkezési engedély ügyében.

Szabó Ferenc tanácselnök >s Kozma János vb-titkár tá- ékoztatásából rakódik össze i kép.

A községnek nincs megie- elő művelődési óbtoctuma. A űzoltók mintegy 60 négyzet- néteres klubterme nem kitágító. Egyedül az épület- lemgyárnak van megfelelő telyisége, ahol néha tánc- nulatságokat is rendeznek. 1 mozi 200 személyes, heti iát napon át tart vetítéseket. 1 néhány éve épült általá- l

Os iskolában nincsen olyan erem. amely közművelődési keretül szolgálhatna, A ré- ;i. düledező napközi két he- yiségében működik ifjúsági klub, az épület további 11 lelyisége életveszélyes. Ezt. az >pületeta nagyközségi tanács

nem tudja saját erőből rendbe hozni. A 6000 kötetes könyvtár jelenleg egy régi tanteremben van, a napközi felújítása esetén ott kaphatna otthont.'

A IV. ötéves tervben elsősorban itt is iskolát akarnak építeni, illetve fejleszteni. Saját erőből és állami támogatásból újabb 8 tantermet dkarnak teremteni a nagyközségben. Két pedagóguslakást építenek, részben saját, részben állami erőből. Nagyon kellene művelődési ház, illetve klubkönyvtár, de azokat csak további központi támogatással tudnák megvalósítani. Tervezik pártház építését, községi segítéssel, a lakosság társadalmi munkájával. Az ipari üzemek segítsége sokat jelent ugyan, de több hozzájárulás is kellene. Például az óvodai férőhelyek bővítésénél figyelembe kellene venni, hogy nagyrészt a vállalatok Idetelepített dolgozóinak gyermekei népesítik be az óvodát. A lakosság társadalmi munkája, vagy például az épületelemgyár segítsége roppant jelentős anyagban, munkában egyaránt, de például a házgyár segítségét is joggal elvárnák a zsolcai- ak. Más vállalatok támogatása igen dicséretes, s ennek köszönhető többek között, hogy 24 utcából 21 portaia- nított. Ez utakat a IV. ötéves tervben szeretnék bitumennel burkolni. Jó lenne, ha a vízellátást is rendezni tudnák, Üe sajnálatos módon a 68- ban alakult társulás részvevői, a helybeli lakosok jelentékeny része vonakodik a hozzájárulás befizetésétöL

o

EMŐD húsz kilométerre van Miskolctól. A megye lélekszámban kilenoedik községe. Mintegy 6000 lakosából 2300-an járnak el naponta dolgozni, döntő többségben Miskolcra. Tóth Elek tanácselnökkel beszélgettünk a község kulturális gondjairól:

— Első feladatunk a közoktatás és közművelődés tárgyi feltételeinek .megteremtése. Első helyen az iskolai helyzet javítása. Jelenleg 24 _ tancsoporthoz 17 tanterem áll ’ rendelkezésünkre, de egyetlen olyan helyiségünk sincs ezeken kívül, ahol tanórán kívüli foglalkozást biztosíthatnánk. A 17 tanteremből is 11 korszerűtlen. Legalább négy tanteremmel kell bővíteni a jelenlegi állományt, ebből hármat központi támogatásból, egyet saját erőből akarunk megoldani. Ugyancsak saját erőből kívánunk néhány kisebb foglalkozótermet megteremteni a régi, emeletes iskola bővítésével. Ugyanott 230 000 fórint értékben saját erőből és társadalmi támogatásból, valamint a tsz segítségével , úttörőházat is építünk. Mindezek nem oldják meg gondjainkat.

Az elnök térképvázlatot tereget elő. A 3. sz. főközlekedési útvonal közelében tervezik az új községközpont kialakítását. Egy egymással összefüggő épületsorozatban lesz majd a könyvtár, művelődési ház, amely különböző szakköröknek is helyet biztosít. a párt- és a KISZ-he- lyiség a tanácsháza és a takarékszövetkezet. i

A könyvtárra okkal büszke a tanácselnök. Nemcsak azért, mert elnökké választása előtt ő volt a könyvtáros, s most is családi kapcsolatok fűzik az intézményhez, hanem, mert van is mivel büszkélkedni.

— A . könyvtárból évente 34—35 ezer kötetet kölcsönöznek a helybeliek. Körülbelül 70 folyóiratot olvasnak. Ez a nagy forgalom az érdeklődés és az igény mellett szól. Ugyanebben a könyvtárban klubtevékenységet is folytatnak. A korábbi könyvtárépületet ifjúsági klubként használjuk, de a korszerűtlen épületek már-már gátjai a munka továbbjavításának. A bejáró dolgozók községi mértékkel nehezen kezelhetők, sokigényűek, városi járto6sá- gúak. A lakosság e hányada részben a szőlőművelésben, kertművelésben éli ki magát, részben visszaáramlik szórakozni Miskolcra,

Három nagyközséget látogattunk meg. Valamennyire a városközelség, a város árnyéka jellemző. Különösen érződik ez a közművelődésben. A községek vezetői látják a tennivalókat. De a helyi bevételi források hiányában nem lehet gyors eredményeket remélni. Maguk a községek még most kóstolgatják a nagyközségi lehetőségeket. A ' nagyüzemek, a nagyközségek lakóit foglalkoztató munkahelyek segítsége kellene, mert hogy ott ■miként dolgozik a zsolcai, az emődi, a nyékládházi, a szir- mabesenyői lakos, az nagyrészt attól is függ, miként érzi magát, milyen kulturált körülmények között él lakóhelyén.

Benedek Miklós

Társad almi munkából

jeles

A Bodrogköz közös tanácsú három településén, Zernplénagárdon, Dámócon és Révleányváron a lakosság szorgalmasan segíti a különböző községfejlesztési beruházások megvalósulását. Kiveszik részüket a községi útvonalak rendbehozásából, a parkosításból. Zemplénagúr- don például segítik a járdaépítést. A legutóbbi esztendőben a három községben minden lakosra 178 forint értékű társadalmi munka jutott. Ezzel megduplázták a fejlesztésre, a községek szépítésére . rendelkezésre álló forintokat.

Néprajztudományi

országos találkozó

&

Patakon és

A tudományos igényű néprajzi gyűjtés úttörő próbálkozói a pataki főiskolások voltak: a XVIII. század végén itt írták össze az első népmesegyűjteményt, a XIX. század közepén pedig a nagy tehetségű tudós. Erdélyi János ugyancsak itt buzdította tanítványait a népköltészet gyűjtésére. Napjainkban viszont a szomszédos Sátoraljaújhely vált a néphagy amány- gyűjtés, a honismereti kutatómunka egyik országosan elismert központjává. Ezt az 1969-ben itt megrendezett országos honismereti tábor is tanúsította.

Az e tájon végzett figyelemreméltó munka újabb elismerése, hogy a Magyar Néprajzi Társaság és a Nyelvtudományi Társaság a Hazafias Népfront Országos Tanácsa védnökségével az idén a két zempléni városban rendezi meg az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők VII. országos találkozóját, augusztus 13-tól 15-.ig.

Az 1963-ban Kaposvárott rendezett ilyen jellegű találkozó óta eltelt időszak eredményeit, a közben felgyűlt „kérdéseket” vitatják most meg az önkéntes néprajzi gyűjtők, honismereti szakkörvezetők. A találkozó jó alkalom arra is, hogy az önkéntes társadalmi gyűjtők és szaktudósok, muzeológusok is eszmét cseréljenek. A találkozó közművelődési és pedagógiai célja pedig az, hogy segítse a honismereti mozgalom további

lakodalmas a fesztiválon

— Szegedre mindig jókedvvel jövünk — simogatta komótosan legényes-szép bajszát Rábai Miklós még a főpróba előtt, miközben gondosan fürkészte a tornyosuló felhőket. Volt mit lesnie rajtuk, hiszen a Spartacus premierjét éppen megkímélő eső a Hacsaturján- balett második előadásának felét viharosan lemosta a dómszínpadról, s utána az Ecseri lakodalmas és a Borisz Godunov-bemutatók előkészületeihez a rendezők mellé bevonták a meteorológusokat is. A játékok igazgatóságán most a természetfelelős minden kérését, feltételét hajlandók teljesíteni...

A Magyar Állami Népi Együttes törzsvendége a szegedi szabadtéri játékoknak. Több, egész estét betöltő, nagy műsoruk aratott már itt átütő sikert. Ezúttal az Ecseri lakodalmas című jubileumi összeállításuk az együttes fönnállásának, két évtizedes termésének legjavát válogatta csokorba. Köztük természetesen a címadó lakodalmassal, melyet nem kevesebb mint 1700-szor adtak elő a világ legkülönbözőbb tájain. „Legfőbb gondunk — tartja az együttes Kossuth-díjas, érdemes művész vezetője —, hogy 115 emberünkkel miként töltsük

kibontakozását, s közvetlenül bevonja a mozgalmat a szocialista hazafias nevelés szolgálatába. A találkozó országos jelentőségét hangsúlyozza, hogy a szaktudományok és a közművelődés felső szintű vezetői is részt vesznék rajta. A megnyitó előadást dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke tartja. A Művelődésügyi Minisztérium nevében dr. 'tiosztonyi János miniszterhelyettes, a Magyar Nyelvtudományi Társaság nevében pedig dr. Bárczi Géza akadémikus szólal fel.

A találkozó figyelmét fordít az ifjú gyűjtők munkájára, és sor kerül az országos diáknapokon aranyérmet nyert gyűjtők beszámolóira is. A megyénkben folyó népraj zi -nyelv j árási gy ű j tő m u n- ka szép elismerése, hogy a sátoraljaújhelyi munkaülésen helyi előadók is szerepelnek.

A tudományos programokat rangos irodalmi-művészeti est egészíti ki a sátoraljaújhelyi, színházteremben.

be a több' százas statisztériát igénylő teret. Ráadásul mi nem számíthatunk alkalmi kisegítőkre, hiszen táncosaink hosszú évek munkájával begyakorolt koreográfiákra mozognak, s az esetleges j statisztéria rontaná a produk- í ciók összhatását.”

Az Ecseri lakodalmas háromszor egyórás összeállításában teljes létszámmal vonult fel Szegeden a népszerű együttes. Sőt, a Pászti Miklós és Lantos Rezső irányításával éneklő kórus, valamint a Berki László vezette népi zenekar — a táncosoknak játszott talpalávalón kívül — önálló számokat is bemutatott. N. I.

Előtérben a belsőépítészet

Az Ipari Művészet című kiadvány idei'' második száma igen nagy teret szentel a belsőépítészetnek. A gazdag tartalmú lapszámban tucatnál több értékes írás foglalkozik a belsőépítészettel, illetve az attól elválaszthatatlan tervezéssel, bútor-, és berendezés-alkotással. A lapszám élén dr. Major Máié akadémikus Építészet — belsőépítészet című megnyitóbeszédét olvashatjuk, amelyel a Magyar Képzőművészek Szövetsége belsőépítészeinek kiállításán mondott el. Közli a lapszám a kiállításhoz kapcsolódó ankét Koczogh Ákos ál tol tartott, Belsőépítészetünk helyzete című vitaindító előadását, valamint Kovács Zsuzsa és Szij Rezső korreferátumait. Több cikk foglalkozik az ízlés, a kor z;ru- ség, az otthon, a bútoriparban tapasztalható gyártmány- fejlesztés. a bútor és kereskedelem kapcsolatával. Több belsőépítész portréját olvashatjuk. valamint a fimvi-szá- gi útibeszámolót. ame'v ugyancsak kapcsolódik a témához.

A lapszám további részében a fémművesség és a grafika köréből olvashatón • <- keket, további kiállít '-s mólót és igen gazdag ]•>-, •. >■>lét. valamint hfrfiss -e 'p’"' 1st találunk.

(b)

nagyközségek

f

.....: a'.Ú/Im í : ; 1