Észak-Magyarország, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-13 / 138. szám

1971. június 13., vasárnap GSZAK-MAGYARORSZAG 5 A diósgyőri kohászat középtávú terve Interjú Bozsik Fái gazdasági igazgatóval Megyénk legnagyobb üze­mében, a diósgyőri kohászat­ban is kidolgozták, elfogad­ták az új középtávú tervet. Az LKM — korábbi elvei­nek, tendenciáinak megfele­lően — az intenzív fejlesztés­re törekszik, amely a terme­lés, a választók bővítésének nagy fejlődését jelenti, és ami igen fontos, jelentősen kihat a dolgozók életére, munka- és egészségügyi körülményei­nek, jövedelmének alakulásá­ra. — Mit hozok a harmadik ötéves terv? — 1970-ben — 1965-höz vi­szonyítva — a teljes terme­lési értékben 30 százalékkal adott többet üzemünk — mondotta Bozsik Pál gazda­sági igazgató. — AcéLnyers- vasban 15,2, acélban 21,3, hengerel t készórutermelésben 17,1, a kovácsolt termékek­ben 14, és a hidegáruban 51,3 százalékos a növekedés. A vállalati összkiszállíláson be­lül az exportértékesítés több­szörösére emelkedett. Mivel a termelésfelfutást” az új művek üzembe helyezése el­lenére is egyszázalékos lét­számcsökkentéssel valósítot­tuk meg, így a többletet tel­jes egészében a termelékeny­ig növelésével értük el. — Az eredmények kihatot­tak a dolgozók életszínvona­lának emelésére is. öt év alatt a jövedelem — beleért­ve a béreket és a nyereség- részesedést — 19,3 százalék­kal növekedett, ami dolgozó­ként, átlagosan, évente 4636 torint többletet jelent. — Hogyan cs milyen alap- ' elvek szerint készültek az új öíévcs tervre? — 1969 végén és főleg 1970- ben igen sokat foglalkoztunk IV. ötéves tervfeladataink­kal. Ez — az új szabályozók és a párt X. kongresszusa határozatainak megfelelően — többszörösen átdolgoztuk. Legfőbb célkitűzésünk: az öt­vöző itacél-termelés növelése. Erre alapozva már a III. öt­éves tervidőszakban megépült, a 1969-ben üzembe helyeztük az új elektroacélművet, 1970- ben pedig az új húzó-höke­tot, így 1975-ben már 346 000 tonna terméket szállítunk kül­földre. — Milyen jövcdclcmfcj- lődésl terveznek a vállalat, s a dolgozók számára? — A termelési volumenből eredő önköltségcsökkentésen kívül külön feladatokat állí­tottunk össze a gyáregységek­nek az önköltség csökkenté­sére. Ezek együttes kihatása­ként a vállalati nyereség meg­duplázódik, így 1975-ben már 925 millió forint elérendő nyereséggel számolunk. Ez le­hetővé teszi, hogy a bérszín­vonalat öt év alatt, 14,5 szá­zalékkal emeljük. A bérszín­vonal 14 és fél százalékos növelésén kívül a dolgozók összes jövedelmének 22,5 szá­zalékos növekedésével szá­molunk. — A kohászat — elsőnek az országban — valamcny- nyi dolgozó számára lehe­tővé tette a nyercségjutal- naat. Mik az ezzel kapcso­latos elképzeléseik? — Gyárunknak 1971-ben igen nagy feladatot kell meg­valósítania. Erre az év végi nyereségrészesedés nem ösz­tönöz megfelelően. A terme­lési, a szállítási, valamint az önköltségcsökkentési felada­tok teljesítése céljából ez év­ben nyereségjutalom címen 10 millió forintot biztosítot­tunk az egységek részére. A félévi eredmények alapján júliusban ebből már fizetünk. Ezen túlmenően természete­sen