Észak-Magyarország, 1971. július (27. évfolyam, 154-179. szám)

1971-07-17 / 167. szám

1971. július 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 ír Erek és századok — Mai eddig is sok tá­mogatást kaptunk. Kellett. Hiszen sajnos, több évszá­zados elmaradást kellett be­hoznunk. Most es a jövő­ben még jobban kihasznál­juk a helyi erőket, erőfor­rásokat, hogy még gyorsabb ütemben, dinamikusabban tudjuk fejleszteni a tanács­hoz tartozó mindkét közsé­get. Fodor Sándor, a ti szaka­radi és a györgy tarlói egye­sített községi tanács elnöke mondja ezeket. Fodor Sán­dor itt született Tiszakará- don, s a katonaidőt leszá­mítva egész életét itt töltöt­te a községben. Jól ismeri az embereket, gondjaikat, örömeiket, tennivalóikat. — Még a felszabaduláskor is sártenger volt az egész község. Nem volt villany. Utakat, középületeket kel­lett építenünk. Az, első és a második emeletes épüld Kiegyensúlyozott ellátás Az alapvető élataúsaeirek- ból az év első hat hónapjá­ban 4—6 százalékkal több került az üzletekbe, mint. 1970 első felében, az ellátás nyűgöd I és kiegyensúlyozott volt. Jelentősen megjavult az évek óta akadozott, gyakran hiányos hús- és húskészít­mény-ellátás. Mindent egybe­vetve júniusig 4,6 százalék­kal több húshoz jutott a la­kosság, mint 1970 első^ felé­ben. Különösen a sertéshús- kínálat nőtt, mégpedig 10 százalékkal. Szalámiból 5,ft százalékkal, gyulai és száraz kolbászból 20 százalékkal több került a fogyasztókhoz. Viszont, csökkent az étkezési szalonna- és a zsírfogyasz­tás, amiből arra lebet követ­keztetni, hogy a vásárlók egy­re inkább a biológiailag érté­kesebb élelmiszereket kere­sik. Vizsgaláz Jönnek-mennek a. levelek, küldjük egymásnak, kapjuk« egymástól. Az érettségizett osztálytársak számolnak be, mit kérdeztek a felvételin, mit tudtak és mit nem és velem együtt telve izgal­makkal várjuk a felvételi bizottság válaszát. Hej, de nehéz napok ezek a kezdőknek. Az egyik pil­lanatban minden rózsaszínű, a másikban feketébb nem is lehelne. Pedig becsülettel készül­tünk. A műszaki pályára készülők gyűrték a matek- példákat, emésztették a fi­zikát, összezártunk, és egymás szemében már csak megol­dásra váró egyenleteket ta­láltunk. Eljött aztán a varva-vart felvételi. Az a hatalmas Ne­hézipari Műszaki Egyetem úgy elnyelt bennünket, mint. az éhes cápa a zsákmányát. Kék-zöld színek uralkodtak az írásbelin. No meg a sok­sok jó tanács. Ilyenek: előbb a könnyű példákat old meg, amit mag tudsz fejteni. Ne bagózd cl az időt. pepecse­léssel, mert akkor elhasalsz. De ki mondja meg, hogy melyik is a könnyű példa, amikor az egyik nehezebb volt. mint a másik? A gőz aztán dolgozni kezdett. Kezdtek ki jönni a végered - menyek. No fiam — mond­tam magamnak, est a leve­lezést, ha elolvassák, me­hetsz suszterinasnak. A; is szép mesterség. Csinos láb­belikre mindig szükség lesz. Női suszterinas meg talon eddig nem is volt, helyet a nőknek ezen a pályán is. A szóbeli azért jobb. mert ott az ember ló tudja fe­jezni magát. Egy szomorít pillantásból látható, hogy rossz vágány felé tartunk és lehet még gyorsan váltani. Varjuk az értesítést. Né­hány felvilágosult ifjú úgy tudja, ha hamar jön a va- pír, vége a dolognak. Ha késlekedik, azaz ha minél később dobják be a ládá­ba, annál reniényteljesebb. Es ha a posta elfekteti, ak­kor mi van7 De jobb is er­ről nem beszélni. Miután csak éppen hogy elmúltunk IS évesek, senki­nek sincs oka és joga a két­ségbeesésre. Ebből a szép, hosszú életből még olyan sok van nekünk, hogyha célki­tűzésünk reális cs számo­lunk a lehetőségekkel, ak­kor úgy is egyenes vágány­ra futunk. Elvégre a lányok­nak ott van még egy pálya, férjhez is mehetnek. A fiú­kat sajnálom. Nekik kell maid minket elvenni. De jó lenne pár héttel öre­gebbnek lenni! A nők birodalma A Hegyalja Ruházati Szö­vetkezet lassan a járásban is kiépíti ..leányvállalatait”. Itt Tiszakarádon is van egy egysége. A 126 fős üzemben 105 nő dolgozik, — Ez volt a mi vizsga­munkánk — mondja Fodor Sándor tanácselnök. — Lét­rehozására megmozdult az égisz község Új üzemünket nagy részben társadalmi munkában építettük meg. Még a Dai ; ó-telep lakói is segítettek. 720 lat métei pad­lást tapasztottak te Igaz. kezdetben sok panasz, gond volt itt. Ez érthető. Idő ket­telt. amíg az asszon vak meg­ismerkedtek az ipari munká­val, a szakmával, amíg meg­tanultak jói dolgozni. Ma már ott tartunk, hogy az egy dolgozóra jutó jövede­lem eléri az 1200 forintot. A jövő és a (ninivalók Mint említettük, a tanács a hozzá tartozó két közsé­get a helyi erőforrások jobb kihasználásával az eddigitől gyorsabb ütemben akarja fejleszteni. Többek között új óvodát, napközi otthont akar­nak építeni. Ehhez jelentős segítséget adnak a helyi egy­ségek. Az Üj Elet Termelő- szövetkezet 300 ezer, a Tisza- part Termelőszövetkezet 100 ezer, az ÁFÉSZ 60 ezer fo­rinttal járul e munkához. A községi tanács 400 ezer fo­rint bankhitelt vesz igény­be, s így 75 gyermeket be­fogadó óvodát, napközit építhetnek. Nagy gondot" okoz a köz­ségben az ivóvízellátás. Ide­gen aligha bírja, meginni az itteni vizet. Éppen ezért a negyedik ötéves tervidőszak alatt a község ivóvízellátá­sát közművesítéssel akarjak megoldani. A tanácselnök elmondja, hogy erről beszél­nek a párttaggyűlésen, ta­nácsülésen, s bíznak benne, hogy Tiszakarád üzemei, termelőszövetkezetei, a köz­ség lakosai- jelentős anya­giakkal támogatják a léte­sítmény megvalósítását. Nagy szükségük van egy gyógy­szertárra is, hiszen a legkö­zelebbi 23 kilométerre van a községtől. A Gyógyszertá­ri Vállalat az ígéret szerint 1974-ben építi meg az egész­ségügyi létesítményt. Van egy tanyaközpontjuk is; a Nagyhomok. A tanya­központhoz több kisebb ta­nya, s mintegy 400 ember tartozik. Szeretnék itt is a legelemibb szociális körül­ményeket k ialaki tani. Csorba Barna A munkaso4% fórumán Számadás a termelési tanácskozásokon Képek az újhelyi járásból Kombájnoktól, araiogépek- töl és. a vontatók motorjaitól hangos a határ. Aratnak nap­pal és éjjel, hétköznap és vasárnap, mert hiszen a leg­nagyobb értékről, a minden­napi kenyerünkről, a drága gabonamezökröl van szó. Képeinkkel e nagy munkáról próbálunk némi ..ízelítőt” ad­ni. Színle egymás nyomában halad­nak a kombájnok a sárospataki Kossuth Tsz gabonamezőin. Tiszakarádon új berendezés ké­szítését örökíthettük meg. Az ÜJ Elet Tsz központi javítóműhelyé­ben saját tervezésű és kivitele­zésű önitatös tartálykocsit sze­relnek. A bálázógép préseli össze a szalmát, a Bodrogközi Állami Gazdaság páterhomoki üzemegy­ségében. Fotos Szabados György Tiszakarád az elmúlt evek­ben igen sokat haladt elő­re. Kezdjük, vagy folytas­suk talán ott, hogy az 1950- es évek vége felé egyesült a tiszakarádi és a györgy- tarlói szövetkezet, s az egyesülést követte a két ta­nács egybekapcsolódása. Az Új Élet nevű termelőszövet­kezet — a régebbi, az erő­sebb — ötezer hold földdel rendelkezik, gazdasági épü­letei és telepei, gépei a nagyüzemhez méltóak, s en­nek megfelelően gazdálko­dik. 1960-ban jött létre a másik, a kisebb, a Tisza- Part Termelőszövetkezet, amelynek tagjai 1200 holdon gazdálkodnak. A szövetkezet élete, fejlő­dése kiírat a helység lakói­nak életére. Az Üj Élet me! őszövetkezetnek például saját javítóműhelye, szervi­be van. Most épül a Dutra- szerviz, amelyet rövidesen átadnak. Ez nemcsak Ti sza­karádnak és környékének végez javításokat, hanem ki­elégíti két járás termelő­szövetkezeteinek ilyen irá­nyú igényeit. A tanácselnök elmondja, hogy Tiszakarád üzemei visszahúzzák az iparban dol­gozó — főleg a fiatalok — Jelentős részét, alak Buda­pestre, vagy más városba, ipar településre járnak mun­kába. A letelepedés, a visszala- iálás elősegíti a község fej­lődését. Több millió forintot fordítottak az úthálózat épí­tésére, s ehhez az üzemek, főleg a termelőszövetkezetek jelentősen hozzájárultak. 1970-ben adták át a köz­ség első emeletes épületét. A földszinten van a posta, az egészségház, a cukrász­da. az emeleti részen lakik a postamester, a körzeti ápolónő és a védőnő. Most épül a községben a máso­dik emeletes ház, amelyben négy. háromszobás, komfor­tos lakás van. amiket peda­gógusok kapnak. A tető már az épületen van. a négy la­kás várhatóan ez év szep­temberére el is kószül­termeiési tanácskozások ide­je, akkor a tapasztala tokai summázva „teszik le” az asztalra. így került oda a durva- hengerdeboi a kifogás, hogy a martin minőségileg kifo­gásolható anyagot ad, az öntésnél levegőt kap az ün- tees, lunkeros lesz. Amel­lett a meleg öntecs is ké­sőn érkezik, emiatt melegí­teni kell, ami zavarja a program folyamatosságát. Az észrevételt nemcsak a jegyzőkönyv rögzítette, kö­zölték az acélművel is, ahonnan azzal reagáltak úgy, hogy a minőségre job­ban koncentrálva javult a helyzet, kevesebb lett a ki­fogásolható öntecs. Ifi «/iiLúe helyes mód­korábbi tanácskozásokon el­hangzott javaslatok sorsáról is tájékoztatják az üzem közvéleményét, amihez olyan lehetőséget is kiaknáznak, mint a kerekasztal-beszélge­tések . Egy időben nagy gondban voltak, mert sehogy sem boldogultak a szűk tá­roló 'kapacitással. Ezt egy szükebb körű eszmecserén Adtatták meg, aztán a ter­melési tanácskozáson is szóba hozták. Nem állítják, hogy minden megoldódott, de valamelyest javult a helyzet. Sok .jel tanúsítja azt . is, hogy a dolgozók áltál kifo­gásolt ügyekben, az ember­ről való gondoskodás éi-de- kében tudnak és akarnak gyorsan is intézkedni. Kér­ték a munkások: szerezze­nek be hűtőgépeket, hogy a reggeli, vagy tízórai tárolá­sával ne legyen annyi gond, ami különösen nyáron ton­los. Nagy ürtartalmú hűtő­szekrényeket vásároltak. A bugacsiszoló és a hengerso­rok például 700 literes gé­peket kaplak. Kifogásolták, hogy a csiszolóban nincs megoldva a takarítás. Nők •számára ez a poszt: kimerí­tő. nehéz feladat. Néhány nap múltán változott a helyzet — férfi munkaerő­ket jelöltek ki erre a mun­kakörre. Akad persze c^ngumf saját hatáskörben nem tud­nak megoldani. Ezeket ösz- szegyüjtik és felsőbb fóru­mok elé terjesztik. S mi­után egyetlen javaslat, sem sikkad el, ez a tény mar önmagéban véve is ösztönöz a vitára. Egy-egy alkalom­mal 25—30 felszólaló mond­ja el véleményét, észrevéte­lét, aktívan részt kérve az üzem, a munkahely ügyes- bajos dolgainak a megoldá­súból. A munkások ^“le^ tanácskozás. Sók minden szóba kerül itt szenvedélyes hangon, a tények bizonyí­tó erejével. Ki-ki a maga munkahelyének a legjobb ismerője, de figyel a szom­szédokra is különösen ak­kor, ha a munkát illetően hivatalosan is szoros a kap­csolat. Ilyen viszony van a Le­nin Kohászati Művekben — többek között — a durva- hengerde és a martin kö­zött. Nem tagadják: gyak­ran odamondogatnak egy­másnak, s ha elérkezik a O. 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom