Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-22 / 145. szám

1971. június 22., kedd ESZAK-M-AGVA-RORSZÁG 3 Á tervezés lendítő! és akadályai Tapasztalatok az újhelyi járás szövetkezeteiben a középtávú tervek készítése á termelőszövetke­zetek többségében olyan stá­diumba érkezett, hogy most ölár reális lehetőség nyílik az összehasonlító vizsgála­tokra, az első általánosítá­sokra. A Tokaj-hegyaljai Ter­melőszövetkezetek Területi Sző v e ts égé n e k vi zs g ál a tai r a támaszkodva ismertetjük a következőkben a sátoralja­újhelyi járás szövetkezetei­ben készülő középtávú ter­vek jellemző vonásait. A szövetkezetek gazdálko­dásának fejlesztési irányát és az elérhető határokat a IV. ötéves ten’, az ehhez kap­csolódó közgazdasági szabá­lyozók —, valamint minden egyes termelőszövetkezet konkrét, természeti és gazda­sági lehetőségei együtt szab­ják meg. A népgazdasági terv a termelési hatékonyság fokozására, a termelési szer­kezet egyszerűsítésére, szako­sítására, az állattenyésztés kiterjesztésére ösztönöz. A helyi lehetőségek viszont" meglehetősen visszafogják a fejlesztési elképzelésekéi. A kívánalmak és a lehelö- régek egyeztetése nem köny- öyü feladatot ró a terveket készítő szakemberekre — akiknek azt is tekintetbe kelj venniük, hogy a kedve­zőtlen talajadottságok miatt özén. a tájon a növényter­mesztésben nem számolhat­tak az országos átlagszintek elérésével. Bár a tervek a mütnágya- *da@ok tetemes növelését mányozzák, elő, ez a vidék így tem érheti utóJ a tervidőszak régéig a kedvezőbb adottságú termőtáj aikat. Itt a reális cél ö közelítés az országos átlag­hoz, Ennek érdekében, tervezi k szövetkezetek java része a '’■egyszeres növényvédelem '^terjesztései, és több nö- 'tenytenmesztesi ágazatban — hóidéul a kukorica, a burgo­nya, a cukorrépa termeszté­séiben — tűzd célul a komplex képesítést. A lei vekből kitűnik a ve­tésszerkezet egyszerűsítésé­nek szándéka, s az a tenden­cia, hogy a nővén}’ term esz lés mindinkább az állattenyész­tés fejlesztéséhez adjon ele­sendő és jó minőségű takar­mányt. Az. állattenyésztésben a tegjövedelmezöbbnek bizo­nyult szarvasmarha-hizlalás tehetőségeinek további ki­használására törekszik a leg­több szövetkezet. Az erősen korlátozott beruházási kere­teket elsősorban ilyen jelle- Gü szakosított telepek építé­sére, fejlesztésére kívánják telhasználni. A tehéntartás fő célja sem a tejtermelés, hanem az, hogy a saját gaz­daságból származzék elegen- dö borjú a hizlaláshoz, _____ A BODROGKÖZBEN igen kedvezőek a feltételek a juhtenyésztéshez. A juhál­lomány gyarapítását tervezik is a szövetkezetek, de a fő cél már nem a gyapjú, ha­nem itt is előtérbe kerül a husértékesítés, a különösen keresett pecsenyebárány for­májában. A termelést megalapozó anyagi és műszaki feltételek közül a legsürgősebb a kor­szerű géppark kialakítása. A tervidőszak első szakaszában ki kell cserélni, újakkal pó­tolni az elavult erő- és mun­kagépeket, a második felére marad a további korszerűsí­tés és a komplex gépsorok beszerzése. Az építkezéseknél — az utóbbi évek szinte verseny- szerű építkezéseihez viszo­nyítva — a beruházások mérséklése a jellemző. Álta­lában a saját anyagi erő határozza meg az építkezések mértékéi. Elsősorban olyan gazdasági építkezésekbe fog­nak a szövetkezetek — gép­színek, szérűk, juhhodályok építésébe — amelyekhez vi­szonylag kevés anyag szüksé­ges, elemei elöregyártva kap­hatók, saját épitőbrigáddal elvégezhető a munka. Megnőtt az érdeklődés a | maiaknál korszerűbb, könnyű elemekből összeállítható, fo- I kozatosan. automatizálható, : kevés átalakítással több cél- | ra is felhasználható telepelv j építése iránt. Ezek létesítését is meghatározza azonban a rendelkezésre álló saját anya- ; gi alap és az igénybe vehető j támogatási rendszer mértéke. Számolni kell a középtávú | tervezésnél a szövetkezetek társulásával megvalósítható — közérdekű és közhasznú — nagyobb vállalkozásokra is, hiszen a járás ellátását nagyban javítaná néhány korszerű sertéstelep, húsfel­dolgozó. A szövetkezetek ta­karmányozási gondjain köny- nyitene egy közös fenntartá­sú, .korszerű takarmánykeve­rő üzem létesítése. A közös vállalkozások kivitelezését azonban körültekintő gazda­ságossági számításoknak kell megelőzniük. A tervező munka a járás valamennyi termelőszövetke­zetében gyorsabban halad­hatna, ha mielőbb sikerülne elhárítani az útból néhány akadályozó tényezőt. Ezek általában kívül esnek a he­lyi megoldás lehetőségein, i ntézményes közreműködés szükséges ügyükben. Bizonytalanságot okoz pél­dául, hogy: a hitelezési lehetőségekről hosszabb távra nem kaptak tájékoztatást a szövetkeze­tek; nincsenek megbízható in­formációk a piaci kereslet és kínálat várható alakulásá­ról; a gép- és alkatrészellátás helyzete bizonytalan jelenleg is, a tervidőszak további szakaszaira vonatkozóan pe­dig teljesen ismeretlen; az építőanyagok, technikai, műszaki berendezéselv, fel­szerelések, vegyszerek ten­denciózus áremelkedése ne­hezíti a beruházások és a termelési költségek tervezé­sét. szolgálhat viszont a szövetkezeteknek, hogy a középtávú tervezés — ha a realitásokkal számolva jelöli meg a gazdaságok kívánatos fejlesztését, még ha a meg­valósulás némely feltétele je- legleg tisztázatlan is —visz- szahat a feltételelv alakulá­sára magára, s figyelmeztető j el zéseivel, igényfelvetésével elősegíti a még megoldatlan problémák tisztázásét, gyor­sítja a szükséges országos ér­vényű intézkedések megho­zatalát, épp a jó tervek tel­jes értékű megvalósítása ér­dekében. Berecz József Az egyik . tanácskozáson így kezdte hozzászólásét egy asszony: — Ne csak beszéljünk a női egyenjogúságról! Ne csak beszéljünk a nők helyzetének javításáról... Türelmetlenség csengeti hangjában. S ez elgondol­kodtatott. Eszembe jutott az a jó néhány jelentés, ame­lyet az utóbbi időben olvas­tam. S szinte mindegyikből ugyanaz a mondat, ugyan­azok a mondatok: „Elmond­hatjuk, hogy általában ja­vult a nők helyzete. Egyre többen kapnak helyet gazda­sági és társadalmi vezeté­sünkben, s jobbára a bére­zésben is eltűnt már a férfi és nő közötti különbség.. Merik és akarják Alig több, mint egy évvel a határozatok megjelenése után valóban szép eredmé­nyek ezek. Akkor is, ha ma még nem általánosan jel­Garadnai Janos — aki ép­pen harmincadik évét ta­possa a MÁV-nál — precí­zen, ügyesen vezet, s köny- nyedén kerülgeti az üveggyár felé vezető úton a buktató­kat. Az üveggyár és a diós­győri állomás között azonban kátyú kátyút ér. Az agyon­használt út rettenetesen igénybe veszi a motort épp­úgy, mint a salakot szállító gépkocsi rugóit, tengelyeit. — Ez a mi nagy gondunk — szól hátra Garadnai —, ilyenkor motorral, gyalog még fel lehet jutni. A sze­mélykocsi nem bírja az utat. Ősszel és tavasszal pedig, a nagy sár miatt csak gumi­csizmában lehet feljutni. Elüzent szint felett A riasztó külsejű út. az első benyomások után a lá­togató panaszt, rossz hangu­latot vár. A valóság kelle­mes csalódást hoz. — Az állomások munkáját minden évben vizsgálják és osztályozzák. Mi már hét éve ötös eredményt érünk el — mondja Pásztor Zoltán, a di­ósgyőri állomás vehetője. — Az utóbbi két évben az él­üzem szintet is túlteljesítet­tük. Hadd mondjam el, hogy tavaly a tervezettnél 156 lemzöefe, ha ma meg nem műiden vállalatnál és intézménynél mondhatják el mindezt. Ennek ellenére szép. Mert megmutatják, hogy a nők igenis mernek és akarnak vezetői beosztási, társadalmi aktivitást vállal­ni. Más szóval merik és akar­ják az egyenjogúságot vállal­ni. S ez nem kis dolog. Meri ez a vállalás bátor tett, és bizonyos szempontból áldozat a jó ügyért, egész társadal­munk ügyéért. Miért? Azon egyszerű oknál fogva, hogy ennek az egyenjogúságnak nem biztosított még minden feltétele. Sőt, nagyon is alapvető feltételek hiányoz­nak. A nők, a társadalom na­gyabb egysegeiben ma úgy vállaljak az egyenjogúságot, hogy az alapegységben, az alapsejtben, vagyis a család­ban ez legtöbbjüknek nem jut osztályrészül. S anélkül, hogy hamis magyarázatot keresnénk, azt is mondhat­juk, hogy nem is juthat. Hi­szen a tudati fejlődésben még nem jutottunk odáig, hogy a férfiakban, és nőkben egyaránt élő, évszázadok alatt berögzödött szokások és hagyományok korlátáit egyik napról a másikra át­lépjük. Különösen akkor, amikor e szokások és hagyo­mányok hordozód majdnem változatlanul élnek tovább. Mire gondolunk. A családon belüli munkamegosztásra. Arra, hogy az otthoni dolog többsége, a túlnyomó résznél, még mindig az asszony vállát terheli. S ez a teher bizony — tudjuk jól — még mindig nem könnyű. Háztartási gémeik Gondoljuk csak meg. A há­zimunka elviszi a nők sza­bad idejének nagyobb részét. Hogyan tudja hát, a megma­radó szükebb időben szak­mai fejlődését, általános mű­veltségének bővítését és mé­lyítését biztosítani önmaga számára egy fiatal, pályakez­dő nő. aki ráadásul még esetleg anya is? Nyilván csak úgy. ha éjszakai pihené­sét rövidíti meg. De elvár­ható-e ez az áldozat tőlük? Nem. Ugyanakkor tudásuk ezerrel többet, összesen 2 millió 344 ezer tonna árut szállítottunk. Es ami igen lényeges: a Gazdasági Bi­zottság felhívása nyomán 12 órával csökkentettük a ko­csiállás! időt. Pásztor elvtárs többször is említi, hogy ebben a kima­gasló eredményben benne van a három nagy megren­delő — főleg az LKM és a D1GÉP és a Ládi Fűrész­üzem — vezetőinek, dolgozói­nak jó hozzáállása, megérté­se, segítőkészsége. — Együttműködésünk min­taszerű. Ugyanezt mondja a legna­gyobb megrendelő, a Lenin Kohászati Művek közlekedé­si gyáregységének vezetője. Sallai Jenő. — Előfordul rendkívüli eset. De nincs olyan kéré­sünk, amelyet az állomás ne teljesítene. Nem szeretjük az adminisztrálgalást. Részt ve­szünk egymás termelési ta­nácskozásain, ahol nemcsak megbeszéljük a közös tenni­valókat, hanem megismerjük egymás gondjait is. A BÉM-nél hamarosan in­dul a másik két szalag is, így a mű évi 3 millió tonná­ra növeli termelését. Ez új feladatot jelent a szállítás­ban is. Az illetékes kohásza ­szüntelen csiszolására vaia- rnennysüknek joguk van. Jo­ga van, csak lehetősége nincs mindenkinek. Lehetőség, feltétel... Tu­lajdonképpen ezek sem hiá­nyoznak. Egészen pontosan, a kor technikai színvonala már megteremtette ezeket a feltéteteket... Azaz, létez­nek már az úgynevezett má­sodik műszakot megkönnyítő háztartási robotgépek. Így a jog és a lehetőség között csak látszólagos az ellent­mondás? Nem. Valóságos. Mert a feltétetek biztosítása, tehát háztartási robotgépek beszerzése, nem minden csa­lád számára adott lehetőség. Több okból sem. Mindenek­előtt azért nem, mert ezek jelenleg nálunk drágák, az­tán meg nem is nagyon kaphatók minden mennyi­ségben. Miskolcon például jelenleg egyetlen üzlet egyet­len kirakatában sem látható belőlük egyetlen cg}’ sem! Társadalmi ügy Márpedig az olcsó és tö­meges háztartási robotgépek, a változatos és tömeges fél­kész és konyhaikész élelmi­szerek. s a különböző szol­gáltatások fejlesztése mind­mind alapvető feltétel hozzá, hogy könnyítsünk a nők má­sodik műszakján. S ha tár­sadalmi ügy a nők egyenjo­gúsága — márpedig az — társadalmi ügynek kell len­nie a feltételek biztosításá­nak is. Nem kevésbé termé­szetesen a családon belüli munkamegosztás megváltoz­tatásának, a nevelésnek, a tudatformálásnak. Hiszen az aktív közéleti tevékenység- i hez, a v ezető beosztás válla- ! lásához fel kell készülni, a j szerzett tudást ivedig újabb és újabb ismeretekkel kell bő- j viteni. Mindehhez pedig sza- j bad idd kell. A több szabad ] időhöz pedig könnyebb és rövidebb második műszak. Tehát az egyenjogúságot csalt jobb feltételek megadásával, vagyis a nők helyzetének könnyítésével biztosíthatjuk. Es biztosítanunk kell! Bíró Péter ti és MÁV-vezetők a napok­ban tárgyaltak a szállítási gondok megszüntetéséről. 161 szolgálati érdemérem Az állomás kitűnő minősí­tései 293 „névtelen” ember munkája adja. A vasutasok a nehéz, mostoha körülmé­nyek, a növekvő feladatok ellenére nagyon szeretik munkájukat, munkahelyüket. Jellemző, hogy a 293 ember közül 223 törzsgárdalag. A MÁV-nál ez évben tüntetik ki őket először. Negyven di­ósgyőri vasutas kapja 30 éves szolgálatért a szolgálati em­lékérem arany, és 3 21 pedig a 20 évesért az ezüst foko­zatot, a vele járó 2000 és 1000 forinttal egyetemben. Ismerik és megbecsülik a szorgalmas dolgozókat. Már sorolják is, hogy az „arany- emberek” közé tartozik Gi- lányi Bertalan, áld 1938-tól dolgozik a MÁV-náL Ö vál­tóőr a Ládiban. A pontos, lelkiismeretes munkáról is­mert, éppúgy, mint az ugyan­ott dolgozó Szegedi József forgalmi szolgálattevő. Haj­dú Mihály, állomási kocsi- rendező 39-től. Major Sán­dor vonatvezető 1941 ölta vsm a MÁV-nál. A diósgyőri állomáson van 14 szociáliséba brigád is. A legjobban dolgozók között tartják nyilván Csőrién Béla forgalmi szolgálattevő. Ta­mási János veeiasfcvesetó. Műdre János forgalmi szol gálattievő irányításával mű­ködő kollektívát. Érdékef- ség, bogi’ Csortán érétárs párt-vezetőségi tag, Mudra elvtárs egyben a párt.titkár is. A párttitkár elmondja, hogy a szocialista brigádok­ban sokan vannak, akik szakmai és marxista kfíasp- iskolát, egyetemet végeztek, vagy most tanulnak e szako­kon. A politikai és a szak­mai tudás eredményesett ki­hat a munka végzésére is. Gondok, tennivalók Jó két évvel ezelőtt még siralmas állapotok voltak itt. Nem volt öltöző, de még víz sem az állomáson. Az elmúlt évben megépült a mosdó-öltöző, bevezették a vizet, így a dolgozók tudnak tisztálkodni. Egy nagy gond­juk van; az állomástól mesz- sze van a villamos, az autó­buszmegálló, a gyaloglás na­ponta közel egy órát vesz el a dolgozóktól. A kitűnő mi­nősítésű kollektíva tagjai joggal várják a kátyús út rendbehozását, s közlekedé­si gondjaik megoldását. Cs. B. A világkiállítás előkészületei Több mint 5000 trófea gyűlt már össze a vadászati világkiállítás trófearaktárá­ban. A ritka és értékes gyűj­teményes anyag melleit szá­mos egyedi érdekessége is lesz a kiállításnak. Ilyen például Tanzánia valódi szafarija, vagy Kenya sza­badtéri bemutatója az orv­vadászokról. Szudán élő ál­latokkal is szemlélteti kü­lönleges madárvilágát, Zam­bia pavilonjában pedig az afrikai folyók réme. egy élő krokodil fogadja a látogatót. Egyedülálló érdekességnek számít, majd a Éritish Múze­um anyaga: emlős rekord­koponyák. köztük a híres Hampton Court-i rőtszarvas és a kiállítás egyik legna­gyobb trófeája lesz az ugyan­csak angol anyagban talál­ható. százezer évvel ezelőtt kimúlt ír óriás szarvas. A vadászati világkiállításra egyébként eddig 35 nemzet jelentette be részvételét. Áv cl in,! !| naitul; /<>r,l időjárása nagy gond elé állította a/, aratókat. Már kasza alá érett 11 gabona, de a vihar annyira ledöntötte, hogy géppel nem tudták vágni. így előkerüllek il kaszák, hogy minél löbbct megmentsenek az értékes gabonából BIZTATÁSUL Egyenjogúság, teltételek, lehetőségek-. Minősítése 7 év óta: KITŰNŐ!

Next

/
Oldalképek
Tartalom