Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-25 / 148. szám

VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ESlAKMAGffllUIBSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA M ONKASPART BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA XXVII. évfolyam, 148. szám Ara: 8(1 fillér Péntek, 1971. június 25. Véget ért az országgyűlés ülésszaka fi páriáién! elfogadta a kormány programját és u 1971. óvi zárszámadást Csütörtök délelőtt az or­szággyűlés folytatta a kor­mány programjának vitáját. Az ülésen részt vett; Lo­soncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány el­nöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá- nag tagjai, valamint a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet; fog­lalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyí­lója után az ülés első fel­szólalóin Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára volt. Vályi—Kirillin megbeszélés A KGST végrehajtó bizott­sága 53. ülésszaka alkalmá­ból Moszkvában tartózkodó Vályi Péter miniszterelnök- heJyettest csütörtökön fogad­ta. Vlagyimir Kirillin, a mi­nisztertanács elnökhelyette­se, a szovjet kormány mel­lett működő tudományos és technikai állandó bizottság elnöke. Vályi Péter és Vlagyimir Kirillin szívélyes, elvtársi beszélgetést folytatott. lúl az ezredik koron A hírügynökségek már csak a szokásos napi jelenté­seikben tesznek említést ar­ról, hogy a Szál jut. szovjet tudományos orbitális állomás több mint ezer fordulatot tett a Föld körül. A Szojuz— Szaljut páros pedig, három bátor szovjet űrhajóssal a „hátán” maga mögött, hagyta a 261. kört. Csendes lett a kollégium Foto: Mécs Ernő Komócsin Zoltán beszéde Közérdekű témák — alkotó vita Ülést tartott Miskolc város Tanácsa Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára beszédében ki je­lentette, hogy a Miniszterta­nács elnökének, az ország- gyűlés elé terjesztett beszá­molója. a. tényleges helyzet­nek megfelelően vette szám­ba a kormányzati munka eredményeit, a .megoldásra váró problémákat és a jö­vőre vonatkozó »terveket. Aktivitás jellemű Komócsin Zoltán ezután aláhúzta, hogy a kormány külpolitikáját állandósult ak­tivitás és kezdeményező kész­ség jellemzi. Kormányunk nemzetközi politikája össz­hangban áll a marxizmus— lenini amus elveivel, az MSZMP X. kongresszusán megerősített nemzetközi po­litikai irányvonallal. Kor­mányunk külpolitikai ered­ményeinek' értékét, növeli, hogy azokat bonyolult nem­zetközi viszonyok között kel­lett kiharcolni. A Szovjet­unió, a Magyar Népköztársa­ság és a többi szocialista or­szág külpolitikai kezdemé­nyezéseit az Amerikai Egye­sült Államok és más impe­rialista hatalmak agresszí­váéba és merevebbé vált ma­gatartásába . ütköznek. A kormányelnöki beszá­moló megalapozottan hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság eredményesen > járult a szocialista országok egységének erősítéséhez. Pártunk Központi Bizottságá­nak első titkára és kormá­nyunk elnöke rendszeresen Jászt vesz a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testületének ülésein. A Var­sói Szerződésnek pártunk és kormányunk kezdettől fogva nagy jelentőségei tulajdonit. A Magyar Népköztársaság nemzetközi politika j ába n, amint azt a kormányelnöki beszámoló is hangsúlyozta, a legnagyobb jelentősége a magyar—szovjet kapcsolatok­nak. a Szovjetunióval való barátság és együttműködés erősítésének van. Komócsin Zoltán a továb­biakban az SZKP XXIV. kongresszusával foglalko­zón. A világ joggal sorolja 1971. első felének legna­gyobb nemzetközi ese­ményei köze a Szovjet­unió Kommunista Parija XXIV. kongresszusai. Az elhatározol) nagy célok elérésével tovább növekszik a Szovjetunió gazdasági és katonái ereje, 'nemzetközi te­kintélye. ,i világ népeire gyakorolt befolyása és még szilárdabb támasza lesz a békéért, a szabadságért . és függetlenségért, a szocializ­musért harcoló népeknek. Az MSZMP KB titkára ezt. követően a bolgár, a cseh­szlovák és a német testvér­párt közelmúltban megtartott kongresszusáról szólt, majd kiemelte, hogy a lengyel— magyar kétoldalú kapcsolatok fontos eseménye volt; Kádár János és Fock Jenő elvtárs találkozása a közelmúltban Edward Gierek és Pjotr Ja- roszewicz elv társakkal. Az utóbbi időben — folytatta — aktívabbá váltak a kétoldalú kap­csolataink Romániával is. A magunk részéről a kétol­dalú kapcsolatok és a sok­oldalú együttműködés íéj- lesztésere törekszünk. Együtt­működésünk fejlesztését azonban időnként nehezítik a magyar, valamint a román elvi álláspontokban és egyes nemzetközi kérdések megíté­lésében előforduló eltérések. Amikor nehézségekkel talál­juk magunkat szembe, azok 1 ©küzdésére törekszü nk. Komócsin Zoltán beszélt Magyarország és a szocialista .) ugöszláviával való kapcso­latunkról. Reméljük, hogy az elért fejlődést a jövőben sem akadályozza az, hogy a szo­cialista építés és a nemzet­közi politika egyes elvi je­lentőségű és alapvető fontos­ságú kérdéseit más módon ítélik meg a jugoszláv elv- társak, mint mi. A feszültség nem csökkeni Az MSZMP KB titkára beszéde további részében aláhúzta, hogy a kormány külpolitiká­jában kifejezésre jut, bogy népünk szolidáris a hősiesen küzdő vietna­mi, laoszi és kambodzsai néppel, amely élet-halál harcot vív az amerikai agresszorokkal es csatlósaikkal. A közel-keleti helyzetről szólva, Komócsin Zottáp, ki­hangsúlyozta, hogy a feszült­ség mindmáig nem csökkent, az izraeli agresszorok és amerikai támogatóik maga­tartása miatt. Az európai békéről Komócsin Zoltán ezután a Kínai Népköztársaságok .és az Albán Népköztársasághoz fűződő kapcsolatainkról is beszéli, a kapcsolatok norma­lizálására törekszünk. El is értünk kezdeti eredményeket, a normalizálás útján és a jövőben is elvi meggyőződé­sünkhöz ragaszkodva kívá­nunk járni. Normalizálást akarunk minden hátsó szán­dék nélkül, ezt; kérjük part­nereinktől is. Az MSZMP KB titkára be­széde további részében az európai népek erőfeszítései­ről szólt, arról, hogy földrészünk népei és kor­mányainak nagy többsége elvileg elfogadja a béke és biztonság gondolatát és egyetért az európai biztonsági értekezlet ösz- szchívásával. Ami a Nyugat-Berl in ren­dezésére vonatkozó tárgyalá­sokat illeti, van remény a megegyezésre, ez tűnik ki a tárgyalásokból. Ha a nyuga­ti hatalmak olyan konstruk­tív magatartást tanúsítanak, mint; a Szovjetunió képvise­lői, lehetővé válik az összes érdekéiteket kielégítő megol­dás elérése. Az európai béke es biztonság megszilárdítását szolgálná, ha a nyugati or­szágok kormányai elismernék a Német Demokratikus Köz­társaságot. _ j Végezetül Komócsin Zoltán j a kormányéi nőid beszámolót elfogadta és elfogadásra ajánlotta képviselőtársainak. (Folytatás a 2. oldalon) Űjjávátasztása óta tegnap, csütörtökön délelőtt; tartotta meg első munkaértekezletéi Miskolc város Tanácsa. Az ülést — amelynek napirend­jén jó néhány közérdekű té­ma megvitatása szerepelt — Bérezi Béla tanácselnök ve­zette le. Az elnökségben fog­lalt helyet; többek közöli Moldován Gyula, az MSZMP városi bizottságának titkára, valamint rír. Balogh András, az SZMT titkára. Először az elmúlt esztendei költségvetésről és a fejleszté­si tervek végrehajtásáról, va­lamint a III. ötéves terv idő­szakának eredményeiről, a beruházások és a fejlesztések tapasztalatairól készült írásos jelentést, s az ehhez Rózsa Kálmán elnökhelyettes állal fűzött, szóbeli kiegészítés fe­lett; kezdeti érdemi vitát, summázást a tanács. A vita alkotó légkörében sok jogos észrevétel, figyelemre méltó javaslat hangzott el a ta­nácstagság részéről — a vá­lasztópolgárok véleményének - adván hangot. Elfogadta és jóváhagyta a tanács testületé a gazdálko­dási „zárszámadást”, a beru- , házások helyzetéről szóló je­lentést. Ugyanakkor felvető­dött az igény: menet közben kapjon tájékoztatást a tanács arról, milyen intézkedések ! történnek a beruházások , meggyorsítására, hogyan ki- j vánják megfelelően ösztönöz- ! ni a kapacitás növelésére az ' építőipart. A lehetőségek és a rendelkezésre álló pénzfor­rások fokozott biztosítását kérték egyes kommunális feladatok megvalósításához a város peremreszeinek tanács­tagjai. Figyelemre méltó Bérezi Réia tanácselnök e gondolatra adott válasza, melyet a vita összefoglalá­sakor mondott: gyors segít­ségre, hathatós támogatásra a lehetőségeken belül ott számíthat a lakosság, ahol a lakóhely közössége a legna­gyobb arányú társadalmi ösz- szefogással, a helyi erők be­vonásával járul hozzá egyes munkákhoz. A tanács ezután jóváhagy­ta a lakások elosztásáról, a lakásbérletről és a használat­bavételi díj fizetésének be­irt szabályozásáról szóló rendelettervezetet, valamint a lakásügyi társadalmi bi­zottság működési szabásza­tát. Ezután dr. Tóth István vh- litkár-, terjesztette a tanács elé az idei munkatervjavas­latot. Néhány javaslat el­hangzása után, s azok figye­lem be vet elével a tanács jó­váhagyólag tudomásul vette, a tanács és a bizottságok idei munkatervét. Ezután tájé­koztató hangzott el a vb ál­tal korábban már jóváha­gyott, idei lakáselosztást tervről, valamint a jelölő- és választási gyűléseken el­hangzott közérdekű bejelen­tések intézéséről. Ez), követően bejelentések, javaslatok, interpellációk ügyében döntött a városi ta­nács. Említésre méltó az a, tegnap született döntés, amely egy interpelláció nyo­mán született. A miskolci 112-es italbolt. — közismert nevén a „daráló” — egyik szégyenfoltja a városnak. Az interpelláló tanácstag kérte: a főútvonal mentén ilyen körülmények közölt, né üze­melhessen ez a létesítmény, minél előbb alakítsák át bisztróvá. Több hozzászóló javaslata, észrevétele nyo­mán a tanács tegnap hatá­rozatában utasította a szak­igazgatási szerv vezetőjét: az átalakítás megkezdéséig se üzemelhessen az italbolt' Komócsin Zoltánnak, az MSZMP KB titkárának felszólalásával folytatta munkáját csü­törtökön az országgyűlés Gy. K. ivornprom isszum Luxem burn: hon 1 uxemburgban kompromisszum született, amelynek I i eredményeképpen Anglia valószínűleg a Nyugat- európai Közös Piac tagországa lesz. Brandt bonni kancellár szellemes megállapítása szerint a helyzet most az, hogy a brit; belépést immár, csak, és kizárólag ma­guk az angolok akadályozhatják meg. Ez azonban, a jelek szerint, több ügyesen odavetett mondatnál, az sem lehetetlen, hogy valósággá válik. Any- nyi már most. bizonyos, hogy a szigetországban hatalmas örök állnak készenlétben a belépés elleni küzdelemre. Heathnak számolnia kell saját, pártiának belső ellenző­kével is. Az ellenzéki munkáspárt hivatalos vezetése eddig nem volt hajlandó letenni a garast ebben a rendkívül fontos kérdésben. Azonban a párt néhány jelentős személyisé­ge egyszerűen nem várta meg a hivatalos döntést, és máris felvette a küzdelmet a belépéssel tízemben.­Sokat lehetne beszélni arról, milyen következmények­kel járhat Anglia és még jó néhány ország számára a brit belépés. A francia közvélemény jelentős része pél­dául azért ellenzi ezt, mert mindmáig hisz De Gaulle tábornok jóslatának, amely szerint egy ilyen belépés azt jelentené, hogy London az amerikaiak trójai falova len­ne a Közös Piac sáncain belül. Sok angol képviselő gondolja ugyanezt, és úgy érzi. amikor szavaz, voltaképpen a brit oroszlán és egy olyan falé között kell választania, amelyet az amerikai se* küld a gall kakashoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom