Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-05 / 131. szám
1971. június 5.. szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Miskolc érdekessége: Látogatás a világ legnagyobb „üzemében Erdei melléktermék 70 millióért 95 A cégtáblán igen stílszerűen, zöld mezőben olvasható a név: Erdei Termék Vállalat miskolci üzeme. Hiszen feladatuk: a zöld erdők értékeinek, sokszor „rejtett1' kincseinek hasznosítása, értékesítése. És vajon ki hinné, hogy ez a Szentpéteri kapui vállalat a világ egyik legnagyobb kiterjedésű üzeme?! Az ország egész keleti része, több tízezer négyzetkilométernyi terület, Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Sza- bolcs-Szalmár, I-Iajdú-Bihar és Szolnok megye is az ,üzem” működési területéhez tartozik. A nagyság ellenére szinte családias hangulatú munkahely. Amikor az üzemvezetőt keresem, az emeleti folyosó végére irányítanak, Éva nénihez. És ott kiderül, hogy Éva néni nem a titkárnő, hanem maga az üzemvezető, dr. Kolos Oszkárné, akihez bejelentés nélkül is bármikor be lehel nyitni. A családias hangulat jó kedéllyel is párosul. És, hogy minek köszönhető ez? — Még fiatalok vagyunk, legalábbis vállalatunk most töltötte be tizenötödik „születésnapját”, s ami a jó kedélyt illeti: enélkül aligha bírt volna ki női vezető másfél évtizedet ezen a posziton. Feljegyzem, hogy kezdetben az évi 3 milliós forgalom már jó eredménynek számított. (Vidéki telefonhívás szakítja meg a beszélgetést.) Az elmúlt évben a 66 millió forintnál tartottak. Ebből 24 millió volt a felvásárlás, 42 millió az erdei szörpök termelése. (Üjabb telefon.) Az idei terv: több mint 70 millió forintot „hoznak ki” az erdőkből. (Ismét vidéki hívás.) És a telefonbeszélgetések néhány szavából már némi képet kapok a vállalat profiljáról. Telkibányáról azt telefonálták, hogy megjelent a gomba. Békésből kamillaügyben, Vásárosnaményból diófarönk, Hajdúhadházról nagyobb csalánszállítmány, Szendrőből kalodás, azaz udKülszíni fejtést nyitottak Nem mindennapi munka folyik a rudabányai Vilmos- bányamezőbcn, ahol 1962-ben külszíni fejtést nyitottak több mint 5 millió tonna érc- vagyon kitermelésére. Ebből a tölcsérből évente 300 ezer tonna pát- és 100 ezer tonna bamavasércet szállítanak a dúsítóműbe, s a borsodi nagyolvasztókba. Az új külszíni fejtés érdekessége, hogy alatta 90 néter mélységben húzódik a rudahegyi mély- művelési üzem altárója, vagyis szállító vágata. A nagy mélységben levő érc- tömzsek kifejtése azonban szükségessé tette, hogy ezt az altárót 140 méter hosszúságban átvágják. Így jelenleg a rudahegyi mélyművelésű munkahelyen átmenetileg szüneteltetik a termelést, és a pátércet már az átvágott aitáró alól bányásszák. Jó eredmények a Hegyaija Szövetkezetben Húsz évvel ezelőtt, 1951 augusztusában 17 ember alapította meg a szövetkezetei. Ma már a Hegyaljai Ruházati Szövetkezet nevet viselő kollektívában 1520-an dolgoznak. A ksz-nek van három vidéki egysége, és érdekesen, ebből kettő — Nagyrozvágyon és Zemplén- agárdon — szintén augusztus 20-án alakult meg. A kollektíva most, a jubileumra készülve, igen szép eredményekről akar számot adni. Érdemes elmondani, hogy az elmúlt öt év alatt 576 milliós értéket termelt. Áz új ötéves terv első öt hónapja igen jó eredményekkel biztat. Eddig a szövetkezeiben 102 ezer darab terméket készítettek, amelyből 52 millió 267 ezer forint értékel a külföldi, főleg az osztrák, a nyugatnémet, a holland megrendelőknek exportállak. A belkereskedelemnek 2 millió forint értékű terméket adtak át. Az első öt hónap eredménye így jóval nagyobb az elmúlt évinél, hiszen tavaly ilyenkor 36 millió 860 ezer forintos termelési értékről adhattak számot. A siker feltételei biztosítottak. A ktsz egész évre bőven el van látva munkával, főleg exportmegrendelésekkel, amelyeknek a szövetkezet készséggel igyekszik eleget tengni. varseprű és kalapács-, valamint csákánynyél ügyében szólt a telefon. — Mi mindent „szállítanak” az erdők? — Mennyi hely van erre az újságban? Mert szívesen felsorolok néhány száz erdei terméket... Gyógynövényből mondjuk százat, faáruból néhány tucatot. Erdei gyümölcs is akad tíz, gombából csak három dominál, a vargánya, a rókagomba és a hortobágyi csiperke. Értékben annál számottevőbb a gomba. Az elmúlt évben például 500 mázsa tartósított rókagombát exportáltunk, s 178 mázsa volt a szárított vargánya. Népgazdasági szempontból nagyon fontos, hogy az erdei termékek, melléktermékek zöme exportcikk. Legújabban például már az erdei gyümölcsök magjára is akad külföldi vevő. A korszerű szörpüzem és palackozó tavalyi 226 vagenos termeléséből is több, mint 30 vagon volt az angol, a lengyel és a finn export. A vállalat 130 gyűjtőállomására érkeznek be a különböző erdei termékek. A gyógynövények felvásárlásában jó partnerek az éfész-ek, a különböző faáruk gyártói pedig a tsz-ek. Az alsószu- hai, a zádorfalvai, a bánhorváti, a pálházi és a bód- vaszilasi tsz-ek sok tagjának biztosítanak munkát a „holtidényben” az Erdei Termék Vállalat megrendelései, a seprűkészítés, a nyélfaragás, az esztergálás, a hófogó rács- készítés. Szinte természetes, hogy a gyűjtőterület gazdáival, az erdőgazdaságokkal és az erdőkkel rendelkező tsz-ekkel a legjobb a kapcsolat. A tsz-ek például, csupán azért, hogy engedélyezték a vállalatnak a különböző erdei termékek összegyűjtését, 500 ezer forint úgynevezett tőárat kaplak. A kis borsod- szentgyörgyi tsz-nek ez például 9600 forintot jelentett. <P. s.) A nap, a hold és a fenyvesek Tételek egy építkezésre Miskolc, az új, diósgyőri városközpont megépülése után 2460 lakással gazdagodik. Az első százkilencven- kettöbe legkésőbb egy hónap múlva beköltözhetnek a lakók. Megyénk fővárosának ezt a legújabb, legszebb környezetű lakótelepét összesen 40 ház, két „S” kanyarban, egymással párhuzamosan épített házsora adja majd. A kétszer húsz épületből 11 áll teljes, kilenc emelet magasságban. A falak szerelését és a belső munkákat 520 BÁÉV-doIgozó végzi Jung Frigyes építésvezető irányításával. Kevés lemaradásukat már behozták. S ha minden így halad tovább, még túl is teljesítik az első félévi lakásátadási tervüket. Visszajött a jó idő. Kora reggeleken már nem takarják el felhők a Sajó felől ébredő napot. Sugarai átvilágítják a Szinva völgyét. Még fehérebbé teszik a környező hegyeken ülő fehér párát, megcsillogtatják a vizet a fellocsolt aszfalton, a harmatot a fák levelein, s a közeli kis park füvén. S ott, ahol a villamos nagyot kanyarodik, hogy megkerülje a régi, diósgyőri centrumot, a várral, az öreg „faluval” átellenben, tükörként szikrázó ablakokkal, fehéren világító falakkal magasodnak az új házak. Miskolc még csendes. Hajnali nyújtózását, ébredést jelző mozdulásait egy-egy elnyújtott, távoli dudaszó, messziről is élesen hallható motorzaj, friss villamoscsö- römpölés jelenti. A környék is megmozdul. Felszaladnak a rolók, félrebillennek a sötétítő függönyök, s itt-ott. meg- nyikordul egy kapu. Az iskola mögötti bérházak előtt megjelennek a házmesterek, ki'göirditi'k a kukákat, söpörni kezdik a járdát Valahol megszólal a rádió is, és a zenés reggeli műsor belejátszik a műszakos buszok, a teherautók, s az egyre sűrűsödő villamosok zajába. áss»!!«»» Kisebb- nagyobb csoportokban az építők is megérkeznek az új házakhoz. Ruganyos, gyors lépteiken látszik, hogy koránkeléshez szokott emberek. Arcuk is pihent, frissen borotvált. Jókedvűek. Hangos szóval tréfálkoznak. — De magas a kedve, Mihály bácsi! Biztosan szépasszonnyal álmodott. — Azzal ám 1 — erősíti meg a sovány, csontos arcú, A korszerű berendezésekkel szalvéta és finomcsomugoln papír, karbonpapír és légiposta levélpapír alapanyagot gyártanak a lábatlani üzemben mosolygós tekintetű Mihály bá’. — Tök volt a színe. Munkakezdés után szinte eltűnik a több mint fél ezer ember. Mert nagyobb részük a falakon belül dolgozik, csak a piros árokásó traktor vezetője, a sárga magasdaru kezelője, meg az anyagfelvonók körül szorgoskodók maradnak kívül. Társaik csak néha tűnnek fel az ablakokban, amelyekben a kék ég látszik üvegnek. Mert sok helyütt, a két szemközti ablakon átszelheti a tekintet a nagy házakat. A nagy házakat, amelyelvnek falai éles-fehérek a déli nap erős fényében, de halvány szürkésfehérek, ha felhőbe botlanak sugarai, s puha krém színűek, amikor a felhő szélén már átvilágítanak. szőlőskertekre néznek majd a belső soron, sötétkék drótüveggel „aláhúzott” lépcső- házablakaikkal. A külső sor déli homloka pedig az óvárosra, a várra, s a vár mögötti hegyre, a Bükk keleti lábára. Amelynek Miskolc és Lilla felé eső hátát mélyzöld fenyves borítja, közepén pedig a ritkásan nőtt bokrok, a kevés szálú fű alól kiviláglik a barna föld, s vidám színűvé válik az egész oldal. Három egymásba ragasztott nagy cipónak tűnik a fenyves-bokros szemközti hegyhát a már elkészült lakásokból nézve. Amelyeknek szobáit a méltóságosan szép természet árasztotta pihentető nyugalom tölti ki. A sarkaikkal közeli házak kis, egymáshoz domboldali Nyugalom és különös szépség. Ezt jelenti az éjszaka is ezen a környéken. A különböző fények és színék keveredését. Körben a hegyek sötét koszorúja, s belül, egyik oldalon földszintes házak sárga fényű ablakainak, póznás utcai lámpáknak széthintett foltjai, a másik oldalon pedig a reflektoroktól megvilágított, új házak. Mesz- száről olyanok, mintha fehér temperával fekete vászonná festették volna őket. Már most olyan szépek. Bíró Péter Még mindig kicsi a cioő H | osszú ideig használtuk a kifejezést, ha a lakossági szolgáltatások helyzetét illusztráltuk: gyermekcipőben jár... A legtöbb gond a városok peremkerületeiben és a városoktól távol eső községekben jelentkezett. Ezen csak helyenként és alig segített a kisipari termelőszövetkezetek kezdeményezése. Hol ebben, hol abban a szolgáltatási ágazatban mutatkozik napjainkban is „szűk keresztmetszet”. Más szóval: ha a szolgáltatás színvonala ki is lépett a gyermekcipőből, az a cipő, amelyben most jár, még mindig nagyon kicsi. Az ok sokféle, most csak néhányat. Még az „ómechanizmus” számlájára írandó, hogy gazdaságunkban hosszú ideig nem tulajdonítottunk kellő fontosságot az ipari és kereskedelmi szolgáltatások gyorsabb fejlesztésének, miközben a lakosság anyagi helyzete számottevően javult. Az életszínvonal emelkedésével együtt változott az életmód is: az 1960 —1970 közötti években a tv-készülélcek, háztartási gépek, járművek száma 5—10-szeresére, sőt, egyes cikkek esetében még nagyobb arányban nőtt. Ugyanebben az időben a nők foglalkoztatottsága is emelkedett, ami szintén új igényeket támasztott. Többen veszik, és vennék igénybe a mosási, vegytisztítást, hogy csak egy példát említsünk, ami a dolgozó nők második műszakját illeti. S mit mutat az érem másik oldala? A javító-szolgáltató kapacitás növelése az említett időszakban nem tartott lépést ezzel a fejlődéssel. Az ipari, kereskedelmi szolgáltatások értéke például az utóbbi 10 év alatt mintegy 50 százalékkal nőtt, ami évi 4,5 százalékos emelkedésnek feiel meg. Ugyanebben az évtizedben az ipari termelés átlagos évi növekedésének üteme 6 százalékos volt. Az arányos fejlődést tehát az biztosította volna, ha a szolgáltatások értéke az ipari termelésnél gyorsabban növekszik. Az 1968-ban bevezetett új szabályozók az ipari javításszolgáltatásban nem biztosították megfelelően a gazdálkodó egységek érdekeltségét, miáltal továbbra is az árutermelés érdekeltsége volt az elsődleges. Volt? Sok kisipari termelőszövetkezetben ma is csak akkor esik szó a lakossági javító szolgáltatásról, ha külön rákérdezünk... A kormány 1038/69-es határozata már. jelentősebb lépést jelent a szolgáltatások fejlesztésében, de e határozat végrehajtását még mindig fékezi a szűk szektorális szemlélet. Magyarán: a szolgáltatás — iparág. Méghozzá fontos lakosságpolitikai érdekek fűződnek fejlesztéséhez. A szektorális szemlélet helyett tehát a kisipari szövetkezetek, állami vállalatok áfész-ek és a termelőször vetkezetek lehetőségeit egyaránt figyelembe' kell venni. Most készülnek többek között a tsz-ek középtávú fejlesztési tervei. Néhány igazán követendő példára máris akadtunk bennük. Gazdáivá kívánnak válni, a helyi szolgáltatásnak is. Ügy véljük, ebben a helyi tanácsokkal kell jobban együttműködniük, és közös erőfeszítésekkel ez a fontos gazdasási ágazat — a szolgáltatás — nagyobb cipőbe léphet O. M.
