Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

t071,-május'1., siombat PSZAX-MAGVARORSZAG 9 Az ébredő tavasz nagy autóforgatagában a volánok mögött egyre több hölgyve­zetőt fedezhetünk fel. Ez is­mét felveti a régóta vita­tott problémát, hogy a nők valóban rosszabbul vezet­nek-e, mint a férfiak. E kér­désre ma már tudományos módszerekkel keresik a vá­laszt, orvosok, pszichológu­sok és mérnökök vizsgálják, elemzik a két nem vezetés közbeni viselkedését, teher­bírását, s még sok más szempontot. Ekiíani vizsgálatok Nyugait-Németországban tíz nő és négy férfi — vala­mennyien 25 és 30 év közöt­ti korúak — állt a start­hoz, hogy részt vegyen egy kétszer 300 kilométeres pró- baúton. Az első 300 kilomé­tert délelőtt, a másodikat Pedig éjszaka tették meg. A kísérlet' előtt és után lsei­két kör erejéig külön erre a célra előkészített autókba szálltak be, amelyekben a Vezető pulzusát, vérnyomá­sát, a kilégzett levegő menv- nyiségét és összetételét, sőt még az agyműködést is re­gisztráló műszerek voltak elhelyezve. Reakció- és kon- eentrációvizsgálatok egészí­tették lei a méréseket, majd vizeletvizsgálat következett, melyre a fáradtságra jellem­ző anyagok meghatározása végett volt szükség. A vezetők teljesítőképessé­gének méréséhez és összeha­sonlításához új mértékegysé­get kellett kieszelni. Ehhez a fékezések, kapcsolások és gyorsítások számának össze­gét Vették alapul, s bebizo­nyosodott, hogy ez a mérő­szám jól reprezentálja a ve­zető teljesítményének emel­kedését vagy csökkenését. Kevesebb kockázat A teszt első meglepetése az volt, hogy a nők a fér­fiaknál sokkal aktívabbak­nak és éberebbeknek bizo­nyultak a volán mögött. Míg ugyanis — háromórás veze­tés után — a férfiak telje­sítőképessége 11 százalékkal csökkent, addig a nőké 10 százalékkal fokozódott. Az is nagy feltűnést keltett, hogy a nők jobban helytálltak az éjszakai vezetésben. Itt a férfiak eleinte ugyan jobban vezettek, de két óra múlva már lassúbbodott a vérke­ringésük, s ezzel párhuza­mosan a teljesítőképességük is csökkent. Ami a férfiakat láthatóan kifárasztotta, az a nőknél csak mintegy „beme­legítésnek” számított, ők vé­gig állták a sarat, még a kritikus időben — éjszaka 2 és 3 óra között — is. Kide­rült, hogy a nők nem koc­káztatnak annyit, mint a férfiak, és kevesebb hibát is vétenek vezetés közben, ami végeredményben azt jelenti, hogy a nők ha nem is olyan látványosan, de általában biztonságosabban vezetnek a legtöbb férfinál. ■ Ám bebizonyosodott, hogy a nők elmarasztalásának mégiscsak van valami alap­ja. Egy bizonyos biológiai időszakban — a menstruáció alatt és közvetlenül el őtte — a nők tényleg rosszabbul ve­zetnek, mint a férfiak. A teljesítőképesség visszaesését az orvoskutatók a hormoná­lis átállással, a szervek vér­ellátásának változásaival [ magyarázzák. Ugyanakkor érdekes, hogy közvetlenül a kritikus időszak utáni na­pokban a nők teljesítménye maximumot mutat. Hosszú, megerőltető utazások előtt ezt mindenesetre figyelembe kell venni! Egyenlő képesség Leszögezték a mélyreható vizsgálatokat végző kutatók, hogy adottságaik tékinteté- ■ ben a nők semmivel sem rosszabb autóvezetők, mint a férfiak. De az is tény, hogy többnyi re gyakorlatlanabbak, kevesebb rutinnal rendel­keznek. Ennek is megvan a magyarázata, ugyanis négy nő közül három csak a hót végén kerül a volán mögé és akikor is csak rövid idő­re, többnyire olyankor, ha a vezetésben elfáradt férjét kell felváltania. A kísérletekből kitűnt, hogy egy bizonyos szem­pontból a férfiak és a nők egyaránt rossz vezetők: a fá­radtság fokának helyes meg­ítélésére egyikük sem képes, s még akkor is frissnek ér­zik magukat, amikor az agy­működés görbéi már leg­alább kétórás alvásra inte­nek. Az autósoknak ez a fo­gyatékossága már számtalan szerencsétlenséget okozott F Ä mi üss minden Vízszintes: 1. Skandináv közmondás, folytatása a ííig- gőleges 38. és 14. számú so­mokban. 14. Jack London re­gényeiből is ismert alaszkai telyó. 15. A béke jelképe. 16. E folyó völgyének fő termé­kei a szőlő és az olíva. 17. “égőn vágják, névelővel. 19. Elismerő. 20. Az első magyar n.Velvű hírlap, a Magyar Hír­mondó szerkesztője volt (Má­tyás, 1740—1810). 22. Keres­tet. 24. Oxigén és irídium. 25. ÜN. 20. Kén ás szelén t’egyjele. 28. „Becézett” őz. “•h Koma egynemű-, betűi. 31. Hőstény kutya. 33. Májusban aranyat ér. 35. A kedveshez föl, igaz, hangtalanul. 38. E tolyóba ömlik az Irtis. 39. Nitrogén és kálium. 40. Pé­tig kileni i 41. Egyforma ró- teai szamok. 42. Kettősbetű. 43. Gyep borítja és sportol­ok rajta. 47. ...-magyarósd; vasi község. 48. Keleti ger­mán törzs volt. 50. Ami a sakkban és a savban azonos. 52. Ha régi, altkor műemlék. 54. Semmi dolga a vetésben! 55. Kicsinyítő. 56. Móresben van! ssj. Este — orvosság. 60. Atlétikánk egyik vezetője, teaga is futó volt (József). 61. A kottán: szélesen. 63. Palo­tákban is ritka! 65. Kettőzve: osztrák regényíró, humorista volt (1872—1945). 66. Rejt­vény, görög eredetű szóval. ”8. A gőzfecskendő svéd fel­találója, svéd híradástechni­kai^ gyár neve is. függőleges: 2. Dél-európai lép. 3. Hintett. 4. Részben monoton! 5. Nedű páratlan betűi. 6. TIA. 7. Mikszáth re­gényhőse. 8. A tűz martalé­kává váló. 9. A 66. számú 2. és 4. betűje. 10. Angol ve­gyész és fizikus, róla nevez­ték el a bányászlámpát (1778 ' i829). íi. Á parabola vége! 12. Francia hegedűművész, zeneszex-ző (Edouard, 1823— 1892). 13. Dől a fal. 14. A vízszintes 1. és a függőleges 38. folytatása. 18. Magához vesz. 21. Kortárs író, sze­mélyneve kezdőbetűjével („A ló is embei'”). 23. lm! 26. Népszerű, „jó karban levő” színművészünk. 27. Szántanak vele. 29. Gordonkák. 31. Ket- tősbetű. 32. A vételárról tár­gyalt. 33. Gondoskodás. 34. Ruhadísz. 35. Kén és bárium. 36. Mialatt. 37. Görög betű. 38. A vízszintes 1. folytatása. 44. Község és jelző. 45. „Túl- nan, vélem átellenben éppen, / ... menyecske jött. Korsó a kezében (Petőfi). 46. Vissza: hírhedt dél-vietnami politi­kus. 49. A Rio de la Platóba ömlik. 51. Szobra Budapesten, a Múzeum-kertben áll. 52. Magyar rag, olasz király. 53. Egy pontra ... ; mereven néz. 55. Lomtárba hajit. 57. Cle­veland, Detroit tava. 58. Le- nin-rendes szovjet filmrende­ző (Mihail). 59. Korcsolya, gyereknyelven. 60. Neves labdarúgóedző, keresztneve 1. betűjével. 62. Gauguin egy­nemű betűi. 64. Angol ital, ford. 65. Sor betűi. 67. Pali páros betűi. 69. Kettősbetű. Beküldendő a vízszintes 1., 38. és 14. számú sorok meg­fejtése május 6-ig, A hibát­lan megfejtők között könyve­ket sorsolunk ki. A rejt­vényben az o, ó, ö, ő, illető­leg az u, ú között nem te­szünk különbséget. Az elmúlt heti számban közölt rejtvény helyes megfejtése: Egy zsák aranyat meg lehet találni, az elveszett időt sohasem. Könyvet nyertek: Jámbor Emilné Miskolc, Széchenyi u. 23. I. 8.; Takács Béláné Encs, Jókai út 5. sz.; Gyenes Jó­zsef né Leninváros, Sallai köz 14. II. 1. A könyveket postán küld­jük el. Az új takarítónő — A munkaközvetítőtől jön, ugye? — kérdezte Sem- meltoeiss professzor —, a ta­karítónői állás ügyében? — Pontosan így van — mondta Schmidtkéné. — Van ajánló levele? — Egész csomó •— felelte az asszony. Belenyúlt tás­kájába és egy köteg papírt lett az asztalra. — Nagyon jó — szólt a professzor. — Foglaljon he­lyet. — Schmidtkéné leült, a professzor pedig nézegetni kezdte az iratokat. — Hm, tehát fogorvosnál dolgozott? — Igen, igen — mondta az asszony. — Nagyon rendes ember volt. Itt ni — és