Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-11 / 109. szám
1971, május 11., kedd 05ZAK-MAGYARORSZÄG 3 Beruházás több forrásból Száz éves is régen elmúlt mar a gyár. És mint általában az ilyen nagy múltú üzemekben, a Borsodnádasdi Lemezgyárban is egymás mellett él a tegnap, a ma és a holnap. A népszerűén csak Trtlexngk nevezett jármű - kerékgyártó üzemben már a korszerű technológia uralkodik. De másutt fellelhetők még a hagyományos, a lassan elöregedő berendezések, gyártási módszerek. A tervek a holnapról szólnak. Lépésről lépésre újul meg, válik ismét fiatallá a gyár. Megőrzik a hagyományokat. Ami megmarad, az a munkások, a mérnökök generációkon át összegyűjtött, felhalmozott tudásában, tapasztalatában ölt testet, s tovább él, gyarapodik az új gépek mellett, az új üzemek- ■ben is. A következő évek legnagyobb vállalkozása: az új, korszerű öntöde építésé. Erről az elképzelésről már korábban is beszámoltunk, de külön is érdemes szólni arról, hogy ez az öntöde valóban a gazdasági reform szellemében, a hatékonyság igényével os a fejlesztés legújabb lehetőségeinek kiaknázásával epöi. t jszcríí megállapodás A beruházás teljes költségé körülbelül 100 millió forint 'esz. Ennek az összegnek a, felét saját erőből biztosítja ^ vállalat. 25 miihó forintra bankhitelt vesznek fel. További 25 millió forintot egy újszerű megállapodás biztosit a beruházáshoz. Ismeretes, hogy ez ev Jaguarja óta a vállalatoknak lehetőségük van fejlesztési kapjuk egymás közötti átcsoportosítására. A fejlesztési eszközök vállalatok közötti „mozgása” sok esetben teheti lehetővé, hogy azokat valóban a leghatékonyabban használják fel, hogy a beruházások ott valósuljanak rpeg, ahol ez népgazdasági szinten js a legnagyobb eredményt ígéri. A Borsodnádasdi Lemezgyár a Kőolaj és Gázipari Tröszttel tárgyalt. Ez a tröszt — hogy saját öntvényellátását biztosítsa — 25 millió forintot enged át fejlesztési alapjából a Borsodnádasdi Lemezgyárnak. A borsodnádasdi üzem viszont kötelezettséget vállal, hogy a megvalósuló, évente 3 ezer tonnás kapacitású öntöde termékeiből évi 1000—1300 tonna acélöntvényt biztosit a tröszt számára. Llsősorhau gépek A tervezett beruházás hatékonyságára jellemző az is. hogy a rendelkezésre álló összegnek mintegy nyolcvan százalékát gépek vásárlására fordítják. Viszonylag alacsony lesz tehát az „építési hányad”, az új öntöde megvalósítása valóban intenzív fejlesztést jelent. Az új üzem termelékeny - sége összehasonlíthatatlanul magasabb lesz, mint a hagyományos öntödéké. Ezt elsősorban a korszerű gépek, a korszerű technológiák alkalmazása biztosítja. Elég csak a héjformázás magas műszaki színvonalára utalni. Az öntödében a 30 dekáétól az 55—60 iknlogrammos darabokig számos, korszerű termék készül majd. Az öntvények felhasználási területei közül jelentősnek ígérkezik a petrolkémiai ipar, de több más ágazat is piacként kínálkozik. Az üzem a Bor- sodnádasdi Lemezgyár dolgozóinak körülbelül egynegyedét foglalkoztatja majd. Az öntöde munkaerőigényét j a vállalat várhatóan létszám- I átcsoportosítással is biztosba■ i ni tudja. Az új beruházás megváltoztatja a vállalat térEredményeiket alkalmazzák a termelésben b FM országos kongresszusára készülnek az LKM küldöttei mekösszetételet, nő a korszerű, a gépi úton készült termékek aránya. Gyorsan, megtérül A beruházást alaposan előkészítették, s ez lehetővé teszi, hogy megvalósulása is viszonylag gyom legyen. Az új öntödében mór 1972 utolsó negyedében szeletnek megkezdeni a próbaüzemet. A számítások azt mutatják, hogy ez a beruházás körülbelül hét-nyolc év alatt megtérül. A Borsodnádasdi Lemezgyár új, korszerű üzemmel gazdagodik, olyan üzemmel, amelynek a termékei népgazdasági szinten is igen keresettek. A százáét: éves gyár megújulásának jelentős lépése lesz ez a holnapnak épülő üzem. Mert a nagyobb hatékonyság igényével épül, ami mór a beruházás forrásainak újszerű megválasztásában is megmutatkozik. Flanek Tibor Automata vezérlők A korszerű berendezésektől, az új beruházások gépsoraitól ma elvárjuk az automatizmust, vagyis hogy működtetésükhöz minimális kezelőszemélyzetet igényeljenek. Ezt a célt szolgálja a VILAT1. A vállalat; budapesti tervezői készítik a különféle gépgyárak, vagy más megrendelők valamilyen meghatározott berendezéséhez szolgáló vezérlőszerkezetek terveit. Maga a gyártás a VILATI egri új üzemcsarnokában történik. Sokféle vezérlő automatákén dolgozóiak egyszerre. Itt készülnek többek között a pápai hűtőház, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár lucernaszárítójának és az NDK gyártmányú műanyagfeldolgozó gép automatikus szabályzói. Képünkön: A pápai hütöház vezérlője a csarnokban. Bánya a csillagok alatt Hirtelen fogott, körül a sötétség és a csend. Egy pillanat, s már el is tűnt az út- kanyarban az autóbusz piros stoplámpája, s a motorzajt is gyorsan elnyelte az erdő. Szorongató érzés így elindulni. Az ember tudja hol van, de nem Iát semmit abból, ami körülveszi. Alacsony kis házhoz érek. — Kit keres? Az irodában nincs senki — mondja az őr. — A kőbányába szeretnek eljutni... . — Telefonáljunk ? Hatha küldenek egy billencset. A bányászok es a tórömü dolgozóinak öltözője. Előtte fehérre meszelt szoba, az ebédlő. Az ajtók melletti sarokban nagy, széntüzeléses kályha. Kellemes meleget ad. Befűti mindkét helyiséget A tűzre Szabó Lajos bácsi vi gyáz. O itt az éjjeliőr. — Azt kérdezik, mit akar előbb megnézni. A szintekei, vagy a zúzót? — néz rám kicsit eltartva fülétől a kagylót. — A szárrteteet. — Jo. Nemsokára megjön a kocsi. A billenős ZIK-t, mintha csak erre a terepre teremtették volna. Már rég nem az aszíaltuton járunk, de a sofőr alig ad gázt a motornak. Nem is adhat, mert a gödrök közt nyakunkat törnénk. Ahányszor szembe jön velünk egy-egy kolléga, lehúzódunk amenj - nyíre csak tudunk, és megállunk. Itt a csúszós, sáros, kátyúé úton, a rakott kocsinak mindig előnye van. íratlan törvény ez: könnyíteni annak dolgát, aki nehezebb helyzetben vá** Kanyargós ösvényen kapaszkodunk fel a hegy oldalán az LKM bükiki, garad- nai dolomitbányájához, Eszembe jut Szabó bácsi. Este gyalog jött fel ide, hogy a trafónál villanyt gyújtson. A körte rossz volt. Hiába járta meg bokáig érő sárban a meredeket. — Hát itt volnánk, a hetvenöt méteres fejtésen — nyitja ki a kocsoajtot kísérőm, Hegedűs Pál múszakvezető. Az éjszakai kőbányának különös hangulata van. Minden sokkal sejtelmesebb, mint (a mindent láttató nappali világosságban. A szanaszét hullott, mázsás szikladarabok, a kompresszor, az iroda aluminiumlemez házacskája, mind mintha díszletek lennének csupán. A harminc méter magas kőfalat is, mintha pasztellszür- kevel festették volna a csillagos ég alá. — Ezek a kőtömbök adják a sok munkát. Ilyen nagyokkal nem bír a törő. Mind aprítani kell. A bányászok ki turkáljak őket, s aztán bele a töltetet. Néha háromszáz töltet is robban egyszerre. No persze, hiszen naponta ezer tonna anyagot termelünk ki. Néha még többet is. Kell is, mert nemcsak a diósgyőri kohó, martin- és tömöritömü várja a. dolomitot, hanem még Du- 'naújváros is. * A müszakvezeto hangját elnyomja a markológép motorjának hangja. Markánsabbak lesznek a sziklása] robbanásoktól szaggatott, hatalmas csipkéi, feketébbek árnyékos üregei. A markológép korbe forgatja „felsőtestét”. Egy köbméteres kanala hullámokat gyűr az ökölnyi dotomitda- rabokböl. Csikorog a vas ahogy csúszik a karmos a földön. S a gépház csak to- rog-forog, fogaskerék-zsámolyán. A fülke ablaka fénylik, mint a tükör. Hiába figyelem a gépkezelő mecm, nem látom. — Egyengeti maga körül a talajt. Ha lejt, nem tud olyan jól rakodni. Meg aztán fel is billenhet — magyarázza a forgás okát Hegedűs PáL A harmadik szintre mar nem megyünk fel. A Z1L, amelyik az alsó bányába, a iöröhöz visz minket, megérkezett. Odatartja puttonyát a kőnek, s az első kanál egesz A KISZ Központi Bizottsága rendezésében június első napjaiban kerül sor Budapestien a fiatal műszakiak es közgazdászok első országos tanácskozására. Az országos tanácskozáson a diós- Syöri kohászok 7 küldötte v'esz részt. A küldöttség vehetője Székely László. A Le- n*h Kohászati Müvekben ,r>üködö tanács elnöke elmondta, hogy az országos tanácskozásra való felkészülésüket nagyban segítette az a vezérigazgatói rendelkezés, amely szerint az elmúlt négy fvre visszamenőleg a gyakorlati megvalósulás szempontjából megvizsgálták az i'MKT gyári tagjainak or- ’izágos dijat nyert pályázatait. a vizsgálat eredménye kimutatta, hogy a lt orszá- S°s díjat nyert pályamunka mindegyiket alkalmazták a vállalatnál, s a róluk szóló Jelentés bizonyítja, hogy a diósgyőri kohászat fejlesztő- s'. Perspektívájával összefüggésben vannak. Molnár Miklós fiatal mérnöknek az erősen ötvözött acélok hengerlése tárgyában díjazott tanulmánya a ne- mcsacr!-finomhengermű üzembe lépése után a mos- 7?n»nál is nagyobb jelentő- seggel bit majd. A nagy öntecsekből történő erősen ötvözött acélok hengerleset a sav- és hőálló acéloknál mai sikerrel végzik a durvahengermű blokíksorán. De hamarosan sor loerül a woli'ra- mos króm- és magas karbontartalmú szerszámacélok nagy tuskóból történő hengerléséinek bevezetésére is. De hasonló jövő vár Mészáros Istvánnak a méret- pontos öntvények gyártásával kapcsolatos pályamunkájára, amelynek technológiai és gazdasági előnye, máris jelentkezik a Láng Gépgyár exportjában. Az Iraknak szállított szűrőpré- sek szűrői ap járnál a megmunkálás nagymértékű csökkenése jelentősen kisebbé tette a gyártási költségeket, A korrózióálló, drága ötvözött acél megtakarításáról nem is beszélve. Természetesen a többi díjazott pályamunka is az említettekhez hasonlóan igen hasznos és gazdasági előnyöket jelent a Lenin Kohászati Művek egy-egy fontos részlegénél. A diósgj’öri kohászat küldötteinek felszólalásában minden bizonnyal a mozgalom már elért gyakorlati eredményeit is hallhatják majd a kongresszus részvevői. Ä. C„ Salaköntés Ózdon mogroggyantja rugóit. Az ember azt hinné, mindjárt kettétörik. | Az alsó banyába billenős ZIL-eken jut cl a kő. A két í mozgóhimbás törögép ütemesen dohog, mint a döcögő gözmozdony. Hangja ugyanolyan mély, csak százszor erősebb. Szája lejtős le- mezteknö, amelynek végén, a garatban, le-íel himbál a követ rágó vaspofa. A sáros dolomit nehezen csúszik. A garatnál álló Bipták Gáspárné és Keserű István, kezükben vaskaparó- val derékig visszadőlnek a teknöbe. Szerszámukkal belekapaszkodnak a kőbe, s húzzák egész testük súlyával. Nincs megállásuk sem nekik, sem a másik lörőnél Borsodi Istvánnak és Hegyi Boldizsárnak. A sápadt villanyfényben is látszik, milyen fényes gyöngyöket vet arcukra ez a hides éjszakai műszak. Foto: Miisuik István. < Bau Peter «
