Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-11 / 136. szám
1971. június 11., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 5 » \ ivat, egyben hasznos I) időtöltés a húz körüli kertészkedés. Már akinek módja v an rá. Irigylésre méltók azok az emberek, akik kertes, csata, di házban laknak, mások, akik a bérházak szürke falai közé szorullak, hétvégi telket, kerl- szövetkezeti parcellát igyekeztek szerezni maguknak. Ott aztán megindul a nagy versengés: kinek terem szebb földiepre, málnája; ki mennyit szüretel a lugasról, és gondos ápolással mekkorára nőhetnek meg a dinnyék. A versengés. ez a testet-lelket nemesítő, igazán hasznos időtöltés olykor kedves, humoros sztorikat: is szül. Ismerősünkről mesélik, aki különben hires vegyész. a kémiai tudományok kandidátusa. Gyönyörű kertjének még gyönyörűbb földi eprei egyszer csak sápadozni, fogyat kozni kezdtek. Hiába minden szer. kapálás és öntözés, valami alattomos féreg — kiderült, hogy a lótetű — megtámadta és jóízűen fogyasztani kezdte az eper édes gyökereit. Mit lehet es ellen lenni? Elő a szakirodalmat! A logikus következtetés kézenfekvő: valami olyasmit kell a földieper bokrai közé ültetni, amit még jobban kedvel a féreg. így aztán a lótetű is jóllakik, az eper is megmarad. E célra leginkább megfelel a saláta, annak is édes a gyökere, az emberek is kedvelik. A legdrágább, legmegbízhatóbb magvakat szerezte be, be is telepítette vele a földieper sorközeit. Teli- máit az idő. A saláta mind kikelt, a földieper — mind elfogyott! No igen: a Ihletűkkel is el kellett volna olvasta! ni a szakirodalmat . .. Nem kevésbé mosolyt fakasztó kertbarát ismerősünk másik története sem. Többféle gyümölccsel, konyhakerti növénnyel kísérletezett már teljes si- ; kerrel, csak még a dinnye-] vei nem. Pedig hányféle; dinnyéi ismerünk' Cukor-] bélüt. hevesit; a görög- és j a sárgadinnye legalább liz- j féle változatát, Valami j olyasminek a magját kell beszerezni — határozta el ] ismerősünk —. amilyen a \ környéken senkinek sincs. J Sikerült is a különleges í magra szert tennie és'meg-] kezdődött a telepítés izgat-) inas. hozzáértést kívánó fo- í i yamata Ki is kelt mindéit mag. ] Mennyi örömet okozott ez. í hiszen a magol elvetni, a > zsenge növényt ápolni, no- í vekvését figyelni és elöse-l giteni. az alkotás érzését { kelti az emberben. De vn - :> lahogy ennek a különleges í dinnyének különlegesen l furcsa volt már a levele] is. ahogyan virítani kéz-] dett. ahogyan alakult az] egész... Mert a dinnye —í legyen az bármiféle erode- < tű — mégiscsak kerek, \ gömbölyded. legfeljebb kis-) sé ovális. No de ez túr- ] késztáni fajta, bizonyára j énpen az benne az vjszc- { rü, hogy nem kerek é.s ] nem gömbölyded — vi- ] gaszlalta magát és át is) hívott kertjébe egy diny- <; nyeügyben szaktekintély- ] nek örvendő asszonyt. Né- ] zik a dinnyét, ismerősünk ] várja a csodálkozó elisme- !> rést, mely meg is születik) cképpén: — Ez bizony'nem diny- : nye, hanem — uborka!... i Az olvasó persze ne gon- > dolja, hogy az efféle meg-] l epet esek elveszik az igazi kertbarát kedvét, Aki a természetet igazán szereti, > az folyton kísérletezik is, 5 hogy kiskertjét a saját el-1 képzelései szerint alakítsa, í formálja, megteremtse ma- > gátiak a munkával töltött S pihenés üdítő óráit. \ \i ekem meggyőződésem,] J y hogy az efféle szto- \ rikat, csak az irigy ] szomszédok terjesztik... <; Onodvári Miklós Tábor a nagyharcsák területén Az Észak-magyarországi Horgász Egyesület az- idén is megrendezi a már hagyományos horgásztábori, iíi tagjai számára. — Hol és mikor lesz az idei tábor? — Július 15 és 30 közölt táborozunk — mondja Főzy György tanár, táborvezelö. Az idén a Hernád-parton verjük lel a sátrakat, a Her- nádbüd és Dobsza közötti, minden szempontból megfelelőnek ígérkező részen. Köztudott, hogy a táborozásnak több célja is van. A kellemes időtöltésen, a halfogás mesterségének megtanulásán kívül célunk az is, hogy a gyerekekkel megismertessük, megszerettessük megyénket, mely vízben, természeti szépségekben rendkívül változatos, gazdag. Ezért megyünk minden évben más-más helyre. — Kik tanítják őket a halfogásra V — Most is számítunk azokra az emberekre, akik eddig is mindig vállalták a táborozást és értik a horgászat fogásait, számos fortélyát. Erre most különösen jó alkalom kínálkozik, hiszen az említett táborhely a nagyharcsák birodalmában lesz, így a gyerekek a szokásos kishalfogó' és dobó- versenyeken kívül nagyhalakkal is megpróbálkozhatnak. Tei-mészetesen horgászmesterek, versenyzők tanácsai, felügyelete mellett. — A tábor rendje most is nyilván a már szokásos marad ... — Igen, ez már évek óta kialakult, bevált, a gyerekek tudják, miről van szó, mihez kell tartani magukat. Megfelelő létszámú' felnőtt ügyel rájuk, szigorú rendet, fegyelmét követelünk, hiszen enélkül semmiféle tábor nem is képzelhető el. Természetes viszont, hogy ebben a rendtartásban nagyon is beleférnek a játékok, vetélkedők, kirándulások, sőt akár egy-egy érdekesebb ismeretterjesztő előadás is. — Kik mehetnek a táborba? — Minden fiatal jelentkezhet 10-től Ili évesig, aki tagja h o rgá szegy esü 1 e t ü n k nek. A tábor létszáma kötött, ezért a. jelentkezés sorrendje a döntő. Jelentkezni egyébként akár személyesen, akár írásban is lehet egyesületünk Miskolc. Vörösmarty utcai irodájában. (pl) BVMIéma három melyében Országunk halárain túl is hamar ismertté vált kiváló termékeivel a Borsodi Vegyi kombinál. A műtrágya- gyártáson kívül az üzem a legkülönfélébb műanyagipari termékeivel hívja fel újabban magára a figyelmet. Az ebben az irányban történő fejlesztés, korszerűsítés ma már túllépi a kombinát, illetve a megye határait. S/.ekszárdon ajtógyárat rendeztek be. mely forradalmasítja, jelentősen meggyorsítja a lakásépítkezéseket. Az egyik BVK-embléma tellát ide, Tolna megyébe került, ahol a műanyagai lógy ár egyik gépegysége már be is indult és az idén összesen 10 000 műanyagajtót gyártanak. A Komárom megyei Tatabányán az ország egyetlen karbidgyárát működteti a BVK. Ezt a leányvállalatot az idén létesítették, illetve vették át, így Borsoddal együtt az ország három megyéjében hirdeti már ez a három betű: BVK, hogy a Sajó partjára telepített üzem, mely a magyar vegyipar egyik úttörője volt. állandóan fejlődik, korszerű- i södik. nemcsak termékválasztéka, hanem maga is szélesedik. Veszteséges szövetkezeti gazdaságok t múlt s; :azdálkodás- zárszámadásí készített 2442 termelőszövetkezet közül 519-nek volt — a szakemberek kifejezésével élve — pénzügyi egyensúly- hiánya. Az ilyen helyzetbe került tsz-ek nagy többsége, pontosan 393, veszteséges volt. A többi, tehát 126 nyereséggel zárta ugyan az évet. de alaphiánya támadt. A veszteségek és a hiányok összege együttvéve meghaladta a másfél milliárd forintot. Indokolt a kérdés, hagy mitől veszteséges egy tsz? Mi az oka annak,' hogy nem működik gazdaságosan? Mielőtt erre válaszolnánk, feltétlenül s/.ükscges hangsúlyoznunk. hogy a pénzügyi egyensúlyhiányos tsz-ek háromnegyed része, a veszteségeseknek pedig csaknem 80 százaléka az ár- és belvizsújtotta nyolc megyére jut. Annak oka tehát, hogy tavaly az előző évinek majdnem hétszerese volt a pénzügyi hiány a tsz-ekben, ízé;- ségbevonhataílanul a rendkívül súlyos elemi csapás, anlely egy esztendővel ezelőtt érte az országot, mindenekelőtt a termelőszövetkezeteket. Ez azonban nem magyarázat minden veszteséges gazdálkodásra. Az 1963— 1967 közötti évek állagában 500 volt az altkor mérleghiányosnak nevezett 1sz-ek száma. Azóta lényegesen csökkeni ez a szám. 1969- ben már csak 129-et tett ki. de minden esztendőben tapasztalhatók voltak a szóban forgó gondok. S mindjárt hozzátehetjük, hogy előreláthatóan nem is szűnnek meg egyhamar. A veszteséges 8a^‘; legfőbb okai között első helyen a kedvezőtlen természeti, ' közgazdasági adottságok szerepelne!: Több száz tsz-ben sokkal nagyobb munkával és költséggel is jóval kisebb termelési eredményeket érnek el. mint az előnyösebb helyzetű közös gazdaságok. Az országnak azonban feltétlenül szüksége van az ilyen tsz-ekböl származó árura is. mert anélkül zavarói; támadnának e lakosság ellátásában és a kivitelben. Ez az egyik oka, hogy államunk továbbra is megkülönböztetett anyagi támogatást nyújt a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteknek. A másik pedig, hogy az állam enyhíteni akar az ott élű emberek foglalkoztatási gondjain, segíteni kívánja jebb megélhetésüket. Sokai számít természetesen az is, hogy több ts« költséges beruházásokba kezdett, s az valami miatt nem úgy sikerült, ahogyan szerették volna. Vannak, akik ezért ésszerűtlen beruházásoknak nevezik az, ilyen befektetéseket. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Példa erre az egyik szövetkezet. ahol gondos mérlegelés, alapos számítások után határozták eh a nagy' beruházást. Előzetesen véleményt: kértek és • biztatást kaptak pénzügyi és más szakemberektől. a banktól is. A beruházás ellenben — nem a tsz hibájából — sokáig elhúzódott, költségei is tetemesen megnőttek, szintén főként külső tényezők hatására. Összefügg ezzel, s a hasonló gondokkal az is, hogy a termelés fejlesztéséhez n él külözhetet len kor szerű si - lesekre, beruházásokra sokkal kevesebb a lehetőséa, mint amennyire szükség lenne. Hitel sincs elegendő, s azok juthatnak hozzá, akik a legrövidebb idő alatt vállalják visszafizetését. Ez a helyzet olyan versengési szült, amely nem egyszer erőn felüli terhek vállalásához vezetett. Végeredményben tehát egyáltalán nem biTípusjelc: S—x sport gyermekkocsi Akik eladták © Mezőkövesden a kullúr- ,cikkboltban lehet gyermek- kocsit kapni. Itt vette meg a lialal Jaesó házaspár is nemrégen azt az S—x típusjelű sport gyermekkocsit, amelyet a Miskolci Vasipari Vállalat készített. A Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ kezelésében működő boltban beszélgettünk Csir- maz Györgynéveí, alti magát pult mögötti vezetőnek mondja, s akit itt mindenki csak Marikának hív. Rajta kívül még négy eladó, illetve pénztáros — Farkas Katalin, Káló Lászlóné, Polik Pálné és Juhász Andrásné dolgozik a boltban. Sok munkájuk van. Évente mintegy 5 millió forintot forgalmazna^. A sok munka azonban nem teher számukra, hiszen a bronzjelvénnyel kitüntetett Május 1. brigád olyan, mint egy család. —. A bolt jó helyen van mondta Csirmaz Györgyné —, közvetlen az áruház1 szomszédságában. Ezért itt még olyan emberek is megfordulnak, akik nem szándékoztak hozzánk betérni. És ha már itt vannak, rendszerint vásárolnak is valamit. A bolt valóban jó helyen van. szép a kirakata is. S a kultúrcikkbolt. eladóhelyisége valóban nevéhez méltó. A raktár azonban, amely egyben alkalmi irodahelyiség, öltöző és mosdó is, kissé túlzsúfolt. Egy kis öltözőszekrény áll az eladók rendelkezésére. a mosdó pedig nem más, mint egy lavór, fölötte a tartály, amelybe úgy hordják a vizet. — Azért jól megvagyunk mi így is — mondta a „pult mögötti vezető”. A hűvös boltban' az ajtó mögött találtuk meg a panaszkönyvet. Mindössze három bejegyzés szerepel ben- 'ne. Az, első, amely szinte olvashatatlan, 1965 októberében íródott, ugyanebben a hónapban szerepel egy érthetetlen bejegyzés és 1967- ben kifogásolta valaki, högy a horgászzsinór gyári kiszerelésben rövid ebb volt. mint ami rá volt írva. A panaszkönyv ritka és nem a boltot okoló be jegyCsirmaz Györgyné, Juhász Andrásné és Farkas Katalin a boltban átvesznek egy újonnan érkezett gyermekkocsit zései is bizonyítják, hogy a Május 1. brigád kiváló munkát végez. Nagy forgalmat bonyolít le. Nemcsak az áruhoz, hanem a vevőhöz, az emberhez is értenek. Munkájukat erkölcsileg, anyagilag is elismerik. Ezt bizonyítja a bronzjelvény és az a viszonylag magas jövedelem is, amelyet élveznek. Jutalékos rendszerben bérezik őket. Tavaly 1900 forintos havi jövedelmet értek el. Itt dolgozik a boltban Juhász Andrásné pénztároskén I. Az ő húga, Jacsó Jánosné vett itt legutóbb gyermekkocsit. Azt a gyermekkocsit. amelyet a Miskolci Vasipari Vállalat készített. Típusjele: S—x sport gyermekkocsi. Fogy. ár: 680.— Ft. MEO-átvétel: 29.001. Gy. sz.: 1309. Itt már kivétel nélkül minden eladó és bolti dolgozó tudta, hogy ez a gyerekkocsi hová jut, ki ül majd benne, kit ringatnak benne. Szöveg: Oravcc János Kép: Szabados György (Folytatjuk) j i zonyos, hogy helyesen tesz- szük, ha csak a tsz határain belül keressük és véljük felfedezni a pénzügyi nehézségek okait. Vannak olyan veszteségek is, amelyeket valóban helytelen, meggondolatlan. s termelőszövetkezet«! belül meghozott döntés idézett elő. Ezekben az esetekben feltétlenül indokolt, hogy a következményekért anyagilag is, erkölcsileg is feleljenek a hiba elkövetői. Ilyenkor sem bizonyos azonban, hogy helyes és igazságos mindjárt a végső megoldáshoz, a vezetők ’ felmentéséhez folyamodni. A gazdálkodás kockázattal jár. Ha minden félig sikerült, vagy sikertelen vállalkozás „fejvesztést” von maga után, akkor az emberek visszarettennek a kezdeményezéstől, a kockázat vállalásától. Néhány esetben megtörtént az is, hogy egyik-másik termelőszövetkezeti vezető önös érdekből, haszonlesésből vitte bele a szövetkezetei a veszteséges vállalkozásba. Még ritkábban, de előfordult visszaélés, csalás is, ami persze, nem termelőszövetkezeti specialitás. De ha csak egyetlen ilyen eset történik, akkor is helyénvaló a. szigorú felelősségre vonás, a nem elnéző büntetés. Semmiféle kíméletet nem érdemelnek azok, akik lelkiis- merellenül bánnak a közösség vagyonával, pénzével, a maguk hasznáért kockáztatják a szövetkezet és a tagság boldogulását. Az elmondottakon kívül is jó néhány tényező van még, amely szerepet játszik benne, hogy vesztesé- ges-e a tsz, vagy sem. Remélhetően a sorra vett okok is elegendők azonban annak bizonyítására, hogy miként a veszteséges állami vállalatok esetében, a tsz- ekkel kapcsolatban sem lenne helyes, ha felszínesen alkotnánk ítéletet, az összefüggések gondos mérlegelése nélkül. Gulyás Pál i Kertbarátok