ki­nyitotta száját —, minden fogamat rendbe tette, ingyen, persze... A professzor közben már a második papírt nézte. LEGYÜNK PONTOSAK Kovács úr este későn ha­zatelefonál: — Zsvzska, mondja meg az asszonyának, hogy későn jövök és feküdjön le. — Megmondom. válaszol­ja a háztartás készséges ki­segítője. — De ki beszél ott? VfGASZTALASRA SZORUL Hát tulajdonképpen mi­lyen a kislány, akinek ud­varolsz? — kérdezi fiától az apa. — Ó, Erika nagyon ked­Kittűnö és állandó bará­tom, Mindig Alajos ismét felkeresett a szerkesztőség­ben. Mit szólok hozzá, kér­dezte, hogy a posta január L óta csalt az általa meg­szabott szabványméretű bo­rítékban veszi fel a levele­ket a korábbi egyforintos bélyeggel, s ha a levél eltér ettől a mérettől akár csak húsz százalékkal ' is lefelé, vagy felfelé, a posta azonnal eltér a korábbi tarifától, de nem húsz, hanem száz szá­zalékkal, és mindig felfelé, vagyis két forintot kér a le­vél szállításáért. Nem sok meggyőződéssel magyarázni kezdtem, hogy a posta bevezeti az automa­tizálást a levélszortírozásban, s ez megköveteli, hogy szabványborítékot használ­junk, mert a gép csak szab­ványokkal tud dolgozni. Min­dig Alajos erre közbevetet­te, hogy érdekes lehet ez a gép, amelyik egy forintért nem tudja szortírozni a le­velet, de ha két forintos bé­lyeget ragasztunk .rá, úgy vígan el tudja szállítani a posta a rendeltetési helyére akkor is, ha a szabványtól huszonöt százalékkal eltér, meg hogy miért a szolgál­tató vállalkozáshoz kell a kiszolgáltnak alkalmazkodni és nem fordítva, nem is szól­va róla, hogy a posta a sa­ját munkáját könnyítő be­rendezésből miért ró terhe­ket azokra, akikért van, a szolgáltatásait igénybe vevő közönségre. Igyekeztem másra terelni a beszélgetést, mert lelkem mélyén nagyon egyet kellett értenem barátommal, de nem lehetett másról beszél­ni. Még azt is megkérdezte, meg tudnám-e netán monda­ni. hány ilyen csoda automata levélszortírozó gép van már — Nyolc hetet pedig a Pfefferkorn ügyvédi irodá­ban. — Így van, professzor úr. Ez volt az egyik legjobb he­lyem. A Pfefferkorn úr min­dig kihajtotta a nyugdijamat. A matematika professzora már a harmadik papírt néze­gette. — Dr. Schölermann — ol­vasta. — Schmidtkéné becsü­letesen végezte munkáját, nagyon elégedett voltam ve­le. Saját kívánságara lépett ki. — Tökéletes ember ez a dr. Schölermann — jegyezte meg az asszony —, teljesen ingyen kigyógyitott a reumá­ból. — Ügy, — felelte a pro­fesszor, és a negyedik papírt nézte. — Maga egy utazási irodánál is dolgozott? vés és őszinte kislány. Nem dohányzik, nem iszik és nem szeret táncolni sem. — Ne búsulj, jobb a semminél! EGÉSZEN MAS Egy kezdőnek a cirkusz porondján először kell lóra felugrania. Az edző azon­ban észreveszi, hogy a fia­talember nagyon fél és ezért atyailag bátorítja: — Mivel ön még soha nem ült lovon, egy olyan lovat adok, amelyen még ugyancsak senki sem ült Mindketten kezdők. Remé­lőm, ez a tudat bátorítja... munkában az országban, hogy az egész országra ér­vényes hatállyal vezették be az automatizálás követelte szigort, miért szemmel sac- colják még a tomabarako- nyi és rásonysápberenesi postán a levélméretet, mi­előtt kézzel rá verik a stemp­ln, s vajon Finke és Alsó- szuha relációban mikor működik ez a már most megfizetett automatika. Vé­gül azt is megkérdezte, mennyire egyezik ez új szabvány a külföldi előírá­sokkal, mert a legkülönbö­zőbb méretű küldeményeit jönnek hozzánk a legkülön­bözőbb és gépesítésben fej­lettebb országokból is. Miután erre sem tudtam válaszolni, Mindig Alajos folytatta. Megkérdezte, tud­tam-e korábban róla, hogy levélben nem szabad fém­tárgyat elhelyezni. Mond­tam, gyanítottam, hogy tá­nyéraknát, robbanószerkeze­tet, platinalemezből készült lúdtalpbetétet eddig sem il­lett küldeni, mire Alajos sá­táni kacajt hallatott, s el­mondta, hogy ilyen tilos fémtárgy az úgynevezett gémkapocs, az az összehaj­togatott drótdarabka, amivel évtizedek óta összecsippen­tik a több lapos irományo­kat. Merthogy ez fémtárgy, és zavarja az automatikát. És bizonyára zavarja a tű­zőkapocs is, meg a gombos­tű. És zavarja az automati­kát az is, ha az összehajto­gatott levél nem egyenlete­sen tölti ki a boríték belse­jét. Azt az automatikát za­varja, ami még talán csak mintadarabjában létezik. Amikor Mindig Alajos idáig ért a panaszkodásban, előkotort egy cédulát, és ar- ról olvasta a továbbiakat: „Mivel további kifogáso­kat: a posta még nem hozott — Bizony, pompás év volt. A jutalom egy kedvezményes olaszországi út... A profeszor már az ötödik állásnál tartott, — Gőzemann — dzsúdó és helyes légzéstechnika. Nála hat hétig volt, — Pontosan elég ahhoz — mondta Schmidtkéné—, hogy a helyes légzés technikáját elsajátítsa m. — Kozmetikában is dolgo­zott? — kérdezte a profesz- szor. — Kozmetika a Tökéletes Szépségért Park Balle 12. — Mit csinált ott? — Hát.- takarítottam Ez a munkám, nem? Természete­sen ingyen kezelték óz arco­mat. és a hajamat is befes­tettem. — Nagyon ügyes — mo­rogta a matematika profesz- szora —, valóban nagyon ügyes. Egyáltalán nem btita dolog. Ú. és itt van még egy papír. Tánciskola. Bcrthold Sommerlatte. — Igen, ez volt az utolsó állásom — felelte Schmidt­kéné. — Egyáltalán nem volt könnyű munkám, Két nagy helyiség, mindenütt parkett, de ez sem volt baj. esténként ingyen részi vehettem, a mo­dern táncok tanfolyamában. — Amint látom — mondta a professzor—. maga. nagyon okos asszony. Csupán azt nem tudom, milyen előnye lesz abból, ha én takarítónő­ként foglalkoztatom. — Ügy gondoltam — mondta Schmidtkéné —, hogy a munka mellett adna nekem egypár számtanórát — természetesen ingyen. Willi Wegner (Fordította: Steiner Katalin) nyilvánosságra, jó, ha elöx-e felkészülünk például a kö­vetkezőkre: nem szabad a levélíráshoz antracéniintát használni, mert az eltér a mai szokástól, a tussal irt levél feladása is csak fel­emelt díjtétellel lehetséges. Grafitceruzával írt levél csak háromszoros díjjal ve­hető fel, mert a grafit tud­valévőén szén eredetű, az pedig gyúlékony. Nem sza­bad írni lila tintával és pi­ros golyóstollat...” Itt ab­bahagyta a felolvasást, és szabadon folytatta: általában a legjobb, ha nem írunk, de ha mégis kedvünk van hoz­zá, írjunk csak nyugodtan és még nyugodtabban tér­jünk el a szabványoktól, mert felemelt díjért mindent elvisz a posta: az automati­ka ugyanis annyira okos, hogy a felemelt díjtétel előtt meghajlik. Megkérdeztem, miért nem küldte el feljegyzését írás­ban, s ha féltette, miért nem adta fel ajánlva, mire fel­csillant a szeme, s elmond­ta, hogy a vállalatnál, ahol dolgozik, csakúgy, mint más vállalatoknál, a leveleket egy könyvbe szokták beje­gyezni, indigóval két pél­dányban. Erre írja a posta az ajánlási ragszámot is. Az égjük példány könyvelési, a másik visszakeresési célokat szolgál. Üjabban a posta nem írja be a ragszá­mot, ha a könyvben benne marad az indigó, mert úgy „másodlat” születik. De ha darabonként megfizetik az előírt taksát, nincs semmi baj. Ugyanaz a munka, mint eddig, felemelt díjtétel mellett. Ez már sok volt egyszer­re. Megkértem Mindig Ala­jost, menjen már dolgára, nekem is van tennivalóm, majd levélben válaszolok ne­ki. Aztán eszembe jutott: va­jon nem tiltja-e^ valamilyen önkényesen hozott postai paragrafus az ilyen tartalmú leveleknek pótdíj nélküli feladását? .. (benedek) Szilánkok Levélben nem mertem Ki a jobb autóvezető? Nőkm a volánnál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom