Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

1971, június 24., csütörtök ÉSZ AK - M AGYARORSZ AG 3 Hatezres kollektíva alkotmánya A napok bau írják alá a BÁE\ kollektív szerződését l/a, csütörtökön ta|: ,ia meg a BÁÉV öt évre szó­ló kollektív szerződésének tervezetét a vállalat szak- szervezeti tanácsa. A szer­ződés mintegy 6000 dolgozót érint, s a vállalat szakszer­vezeti szervei, illetve a gaz­dasági vezetők ennek meg­felelő alapossággal készítet­ték elő a tervezetet. El lehet mondani, hogy a tervezet kialakításában valóban részt vett a BÁÉV szinte egész kollektívája. Az első, az úgynevezett ..nyers-tervezetet” május kö­zepén tárgyalta meg a vál­lalati szakszervezeti' bizott­ság. Ezt követően széles kö­rű vitára bocsátották a le­endő vállalati alkotmány szövegét. A vitában több mint 400 dolgozó mondotta el, illetve adta be írásban észrevételeit, javaslatait. A dolgozók javaslatainak többsége közérdekű volt, s valóban a kollektíva véle­ményének adott kifejezést. Többen javasolták például a munkaruhák kihordási ide­iének csökkentését. Javasla­tok hangzottak el a munka­renddel kapcsolatban, vala­mint sokan tettek észrevé­telt a túlórák megengedhe­tő mennyiségére is. A szakszervezeti szervek és a gazdasági veze­tők minden javaslatoi; ala­posan megvizsgáltak, s szá­mos észrevétel helyet is ka­pott a kollektív szerződés tervezetében. Több területen — ahol indokolt volt — a szerződés rögzíti majd a munkaruhák végkihordási idejet. A túlórákkal kapcso­latban olyan álláspont ala­kult ki, hogy célszerű a to­vábbi szigorítás. Természe­tesen, ez azt is jelenti, hogy törekedni kell a munkaidő teljesebb kihasználására, a munka jobb megszervezésé­re, s ezáltal lehetővé válik, hogy a BÁEV dolgozói ren­des munkaidejükben keres­senek többet. Természetesen, a több mint 400 javaslat között olyanok is akadtak, amelyek ütköznek az érvényes jog­szabályokkal, vagy amelyek­nek más okból nem lehet helyük a kollektív szerző­désben. Ezek közé tartoznak például a rövidített hétfői és pénteki műszakokkal kapcso­latos javaslatok. A 44 órás munkahetet és a törvényes szabad szombatot természe­tesen rögzíti majd az új kol­lektív szerződés, de ezek a kívánságok már nem telje­síthetők. Az öl évre szóló kollek­tiv szerződés egyik új eleme a prémiumszabályzat, amely — a tervfeladatokra alapoz­va — meghatározza: milyen esetéltben, milyen feladatok­ra lehet kitűzni prémiumot, illetve meghatározza- a ki­fizetés feltételeit is. Szorosan a negyedik öt­éves terv vállalati célkitűzé­seihez kapcsolódik az ösztön­zési rendszer is. A bérfej­lesztés mértékét — az ered­ményektől függően — éven­ként határozzák meg. 197.1- ben a Borsod megyei Álla­mi Építőipari Vállalat dol­gozóinak átlagos keresete 3.2 százalékkal emelkedik. A többlet egy részét alapbére- sitik, a maradékot ösztön­ző, mozgóbérként használ­ják majd fel. Nagy gondot fordítottak a tervezet készítői a szociális ellátás megjavítását célzó in­tézkedésekre is. A IV. ötéves terv időszakában a BÁÉV dolgozói összesen 5 millió forintnyi lakásépítési hozzá­járulást kaphatnak. A jóléti alap terhére a felnőttek és a gyermekek üdülését is fo­kozottan támogatják. A szakszervezeti csütörtöki ülésén elvégzik az utolsó „simításokat” a kol­lektív szerződés tervezetén. Az öt évre szóló megállapo­dás ünnepélyes aláírására június 30-án kerül sor. F. T. Mielőtt összeroppannának Több vonatkozásban elgondolkoztató eset. történt.. aminap az esti egyetem tan­évzáró szigorlatán. Az egyik első évfolyambeli hallgató, miután tételének első ‘kérdé­sére — ügy ahogyan — meg­válaszolt, a második kérdés­re adandó válasz "helyett; egy­szerűen felállt, és szó nélkül távozni akart. A vizsgáztató tanár és a vizsgabizottság elnöke a szokatlan jelenet láttán tanácstalanul nézett egymásra és szinte egyszerre szóltak a távozni készülő férfi utón: — Mi történt? Jöjjön visz- sza és foglaljon helyet! Mondja el, mi a problémája? Némi tétovázás után a vi­szonylag fiatal, markáns arcú. bár meglehetősen gond­terheltnek látszó férfi meg­fordult és újra helyet fog­lalt a vizsgabizottsággal szemben. Kínos másodpercek lellek el. amíg szóra nyílt a szája, s az első szavai után a negy­vennégy éves férfi könnyezni, sírni, majdhogynem zokogni kezdeti. Ha jól értettem, eze­ket mondta: — Hiába, nem lehel ezt csinálni. Nem lehet jól fel­készülni a szigorlatra egy percnyi szabadság nélkül. .. Tanácskozás a borsodi táj juhtenyésztésének jövőjéről Tegnap, június 23-án, szer­dán nagyszabású juhte- nyésztési és hízlalási tanács­kozást és bemutatót rendez­tek Szerencsen, illetve a roe- zőzombari Kölcsey Tsz-ben. Megyénk tehtenyésiztö gazda­ságaiból, a szomszédos .me­gyékből, sót, a távoli Bara­nyából, Békésből és Csottg- rádból is csaknem kétszáz, juhtenyésztéssel foglalkozó szakember, temtctöszövcibc- zeti. és áttörni gőzektsögti. txor- tö jött. el e tanaeeéoozássra. Műszaki konferencia a Gabonafelvásárló Vállalatnál Az aratási-betakarítási elő­készületek jegyében műszaki konferenciát tartottak a me­gyei Gabonafelvásárló, Fel­dolgozó és Értékesítő Válla­latnál. A tanácskozás idejé­nek és témájának megválasz­tása egybeesett a megyeszerle lolyó készülődéssel. Mivel a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok még mindig nem rendelkeznek elegendő tároló és szárító kapacitással, mint minden évben, az idén is fokozott munka vár külö­nösen az átvétel meggyorsí­tásánál a vállalatra, amely, mint Szabó József igazgató elmondotta: felkészült. A konferencia összehívásá­nak célja is az volt: felmérni e felkészülés fokát, minősé­gét és hogy a hátralevő he­tekben mit keli még előké­szíteni. Az értékesítési szer­ződéseket mindenütt megkö­tötték, ugyanakkor a vállalat a terményátvétel, a szállítás és raktározás gépesítésével is előbbre lépett. Az idén a megkötött szerződések alap­ján mintegy 13 ezer vagon szemesterményt adnak át a mezőgazdasági üzemek, több mint 400 helyen folyik majd a felvásárlás és csaknem 200 kisgép segíti a munkát. Üzemképesek a szárító­gépek is és a vállalat — a korábbi évek tapasztalatait is felhasználva — minden át­vételi helyen arra törekszik, hogy az átvételkor a minő­ség meghatározásánál vitás esetekre lehetőleg ne kerül­jön sor. Ez persze nem csu­pán az egyik félen — a vál­lalaton —, hanem a termelő­ijein képviselőin is múlik ... Az időjárás a kalászosok fejlődésének kedvezett, a me­gyében búzából 12, őszi árpá­ból 11,9, tavaszárpából 10 mázsán felüli átlagtermés várható. Miután a megyében a régiekkel együtt több új gép is segíti a munkát és maguk a gazdaságok is a gyors, szemveszteség nélküli betakarításra törekednek, várható, hogy lesznek napok, amikor egy-egy átvételi he­lyen egyszerre sokan megje­lennek. Sokoldalúan elemezték és megvitatták a vállalat mű­szaki konferenciáján a fel­készülést és mindazt a nagy munkát, ami az elkövetkező hetekben és hónapokban rá­juk vár. A gépvásárlások, az új beruházások mind azt a célt szolgálják, hogy meg­gyorsuljon a terményátvétel, szakszerűen, a minőségi kö­vetelményeknek megfelelően történjék a raktározás, hiszen óriási értékű vagyonról — a kenyérről — van szó. Két­ségtelen azonban, hogy a be­takarítás teljes elvégzése, melynek egyik része a szán­tóföldeken történik, majd a felvásárló és feldolgozó vál­lalatoknál fejeződik be, csak­is közös összefogással bizto­sítható. Az átadó termelöszö. vetkezetek sokszor indokolat­lanul is idegesek s — ami olykor érthető — sokszor na­gyon sietnek, hiszen hév és a gép, kevés a tároló kapacitás, kevés a szállítóeszköz. De mindezt azért mégsem lehet annak a szemesterménynek a rovására végezni, amely­nek létrehozásáért egész éven át: annyit fáradoztak. Faragó Karoly, a Borsod megyei Tanacs vb-oszlályve- zetője megnyitójában rámu­tatott, milyen fontos szerepe van mepvénk állattenyészté­sében a juh aszalóknak. A nagyüzemi gazdaságok szá­mosállat létszámának 20 szá­zalékát a juhok teszik ki. Az ország 3 milliós juhállo­mányának 10 százaléka. ‘me­gyénkben található. Termé­szeti, közgazdasági és föld­rajzi tényezőit is indokolják, hogy a mezőgazdasági üze­mek behatóan foglalkozza­nak a juhtenyésztés liorsze- rüsilésével, fejlesztésével. A tsz-ek által művelt terület mintegy 29 százaléka rét és legelő, s ezeknek csaknem 80 százaléka olyan állapot­ban van, hogy jühászattal lehet a legjobban hasznosí­tani. Elmondotta többek között azt. is, hogy a juhtenyésztés világviszonylatban fejlődik, de a juhhús iránti igények ennél is gyorsabban növek­szenek számos országban. Ezért szinte kodét.lan ók a magyar juhexpart lehetősé­gei. Hazánk mintegy egy mil­liós hizottbárámy-exportjá- bol már jelenleg is megyénk gazdaságai szállítanak közel százezret. A termelőszövet­kezetek középtávú terveinek elkészítésénél feltétlenül gondolni kell a juhászatok fejlesztésére, korszerűsítésé­re. Szólt arról is, hogy mi­lyen nagy lehetőségek rejle­nek a juhienyésztési és hizla­lás! társulásokban. Németh János, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség osztályvezetője előadást tar­tott a juhtenyésztés időszerű kérdéseiről és az iparszerű bárányhizlalásról. Ezt követően d,r. Kovács József szakállatorvos a több­szöri éltetés és a szaporodás biológiai problémáiról tartott előadást. — Miért, nem vette igénybe a törvényesen biztosított ta­nulmányi szabadságot? — kérdezte a bizottság elnöke. — Ilyen „hajtás” mellett? — válaszolta a vizsgázó in­gerültén. — Még holnap is értekez­letem lesz — toldotta meg az előbbieket, s nem lehetett tudni, hogy voltaképpen kit is okol majdnem lehetetlen helyzete miatt- Azt viszont határozottan látni lehetett az arcán, hogy idegileg a „ki- borulás”, az összeroppanás szélén áll. Mimlrlilirz 'uc^n* keli, egyetemen szigorlatozó férfi maga is pedagógus. Általános iskolai testnevelő és földrajz­szakos tanár, sőt járási ta­nulmányi felügyelő, s ezen kívül még csaknem féltucat funkciót tölt be abban a já­rásban, ahol az eset "történt. Azt mondják róla: évek óla sokat fáradozik a járás sportéletének fellendítéséért, dolgozik az úttörőelnökség­ben, a pedagógus-szakszer­vezetben és több más, köz­életi tisztséget is betölt. Mindezeken felül tanul most az esti egyetemen, amely ön­magába véve sem kis meg­terhelés. Mellesleg felnőtt gyermekei vannak, és 1949 óta" tagja a pártnak. Nem lehet; kétséges: tiszte­letreméltó a szándék, amely clvtáTsunkat. az esti egyetem elvégzésére Ítésztette. Nyil­vánvalóan az ösztökélte, hogy munkáját és közéleti funk­cióit — az esti egyetemen megszerezhető ismeretek bir­tokéban — az eddigieknél is .lobban akarja ellátni. Az is érthető, hogy felvethet a já­rási pártbizottság javasolta, esetleg szorgalmazta is. Az viszont már .kevessbe ertihetó, ha egy etetéasunk szinte a szemünk láttára rop- pasi össze, mert aránytalanul többet vállal, vagy— sokszor esroevéttenül is — többet ra­kunk a vállaira a közélet, gondjaiból, terheiből, funk­cióiból, mint; sok más, egyéb­ként. 1 öbbe-k evesbe hasonló feötészsültséggel rendelkező ember vállára; hogy fováöb- tanulásuk feltételeit is úgy biztosítjuk, hogy talajdonkép- pem nem biztosítjuk még a legszükségesebb feltételeket sem. Ez esetben például a szi­gorlatokra vaió felkészüléshez szükséges — és kormányren­delettel biztosított; — tarwal- mányi szabadságot. Sajnos, nem egyedüli esei. hogy az esti egyetemre járó elvtársak — különösen peda- gógusdk — panaszkodnak: ta­nulmányi szabadságukat nem vehették igényibe. Ennek per­sze a pedagógusok esetében néha objektwnek tűnő okai is vannak. Hogy tudni’!’1'", egyszerre tanulnak és taní­tanak, s a tanév legfoniosabo eseményei, a vizsgák es a szigorlatok időben egybe­esnek. Mindezeket ^nbaegye­tieim szigorlatain nem vehe­tik figyelembe. A követél­ményekéi nem lehet lejyebb szállítani a hallgatók egy részének „sajátos” helyzete miatt. Nyilvánvaló, hogy az itt tanuló elvtársak eredmé­nyes tanulásának feltételeit a munkahelyükön kell meg­teremteni. S ha mór az esti egyete­men tanuló elvtársak prob­lémájáról szólunk, szóvá kell tenni azt is, hogy’ a leggyak­rabban éppen a „íunkcióhal- mozök”, a legtöbb társadal­mi elfoglaltsággal rendelke­zők, a legtöbb közéleti gon­dot cipelő elvtársak hiány­zanak év közben is a köte­lező foglalkozásokról. Persze, vannak kivételek. De min­denképpen ideje lenne meg­vizsgálni az illetékes partbi­zottságoknak, pártszerveze­teknek az esli egyetemen ta­nuló elvtársak helyzetét, kö­rülményeit, társadalmi és egyéb terheit. Ebben a me­gyei pártbizottság oktatási igazgatósága is segítene bizo­nyára a pártszervezeteknek. S a tapasztalatoktól függően esetleg egyik-másik hallgató válláról le is kellene venni a túlzott terheket — mielőtt összeroppannának! Tudjuk, ez néhol nem könnyű feladat. Különösen ott, ahol már meg is szok­ták, hogy egyik-másik elv­társ — képletesen szólva — egyszerre több billentyűn is évek óta játszik és általá­ban — jól. Ámbár, ez az ér­tékítélet legalább ennyire kétségbe is vonható, hisz a kádermunkában eleve hely­telen az a gyakorlat, hogy az egyik emberi roskadásig megterheljük a kötetett funkciókkal, gondokkal, má­soknak pedig lényegesen ke­vesebb, vagy éppen — ta­pasztalataink szerint — sem­mi sem jut belőlük. A nyil­vánvalóan helytelen gyakor­lat ráadásul .néha hamis .el­méletet” is szül: a „nélkü­lözhetetlenség” elméletét és hamis illúzióját, amely’ kö­vetkezményeivel egyaránt káros az egyénnek is és a társadalomnak is. Egészen bizonyos, bogy öt funkciót egy ember helyett, öt:, vagy legalábbis kettő- három könnyebben — s fecw- káztassuk meg a feltevést — jobban el ttxl látni. A X. kongresszus útmutatásai sze­rint, inkább ezt a gyakorla­tot igénylik a szocialista de­mokratizmus kiszétesTtésé*«, a közéleti gondok arányo­sabb megosztására és jtrt» megoldására irányuló törek­véseink is. Mcffíí’óicsHirii “f™*­fy nem is csak az esti egyetem hallga­tóira vonatkozólag eclsaeró lenne párttá stottsäganftaak, párlszervezeieinknek meg­vizsgálniuk a közétett gon­dok, a társadalmi funkciók elosztásának arányait. Meg­győződésünk, hogy a helyzet tényleges ismeretéből érté­kes következtetéseket von­hatnának le közéleti tejSö- désünk számára. Csépáuyi logos Figyelmes, körültekintő munkát igényel az elektroműszeré­szek tevékenysége. Képünkön: érintkezők szerelése látható 2000 relé között, Miskolcon Foto: Kőbőr Pál miami gazdaságéit borbemutatója Sárospatakon Ezekben a hetekben Sá­rospatak a borok székvárosá­vá lépett elő. A már lezaj­lott megyei borverseny, s a július ö—10-e között sorra kerülő országos borverseny közötti időszakra is jut még egy jelentős borászati ren­dezvény. Június 25-én, pén­teken az állami gazdaságok országos központjának szőlé­szeti és borászati szakbizott­sága országos bor- és címke­bemutatót rendez a sárospa­taki Rákóczi-vár lovagtermé­ben. Az állami gazdaságok évenként megrendezik közös borbírálatukat; azzal a cél­lal. hogy a szakemberek le­mérjék, mekkora fejlődést si­került elérni egy esztendei munkával a termelési tech­nológiában, a termelés meaiv- nyiségében és minőségében. A bemu tatóval egy bekötött minősítésre évenként más és más tájegységen kerül sor. Az idén a, tokaj-hegyaljai állami gazdasági borkombi­nát a bíráló bizottság ven­déglátója. A borkombinát tarcali üzemegységében 2 ita­lain át tartott a 18 állami gazdaságból érkezett 220 fele bor előválogatása és sorolása. A mai napon pedig pártatlan szakértőkből álló bíráló bi­zottság — dr. Katona József­nek, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet fő­igazgatójának elnökletével — állapítja meg, mely borok minősíthetők arany-, ezüst-, vagy bronzéremmel A borbemutatót stílusosan egészíti ki a szép, művésd kivitelű borcímbékből rend««; zjsfct kiállítás. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom