Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-22 / 171. szám

1971. július 22., csütörtök E5ZAK-MAGYARORSZAG 3 Takarékossági program a bányáknál A IV. ötéves terv a Boi- *odi Szénbányák számára a Jelenlegi termelési szint tar­tását írja elő. Ezért nein mindegy, hogy mi­képpen készítik elő en­nek a végrehajtását. A eélkitüzés szolgálatába állítanak már az idén is minden intézkedési ter­vet, szeri, hogy zavartalan le­gyen az átmenet'a követke­ző tervidőszakra. A napokban rendkívüli igazgatói tanácskozást tar­tottak a Borsodi Szénbá­nyák miskolci székhazában. Monos János, a Borsodi Szén­bányák igazgatója tartott tá­jékoztatót az első léi cv eredményeiről. Elmondotta, hogy a vállalat 101,4 száza­lékra teljesítette termelési tervét. Ahhoz azonban — hangsúlyozta —, hogy az egész évet eredményesen zárják, A legnagyobb megrendelő: a Szovjetunió Az év első félében írták ála azt a kereskedelmi meg­állapodást, amelynek alapján a Tiszai Vegyikombinál, az idén 3800 tonna — mintegy millió forint értékű — festékipari terméket (poli­észtereket és zománclesté- ket) szállít a Szovjetunió­ba. Az üzletkötés jelentőseget égy .számadattal érzékeltet­jük, Az elmúlt évben a szo­cialista és a tőkés relációjú ekport együttesen sem érte él a nyolcvanmillió forintot.. A megrendelésből eddig már 500 tonnát teljesített a vállalat. A többit arányosan a har­madik, illetve a negye­dik negyedévben gyárt­ja le a festékgyár. Szó van arról, hogy újabb 1990 tonna festékféleséget Zsarolnak a szovjet part- berek. A szerződés köl esről ezekben a napokban folytat­lak tárgyalásokat a külke­reskedelmi vállalat es a TVK szakemberei. A szocialista országok kö­bül a másik nagy megren­delő Bulgária, amely az 'den mintegy !M)0 tonna olaj- f^stéiket és padlózománcot vásárol a Tiszai Vegyikom- óináttól. A kért mennyiség­ül 330 tonnát már eljut­attak a baráti országba. Egyéb piacokra így pél- óaul Szíriába, Irakba és az Egyesült Arab Köztársaság- k® '— nagyobbrészt t őkés re­lációban Íratás után aratás A baktakeki Szárazvölgy os-ben felkészültek az olaj- betakarítására. A tsz 200 holdon termeszt olajlent, s őzzel területileg a második e'yet foglalja cl megyénk­ben. . A tavalyi, kedvezőtlen idö- ;_t'ás miatt csupán 70 szá- okos volt a betakarítás, idén körülbelül 11 má- bsas átlagot várnak. A nö- . er|y termesztési íöagronó- hhs szerint 27-én, az orszá- szintű betakarítási kon- zoltáeión valószínűleg be- ^ Utalják az óla jlenbetakarí- ,ls új módszerét. Az cljá- részleteiben ugyan még .'Obi ismertetett, de már az , ®n ezzel a módszerrel sze- |hmék betakarítani az olaj­1 ennószetescíi addig is fo- • aniatos a búza és az árpa “hutása. 5 kombájn, rendre- ' ugók es aratógépek vágják h domboldalakon a mintegy I yolcszáz holdnyj gabonát, gaz, az esőzés miatt le kel- [E állni, de már így is fe- rJe! alatt van 150 hold ter- niese. Az eddigi átlag 14,5 mazsa holdanként. Az éghajlati és a talajvi­szonyok kedvezőek az olaj* re" termesztéséhez, és na­gyobb munkatorlódást sem eredményez. mert n „nagy H,'Btiís|" addig be lufijuk fe­jezni. rás n a múlt évinél lényege­sen nagyobb mennyiségű műgyantát és íestékfclc- séget exportál a TVK. Nyugatnémet cégek pél­dául mintegy 140 tonna műgyantát és hajólesté- kcl vásárollak. Ezt a tételt a második léi évben kell leszállítani a megrendelőknek. elsősorban a gazdaságos­ság javítására van szük­ség. Ezért a második fél évre valamennyi bánya­üzemnek takarékossági programot kell készíteni. Ennek az a célja, hogy lé­nyegesen csökkentsék a szén termelésének önköltségét. Ennek számos összetevője van. Takarékoskodni kell az anyaggal, a munkaerővel, a gépekkel, berendezésekkel, az idővel, az energiával. A takarékossági programnak össze kell fognia mindazo­kat az intézkedéseket, ame­lyeknek lényeges szerepük van a termelékenység foko­zásában, a minőség javítá­sában; általában a vállalat árbevételének növelésében. Ezt a programot a társadalmi szervezetek segítségével meg kell is­mertetni a dolgozókkal. Ebbe az irányba kell mozgósítani a második fél évben a szocialista munkaversenyt, a szocialista brigádmozgal­mat is. Egy párthatározat nyomában Fokozottabb törődés az ózdi nődolq ^Icgkezilőrlötl az évszázados előítéletek (elszámolása Az Ózdi Kohászati Üzemek pártbizottsága egy évvel ez­előtt vizsgálta a vállalat nő­dolgozóinak a helyzetét, és a legfontosabb tennivalókat határozatban rögzítette. A párthatározatot vezérigazga­tói, valamint munkaügyi és szociális igazgatói utasítások követték, amelyekben a nők helyzetének javítása érdeké­ben végrehajtandó feladato­kat részletesen, reszortokra bontva jelölték meg. Egyik ilyen fontos határozat volt például, hogy az üzemben a munkahelyeket, felül kell vizsgálni, és fel kell tárni azokat a munkaköröket, ame­lyek nők foglalkoztatására alkalmasak. A sajátos ózdi helyzet miatt a határozat úgy teljesítményű kondenzátor Miskolc új tejüzemében modern, nagy teljesítményű pel a Diósgyőri Gépgyár szakemberei készítették kondenzátort állítottak be, A gé- Foto: Fojtán László. Tűz és víz fl ki — bármilyen szin­ten — döntésre kény­szerül, előszeretettel teszi tel a kérdést: vajon ne kérdezzen meg senkit és egy személyben, szuverén módon döntsön, avagy de­mokratikusan, munkatársai, illetve más érdekeltek véle­ményének meghallgatásával ? Bármilyen valószerűnek lát­szik is a kérdésfeltevés, mégis többnyire hamis az így megfogalmazott dilem­ma. Valójában ugyanis nem az egyszemélyi és a demok­ratikus döntés között húzó­dik áthidalhatatlan szaka­dék, hanem az érdemi és a megalapozatlan döntés kö­zött. Ezek előrebocsátása után, talán nem felesleges néhány szót ejteni magának a té­mának az időszerűségéről. Arról nevezetesen, hogy bár a társadalmi és a gazdasági életben, noha mindig szük­ség volt és szükség van he­lyes, hasznos elhatározások­ra, ezek hordereje követ­kezményeik súlyával és ki­terjedésével arányosan nö­vekszik, a döntés bonyolult­sága pedig alighanem még fokozottabb mértékben. Ezért kerültek előtérbe napjaink­ban a döntések szervezeti, közgazdasági és etikai-poli­tikai kérdései, illetve kívá­nalmai. Könnyű belátni, hogy a döntés demokraiakussaga nem néhány munkatárs for­mális megkérdezésétől függ. És attól még nem lesz a szó­ban forgó döntés (demokra­tikusabb, ha történetesen egyezik a megkérdezettek véleményével. Alighanem helyben vagyunk: a vélemé­nyeknél. Az érdemi és de­mokratikus, avagy megfor­dítva — demokratikus és ér­demi döntéshez ugyanis vaj­mi keveset nyújt néhány fe­lületes vélemény: a kérdés alapos ismeretében fogant, megalapozott állásfoglalá­sokra van szükség. Lehetséges, hogy ez egye­zik valamelyik előterjesztett javaslattal, de az sem ki­zárt, hogy — mondjuk — nyolc javaslat ismeretében egy kilencedik mellett tör lándzsát, éppen annyi fele­lősséggel, mintha egyes- egyedül jutott volna elhatá­rozásra, viszont sokkal na­gyobb biztonsággal. Es ez a döntés demokratikusabb is holmi szavazásnál, ami — az elhatározás helyessége szempontjából — aligha megnyugtatóbb, viszont tel­jesen elmossa az egyem fe­lelősséget. Manapsag gyakran meg­történik, különösen a gazda­sági munkában, beruházá­sokkal, fejlesztésekkel össze­függő kérdések napirendre kerülésével, hogy nem pusz­ta véleményezésre, hanem eleve több döntésv ál'toza í kidolgozására hívják fel az érdekelteket. Ez korszerű módszer, mert következete­sen és tárgyszerűen a szá­mításba vehető célok és a hozzájuk vezető különböző utak körültekintő feldolgo­zását feltételezi, egyszer­smind az összehasonlítás le­hetőségét és az igazi válasz­tás kényszerét. Hogy azután, aki választ, az a maga sa­játos igényei szerint jusson el a véleménye szerint leg­jobbhoz. De ez esetben már tagadhatatlanul demokrati­kusan és érdemi alapon, mert nemcsak megkérdezte azokat, akiknek a szava, szakértelme mértékadó az ügyben, hanem azokra tá­maszkodva alakította ki a döntő állásfoglalást is. | ogy így is, ilyen körül­ményélv között is elő­fordulnak, előfordul­hatnak tévedések, helytelen döntések, az valószínű. De mindeneseire kevesebb, mint amennyire egyébként, lehet­ne számítani. Egy bizonyos. Aki munkatársainak ismere­teire és lelkiismeretére tá­maszkodva dönt, az is fele­lős, de aki mindezt semmi­be véve, megy' a saját feje után, az felelőtlen. E kettő pedig a tűz és a víz. Soha nem férnek össze. H szól, hogy ezeket az állaso­kat fokozatosan nődolgozók­kal kell betölteni. Egy év elteltével az ÖKÜ nagyüzemi párt-végrehajtó- bizottsága alapos, elemző vizsgálat után újra napirend­re tűzte a témát, ellenőrizte a határozatok megvalósítását. Vallus Istvántól, a nagyüze­mi pártbizottság munkatár­sától kértünk tájékoztatást a kohászati üzem nődolgozói­nak helyzetéről, s a korábbi határozatok megvalósításáról. Hal száz új munkahely nőknek Vallus István elöljáróban elmondottá, hogy a párthatá­rozat megszületése óta, egyet­len év alatt jelentős előrelé­pés történt a nők anyagi és erkölcsi megbecsülésében, annak ellenére, hogy még jó néhány évig bőven lesz ten­nivaló, hogy az évszázados kedvezőtlen hagyományokat, a Dőckűgozókkal szemben mu tatkozó előítéleteiket felszá­molhassák. Ezért — bár erre nem volt határozat — a gyár­részlegek, főosztályok is kü­lön felmeréseket végeztek, és saját lehetőségeik határain belül igyekeztek kifejezésre juttatni a nők nagyobb meg­becsülését. — A múlt évi sok-sok fel­mérés, statisztikai jelentés után nem egy nödolgozó pa­naszkodott, hogy úgy tümk, ezzel ki is merül a velük va­ló törődés. Mit mulat a vizs­gálat eredménye? — Egyik napról a másikra valóban nem lehet megvál­toztatni a hagyományokat. Egy év távlatából szemlélve azonban már sokkal optimis­tábban nyilatkozhatunk. Hogy más példát ne említ­sek, a nők foglalkoztatására alkalmas munkahelyek feltá­rása — melyet a szakszerve­zet, a munkavédelem és az üzemegészségügyi szervek közösen végeztek — a múlt év nyarán kezdődött és csali néhány hete fejeződött be. Ennek eredménye, hogy 600 olyan munkakört jelöltek meg, ahol a jövőben kizáró­lagosan nődolgozókat foglal­koztathatnak. Ez nem jelent persze radikális megoldást, a természetes munkaerő-moz­gást követve kell az intézke­dést végrehajtani. A vizsgá­lat. még be sem fejeződött, a hatása azonban már menet közben megmutatkozott. 1970. január 1-én 2007 nődolgozója volt a vállalatnak, a lét­számuk azóta 2227-re emel­kedett, A férfidolgozók he­lyett nők foglalkoztatásában példát mutattak a finomhen­ger mű, az energiaszolgáltató és a közlekedési gyárrészle gek, valamint a tűzállóanyag- gyár. 4 béraránylalanságok csökkentése Az egyenlő munkáért egyenlő bért elv az ÖKÜ- ben sem érvényesül mara­déktalanul. Egy evvel ezelőtti vizsgálat szerint a férfiak — azonos munkahelyen — átla­gosan 20 százalékkal kerestek főbbet, mint a nödolgozók. Egyetlen év alatt sokat ja- vult a helyzet. Tavaly 1540 nődolgozó kapott a férfiak­kal azonos, vágj' azokénál magasabb béremelést, és a bérfeszültség ezáltal 50 szá­zalékkal csökkent. -1 «teátok, 100—150 forint béremelési kaptak a nem ipari állo­mányba tartozó és a kisegítő dolgozók is, s ennek követ­keztében már nincs a válla­latnak egyetlen teljes mun­kaidőben foglalkoztatott női alkalmazottja sem, aki ezer forintnál kevesebbel keres. — A múlt évbén többen kaptak vállalati, vagy maga­sabb kitüntetést, mint ezt megelőzően bármikor. A nő- dolgozók képzése is fokozó­dott 1969-ben mindössze 14- en járták marxista közép­iskolára vagy egyetemre, ta­valy már 44-en, emefiett 235-en részesültek szakmai továbbképzésben. Az érdekes­ség kedvéért megjegyzem hogy közülük 33 háztartásbe liek, s várhatóan majd ez után kopog tataiak munkáért A vállalatnak 22 ch-pkomae nödolgozója van. Sajnos, kö­zöttük nincs egyetlen vezető sem. "Jobbik esetben helyet­tesi funkciót látnak eL Meg Íveli azonban jegyezni, hogy volt, akit fejkertek, de csa­ládi gondokra hrvatkoasva nem v állalta el. Ezzel a heäy- zettel azonban így sem lehe­tünk elégedettek. További (ennivalók Egy ev alatt számos intézkedés és új kezdemenye- zés szülét ott a váltakat nő- dolgozóinak fokozottabb meg­becsülése érdekében. Az éj kollektív szerződés is foko­zottabban védi a nőket, eteő- sorhan a kisgyermekes anyá­kat. Az utóbbiak túlmunká­ban csak saját beleegyezé­sükkel, vagy rendkívüli eset­ben foglalkoztathatók. — Mik a további tenni­valók? — kérdeztük VaSfoe Istvánt. — A megkezdett intézke­déseket kell tovább folytat­ni. Vonatkozik ez a bér- aránytalanságok további csökkentésére, az erkölcsi el­ismerés fokozására, a mun­kakör ühnényék javítására. A szociális létesítmények el­avultak, szükek és a növekvő női létszám mellett egyre rosszabb lesz a helyzet Az üzem női dolgozóinak (a fér­fi altnak sem minden eset­ben) nincs megfelelő orvosi ellátásuk. Az üzemorvosi rendelő 7 orvosi státuszából csak négy van betöltve! A vállalatnak mintegy 600 nő­dolgozója három vagy négy műszakban dolgozik. Közülük sokan kiskorú gyermeket ne­velnek. A törekvés az, hogy egy műszakban foglalkoztas­suk őket. Ezt a vállalat saj­nos, saját erőből nem tudja megoldani az óvodák-bölcső- dék zsúfoltsága, s nem sze­rencsés nyitva tartása miatt. Nincs például a gyárvárosnak egyetlen három műszakos óvodája sem. A férj és a fe­leség kénytelen emiatt egy­mással ellentétes műszakban dolgozni. Egyébként az emlí­tett intézmények nem meg­felelő nyitva tartása gátja a nők továbbképzésének, nem ritkán előrelépésének is. A párthatározat — mintáz elmondottakból is ki tűnik — elérte a célját Ózdon. A nők­kel való fokozott törődés a pártszervezetek munkájának is szerves részévé vált, s tu­lajdonképpen most kezdődött meg az évszázados helytelen előítéletek felszámolása. >th Istva#

Next

/
Oldalképek
Tartalom