Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-10 / 135. szám

1971. június 10., csütörtök

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

P®al© a hazai piac és az®ssp©rt egyensúlya

J szűcs hisz- mmtká ja. tervei

A Miskolci Szűcs, Szőrmefestő és Tisztító Ktsz névé-' nek említésére legtöbb embernek a szép és drága bundák jutnak az eszébe. Aki azonban már igénybe vette a ktsz valamelyik szolgálla- tását — festést, tisztítást —, az tudja, hogy leginkább a lakosság igényeinek kielégítésére törekszenek. Bodnár István elnökkel a szolgáltatásokról beszélünk, s önként adódik a kérdés:

— Mivel foglalkozik a ktsz?

— Kétféle munkát kell megkülönböztetnünk: a belföldi ellátást és az exporttal kapcsolatos bérmunkát — mondta az elnök. — Fő feladatunk elsősorban a különböző bundák festése, tisztítása, .javítása és felújítása, ezenkívül hazai piacra is készítünk bundákat hörcsög- és nyúlszőrből, valamint báránybőrből. Az exporttal kapcsolatos munka azért bérmunka, mert a hozzávalókat és a kikészített — tehát nem nyers — bőrt is a külföldi megrendelő küldi. 1970-ben az exportbundák száma 1500 darab volt, 1975- ne ezt a mennyiségei 2400- ra szeretnénk növelni. Megrendelőink: Kanada. Hollandia és az NSZK. Exportra sokfele bunda kerül. A hazai igények kielégítése és az exportvállalás azonban mindig egyensúlyban van, mert ha egyiket jobban fejlesztenénk. ezt csak a másik rovására tudnánk meglenni.

— Ha 5 év alatt ilyen méretű lesz a fejlődés exportban, akkor — gondolom — a megalakulás óta is sokat változott a ktsz munkatempója.

— A jövő év április elsején lesz a ktsz 20 éves jubileuma. Megalakulásakor még csak szűcs részleg volt, és 1957-ben is csak 15 tagja. A fejlődés 1902—63-ban volt a legszembeszökőbb, s altól kezdve egyre emelkedett a munkamennyiség és a forintban mérhető forgalmazás is. 1957-ben például 1 millió 000 ezer forint értékű munkát végeztünk. Az elmúlt évben ez már 13 millióra emelkedett. Mindezt saját erőből, fejlesztési alapunkból és a munka korszerűsítésével értük el. Azóta már 115-em dolgoznak nálunk. és 00 százalékuk nő. A fejlesztéshez tartozik még, hogy van egy közös vállalkozás, egv szücs-szulon létrehozására. A szalon 1973 végére készül el, 13 millió forintba kerül, de itt helyet kap majd a szűcsök mellett a női és férfi konfekció, cipőáruhoz, bőrdíszmű, fodrászat. A 10 emeletes épület földszintje lesz a szolgáltatóház, az első emeleten a műhelyeket rendezzük be, az irodák a második emeleten lesznek, a többi emeleten pedig lakásokat helyeznek el. A vállalkozásban részt vesz a városi tanács, az OKISZ és az érdekelt szövetkezetek. Ha a szalon megépül, nem lesznek többé raktározási és kiállítási gondjaink.

Következő kérdéssel Coda l.ajosnchoz. a párttitkárhoz fordulok, aki végighallgatta beszélgetésünket:

— Az imént említették, hogy az itt dolgozók 80 százaléka nő. Mennyiben tér el a klsz-beli asszonyok helyzete a gyárban dolgozókétól ?

— Tulajdonképpen semmiben — mondja a párttitkár. — Talán ideálisabb munkahely ez néhány gyárinál, mert nem nehéz fizikai munkát; kell végezni, s végül is a kabátokkal, bundákkal való foglalkozás, a tisztítás, javítás — női munka. A nők itt ugyanúgy részt vehetnek a társadalmi szervezetekben. mint máshol. Van pártszervezetünk és nőbizottságunk is. Van saját alapszabályzatunk, amelynek egyik leglényegesebb pontja, hogy a vezetésben alkalmazni kell a dolgozók véleményéit. A IV. ötéves terv feladatairól most fogunk tartani tájékoztató jellegű gyűlést, s osak ha mindenkinek megfelel, akkor rögzítjük a terveket. Ez a jó kollektív szellem lehetővé teszi, hogy munkánkat még jobban elláthassuk, s hogy a fejlesztés eddig töretlen vonala ne szakadjon meg — fejezte be Goda Lajosné.

— O — »

Gépkocsivezetők

plakettjutalmazása

A mezőgazdaság szocialista átszervezése után, a fokozatos gépesítéssel egyidejűleg mind több ember cserélte fel a lovas kocsi nyergét a gépkocsi, a vontató ülésével. Az iparban, a közlekedésben már sok évvel ezelőtt bevezették a munkájukat kiválóan ellátó hivatásos gépkocsivezetőik megjutalmazásat, most a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter rendelete alapján a mezőgazdasági üzemekben dolgozó hivatásos gépkocsivezetők plakettjutalmazására is lehetőség nyílik.

(A túlzottan magas kilométer-teljesítések esetén a KPM autófelügyelete ugyanis fenntartja a jogot, hogy az előterjesztő szervtől okmányszerű igazolásokat is bekérjen.)

A fentebb ismertetett követelményeknek megfelelő i gépkocsi-, illetve vontatóve- j zetó a kilométer-teljesítmény í után járó bronz-, ezüst-, illetve aranyplakettre jogosult, amely nemcsak erköl- j esi, hanem anyagi elisme- j rést is jelent az illető szó- I mára.

I

I

Haldokló fák, gazdátlan kertek

Vasárnap van. és délután, és csend. Stíl a nap. jo itt a levegő. A hegyoldalon, ahol altok, jól látni a belvárost. Néhány kilométer odáig az út. s igy, légvonalban még kevesebb. Ez a völgy egyenesen oda vezet, ’(/észen a Tanácshoz térig nyúlik. Hegyoldal? Szebá rtomb inkább, jó fekvésű, gyümölcsös kertek szamara teremtett környék. Vannak is kertek errefelé.

A fű léiden felül ér itt. S kaszálatlan, tiporallan lú; megmutatja, hogy ritkán jár itt valaki, s az is véletlen vendég inkább, mint gazda. A terület lehel vagy négy-öt holdnyi. Fentebb már gondozott szőlő van, keskeny csíkban, s a 400—500 négyszögöles tábla végében kis házikó, inkább bódé csak. Az másé. annak van gazdája, aki műveli, gondozza.

jV

De kié lehet ez a kert?

A fák haldoklanak benne. Gondozatlan, beteg, férges, kiöregedett fák. Némelyik korhadt csonk, amelynek maradék életnedve a gyökerekből értéktelen hajtásokat sarjaztat elő. Annak a törzsében odú van, benne madár fészkel, a kéreg repedésein fűszálak, tollak kandikálnak ki a napvilágra. Azon a körtefán rajta aszalódon, csonlkeménnyé száraöl-feke- tedett a tavalyi termés. Vagy tán a tavalyelőtti? Áthatolhatatlan koronójú meggyfák ágai küszködnek életért, levegőért, fényért, hogy termést neveljenek. Ágaikat nem metszi, nem vágja termőre senki, s törzsüket sem védték nyilván télen a fagy, meg az állatok ellem, mert sebekkel borítottak, fénylő, rugalmas gyantát vérzők ezek a fatörzsek.

A cseresznyefán piroslik a termés. Kármás röptű seregélyhad szüretel. Alig rebbennek föl, amikor feléjük közelitek. Látszik, nincsenek emberhez, riogatáshoz szokva ebben a kertben, ezek között a fák között.

Néhány száz méterre innét, az erdőtől elvett, s szc«- osztott telkeken, először fel- hántott, vad és még sokáig

nem szelídülő, erdei lóidon emberek hajladoznak. Tulajdonosok azok is ... Első dolguk. hogy a területükön átvezető vadcsapásokat elzárják tüskés ágakkal; aztán valamiféle sövényt is próbálnak a telek köré teremteni. Az egyik helyen sornyi vézna napraforgó a sövény, másutt kődarabok jelzik a birtok határait. S mosolyogta tó kevélység. hogy a felhantoti' földterület tenyérnyi darabkáiba mát most, az első esztendőben vetettek, ültettek hagymát, zöldséget. Cérna- vékony, satnya hagymaszárak mutatják, mit tud most ez a föld adni a munkáért. Bizony, alig valamit.

Ott már régóta müveit, termővé tett parcellák sorakoznak egymás melletti szalagokban. 200—400 négyszögöl egy-egv ilyen szalag. Szőlővel, gyümölcsfákkal, zöldséggel. Az egyiknek a gazdája, aki ott dolgozgatott kertjében, mondta, hogy van annak a nagy gyümölcsösnek is tulajdonosa. Ki-kijön időnként egy kis öregasszony, karján kosárka, s összeszed, amit tud, csoszog, botladozik a gazban, aztán elmegy, otthagyja a többit kárba, veszendőbe menni a fákon és a fák alatt.

Beszélgettünk. Elmondta, hogy sok ilyen gazdátlan kert, gyümölcsös van a város környékén. Területek, amelyeknek telekkönyvi leg van ugyan tulajdonosuk, tartoznak valakihez, de valóságosan nincs gazdájuk, a természet prédálja fel őket. A tulajdonosok vagy magatehetetlen öregek, vagy olyan fiatalok, akik nem tudnak, s nem is akarnak törődni a

rájuk maradt ingatlannal; nem érdekli őket a gyümölcsfák, a kert sorsa. Másképpen, más célokért élnek, dolgoznak. A kert olyan számukra, mint valami divatjamúlt, családi ékszei : nem több egy kazettában, í róa szlal f ió kba n őrzött okiratnál. Tartják, de nem használják, nem hasznosítják. Halott érték, s egyre inkább azzá válik valóságosan Is.

Haldokló fák. gazdátlan kertek . ..

Azt mondják, hogy a miskolci piac az ország egyik legdrágább piaca. Ügyes termelők, s még ügyesebb, termelőt színlelő kupecek 300 —400 kilométerről is hoznak árut a miskolci, borsodi piacokra. S így is, a szállítás költségét beszámítva is busás haszonnal dolgoznak. Különben miért csinálnák. Akkor, amikor egy kiló zöldség majdnem annyiba kerül, mint egy kiló narancs, az üzlet megéri a fáradságot.

Majd évszázados, hatalmas, széles lombkoromájú berkenyefa áll a gazdátlan kert közepén. Ha megszólalhatna, legtöbbet nyilván ő mesélne erről a kertről, s gazdáiról. De a fák, még az ilyen öregek is, hallgatnak. S nem tudja őket szóra bírni a leveleik közt motozó, délutáni szellő sem.

*

Vasárnap van és délután és csend. Eltűnődöm. Egy másik kert, egy cseresznyés- kert képe rémlik föl előttem .. .

De ezeket a fákat még csak ki sem vágja senki.

Papp Lajos

Típusjele: S—x sport gyermekkocsi

Akikszállították

m

a munkájuk — bár sok gondot fordítanak a kisgépesiKik kaphatják ?

A rendelet igy szól: a postaügyi miniszter plakettjutalomban részesíti azokat a hivatásos gépjárművezetőket, akik 1959. január 1. óta 250, 500, 750 ezer, illetve 1 millió kilométert teljesítettek, s ez idő alatt saját hibából eredő személyi sérülést, vagy 1000 forintot meghaladó anyagi kárral járó közlekedési balesetet nem okoztak, továbbá bírói eljárást maga után vonó, vagy vállalati fegyelmi eljárásra visszautalt közlekedési bűn- cselekményt nem követtek el. és az 1. számú ellenőrzőlappal rendelkeznek.

A javaslattételnél figyelembe veszik még, hogy az illető gépkocsivezető szakmailag képezi-e magát, részt vesz-e rendszeresen az oktatásokon, gépjármüvét naponta karbantartja-e, s a felterjesztés napjáig munkahelyén legalább 3 évi munkaviszonyban áll-e?

Anyai» i,

erk ölési cl isin érés

A felterjesztendő gépkocsivezető kilométer-teljesítményét u menetlevelek alapján kell megállapítani, és évi bontásban feltüntetni. Ha ez (például selejtezés miatt) lehetetlen, akkor havonta legfeljebb 3000 átlagkilométer fogadható el. A mező- gazdasági és ipari vontatóvezetőknél azonban csak ha- j vi 700 kilométert lehet ilyen j esetben figyelembe venni, t

A Miskolci Vasipari Vállalatnál elkészült gyermekkocsikat a közeli Gömöri pályaudvarra viszik át, a 3. számú Volán darabárus raktárába.

— Rendkívül kényes áru a gyermekkocsi — mondotta III. Tóth János, alti egy 18 tagú brigádot vezet. — Nagyon kell rá vigyázni, hiszen csak hullámpapirral van becsomagolva. Ha úgy van összerakva, a kerekeken gurítjuk, de van, amikor kézben kell vinni, hogy úgy mondjam, ölben, mint a gyereket.

A darabárus raktár körülbelül 2000 négyzetméter alapterületű. Mindkét oldalán és a raktárban is nagy a forgalom, élénk a mozgás. Ide érkeznek a különféle áruk, anyagok, és rövid raktározás után innen szállítják tovább. Mint dr. Petri István fődiszpécser elmondotta, a hat szocialista brigádban dolgozó rakodók, raktári munkások egy hónapban több mint 200 ezer- mázsa árut, anyagot mozgatnak meg, továbbítanak. A Volán ez év elején vette át a vasúttól ezt a darabárus vaktárat, az ezzel járó munkát, és az embereket is.

— Nem jártunk rosszul

— mondta a brigádvezetó.

— Ugyanúgy van minden, mint régi MÁV-os korunkban. A mi brigádunkban mindenki vidéki, én például Csobádról járok be, A szolgálat 15 óra, amit 33 óra szabad idő követ.

Az itt dolgozó raktári munkásoknak nemcsak nehéz

lesre —, hanem nagyon felelősségteljes is. Ahogy ők mondják: kármentesen kell továbbítani, pakolni az árut, mert anyagi felelősséggel tartoznak érte. Ha valami baj van, részleges, vagy teljes kártérítésre kötelezhetik őket.

— Januárban majdnem volt egy ilyen esetünk — emlékezik vissza III. Tóth János brigádvezetó. — Szombathelyről jelezték, hogy abból a két hordó borból, amelyet itt, mi raktunk be, 57 liter elfolyt. Az állítatták, hogy gurulósán raktuk be. De hát ez nem volt igaz. Mert, ha így lett volna, az egésznek el kellett volna folyni. Miután ezt közöltük velük, nem is háborgattak többel bennünket. Mi szoIII. Tóth János brigádja a raktárában

cialista brigád vagyunk, ezek voltunk a MÁV-nál is. és amit mi vállalunk, azt el is végezzük, úgy, ahogy annak rendje-módja van.

Veres Sándor vezető rak- tái-ossal néztünk körül a nagy forgalmú, ódon falú helyiségben. Igaz, hogy sok terhet, sok súlyt kell még most is megemelni a raktári munkásoknak, de a teller nagy része ma már a gépekre, rakodólapokra nehezedik. A sok nehéz munkának, fáradságnak és ilyenkor bizony, a verejtéknek is megvan a gyümölcse. Viszonylag jól keresnek azok az emberek, akik itt fáradoznak.

Talán nincs olyan áru, olyan anyag, amely meg ne

Gömiiri pályaudvar darabárus

íordulna kezük alatt. Mi mindennel találkoznak! Bútorral és drótfonattal, seprűvel és üvegekkel, papírtálcával és nővén jutód ö szerekkel, konténerekkel — amelyeknek tartalmát sem sejtik — és dohánybálákkal, fonodái termékekkel és szivacsáruval, üres paxitoslá- dákkal és gyerekjátékokkal, koporsókkal és gyermekkocsikkal. !

És amikor a gyermekkocsit rakják be a fedett vasúti kocsikba, vajon eszükbe jut-e ezeknek a raktári munkásoknak, hová Rérül. ki ül majd *benSe, kit ringatnak majd benne?

Szöveg: Oravce János Kcp: Szabados György (Folytatjuk>

Saját lábukon gurulnak az elkészült gyermekkocsi»