Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-13 / 138. szám
1971. június 13., vasórrmp sror; 9 éSZAK-MAGVARORSZAG Új feladatok előtt a polgári vedelem A POLGÁRI VÉDELEMBEN is, mint. bármely más szervnél, üzemnél, vállalatnál, meg kell határozni a következő ötéves terv több fel- adatait, célkitűzéseit. Az elmúlt öt esztendő volt az oktatásban az eddigi lejlődés legeredményesebb periódusa, s ez lehetővé teszi, hogy a IV. ötéves terv időszakában még többet fejlődjenek a kiképzés módszerei, s hogy egyre több dolgozót bevonhassanak az oktatásba. Az elmúlt időszakban a Polgári védelem jogilag is szerves részévé vált az államigazgatási életnek. A feladatokat törvények, hatályos jogszabályok rögzítették, és ezek pozitív következménye lett, hogy sokkal szervezettebb, és gazdasági vonatkozásban is megalapozottabb a lakosság felkészítése a feladatokra. Legfontosabb cél Volt, hogy mindenki megismerje a polgári védelem célját és feladatait. Most már elmondható, hogy a megyében egyetlen olyan lakott terület sincs, ahol ne veitek volna részt polgári védelemben. 1964-től az MHSZ-szel közösen a polgári védelem — la órás tájékoztató oktatáson — szinte az egész lakosságot felvilágosította a honvédelmi feladatait jelentőségéről. Az 1969—-70-es évben szakszolgálati alegységeket szerveztek a különböző üzemekben. Ezek létszáma, szakképzettsége jóval magasabb szinten _ áll, mint az ezt megelőző években. Különös gonddal foglalkoztak a kitelepítési szolgálatba osztott több ezres állománnyal, szem előtt tartva a lakosság védelmét, az anyagi javak megóvását; mely — a lehetőségekhez képest — védelmet nyújt egy esetleges nukleáris háború időszakában. KIEMELKEDŐ ÁLLOMÁS volt az 1967-es, megyei szintű polgári védelmi gyakorlat, amelyben a megyének szinte minden területe képviseltette magát. Ezen a gyakorlaton 17 ezer polgári védelmi beosztott, illetve bevont lakos vett részt. Ezenkívül létrehozlak egészségügyi alakulatokat is. Ezek kiképzésének fokozása _a következő öt évben tovább fejlődik. A IV. ötéves terv feladatai közé tartozik — az MSZMP Politikai Bizottságának 1969- ben megjelent határozata értelmében — a lakosság polgári védelemre való felkészítésének új alapokra való helyezése is. Ide tartozik a lakosság ismereteinek bővítése a nukleáris és más tömegpusztító eszközök elleni hatásos védekezésről. Az új fel- készítési forma jellemzője az lesz, hogy bevezetik a szakosított oktatást, ahol mindenki azt tanulja meg, amit munkahelyi beosztásából adódóan meg kell oldania. Ugyancsak a polgári védelemre váró nehéz feladat, hogy a vezető állomány egységeinek és alegységeinek differenciált kiképzését meg tudja oldani. E célok megvalósítására 1971-ben megtörténik a parancsnoki állomány, a következő években pedig a beosztott állomány felkészítése. Üj vonásként kell még megemlíteni, hogy azoknál az alegységeknél, amelyek elérték a követelmény szintjét, beszüntetik a felkészítési oktatásokat, így nem lesznek „vég nélküli” kiképzések. Az elkövetkezendő években előbbre kell lépni a lakosság radiológiai, bakteriológiai és vegyi védelmi felkészítésének, illetve anyagi ellátásának megoldása tekintetében. A védekezés módszerei között továbbra sem lehet lemondani a hagyományosnak számító helyi védelemről, ahol döntő szerepet játszik a különböző óvóhelyek építése, vagy távolsági védelem esetén a kitelepítés továbbfejlesztése. A megyei polgári védelem parancsoksága az elkövetkező időben is számít a különböző szintű államigazgatási, társadalmi és üzemi szervek hathatós segítségére, támogatására. Nagy felelősség hárul az új kiképzési rendszer végrehajtásában az üzemek, a munkahelyek, a gazdasági szervek vezetőire és dolgozóira egyaránt. A polgári védelem nem öncélú, hanem az egész társadalom érdekeit képviselő feladat, nem más. mint a védelem elvi és gyakorlati ismereteinek elsajátítása. AZ EDDIGI FEJLŐDÉST tekintve bízhatunk benne, hogy megyénk lakossága a IV. ötéves tervben is sikeresen teljesíti mindazokat a feladatokat, amelyeket pártunk és kormányunk polgári védelmi vonatkozásban meghatározott. Zsebesi László alezredes Az agysejtek „masodvirágzása“ A Szovjet Orvosi Lexikon még így ír: „Nincs meggyőző bizonyíték az agysejtek regenerálódására.” Irina Mepisasvili grúz kutató újabb kísérletei azonban a sebesült vagy operált agyszövetek újjászületését bizonyítják. Munkássága felforgatja a lehetőségekről alkotott eddigi szerénv elképzeléseket. „ Hihetetlen volt, amit láttak” Egyhónapos kölyökkutya agyából a szürke állomány (cortex) egy részét eltávolították. Egy évvel később, a koponya újbóli felnyitásakor azt tapasztalták, hogy a hiányt új szövet pótolja. A sebnek úgyszólván nyomát som találták, csupán a barázdálódás árnyalati különbsége mutatkozott. Amit láttak, hihetetlen volt. Eddig úgy tudtuk, hogy az agy sebei sem gyógyulhatnak más módon, mint bármilyen más seb. Behegednek ugyan, de a „folt” nem pótolja az eredeti szövetet, nem egyenértékű vele: -nincsenek iderse.it Kísértet löt) kutyával Irina Mepisasvili tanársegédnő 150 kutyával végzett kísérletet és kimutatta, hogy az agysejt újjászülethet. Bebizonyosodott, hogy az újjászületés, a „másodvirágzás” nem tökéletes; az idegszövetnek csak 35—85 százaléka épült föl ismét. De ennyi regenerálódott, éspedig — úgy találták —, műnél fiatalabb a kutya, annál gyorsabban és tökéletesebben. A kutató több mint tíz évig mérlegelte az eredményeket és csak ezután hozta nyilvánosságra, megállapítván: „Fiatal állatok agykérge és idegsejtál)ormánya a sérülés helyén helyre tudja állítani magái.” hlienv elések A megújult szövetek mikroszkopikus vizsgálata óriási érdeklődést kelteit. Az ellenfelek úgy vélték, hogy az agyon ejtett műtéti sebeket a szomszédos szövetek előnyomulása egyszerűen „betemette”, és ez pusztán a fiatal állat fejlődéséből és az agy növekedéséből is következik. Tehát, hogy nem a sebesülést túlélő sejtek osztódtak tovább, hogy pótolják a hiányzó sejteket. Az idesfsejlck válasza Hogy szembenézzünk ezzel az ellenvetéssel — válaszolta Irina Mepisasvili —, megmértük az idegsejtek meny- nyiségét az agy érintett féltekéjében és az érintetlen oldalon is. Ha a gyógyulás közönséges „betemetés” lett volna, akkor sejtritkulás mutatná, hogy a „fojt” anyaga honnan származik. De a sűrűség továbbra is egyenletes és megfelelő maradt a gyógyulás helyén a szomszéd régiókban és az érintetlen féltekén is. — Végül a sejtszerkezet győzött meg minket arról, hogy a sebet nem a környezet „benyomulása” temette be, hanem sejtosztódás töltötte ki. A szürke állomány egy része újrakeletkezett és rátüremlett a seb széleire. Ez valódi regeneráció: az eltávolított szövetek helyébe az eredetivel egyenértékű anyag került, nem pótlék, vagy „folt”. Az agy velő „lappangó tartaléka ’ A kutató úgy véli: a fejlődő agyvelő lappangó tartaléka lépett működésbe, amely milliónyi kifejletlen sejtcsírát tartalmaz. Ez a forrástermészetesen kimerülhet, mihelyt az idegsejtállomány kialakulása befejeződik —ez az állatoknál többnyire négyhónapos korban következik be, magzatállapoi'ban soha és ez rendkívül fontos az agysebészek számára. Eddig sokan ennek ellenkezőjét, hitték. A tbiliszi kutatók most keresik a módját, hogy eredményeik miképpen alkalmazhatók az emberi agysebészetben; milyen eljárással serken Illetők a gyermekek ideg- sejttartalékal, hogy igy biztosítható legyen az agyszövetek „másodvirágzása”. Jurij Goldman No, fiam, öltözz fel üfnmil'íEi bosszút állni tTIUIHlJdit, csúnya, alantas dolog. Indulat! Ötszáz voltos áram az erekben, vörös köd az agyon, az idegek vilustáncot járnak, a kéz zöld-fehéren szorítja a kemény pengéjű kést, egy rövid cikkázó ív, az ellönfél sóhajt és vérével tisztára mossa a bosszút álló gyilkos családi szégyenét. Szicíliai bosszú! Parasztbecsület! Nemes bosszú! A franciák könnyedebbek. A megcsalt férfi átmegy a szomszédba, karon ragad egy fiatal lányt, tüntetőén elvonul a csaló nő előtt, és finoman visszaszól: Ma cherie, ma nem jövök haza. Talán addig maga is szórakozhatna a katonasággal. Csókot int. és elvonul, karján a csacsogó. fiatal nővel. A magyar kevésbé Hajlik az önbíráskodásra. Ősidőktől fogva a tisztelt bíróságba veti bizodalmát. Ha per, úgymond, hadd legyen per. Én is bízom a tisztelt bíróságban. de úgy érzem,' az én ügyemben most nem tudott, volna igazságos ítéletet hozni. Bár ügyem jóval meghaladta a tyúkérőt, mégis az önbíráskodás külhoni módszeréhez nyúltam. Beismerem: bűnöm előre megfontoltan, körültekintően és ravaszul követtem cl. Tettem egyetlen indítéka a bosszú. Önmagam persze nem tudtam. és e percben sem tudom eldönteni, hogy a szívemet féltő érzés, és az ebből eredő tettem nemes-e, vagy nemtelen. Mindenesetre bosszú után szomjazó lelkem most megnyugodott, mindössze az zavar, hogy ha áldozataimmal találkozom, akaratlanul is kajánul vigyorgok. Lelkemben semmi részvét, semmi bánat. Sztorim a következő: Az utca, ahol lakom, hatalmas háztömbökből all és mindenben komplett. Korcsma, presszó, patyolat, cipész, csemegebolt, valamint a tánciskola mindössze egy karnyújtásnyira tőlünk. Kétezer táncos lábú fiatal lány és fiú él az utcánkban. Itt felénk játszanak a Scanipo- lóék. az Omegáéit. Azt mondja a 16 éves fiam, hogy apa, adj egy kis dohányt, megyek a Scampoló bulira. Kocog a térdem, arcizmaim rángatóznak, de a fiú cseles, a ház- mesterné előtt kérte a pénzt, nem járathatom le magam, adok egy ötvenest. A szobában letol a feleségem, hogy én egy smucig fráter vagyok, a fiú mindig őt vágja le egy húszassal, miért nem én adok? Valóban, miért nem én? Feljön a házmesterek fia két sráccal: — Béla, kész vagy már? Kijön a gyerek a fürdőszobából. megfogja a házmesterek fiának lábszárán a nadrágot, felhúzza és mutatja a cipői. Most kapta a szüleitől. Mindannyian engem néznek. — Szép — mondom —, hányas? — Negyvenes — válaszol a tulajdonos. , — Érdekes, negyvenötösnek néztem, olyan hosszú és tompa az orra. — Igen, kisiparos munka, ötszáznegyven forintba került. Párizsban ez a menő fazon. jij-Mu undorral felhúzza a háromszáz forintos állami cipőt és díszlépésben hagyja el a szobát, ezzel jelezve, hogy az ő lábán nem párizsi, hanem katonabakancs van. Másnap a fiam: — Tulajdonképpen mi sem vagyunk szegények, igaz? Zoli papája kertész. Te könyvelő vagy. És neki ötszáznegyvenes cipője van. Miért leéli nekem hendikeppel indulnom a lányoknál? Egészen mulatságos, sőt anakronisztikus dolog, hogy egy modem nővel, modern zenére járom a modern táncot, ócska kincstári szerelésben. Konfekció ruhát veszel nekem, topogóm buta bakancs, nem érzem benne a figurát. Tulajdonképpen ti mire költitek a pénzt? Kiszúrod a szemem egy húszassal ... — Az az anyád volt... — Nem mindegy?... Másnap én: — Gyere, elmegyünk vásárolni.- Te csak mondd, mi a menő és én megveszem. Kérésem: ha megjövünk, légy szíves látogasd meg a barátaidat, lehetőleg az ott- honukbafi. A könnyed rpozdulattal ellopott kosztpénz a zsebemben lapul. Rójuk az utcát, bámuljuk a kirakatokat. Aztán megtérünk a zsákmánnyal. 'Vettünk egy Lee farmernadrágot. egy ötszáznegyvenes cipőt, egy fehér garbóinget és egy tenyérszélességű derékszíját, rézzel kiverve. Nem mondom, időnként föltámadt bennem az ellenállás. de bosszúvágyam mindig legyőzte. — No, fiam öltözz fel és mutasd meg mindenütt a szerelést . Szépek ezek a júniusi esték, A mi utcánk különösen szép. Már minden zöld és két nap óta tele van a far- mernadrágos, garbóinges srácokkal. A fiúk esküsznek, hogy csoda klassz ízlésem van és messziről hangosan köszönnek. Én is köszönök mindenkinek. A szülők fagyosan biccentenek, a ház- mesterné hátat fordít. megmondani miért? És miért a kaján vigyor az arcomon? És a feleségem miért főz egy hete paprikáskrumplit? És miért főznek minden házban paprikáskrumplit? És a feleségem miért beszél velem dixilend stílusban, trombitahangon? Hogy az ő szerelése hagyományos, tehát tavalyi? Most még édes a bosszú. De tessék szíves lenni megmondani, ha ebben a nemes versenyben elfogy a pénzem, mit tegyek ? Sulia Andor ÁlSatmesék A holló a fa ágán ült, s szájában egy darab Hóvirág sajtot tartott. A róka a fa tövében kuporgott, és mézes- mázosan hízelkedett: — Mindenki azt meséli, Hollócska, hogy neked van a legszebb hangod az erdőben. Igazán énekelhetnél nekem valamit... A holló nem sokáig kérette magát, énekeim kezdett, amint a száját kinyitotta, a sajt lepottyant a földre, a róka felkapta és kuncogva elszaladt vele. A holló észre sem vette, önfeledten énekelt tovább. Éppen arra sétált a süketKét kecske. ellenkező irányból jövet, egyszerre akart átkelni egy szakadékon, fájd, akit azzal a nehéz, szinte megoldhatatlannak látszó feladattal bíztak meg, hogy 125 énekest teremtsen elő a Vadonvízió következő táncdalfesztiváljára. Megpillantotta az önfeledten danászó hollót, nem teketóriázott, 1c- szerződtette. Bár a hollónak a fesztiválon csak a 125. helyezést sikerült megszereznie, ez is elegendő volt hozzá, hogy rendszeresen helyet kapjon az Erdei Rendező Iroda egyik hakni-brigádjában, s azontúl mái' ementáli sajtra is futotta neki. A tanulság: érdemes kitá- tani a szánkat! amelyet csupán egy vékony deszkapalló ívelt át. A palló közepén találkoztak, tettetett nyájassággal összeölelkeztek, egymás egészsége felől tudakozódtak. Majd az öregebbik kecske megkérdezte: — Hová igyekszik, tisztelt ifjú barátom? — Ezer fej káposzta van rám bízva, sok a műnk; nagy a felelősség, épp ezért megkérem. engedjen tovább haladni ... — Hohó barátocskám — így a vén kecske —, én viszont főnyalogató vagyok a Sóhivatalban. így hát ön engedjen utat nekem! Az ifjabbik nem volt hajlandó engedni, dühös szitkozód ásba kezdett, már-már felöklelte idősebb társát. — Ejnye, fiatal barátom, nem így kell ezt elintézni! Üljünk le, beszéljük meg a problémát, s bizonyára találunk majd valami megoldást! — tanácsolta a tapasztalt öreg állat. Ügy is tettek, hozattak két széket maguknak, leültek egymással szemközt, a palló közepén, s hosszas diskurzusba kezdtek arról, melyiküknek is sietősebb az útja, s melyiküknek illenék kitérnie. Végül mindketten elál- mosodtak. elszunnyadtak, s egy óvatlan pillanatban székestől együtt beleestek a szakadékba. A tanulság: hosszú értekezletek alatt nem árt csavarral a padlóhoz rögzíteni a székeket!... Radványi Barna A kél kecske
