Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-15 / 139. szám

1971. június TS., kecfd ESZÄK-MA^ÄRORSZÄO 3 A VÁLLALATI középtá­vú tervek kidolgozása igen nagy fel­adatot, hallatlanul sok mun­kál ad a gazdasági vezetők­nek, azonban e feladat nem kizárólag az övék. A tervké­szítés felelősségén — mint ismeretes — partnerként osz­toznak velük' a pátszerveze­tek, s a szakszervezet helyi testületéi is. A reform bevezetése óta a politikai és tömegszerveze­tek új módón vesznek részt a gazdasági munka irányítá­sában, illetve segítésében. Az elmúlt több mint három esz­tendő alatt nemcsak elméle­tileg, hanem a gyakorlatban is tisztázódott, hogy a kö­zös munkában kinek mi a szerepe. És most, amikor a vállalatok először készíte­nek önállóan öt évre szóló terveket, a tervezésben részt vevő partnerek mindegyike számára eljött a mestervizs­ga ideje. A szerepek tisztázódása többek között azt jelenti, hogy a pártszervezetek, a gazdasági vezetők és a szakszervezetelv nem egymás helyett, hanem egymás mellett dolgoznak. A pártszervezetek az elvi irá­nyítást adják, egyben ügyel­nek arra is, hogy a készülő tervek valóban megfelelje­nek a népgazdaság követel­ményeinek. A gazdasági ve­zetők a vállalati gazdálko­dás, a fejlesztés konkrét célkitűzéseit és elérésének módszereit dolgozzák ki, míg a szakszervezet feladata a tervezés időszakában első­sorban az, hogy érvényesít - se a dolgozók jogos igényeit, beleszóljon a jövedelempoli­tikába. es szorgalmazza a szociális célkitűzéseknek a tervben való rögzítését. NÉHÁNY nagyobb válla­lat eddigi ter­vezési tapasztalatai alapján máris elmondhatjuk, hogy a pártszervezetek és a szak­szervezeti testületek valóban betöltik partneri szerepüket. A minap adtunk hírt róla, hogy a megyei párt-végre­hajtóbizottság értékelte a Borsod megyei Állami Épí­tőipari Vállalat tervkészíté­si tapasztalatait, s elisme­réssel nyugtázta a BÁÉV pártbizottságának a középtá­vú terv készítésében vállalt erőfeszítéseit. Érdemes rész­letesebben is szólni arról, hogy tulajdonképpen hogyan érvényesítették partneri sze­repüket e fontos vállalat kommunistái. A BÁÉV pártbizottsága rendszeresen foglalkozott a középtávú tervezés felada­taival, s állásfoglalásai igen hasznos útmutatást adtak a gazdasági vezetők számára. Konkrét munkaprogramot dolgoztak ki valamennyi ter­vezési és ellenőrzési tenni­valóra. A pártbizottság tes­tületi ülésein, az alapszervi titkárok tanfolyamain és ér­tekezletein, valamint a tag­gyűléseken számos, igen fontos témát tűztek napi­rendre. Többek között: fog­lalkoztak a vállalati műsza­ki fejlesztés helyzetével,, s az ezzel kapcsolatos továb­bi feladatokkal. Foglalkoz­tak a termelés programozá­sával, a gépi adatfeldolgozás, a műszaki és a termeléselö- készités helyzetével, feltéte­leivel. Megtárgyalták a munkaerő- és bérgazdálko­dás, az anyagi ösztönzési rendezői' problémáit. Az ülé­sek napirendjén szerepelt a dolgozók üzemi szociális el­látása, s külön hangsúllyal foglalkoztak a termelés ha­tékonyságával, eredményes­ségével is. Igen fontos feladata volt a vállalat kommunista kol­lektívájának az ellenőrzés: megvizsgálták, összhangban vannak-e a vállalat kialaku­lóban levő célkitűzései az­zal. amit a népgazdaság, az ágazat és Borsod megye el­vár tőlük. Jól érvényesítették, illetve érvényesítik partneri szere­püket a megye más vállala­tainak pártszervei is. A Di­ósgyőri Gépgyárban például — az egyéb, sokirányú mun­kán kívül — a pártszervek a gazdasági vezetőkkel együtt kezdeményezik a vállalat belső irányítási rendszeré­nek továbbfejlesztését, az anyagi ösztönzés rendszeré­nek további korszerűsítését. Igen aktívan vesznek részt a tervek kialakításában a vállalatok szakszervezeti szervei is. Elsősorban az ő feladatuk, hogy már a ter­vezéskor hangot adjanak a dolgozó kollektívák észrevé­teleinek. javaslatainak, majd ezután minél szélesebb kör­ben megismertessék az öt évre szóló célkitűzéseket. A KÖZÖS MUNKA | lenül sikerrel/ biztat. A vál­lalati politikai és tömegszer­vezetek, a gazdasági veze­tők mindinkább képesek vállalni az önállóságból fa­kadó nagyobb felelősséget, s ma már elmondhatjuk: való­ban partnerek a tervezésben, s azok lesznek a tervek megvalósításában is. Flanek Tibor Szomolyai leányka A szikrázó napsütésben is friss volt a határ. A szelíd lankák között húzódó úton a kerékpár pedáljait tapos­ták a földekre indulók, majd­nem mindegyik permetezőt vitt a hátán. Az út jobb olda­lán, Mezőkövesdtől csupa sző­lő a táj, a háztáji tőkék kö­zött legalább egy-egy hajla­dozó ember, de sok helyen kettő is. Sok munka van a szőlővel, amíg beérik. Szomolyán a tsz-irodába mentünk először. A Borsod megye hevesi ha­tárán fekvő falu termelőszö­vetkezete kedvezőtlen adott­ságú. Olyan a területe, hogy a szőlő-gyümölcs a jövede­lem nagy részéit adó üzem- ágak. Á közös gazdaság ez­zel kapcsolatos terveiről ér­deklődtünk, amikor az elnö­köt. megtaláltuk. — Gondoltuk — mesélte Szabó Lajos tsz-elnök —, hogy a meglevő 230 hold sző­lőt még hetvennel növeljük. Az ültetvény műszaki terve el is készüli tavaly, ki is fi­zettük, de leálltunk a szőlő­telepítéssel, mert nem bírjuk anyagilag. A hosszú évek óla az egri történelmi borvidékhez tar­tozó Szomolyát áthelyezték a bükkaljai borvidékhez s ez azzal járt, hogy most nem kapták meg a szőlőtelepítés összegének 30 százalékát. — Egy hold szőlő telepíté­se körülbelül 70 ezer forint­ba kerül — számolt a fő­könyvelő. — A tervezett 70 hold tehát 5 millió forintba kerül, s ha nem kapjuk meg a másfél millió forint segítsé­get. nem tudjuk megvalósí­tani a telepítést. — Négy éve mindig az eg­ri pincegazdaság veszi meg a borainkat — mondta az elnök 8 a kijelentésben az is benne »»Elaltatott, hogy az idén is az egriek veszik meg a bort; nem is attól félnek, hogy ke­vesebb pénzt kapnak, hanem a telepítés... — Adott is egy igazolást, miszerint a szomo- lyai nagyüzemi borok beille- nek az Éger-vidéki borokba. Nem csoda hát, hogy félti a jövőjét a szövetkezet — hi­szen mindent a szölőre-gyü- mölcsrc alapoztak; mentem­ben láttam a Sarló-Kalapács Tsz 150 holdas barackosát, melyben ötféle őszibarack éxúk július közepétől szep­tember végéig. Kérték az il­letékeseket, sorolják vissza őket Eger-vidékhez, vagy kapják meg így is s 30% te­lepítési segélyt. Írtak a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának és a járási hivatal­nak. A két hónapja elkül­dött levelekre még nem ér­kezett válasz. A lopóból sugárban ömlő bor aranya megcsillan a lámpalényben. A pince hű­vösében mesélték, hogy úgy kezdték, semmijük sem volt, ezt a pincét is tavaly vették. Sorra kóstolgattuk a Szomo- lyai leánykái, egy rizlingbort, új telepítésű muslcotályos szőlőjük nedűjét is. Még nem fordult termőre, csak 200 li­ier termelt az elmúlt évben. Közben az elnyert dijakról cselt szó; megyei borverse­nyen eddig kettő, országosan egy második dijat nyert a szomolyai bor. Többször nem, mert nem neveztek. .A végén kis meglepetés. Az előző napi újságból derült ki: a ti. megyei borversenyen, a sárospataki Rákóczi Mú­zeumban ... kiilöndíjjal tün­tették ki a Magyar Állami Pincegazdaság egri pincésze­tének Szomolyai leányka el­nevezésű borát. Nem tudtak a nevezésről. — Mi lesz hát a szőlőtele­pítéssel? Egyszerre válaszoltak: — Ha nem kapunk támo­gatást, nem tudunk telepíte­Köszönt jük küldöttközgyűlését V mai napon ül össze a KISZÖV kül­döttközgyűlése. E fórumon értékeljük az ipari szövetkezeteknek és a szö­vetségnek a beszámolási időszak alatt vég­zett munkáját, az elért fejlődést, cs meg­határozzuk a soron következő tennivaló­kat. Ezúttal újjáválasztjuk a KISZÖV ve­zetőségét és a különböző testületi szerveit, amelyek ösztönzői és felelősei lesznek pór­iunk X. kongresszusa határozatainak vég­rehajtásáért, a IV. ötéves terv célkitűzései­nek megfelelően a gazdasági és a szövetke­zetpolitikai feladatok teljesítéséért. A beszámolási időszak egybeesett népgaz­dasagunk III. ötéves tervidőszakával, amely alapvetően meghatározta tennivalóinkat. Szövetkezeteink ez időszak alatt továbbfej­lődtek, erősödtek. Munkánkat az MSZMP IX. kongresszusának iránymutatásai, a me­gyei pártbizottság határozatai, a KISZÖV legutóbbi küldöttközgyűlésének állásfoglalá­sai, valamint pártunk Politikai Bizottságá­nak a modern és korszerű szövetkezetpoli­tikai elvekkel kapcsolatos határozata alap­ján végeztük. Az említett szövetkezetpolitikai elvek és az 1968-ban életbe lépett, új gazdaságirá­nyítási rendszer megyénk kisipari szövet­kezetei előtt is a fejlődés újabb, a koráb­binál gyorsabb ütemű lehetőségeit nyitotta meg. Az elmúlt 3 év tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy a. szövetkezeti szervek tudtak élni a lehetőségekkel. E fejlődést szemlél­tetően mutatják be a számok, az adatok. A III. ötéves terv időszakában népgazda­sági szinten az ipari termelés 35 százalék­kal nőit. A szövetkezeti ipar országosan 70, megyénk szövetkezeti ipara ezt meghaladva 30 százalékkal növelte a termelését, ami 700 millió forint termelési értéknek felel meg. Az iparon belül az építőipar termelésének növekedése népgazdasági szinten 62, a szö­vetkezeti ipar országosan 80, megyénk szö­vetkezeti építőipara pedig 81 százalékkal emelte termelését. A szövetkezetek a több termelésnek mintegy 70 százalékait a terme­lékenység növelésével biztosították. E leg­főbb termelési mutatók azt tanúsítják, hogy megyénk szövetkezeti ipara a népgazdaság egészénél gyorsabban fejlődött, és a szövet­kezeti ipar szintjén is megállta a helyéit. B ár az építőipar átlagos fejlődését ki­elégítőnek tartjuk, mégsem lehetünk elégedettek, ha az építőipari tevé­kenység szerkezetét vizsgáljuk. A lakossági építés 28 százalékkal visszaesett, a közületi építés viszont 175 százalékkal növekedett a beszámolási időszak alatt. Ennek elsősor­ban az anyagi érdekeltség hiánya az oka. A közületi munkák a nagyobb volumen miatt gazdaságosabbak. Jelentős előrehaladási értek el szövetke­zeteink a kül- és a belkereskedelmi áruér­tékesítésben. Az exporttermelés 68, a bel­kereskedelmi árutermelés pedig 111 száza­lékkal növekedett. örvendetes, hogy a nem túlságosan ked­vező közgazdasági szabályozók ellenére a szövetkezetek javító, szolgáltató hálózata évről évre bővül. Jelenleg — a különböző szolgáltató szakmákban — 628 fiók áll a megyében a lakosság rendelkezésére. Mivel a helyi iparpolitikai tevékenység csupán 11 százalékkal növekedett a beszámolási idő­szakban. nem lehelünk elégedettek a la­kossági javítás-szolgáltatás fejlődésével sem. Az igényekhez mérten nem léptünk elő­re a háztartási gépek, az elektroakusztikai berendezések és a gépkocsik javításában. Befolyásolta, hogy az 1968-ban bevezetett új szabályozók az ipari javítás-szolgáltatás­ban nem biztosították megfelelően a gaz­dálkodó egységek érdekeltségét, s továbbra is az árutermelés érdekeltsége dominált. En­nek ellensúlyozására született a kormány­nak a szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos 1038-as határozata, amely különösen a ki­emelt szolgáltatásokra: a gépkocsijavításra, a háztartási gépek, az elektroakusztikai cik­kek javítására, a textiltisztításra és a la­káskarbantartásra irányította a figyelmün­ket. A gazdasági eredmények mellett fejlő­dött es tovább szilárdult a szövetkezeti de­mokrácia. A tagok növekvő érdeklődést ta­núsítanak a szövetkezet ügyei iránt, a moz galmi szervek nevelő, felvilágosító munkája nyomán erősödött a szövetkezeti öntudat. Ezt igazolják a közelmúltban lezajlott szö­vetkezeti tisztújító közgyűlések. A vá­lasztások során jobban érvényesült a de­mokratizmus, a tagság általában helyesen élt a jogaival, s néhány kivételtől eltekint­ve a vezetők kiválasztásánál megfontoltság volt te pasztaiható. A tapasztalt, jó vezető­ket újraválasztották, s egyben a vezető tes­tületeket új erővel felfrissítették. Több nőt és fiatalt vontak be a vezetésbe. A mai napon lezajló küldöttközgyűlésünk alkalmas fórum arra, hogy elősegítse me­sénk szövetkezeti iparának gyorsabb üte­mű fejlődéséit Fő feladatunk a lakossági javitás-szolgáltatás fokozása mellett pártunk X. kongresszusának határozatai alapján a IV. ötéves tervidőszakban — a gazdaság- politika fő irányvonala — a termelés haté­konyságának erőteljes növelése. Ezt a munka termelékenységének növelésével, a korsze­rű termelési eljárások alkalmazásával, a ve­zetés színvonalának emelésével érhetjük el. A z újonnan megválasztandó KISZÖV vezetőségének elsőrendű feladata: a szolgáltató tevékenység bővítése, s a munka hatékonyságának a fokozása. Na­gyon fontos, hogy a már rendelkezésünkre álló modem, és korszerűsített szövetkeaet- poliükai elvék szerint éljünk és dolgozzunk. Ez egyaránt vonatkozik mind a szövetke­zetekre, mind a KISZÖV-re. Arra kell tö­rekednünk, hogy magatartásunkban, gon­dolkodásunkban érvényesüljön a népgazda­sági felelősségérzet és a közös szövetkezeti érdekeink iránti elkötelezettség. Koltai Zoltán KISZÖV-elnök Aláírták a XVI. sz. Autójavító Vállalat kollektív szerződését Kar lenne! Nyitray Pcter * Az Észak-Magyarországban annak idején hírt adtunk ró­Jól halad a házgyári lakások a födémpanelt fite építése. Kénünkön: ‘beemelik la, hogy mi készül a XVI. szá­mú Autójavító Vállalatnál a kollektiv szerződés, a vállalat alkotmánya. Az öt évre szóló szerződés egyes pontjainak kidolgozása nem volt köny- nyű munka: a kijelölt bizott­ságnak igen körültekintően kellett eljárnia, hogy a vál­lalat életének ez a rendkívül fontos dokumentuma egy­aránt tükrözze a dolgozók élet- és munkakörülményei­vel, bérezésével, a szociális juttatásokkal stb. kapcsola­tos tudnivalókat, szabályokat, ugyanakkor messzemenően figyelembe vegye a három megyében fellelhető, hat te­lephellyel rendelkező válla­lat jelenlegi és távolabbi ter­veit, érdekeit is. Miközben teltet mintegy ezer ember sorsáról, mindennapi mun­kájával kapcsolatos kérdé­sekről döntöttek, az ismert szabályozói«, kormányrende­letek birtokában már arra is gondoltak, hogy a tervidőszak végére (a kollektiv szerződés öt évre szól) a vállalat dol­gozóinak létszáma gyakorlati­lag megduplázódik, és ennek a szerződésnek akkor is kö­telező érvénnyel kel] képvi­selnie mind a dolgozók, mind a vállalat érdekeit. Az alapos, mintegy fél övig tarló előkészítő munka legfontosabb fázisa volt, hogy a vállalati szakszervezeti ta­nács, a szakszervezeti bizott­ság a dolgozókkal szinte pontról pontra megtárgyalta a szerződés fejezeteit, meg­hallgatta és figyelembe vette a javaslatokat, az elképzelé­seket, mindezeket pedig többször is egyeztette a vál­lalat vezetőségével. Az igé­nyek és a lehetőségek sze­rencsés ötvözete a jól sikerült kollektív szerződés, melynek életrevalóságát természetesen a gyakorlat, a következő évek bizonyítják majd be. Tegnap délben ünnepélyes pillanatok tanúi lehettünk a vállalat központjában. A párt- és tömegszervezetek, a szakszervezet és a vállalatve­zetőség képviselőinek jelenlé­tében Vc.radi István igazgató és Magyar Károly, a válla­lati szakszervezeti tan*«»» tit­kára aláírták az 1971—75. év­re szóló kollektív szerződést, amely mostantól kezdve ha* tályba lép. \ * Partnerek a tervezésben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom