Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)
1971-07-18 / 168. szám
1071. július 18., vasárnap ÉSZAK-MAGVA RORSZÄG I „A titkár bácsi üzeni...” AZ ÉPÜLET homlokzatán tigris, vagy olyanféle vadállat feje díszeleg. A klasszicizáló Wald both- kastély nyilván megihletle annak idején a falusi mestereket is. S, ha már any- nyi évtizede bírja ez a gipszöntvény az idők próbáját, a kőművesek most is megkegyelmeznek neki. Meg aztán nemigen lesz ettől se vonzóbb, se taszi- tobb a tanácsháza. . A nyári meleg kedvez a mestereknek, gyorsan köt most a malter, hamar szárad a mész, meg a festek. Ámbár a tanács titkára meg igv sincs megelégedve a munka ütemével. Ü.i seprű, jól seper — mondják a tolcsvaiak. S ami igaz, az igaz, olyan a falu, mint mikor új házasok költöznek az elhanyagolt, gyomverte portára. Mindent meg akarnak szépíteni, változtatni, fáradtságot: nem éreznek, s rövidnek tartják a napokat. A tanacsháza miatt mar nem kell röstellkedn i, olyan tiszta es szép arcú, amilyen csak lehet egy él- tesébb hölgy, ha kellően kozmetikázzak. Épül az ú.i tüzoltószertár es vele egv fedél alatt a klub. Az ősi templom előtti térré (ebben a templomban őrizték a legenda szerint egy éjen át István királyunk koronáját) rózsákat ültettek. Ide már csak a Műemléki Felügyelőség milliói hiányoznák. Es dolgoznak az egykori bárókastélyon \s. Egyébként ez az épület most a központi iskola. Az. építmény állagát, valahogy jobban sikerült megőrizni, mint a kastélyokét, általában. A báró könyves ember hírében állt, nagy értékű bibliotéka, s levéltár bizonyította ezt. A löliánsokat, régi iratokat persze megemésztették a viharos idők, de a míves faragást) tölgyfapolcok-, csiszolt üvegü szekrények szinte sértetlenül megmaradtak. Az egykori könyvtár (a tolcsvai tanárokból nem hiányzik a prakticizmus) pillanatnyi, lag az iskola fizikai, kémiai eszközeinek ad otthont. Pillanatnyilag, mert. őszre ebben a teremben nyílik a vidék első jelentősebb iskolai könyvtára, amely bemutató tanításokra (a könyvtár szerepe az oktatásban!) épp úgy alkalmas lesz, mint író—olvasó találkozókra, klubestekre. Milyen jó lenne, ha Béres Ferenc és együttese nyitná meg. egy' ,,rendhagyó" irodalmi órával, amit' annyira szeretnek a gyerekek. EHHEZ AZONBAN még „be kell epileni” azt a 30 ezer forintot, amit a megye, a járás es a község összefogásával sikerült előteremteni. A pénz, a pénz! Abból kellene sokkal több, — ismételgeti a tan ács t itkára. Mert nézzük csak a kastélyt.. vagyis az iskolát. Ennek az „örökségnek'’ köszönhető, hogy Tolcsván csak egy' műszakban tanítanak. De az epület megszokta. hogy' pénzes ember a gazdája. Az eddigi javítások már több mint 600 ezer forintot követeltek, s a bádogtetönek még csak kétharmadák sikerült kicserélni. Aztán itt a közművesítés. A régi vezetékek már elavultak. Őszre mégis lesz itt meleg víz, s nemcsak itt, hanem a pedagógus lakásokban is. öl tanári lakást korszerűsítenek most. (Gázbojlerekről nyilván még Waldboth báró sem álmodott.) Kretovics Sándor titkár alaposan mogsétaltat a faluban. Nem árt az, ha mindenről szemel vesen gvózödi k meg az ember. Közben beköszönünk a napközi otthonos óvodába (90 gyereket „őriznek" itt), megállunk az utón néhány szóra a községi könyvtárossal. (A „kartánsnő” 13 ezer kölet gazdája.) És el- nézegetjük a kísarnhaz kirakatait is. Az idegen nem hinné, hogy a titkár csak két esztendeje került ide. Nem a helyismerete miatt, hiszen egy 3441 lelkes faluban nem olyan nehéz tájékozódni, hanem igazán „tolcs- vaiva" válni, az már nem olyan könnyű. Mert, ha valaki „csak” hivatalnok, nem tud annak így' örülni, hogy' két. pedagógus ismét lakást épít, hogy megjavítják az iskola tetejét, hogy rózsát ültetnek, hogy' jó a koszt a napköziben, s hogy megrendelhették a bojlereket. Tolcsva kisközség. A felújítás. a vásárlás, a kátyús kövesül, az időverte templom itt nem csupán objektív lehetőség és valóság, hanem személyes ügy; öröm, amit otthon vacsora közben is el kell mondani, es bosszúság, ami megkeseríti az étel izét is. ÍGY HAT SZOT sem ejtünk a közigazgatas ama változásáról, mely az iskolákat, pedagógusokat. a községi tanacs hatáskörébe helyezi és gondjaira bízza. A törvény itt úgy „szólal meg", hogy a titkár megállít egy iskolásforma gyereket az utcán, s azt mondja: kisfiam, szólj mar be az igazgató bácsihoz, hogy holnap reggel ott. lesznek a mesterek . .. Jó törvény ez, tt mi .törvényünk! Gyarmati Béla Ahol a tanácselnök is énekel „A Uszkár csonka torony. Beleakadt az ostorom...” A szövetkezeti énekkarok országos találkozóján, Szolnokon megyénk kórusai közül a Tolcsva es Vidéke Általános Fogyasztási es Értékesítő Szövetkezet olaszliszkai férfi kara ezüstkoszorüs minősítést ért, el. Sikeres teljesítményéért. meghívást kapott a kórus a dunamenti III. folklór fesztiválra, Bajára. * Az olaszliszkai férfi kórus újkeletűnek számít. Alig két éve szervezte meg Kántor Lajos, az általános iskola igazgatója. A község addig 6em szűkölködött jó hangú dalosokban, de nem volt, aki együttessé fogja össze őket. Pedig hogy mennyire bennük élt a szándék, az emberekben, bizonyítja: a hívó szóra készséggel jött mindenki, aki szeret és tud is énekelni. Az alapító tagok között ott volt — s máig példamutatóan jár a próbákra, szereplésekre — Páhi Mi- hály, a községi tanács elnöke. S énekelt a kórusban a termelőszövetkezet elnöke, Spisak József, meg a 8zakszövetkezeté, Bunda 'stván is. A húsz férfi három nemzedéket képvisel. Sinyei ■József, aki már hét évtizedet megélt, most szövetkezeti nyugdíjas, de tclen- nyáron ott van a hcli két ht'óbán, minden hétfőn es Dén teken este — s szép összhangban enekgl a 40 — '0 evesek derékhadával, inog a/< unokája-korú Ko- váes Lászlóval és Fran- novszki Istvánnal. A fog Csíkozásokat tekintve is Széles a skala: a kétféle szövetkezet tagjai, aztán a '’asúton dolgozók, a fo- "l'ásztási szövetkezet alkal- hlőrottai vág' különböző ?,?"kmiiiikások egyaránt tarhatók a kórusban. A 7, utes lehetősége határain betűi — igyekszik a köi-us műfaj változatosságát jól kihasználni. Az c -szólamú népdal alapjaira epilve jutottak el jeles zeneszerzőink — Bartók, Kodály, Adám Jenó, Bárdos Lajos és mai követőik — népdalfeldolgozár-j sainak igényes megszólaltatásáig; Szerepelne tv műsorukon preklasszikus és klasszikus kórusművek, s napjaink mozgalmi dalai. Jó hírük, szives vendégszeretetük vonzotta, hozzájuk látogatóba. tanulmányútra a nyári továbbképzésen részt vevő karvezetőket, megyénk minden részéből. S vendegek és házigazdák kölcsönösen tanultak egymástól ezen a hangulatos találkozáson. Ez a gyors befogadó-készség a liszkai kórus egyik fő erénye. * Tokaj-Hegyaljának ez a regtől forgalmas Bodrog- menti tája korán a polgárosodás útjára tért. A jó- hírű szőlőnek-bornak nemcsak termelői, hanem kereskedői is javarészt innét kerültek ki, s innen a szőlőműveléshez, borászathoz kapcsolódó kézművesek, iparosok. Mint „nyitott" településnek, nincs sajátos, zárt népművészete. A liszkai kórus azzal tett tanúságot mégis egyedi találékonyságról, hogy a más- honnét ide származott sokféle tnüdal, bordal helyi változatait gyűjtötte össze, N tűzte műsorára. Vállalva az értékbeli eltéréseket, az esetlegességeket. — mert itt. ez, így hiteles megjeleli ilése egy adott társadalmi környezetnek, érzésvilágnak. Ezzel dokumentálja majd híven, dallal-szöveggel a különféle hatásokat magába fogadó, a változásokat gyorsan követő hegyaljai tájat és vele változó lakóit a kórus a Duna menti dalos találkozón is. R .1. Egy mosolyt megér H.iSONLAT. Biztosabb az a mcbdar. amely mar a markrm.bfm txm- De az a másik, ott a tartó*, taéa* énekelni fog. EGY ZSOCOKIHOZ. Aki csupán a tndxts kedvéiért halmozza, a tudást, az olyan, mint az, aki a pénzt a pénz kedvéért gyv-jti. Tanuljunk meg egy kicsit pazarolni. CSAK OKOSAN! Amerikában az. aki szereti a úszta. levegőt, gondosan hecsukta háza valamennyi obiakat. Kazal László a műsorban Eenes fogyókúra — sok jo tanáccsal... — ezt az alcímet viseli a délután négy órakor kezdődő, derűsnek ígérkező hetven perc, amely a már nemzeti tulajdonságunkként ismert, gyomrunk iránti túlzott megbecsülést veszi célba. A műsorban az ismert kabaré- szerzők es szereplők, más színészek es előadóművészek mellett a rádió különböző műsorainak ismert közreműködői is képernyőre kerülnek Hogy ez jó lesz-e fogyókúrának, most meg nem tudható. Délutánra kiderül. A KEGYELMES ÜK SZÁRNYSEGÉDJE Egy kocka az áj filmsorozatból A szovjet hatalom első éveiben játszódik ez ötrészes kalandfilm, es az első csekisták harcainak, hősies ön feláldozásának állít emléket. Központi alakja Kolco' kapitány, a cseka tisztje, aki — hogv pontos híreket szerezzen — beépül a fehérgárdisták vezérkarába. A film cselekményvezetése közel all n nagy sikerű Kockázat, a lengyel Kloss kapitány kalandsorozatéhoz. Az első rész ma este negyed kilenckor jelentkezik. Kés, kanál, villa Mái) ás asztalánál mc% ismeretlen volt Napjainkban magatói értetődő, hogy ha az ember leül egy terített asztalhoz, tányérja mellett ott találja a kést, a kanalat és a villát, sokszor nem is egyféle változatban. Nem mindig volt; ez így: az evőeszközöknek is megvan a maguk kultúrtörténete. * Az evőeszközök közül először a kés jelent meg. Már az őskor, a paleolit embere is ismerte a pat- tintgatott obszidiánból készített kést, amelyen kagyló alakú ütiesnyomokat láthatunk; ezek kialakításának egyes fázisairól tanúskodnak. A kőkést a fémek megjelenésének sorrendjében a bronz, a vas, majd az acélkés váltotta fel. Alakja a fémek használata óta nemigen változott, nyelük díszítése azonban —- hozzáértő ötvösök keze alatt — mindig alkalmazkodott a kor stílusához és ízléséhez. Parasztságunknál hajdan kés bizony nem mindenkinek jutott. A kenyérszegő késsel darabolták fel a húst, s mindenki körmei közül falatozott. A késesmesterek munkái azonban egyre jnkább hozzájuk is utat. találtak s a különböző bicskák (csillagos, halas stb.) a szabadban is, otthon is jól felhasználhatok voltak. A Kanalat a rómaiak használtak először; bronzból készült. A roman stílus, de meg jobban a gótika korában az ezüst, jött divatba s nalt. A gazdagabbaknál a középkor végén, az újkor elejen, akárcsak egész Európában, az ezüstkanalak jöttek divatba. A férjhez menendő lányok egy, vagy két tucattal kaptak belőle. Az ezüstkanalakat gyakran aranyozták, néha az egészet, néha csak a nyelét vagy a gombját. A kanalak nyelének díszítésében nemcsak a kor stílusa, de az ötvös ügyessége is megnyilatkozott; ismerünk csavart nyelű, virágos és gombos kanalakat. Még alakos ka nalakrol is vannak ada taink: Báthory Kristóf a kanalak nyelét ugyancsak gazdagon díszítettek. A reneszánsz óta, díszítését kivéve alig változott; a barokk korban azonban már feltűntek az aranykanalak is. Kínában és Japánban sokáig a porcelán volt az anyaga. A magyarság pásztorko- dó, nomád korszakában a higabb éteteket kagylóból es vesszőből készített ..ka nalakkat” ette. Ezeket a •fakanalak váltották fel, amelyeket még a XIX. századi parasztságunk is haszkincstávaban eg\ kürtőt fúvó embert ábrázoló diszszel ékes kanálról tesznek említési ; a Magyar Nemzeti Múzeum pedig egy, a 12 apostollal díszített Kanal sorozatot, őriz. * Az e\ oeszközok közül a villa jelent meg legkésőbb az asztalon. A XV. századig a legelőkelőbbek lakomáin is kézzel szedték ki a tálból a húst s igy is ették; bezsirosodott. kezüket a lakoma végén korbeadott me dencékben megmosták. majd megtörölték. Olaszországban tűnt fel a villa, először ketágúak, majd ha- romágúak voltak, s nyelük gyakran készült nemes anyagokból: ezüstből, ele- fántosontbóL. ébenfából, maga a villa pedig aranyozott ezüstből, később acélból. Az olasz reneszánsz udvaraiból kiindulva egész Európában elterjedt: Franciaországban a XVI. szazadban találhatok első nyomai. Parasztságunk sokáig villa helyett kézzel evett. Az első paraszti villák nádból készültek s a pásztoré,: meg a múlt században is használták őket. De a ki rab i udvarban és a főúri családoknál is sokáig ismeretlen eszköznek számított. Ga- leotti megemlékezi k arról, hogy a villa Mátyá, királv asztalánál is ismeretlen volt, a legelőkelőbbek ,s kézzel ettek. Mátyás 1-: rály az első villákat Bea!r.\-szál kötött házassága után a íerrarai hercegtől kapui ajándékba. Nem volt villa Hyppolit egri érsek, de 11. Lajos magyar király ingóságai között sem. A XVI. század közepétől azonban egyre gyakrabban találkozunk vole. A XVII, századiól a lányok azonban ugyanannyi villát kaptak, mint kanalat. A gombos nyelű voll a legdivatosabb, de h egyi kristál v- nyel ű csont- es tengerinád-nyelü villa sem volt ritka. A nagyobb villák nyelére gyakran véstek az étkezéssel kapcsolatos bölcs szentenciákat. Ma délután és esír: Egy tarka műsor, meg egy In-film LEHET EGY KILÓVAL KEVESEBB
