Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-20 / 144. szám
T971. június 20., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Mit kellene tenni? A szolgáltatás jelenlegi helyzete országos gond. Nem is kicsi. Megyénkben azonban még az átlagosnál is súlyosabbak a problémák. így tehát égető szükség megtenni mindent a minél nagyobb arányú, s minél gyorsabb fejlesztés érdekében. Ebben mindenki egyet is ért. S mégis, csak nehezen lépünk előre. Ügy tűnik, a IV. ötéves terv végére ■ sem érjük el azt a szintet, amelyet a szüntelen növekvő igények kielégítése megkövetelne. Tulajdonképpen a három kérdés, amellyel foglalkozunk, önmagától adódik: hogyan lett súlyos gond a szolgáltatás, miért mozdul ki nehezen a mélypontról, s végül mit lehetne, mit kellene tenni a megoldáshoz. A javító-szolgáltató tevékenység sajátos terület a népgazdaság egészén belül. Az egyenlőtlen fejlődés, azaz az ötvenes évek egyoldalú ipar- fejlesztési politikája következtében messze elmaradt a többi ágazat mögött. A hatvanas évek elején kezdtük központilag fejleszteni a szolgáltatást. A különböző vállalatok, szövetkezetek vezetői és dolgozói ettől kezdődően egyénileg is érdekeltek lettek az igények egyre fokozottabb kielégítésében. A prémiumok, jutalmak ösztönző hatása megtette a magáét. A fejlődés “aenle megtört, s elakadt a korábban megindult folyamat, a gazdaságirányítás reformjának első évében. Kezdetben ugyanis, a különböző szabályozók érvényesítésekor nem tettünk különbséget árutermelés és szolgáltatás között. S ez a lakossági tevékenységet folytató vállalatokat, szövetkezeteket sújtotta; az alacsony árak, a korszerűtlen Húsz óra almit egy garnitúra Több mint két évtizede alapították a Tisza Bútoripari Vállalat 2. számú, sátoraljaújhelyi gyáregységét. Akkor mindössze 25-en dolgoztak a műhelynél alig nagyobb üzemiben, és évente 125 konyhabútor-garnitúrát készítettek. Az eltelt több mint húsz év alatt 245-re emelkedett a gyáregységgé nőtt üzem létszáma, és évről évre fokozatosan több gépet, berendezést állítottak üzembe, hogy a növekvő igényeknek. eleget tehessenek. A profil azóta sem változott, változtak azonban a bútortípusok, hiszen a mai konyhai garnitúrák sokkal díszesebbek, elegánsabbak és praktikusabbak a régieknél. Most csaknem 14 ezer konyha bebútorozásához elegendő garnitúra kerül le a szalagokról. A korábbival ellentétben egyre inkább a gépek garantálják a termelés biztonságát; a régi arányok megváltoztak, hiszen korábban hatvanöt százalék volt a kézzel tanak helyettük. A viszonylag lassúbb korszerűsítés azonban egyáltalán nem nyomja rá a bélyegét a termelési eredményekre. A gyáregység három éven keresztül elnyerte az élüzem címet, kétszer pedig a szocialista munka gyára színiét is teljesítette. A törzsgárda az elmúlt két évtized alatt jó képességű fiatal szakmunkásokkal erősödött, és jelenleg a gyáregység dolgozóinak 95 százaléka szocialista brigádtag is. A tizenegy szocialista munkakollektíva közül kilenc fizikai, illetve szakmunkások csoportjaiból alakúit. A műszaki és az adminisztratív. brigádok eredményei is igen figyelemreméltóak. Törekvéseik közül figyelmet, érdemel a minőségi színvonal tartása: az elmúlt évben, s az idén is reklamáció nélkül végezték munkájukat, ami — ismerve a bútorellátást, a bútorgyártást — nem is éppen csekély eredménynek számít. teelmika és technológia stb. következtében kisebb tömegű nyereségük képződött. így érthető, hogy ezek. a többségükben vegyes profilú üzemek az egyetlen kivezető utat, az árutermelés fejlesztését választották. Az így képződött nyereségtöbbletet ismét csak az árutermelés továbbfejlesztésére fordították, illetve lekötötték az ilyen célra felvett bankhitelek visz- szafizetésére. A múlt évben a megyénkben rendelkezésre álló négymillió forintos kedvezményes, G—10 éves visszafizetési kötelezettségű szolgáltatásfejlesztési keretből mindössze csak 2 millió 850 ezer forintot vettek igénybe. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy nincs minden rendjén a szolgáltatói szemlélet körül sem. A IV. ötéves EX fejlesztési alapból, előzetes elképzelések szerint 52 millió forintot fordít a megyei tanács a szolgáltatás fejlesztésére. Ezen belül is a nagyobb hányadot a négy kiemelt tevékenység, a gépjárműjavítás, a mosás és vegytisztítás, az elektroakusztikai és háztartási gépek javítása, valamint a lakáskarbantartós fejlesztő, sere. Ez az összeg azonban csak úgy hozhatja meg a kívánt eredményt, ha a vállalatok és a szövetkezetek, a kapott részhez hozzáadva a maguk fejlesztési alapját, élve az összes kedvező lehetőséggel, a modern technika és technológia alkalmazásával szinte forradalmasítják saját tevékenységüket. A modei'n technika és technológia alkalmazása elősegíti a szolgáltatásfejlesztést. Az az út, amelyen elérhető az árutermeléssel egyenlő nyereség, amelyet követve megoldható a szolgáltatás jelenlegi legnagyobb gondja. B. P. Ellenőrzés társadalmi munkában Az ózdi járási-városi NEU munkájáról „A népi ellenőrzés feladata, hogy ellenőrizze az ország gazdasági, szociális, egészségügyi fejlesztésére vonatkozó célkitűzések megvalósítását, segítséget nyújtson az állami és állampolgári fegyelem meg szilárdításához, a társadalmi tulajdon védelméhez, küzdjön a korrupció, a felelőtlen, lélektelen ügyintézés, a pazarlás ellen, a visszaélések leleplezéséért. ..” (A népi ellenőrzésről szőlő 1988. évi V. törvényből.) lak. javaslataik számos terüÖzd városában és a járás területén nagy népszerűséget vívott ki lelkiismeretes, igen hatékony munkájával a népi ellenőrzés. A közügyet társadalmi munkában szolgáló 220 népi ellenőr köztiszteletnek örvend. Írásbeli és szóbeli bejelentések tucatjai, a dolgozók látszólag apró, mégis fontos ügyeihez kért segítség bizonyítja, mennyire sajátjuknak érzik az emberek a NEB-et. © A NEB-hez címzett egyik levél így kezdődik: „Annyi jót hallottam a NEB-ről, s ezért fordulok kérésemmel bizalommal önökhöz .. — Apróság volt — mondja Üjpál Elemér, a NEB ózdi járási-városi elnöke, fellapozva a levélhez tartozó aktát. — Egy dolgozó nő száz-vala- hány forintos, jogos követelése. ami csak a lélektelen ügyintézés, a bürokrácia miatt vált „üggyé”. Azonnal elintéződött, de elintéződhetett volna már ott, az első íróasztalnál is. A NEB járási-városi elnöke a népi ellenőrzés megalakulásától, 1958-tól maga is társadalmi munkásként kezdte el ezt a, népet szolgáló ellenőrzési munkát. 1964 óta dolgozik mostani felelősségteljes, vezető posztján. Abban is megnyilvánult az ózdiak iránta érzett megbecsülése, hogy városi tanácstaggá választották. Ami munkájukat, a NEB eddigi eredményeit illeti, példák tucatjait sorolja: hol, miben tudtak segíteni, hány visszaélést, szabálytalanságot lepleztek le. s hányszor sikerült csírájában elfojtaniok, megelőzniük a társadalmat, vagy talán csak egv-egy dolgozó embert .megkárosító, elkeserítő „ügyeket.” Arról is számot adhat, hogy a különböző országos, megyei, vagy é’'oen helyi célvizsgálataik igen hatékonyak volleten eredményeztek javulást. Részük van benne, hogy a Béke-telepen javult a távfűtés, hogy jobb a kenyér minősége, hogy a tsz-ekben lényegesen javult a bizonylati fegyelem. Kissé furcsán hangzik, de örömmel mondja, hogy egyre több a NEB munkája, mert állandóan növekszik a lakossági bejelentések száma. Ez a bizalom legbiztosabb jele. Nemcsak közérdekű bejelentések, hanem kérések is érkeznek hozzájuk szép számmal. Ezek zöme látszólag apróság, de a dolgozó ember számára a legtöbb esetben ..nagy ügyet” jelentenek. Nagy részüket egyetlen telefonbeszélgetéssel el lehet intézni, rendezni lehet. Csak a bürokrácia miatt váltak ,.ügy- gyé”. Érdemes megemlíteni, hogy a lakossági bejelentések zöme nem levélben érkezik. A valamit helytelenítők, a panaszosok, a valamit kérők 68 Pénteken délután fél négy órai kezdettel avatóünnepségre került sor Miskolcon, a Bottyán János utca 1. szám alatt épült új fogtechnikai laboratóriumban. Az öt és fél millió forintos beruházási költséggel épült, s az ország legmodernebb ilyen jellegű intézményét Móra- vecz István, a Fogtechnikai Vállalat igazgatója adta át Juhász Gyulának, a miskolci vállalat vezetőjénél:. Az avatóünnepségen, az ország és a megye minden tájáról érkezett vendégeken kívül ott volt többek között dr százaléka személyesen kereste fel a népi ellenőrzést. & Ami a „nagy” ügyeket, a visszaéléseket, a szabálysértéseket. a társadalmi tulajdon megkárosítóit illeti, sajnos, ilyesmi is akad szép számmal. Arlón nemrégiben egy teljesen szabálytalanul működő terményelárusító hely ügyében volt eredményes a NEB vizsgálata. Az egyik hivatalból 2240 forintos szőnyeget „vitt haza” a jó keresetű, egyetemet végzett, kapzsi visszaélő. A szőnyeg, persze, visszakerült, s nem maradt el a jól megérdemelt fegyelmi sem. Az egyik országos vállalat ózdi építkezésén a pesti ellenőrök figyelmét is elkerülte egy tízezer forintnyi, társadalmi tulajdont ért kár. Téves, hanyag kitűzés .miatt kellett lebontani egy tízezer forintos, már elvégzett munkát. A népi ellenőrök figyelmét nem kerülte el a nádpallóval letakart „selejt”. Az a néhány ember, akinek visszaéléseit, bűnös mulasztását leleplezte a népi ellenőrzés, lehet, hogy haragszik a NEB-re, de környezetükben százak és ezrek elégedettek, mind jobban értékelik a népi ellenőrzést. (p. s.) Pavlyák Pál, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője, dr. Déváid József, a miskolci egészségügyi pártbizottság titkára és dr. Várhelyi Zoltán, az Orvosegészségügyi Szakszervezel megyei titkára. Az avatóünnepség részeként. délután fél hat órai kezdettel tudományos ülésre került sor a Szentpéteri kapui kórház kultúrtermében, aohl dr. Ivánkievic Dénes, megyei stomatológus főorvos és dr. Takács Sándor kandidátus, a megyei KÖJÁL főorvosa tartott előadást. Az ország legkorszerűbb laboratóriuma fivatóünnepség a Miskolci Fogtechnikai Vállalatnál végzett munka és 35 százalék a gépekre várt, most viszont pontosan fordított a helyzet. Sajnos, még így sem túlságosan korszerű a sátoraljaújhelyi gyáregység felszereltsége, hiszen még ötven—hatvan éves öreg gépekre is szükség van, amíg újakat nem úllíPedig a most készülő, korszerű konyhabútorok munkaigényessége sokszorosa a régieknek. Ennek ellenére a régi garnitúra összeállításához nyolcvan órás munkára volt szükség, míg a mai konyhabútor mindössze 20 órás munkát igényel. Épül a sír and A Duna-kanynr rendezési programjában meleg vizű strand építenek Leányfalun. A strandot még a nyár folyamán át adják rendeltetésének. A 3 medence már készen van, Jelenleg az öltözőket építik. A vizet a közeli hegyből nyerik »hol bányafűráskor 110 C fokos gyógyvíz tört fel A zsomboly lörténeta 6. (Kiküldött munkatársunk jelenti) A vecsembükki zsomboly melletti kutatótábort a napokban meglátogatta dr. Kessler Hubert, az ALU- TRÖSZi lőhidrológusa, az expedíció tudományos irányítója. A zsomboly szájánál levő korláttól sokáig szótlanul figyelte, hogyan ereszkednek le „fiai” oda, ahol ő 1927-ben járt először. — Nemzetközi viszonylatban is kiváló munkát végeznek ezek a fiatalok — mondta a neves barlangkutató. — Jól alkalmazzák a rendelkezésükre álló technikai eszközöket, és különösen az tetszik. hogy szigorúan ügyelnek i biztonsági előírások betar- 1ására. A táborban, ahol beszélgettünk, nagy tisztelettel vetkutatot az expedíció tagjai. Minden túlzás nélkül elmondható, hogy dr. Kessler Hubert, mint tudós, mint barlangkutató. és mint ember, egyaránt eszményképe minden fiatal barlangkutatónak. Tőle tudtuk meg, hogy a vecsembükki zsombolyt a Földtani Intézet egyik expedíciója vette számba még 1911-ben. Az akkori kezdetleges eszközökkel azonban nem tudtak a zsombolyba jutni. 1927-ben a fiatal Kessler Hubert négytagú expedíciót szervezett a zsomboly fel. kutatására. Kötelek, valamint 30 méter hosszú kötéllétra segítségével 90 méter mélyre jutottak le. Ez is nagy szó volt, hiszen önerőből és a felszerelések súlya alatt igen nehéz volt innen a kijutás. Ez után az expedíció után alakult ki Kessler Hubert elmélete a zsombolyok keletkezéséről. Ennek az eltnéletnek egyik tétele, hopv á zsombolyok alatt vízszintes barlangnak kell lenni. Ez a tétel egyes barlangoknál, a későbbiek folyamán igazolódott is Valószínű, hogy a Kárpátmedence eddigi legmélyebb zsombolya, a 280 méter mélységű vecsembükki baríangak- na alatt is vízszintes barlangrendszer húzódik. Dr. Kessler Hubert azután szinte eljegyezte magát ezzel a vidékkel. 1932-ben ót bízták meg az aggteleki kutatás vezetésével, ö volt az, aki Or. Kessler Hubert Kunkovács László felv. búvárfelszerelés nélkül jutót át a szifon alatt Domicába. igv az ö nevéhez fűződik Európa legnagyobb, a világ második legnagyobb cseppkő- bari:;- ’ inak felfedezése. Mosolyogva emlékezett vissza minderre, s hozzátette, hogy akkor a nehéz edzések következtében 3 percig is képes volt víz alatt tartózkodni, úszni, dolgozni. Nem véletlen, hogy rábízták az aggteleki cseppkÓDar- lang igazgatását. 1935-től 1944-ig az ö vezetése alatt épültek utak. szállodák a barlang közelében, és kapott villanyt a barlang. A 63 esztendős neves oar- langkutató ma is szoros <au- csolatot tart Borsod megyével. Nagy része van Miskolc és Diósgyőr vízellátásának megoldásában, a tapolcai barlangfürdő létrehozásában Ma is aktívan közreműködő- — ahogy ő mondja — társam,1- mi munkában, mintáz .s-as- magyarországi Intéző Bizottság tagja, szűkebb hazánk felvirágoztatásában. — Ha arra gondoloK. — mondotta befejezésül —. hogv ennek az expedíciónak munkája többet ér. mint egy mélyfúrás, hiszen szinte látni lehet az egész hegy geológiai szerkezetét, keresztmetszetét. ugyanakkor olcsóbb is. mint egy mélyfúrás, akkor, mint a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társasáé társelnöke is köszönettel adózom a fiatalok áldozatos munka- iának. Remélem, hogy az expedíció nemcsak tudományos 'redményeket könyvelhet el magának, hanem olyan fontos '•akorlati eredményt is. mint r környék vízellátásának megoldása. Oravec János lék körül a veterán barlang-