nyereségrészesedést is fi­zetünk. A jövőben a nyere- sógjutalmat az idei eredmé­nyektől, a tapasztalatoktól függően növeljük vágj' csök­kentjük. — Milyen jelentősebb be­ruházásokat terveznek? — Legnagyobb beruházá­sunk — mint már említettem — a nemesacél-hengermű építése, amelyre kétmilliárd forintot fordítunk. Jelentős fejlesztés az oxigéngyárunk. Ennek építését 1972-ben kell befejeznünk. Az oxigéngyár a következő évben már termel. Az oxigénre az acéltermelés­hez és még egy sor más mun­kához nagy szükségünk van. ' Nagy munkánk még a BEM második ütemének befejezé­se, a második két szalag üzembe helyezése, amelyet az Ózdi Kohászati Üzemekkel, illetve újabban a Dunai Vas­művel és a Csepeli Acélmű- .vel közösén készítünk. A nagy fejlesztés eredménye- I képpen a BEM évente három­millió tonna érc előkészítését teszi lehetővé. — Milyen távlati felada­tokra készülnek? — A BEM „felfutása” után leáll unk a nagyolvasztónál levő saját érctömörítő mű­vünkkel. Ennek helyére aka­runk LD konventerkemencé- ket beállítani. Emellé termé­szetesen fel kell építenünk a folyamatos öntőművet is. Ter­vezőirodánknak ez nagy fel­adatot jelent, de bízunk ben­ne. hogy mielőbb megbirkó­zik vele. — Minden tervünkben és fejlesztésünkben alapvető cé­lunk a korszerűsítés, az em­berek munkájának megköny- nyítése. Ez tapasztalható az új elektro-, az új csiszoló- és a húzóműben. Ezt tapasztal­hatjuk majd a nemesacél­hengerműben is. A nagy fej­lesztéseken kívül újításokkal, kisgépesítéseklcel is igyek­szünk megkönnyíteni az em­berek munkáját. Előrehala­dásunk ebben az eredmé­nyektől függ. Nagy lehetősé­gek állnak rendelkezésünkre. Az az álláspontom és tapasz­talatom, hogy sohasem fogy­nak ki a nyílt vagy rej­tett tartalékok. Tőlünk, vala­mennyiünktől függ, hogyan hasznosítsunk ebből minél többet az egyén és a közös­ség érdekében — fejezte be nyilatkozatát Bozsik Pál. Csorba Barna I Megkezdte munkájút n „ F eesem-expedíció * A Kárpát medence legmélyebb barlangját kutatják Tegnap Bódvaszilasra érke­zett az a barlangkutatókból es hegymászókból álló 30 tagú exDedició, amely a Vecsem- bükki-zsomboly nevét viseli. Itt. az Alsóhegy fennsíkján találtak rá ugyanis közel két esztendeié hazánk legnagyobb barlang-aknájára. 1970 tava­szán eav 35 tagból fűlő hegy­mászó. illetve barlangkutató csoportnak sikerült 180 mé-. térnél is mélyebbre jutni a zsombolyban. Így a Vecsem- bükki-zsomboly lett az or­szág, egyben a Kárpát-me­dence legmélyebb barlangja a földfelszín alatti 2-10 méter mélységében. Közben a kutatók értékes támogatást kaptak a Vízgaz­dálkodási Tudományos Kuta­tó Intézet karsztvízkutató ál­lomásától. Maucha László és Sóvárv István, az állomás két geológusa vízfestéssel bebizo­nyították, hogy a függőleges sziklaüreg alatt vízvezetö ha- sadék húzódik, amely a szlo­vákiai Torna-völgye felé ve­zeti a zsombolyba szivárgó vizet. Ebből azt a következ­tetést vonták le, hogy a zsom­boly alatt vízszintes cseppkő- barlang, vagy barlangrend­szer van. A további kutatást nehezí­tette a már eddig elért re­A MÄV diesclesitési programja új feladatok elé állította az Északi Járműjavító Üzem dolgozóit. Mindinkább csökken a hagyományos gőzmozdonyok száma cs emelkedik a korszerű, Diesel-mozdonyok javításának igénye. Ezt a célt szolgálja a most tizembe helyezett szerelőszalag, amelyet minden munka­folyamathoz speciális gépekkel szereltek fel. kordmélység. Ezért a Magyar Barlangkutató Társulatpali és a Magyar Természetbarátok Szövetségének támogatásával Kessler Hubert, a neves bar­langkutatási szakember veze­tésével expedíciót szerveztek a zsomboly kiépítésére. Szen- the István hegymászó vezeté­sével vaslétrákat építettek be, motoros csörlóállásokat alakítottak ki, és bevezették a villanyt is. Ilyen előkészületek után a budapesti, a miskolci és az egri barlangkutatók és hegy­mászók megkezdték a bar­lang, illetve barlangrendszer feltárását. A Bódvaszilas fe­letti Alsóhegyen létesített sá­tortáborban levő expedíció* mintegy két hétre tervezi ku­tatói munkáját. O. ,1. Csökken a zsúfoltság Betegség esetén először a körzeti orvoshoz fordul a la­kosság, így a körzeti orvos munkája döntően befolyásol­ja a szakrendelések, valamint a kórházak tevékenységét. A járóbeteg-ellátás szakmai színvonalának emelésével te­hát sok minden javul az egészségügyben. A körzeti orvosok munka- feltételeinek javítására 5 új körzeti rendelőintézet épül a következő öt esztendőben Miskolcon, így a város népes­ségének növekedése ellenére csökken a rendelők zsúfolt­sága. Miskolc szakorvosi rendelő­intézetei megyei feladatokat is ellátnak. Ez év elején na­ponta 33.8 szakorvosi óra ju­tott tízezer emberre. A városi és megyei fejlesztéseket fi­gyelembe véve 1975-ben már napi 48 szakorvosi óra jut ugyanennyi lakosra. 2elő művet. Az ötvözött acé­lokat mindenképpen tisztíta­ni, csiszolni kell, ezért készí­tettük el új bugacsiszoló üze­münket, amely már az elmúlt évben megkezdte a termelést. — ötvözöttacél-termelési Programunknak megfelelően, a Gazdasági Bizottság enge­délyével és támogatásával kezdtük meg az új nemes- acélhengermü építését, amely­nek középsora 1972-ben. fi­nomsora 1973-ban kezdi meg munkáját. Jelenleg igen nagy a hiány a finomsori termé­kekben. Nemesacél-henger- művünk elkészülte után tel­jes egészében kielégíthetjük a hazai igényeket, ugyanak­kor exportálhatunk is. mivel a finomsori termékek igen keresetlek a külföldi piaco­kon is. — Milyen arányú fejlő­dést terveznek öt cv alatt? — Terveink szerint 1975-re több mint 20 százalékkal nö­veljük termelési értékünket. Növekedéséi biztosítja nvers- vastermelésünknek 12.5, acél­termelésünknek 8, ezen oelül ötvözöttacél-termelésünknek 90 százalékos növekedése. Az ötvözött acél termelésének erre a nagyarányú fejlődésre feltétlenül szükség van új nemesacél -hen germ ú vün kben A hengerelt készárukból 1075- bon 42 százalékkal ' adunk többel, mini. az elmúlt évben. Jelentősen csaknem 25 szá­zalékkal növeljük az expor­Típusjclc: S—x sport gyermekkocsi Aki bemme gurul A Ji*it (il Jacsó-hazaspar, /I II dl dl amely legutóbb vásárolt gyermekkocsit Mező­kövesden, 1970. október 14-én gazdagodott egy új élettel, Zsuzsannával. Az asszonynak fiú kellett volna, a férfinak lány — már ellenzésből is. A családfőnek lett igaza. Zsuzsanna a vasgyári kór­házban született, pontosan délben. Komplikációra szá­mítottak, és a mentőben a fiatalasszony édesanyja is ott ült. De minden normálisan zajlott le. Jacsó János dél­után ült vonatra, mert dél­előtt brigádja éppen egy új lakást adott át, s neki ott kellett lenni. A vonatról fu­tott a buszra, a busztól a kórházba. Egy fiatal fa árnyékából néztük a napfényben fürdő gyereket.. A fiatalasszony bol­dog panaszkodással mondta el, hogy Zsuzsa nagyon rossz gyerek, főleg nappal. Mindig' foglalkozni kell vele. Talán el van kényeztetve. Ülni még nem tud. Most jön a foga. sokat gögiosél. Igei' eleven és nagyon anyás. Amikor mi ott voltunk lii • togatóban, Zsuzsa igen-igen komoly volt, ahogy ott üli beszíjazva a kis gurulóba kis csörgő, a kis baba, a tornácon a pelenkák, és a íecskefészek, az. öreg ház. napsugarat visszaverő fehér fala, a csendes kis utca, a szomszéd kutyája, Lobó, mo­solygott körülötte az egész, világ, s a körülötte levő világ­ban mi is. Ballagtunk vissza az épít­kezéshez. Jacsó János az utca végéről visszanézett. A kapun elvkor kanyarodott ki a felesége, előtte a gyermek­kocsiban Zsuzsikával. Vásá­rolni mentek. Mi lesz Zsuzskából? — gondolkoztam, míg néztük őket:. Hogyan alakul az élete, sorsa? Most a család jól vé­dett koszorújába^, édesany­ja kényeztető vattaszereteté- ben él. És begurul abba a világba, amiről még nem tud semmit, abba a világba, amely ki tudja, mi mindent Jacsóék, akik a gyermekkocsit megvásárolták Jacsóék Zsuzsannája ahogy a fiatalok a gyer­mekkocsit nevezik. De aztán elmosolyodott. És ekkor mosolygott körü­lötte a fű, a fa, a cumi, a — Ha tud tanulni, — szó­lalt meg csendesen a fiala! kőműves —. végigjárhatja az összes iskolákat. Orvos lesz belőle talán, vagy eladó, mim az anyja. Nem is fontos. Az. kell, hogy boldog legyen. tartogat még számára: jót, rosszat egyaránt, éppúgy mini nekünk. A gyermekkocsi aljára ra­gasztott gyártási bizonylat a következőket tartalmazza: „Miskolci Vasipari Vállalat. S—x sport gyermekkocsi. Fogy. ár: 680,— Ft. MEO át­vétel: 29 001. Gy. sz.: 1309” Vajon eszükbe jut azoknak az embereknek, mindazok­nak, akik valamilyen formá­ban hozzájárulnak ahhoz, hogy egy gyermekkocsi guru­ló útjára induljon, hogy hová kerül, ki ül majd benne, kit ringatnak benne? Eszébe jut-e annak a vájárnak, aki az ércet kibányássza, annak a kohásznak, aki az ércből a vasat kiolvasztja, annak a lakatosnak, aki a csöveket, le­mezeket leszabja, az asztalos­nak. aki a fakeretet kifarag­ja, a csiszolónak, aki szik’-a- esőben dolgozik, a kárpitos­nak. aki a puha nyughelyét elkészíti, a szerelőnek, aki mindezt összerakja, a cso- magolónak. aki a gyermek- kocsit papírral burkolja; va­jon eszükbe jut-e. hogy a ke­zük alól kikerülő munka hová jut el, ki ül majd ben­ne. kit ringatnak benne? {c mi valamennyien gon- J dolun]r-e arra. hogy — mint ez a gyermekkocsi is, ismeretleneket, százakat köt össze —. munkánk, te­vékenységünk, alkotásunk ré­vén úgy fonódik össze isme­retlenül is sorsunk, mint az életet szimbolizáló anya '•■ontyba kényszerűét* haja? Szöveg- Oravec János Kép: Szabados György (Vége)

Next

/
Oldalképek
Tartalom