Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-11 / 109. szám

ÉSZAIC-MAGYARORSZAG 2 1971. május 11., kedd 6485 tanácstag megyésikhcn Befejeződtek a pót választások Május, 9-én, .vasárnap be­fejeződtek megyénkben a ta­nácstagi pótválasztások. Az eredmény pozitív. Mindenütt a Hazafias Népfront jelölt­jei kaplak döntő többségű szavazatot. A pótválasztáso­kat — amelyek körülbelül 1000—1500 embert érintettek megyénkben — ugyanolyan nagy társadalmi érdeklődés és aktivitás kísérte, mint az április 25-i választásokat. Ennék bizonysága például az is, hogy déli 12 órára már beérkeztek az eredmények a megyei tanácshoz. Az április 26-tól megtar­tott jelölőgyűlések után te­hát, május 2-án Szerencs, május 9-én pedig Abaújvár, Novajidrány, Telkibánya, Ároktő, Tiszabábolna, Cse­répfalu, Sály, Felsőzsolca, Dédestapolcsány és Kazinc­barcika egy-egy választóke­rületében került sor tanács­tagi pótválaszlásra. Ezek befejezésével megyénkben összesen 6485 tanácstag vé- j gezheti most már közéleti : tevékenységét. Az Akadémia közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) les körű alkalmazása a ter­melésben. — Igen intenzív segítsé­get kérünk önöktől, mind a testületi szervektől, mind pedig a szakigaz­gatástól a most munka alatt levő távlati tudo­mányos terv megalko­tásában. Ezután adták át az akadé­miai díjakat. Az 1971. évi akadémiai aranyérmet a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöksége Ernst Jenő Kos- suth-díjas akadémikusnak, a Péc^i Orvostudományi Egye­tem biofizikai intézete igaz­gatójának, a Magyar Tudo­mányos Akadémia biofizikai tanszéki kutatócsoportja ve­zetőjének adományozta. } Az elnök ezután átnyújtot­ta ' az akadémiai díjakat 21 kiemelkedő tudományos munkásságot kifejtett kutató­nak. A közgyűlés nyilvános ülé­se. Erdey-Grúz Tibor záró­szavával végződött. Kedden, szerdán és csü­törtökön több osztály- ülés-, valamint fontos problémákat megvitató tudományos ülés kerül sorra. A közgyűlés pénteken, zárt ülésen folytatja és fejezi be munkáját. i Nyugati politikánk ’(járom magas rangú m:i- . ff gyár politikus is járt a legutóbbi időkben nyu­gaton, Péter János külügy­miniszter olasz kollégájának meghívására Rómaiján tár­gyalt, találkozott a köztársa­ság elnökével és a miniszter- elnökkel, a Vatikánban pedig fogadta őt VI. Pál pápa. Dr. Tímár Mátyás miniszterel­nök-helyettes Párizsban a gazdasági és a tudományos ügyek minisztereivel tanács­kozott, s találkozott az állam legfelsőbb vezetőivel is. Dr. Ajtai Miklós miniszterelnök- helyettes, az ipari csúcsmi- niszter vendégeként, május legelején Angliába utazott. A ipagyar politikusok minden ilyen alkalommal aláhúzzák, hogy helyeslik Magyarország és az illető állam kapcsola­tainak fejlesztését, és hang­súlyozzák, hogy a magyar fél számára előnyösek az eszme­cserék és a megállapodások. A nyugati sajtóban időn­ként kommentárok jelennek meg a magyar külpolitiká­nak és külgazdaságnak erről az oldaláról. Van hírmagya­rázó amelyik „liberalizáló­dásnak” nevezi, van, amelyik „rászorultságnak” titulálja, mások „közeledésnek a Nyu­gathoz”. Ezek a magyaráza­tok azonban — diktálja fél­reértés, vagy rosszindulat — mindenképpen a helyzetnek, a. magyar külpolitikának meg nem értéséből fakadnak. Csak a jelenséget nézik, és nem a lényeget, csak a felü­letet és nem az összefüggése­ket. A magyar külpolitika természetesen akkor is kö­vetkezetesen szocialista ma­rad, amikor tőkés országok­kal bővíti kapcsolatait. Min­den egyezményen. okmá­nyon, amelyet nyugati part­nerekkel aláírunk, láthatat­lanul rajta van a mondat, amelyet Kádár János mon­dott erről legutóbbi beszédé­ben: „Mi normális viszony­ra, békés egymás mellett élésre törekszünk minden olyan kapitalista állammal, amely szintén kész erre, és tudomásul veszi, hogy mi so­hasem fogjuk elárulni elvein­ket és barátainkat.” Mi ezeket a kapcsolatokat nemcsak szűkebb gazdasági szempontból ítéljük meg, nemcsak ezért tartjuk elő­nyösnek. Minden kapcsolat végső soron társadalmi-em­beri-politikai megismerést is jelent. Vezető politikusaink külföldi látogatásai, körútjai, különös súllyal bizonyítják ezt. De lia megjelenik egy- egy magyar munkáskéz-gyár­tottá gép külföldön, az is a mi követünk, az is híradás a szocializmust építő Magyar- országról. Nem titkoljuk: nyílt és becsületes módon — „a bcliigyekbe való beavat­kozás” minden kísérlete nél­kül — hatni akarunk a nyu­gati világra. Nem vasfüg­gönyt húzunk, ellenkezőleg: megmutatjuk magunkat, a magyar valóságot, amely sok­kal emberibb, és igazabb. mint amilyen képet a nyu­gati propaganda a szocialista világról általában fest. A kapcsolatteremtés po­litikáját folytatja a többi testvéri szocia­lista ország is. A különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének elvén alapszik ez a szocialista gyakorlat. Az elv régtől adott, a gyakorlatot pedig rendszeresen összehan­goljuk. Ezt az összehangolási szolgálják a Varsói Szerző­dés párt- és állami vezetői­nek, külügyminisztereinek rendszeres találkozói, a sűrű tanácskozások, amelyeket két-két szocialista ország politikusai folytatnak egy­mással. Magyarország egye­nes, egyértelmű úton jár, s a nyugati politikusoknak — aliogy Kádár János említet­te kőbányai beszédében: „El kell fogadniuk a Magyar Népköztársaságot úgy, ahog> van, tudomásul kell venniük, hogy hazánk az épülő szo­cializmus országa, s hogy népünk saját rendje szerint él és fog élni a jövőben is.. Ügy véljük, nekik is előnyö­sebb, ha világosan tudják, hová sorolják a Magyar Népköztársaságot.” Lumpi gyűlés Moszkvában A Varsói Szerződés aláírásának 16. évfordulója Moszkvában hétfőn a Var­Kongressxiis után A tulaj dósa «sok képviseletében Miről volt szó a tszomba­sói Szerződés aláírásának 16. évfordulója alkalmából ünne­pi gyűlést tartoLtak' a Varsói Szerződéshez tartozó államok egyesített fegyveres erőinek törzskarában. A gyűlés, a szövetséges ál­lamok zászlóival feldíszített teremben Ivan Jakubovszkij marsallnak, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására 1971. május 6—9. között hi­vatalos baráti látogatást tett Magyarországon Farouk Abu Eissa, a Szudáni Demokra­tikus Köztársaság külügymi­nisztere. A szudáni külügy­miniszter magyarországi lá­togatásáról közös közleményt adtak ki. A külügyminiszterek meg­elégedéssel állapították meg, hogy az országaik közötti po­litikai, gazdasági, műszaki­A csehszlovák nemzeti ün­nep és a Szlovák Kommu­nista Párt megalakulásának 50. évfordulója álltáim ából látogatott Magyarországra a százhúsz tagú Lucnica énék- és táncegyüttes. A budapes­ti Nemzeti Színházban mu­tatkoztak be először. Május 10-én, este a mezőkövesdi járási művelődési központ színháztermében lépitek fel. Mezőkövesd határában a járási tanácsi hivatal és a nagyközségi tanács képvise­lői köszöntötték a kedves vendégeket, akiket a műve­lődési házban Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese és Ju­hász Péter, a járási pártbi­zottság titkára üdvözölte őket. Szívélyes fogadtatás után megtekintették a Ma­tyóházat, ahol Lázár Gáspár- né, a szövetkezet elnöke ajándékokkal kedveskedett a vezetőknek. Nagy várakozás előzte meg az együttes mezőkövesdi fel­lépését. A zsúfolásig megtelt színházteremben az üzemek, vállalatok, termelőszövetke­zetek élen járó dolgozói, az intézmények képviselői és középiskolás diákok foglal­tak helyet. Nagy tetszéssel fogacT.ák a szebbnél szebb műsorszámokat. A szlovák nép legszebb dalaiban, tán­caiban gyönyörködhetlek a nézők. Vasiapssal jutalmaz­ták A gyetvai lejtőkön és a Hegyi legények" című tánc- képeket. Az utóbbi a szlo­vák hegyekben élő pásztor­emberek nehéz, küzdelmes életét tükrözi. A KISZ Szerencsi járási Bizottsága május 9-én, va­sárnap rendezte meg az if- júgárdisták felkészültségéről számot adó, versenyszerű já­rási szemlét. Három részből — alaki bemutatóból, elmé­leti feladatokból és kispuska- lövészetből — összetett ver­senyen az első helyezést a szerencsi gimnázium. KISZ- szervezelének ifjúgárdisla fegyveres erői főparancsno­kának megnyitó szavaival vette kezdetét. A Varsói Szerződés 16. év­fordulójáról Szergej Stye- menko hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők tör­zsének főnöke tartott beszá­molót a testvéri hadseregek .tábornokai és a tagállamok katonai attaséinak jelenlété­ben. tudományos és kulturális kapcsolatok jói fejlődnek. Farouk Abu Eissa hivata­los látogatásra hívta meg Péter János külügyminisz­tert, alti a meghívást köszö­nettel elfogadta. Kinevezés A kormány Gsatorday Ká­rolyt külügyminiszter-helyet­tessé kinevezte. ■ Az együttes műsorszámait dr. Váradi György konferál­ta. Tegnap, hétfőn délelőtt., a nemrég felavatott új szék­házban tartotta meg alakuló ülését Kazincbarcika város Tanácsa. A korelnök, Tóth Gyula üdvözölte a megvá­lasztott új tanács 80 tagú testületét, valamint az elnök, ségben helyet foglaló Takács Vendelt, a városi pártbizott­ság titkárát, dr. Kardos Sán­dort, a megyei tanács vb-tit- kárát és Ollári Istvánt, a szocialista város országgyűlé­si képviselőjét. Az ünnepélyes tanácsülé­sen Józsa Imre, a választási bizottság elnöke összegezte a tanácstagi választások ered­ményét. A beszámoló után Primász Ferencnek, a Hazafias Nép­front városi bizottsága elnö­kének javaslata alapján a ta­nács megválasztotta a tizen­egy tagú végrehajtó bizottsá­got, valamint a tisztségvise­lőket. és a különböző mun­kabizottságokat. Kazincbar­cika város Tanácsának elnö­ke — egyhangú szavazás alapján — ismét Takács Ist­ván lett. Elnökhelyettessé Lendvay Sándort, választot­ták: a végrehajtó bizottság titkárává Jancsurák Barna­szakasza érte el második a tokaji gimnázium, harmadik helyezett az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakközépis­kola és az ottani gimnázium összevont csapata. A megyei versenyre a leg­jobb egyéni teljesítményt nyújtó fiatalokból összeállí­tott járási csapat további módszeres gyakorlatozással készük ton véget ért szakszervezeti kongresszuson — a referátu­mokat és a külföldi vendé­gek üdvözlő beszédeit nem számítva — 65 hozzászólás hangzott el. Nehéz erre rö­viden válaszolni, hiszen mindenről szó volt, ami a szakszervezetekkel és a dol­gozó emberrel összefügg, a dolgozó emberrel, elsősorban munkavállalói és tulajdonosi minőségben. Ez az utóbbi vonatkozás könnyíti meg vé­gül is a válaszadást. — Gyakran halljuk, hogy a munkások tulajdonosok is — mondotta Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. — Igen. A mi rendszerünkben a mun­kásosztály tulajdonos. A gyár, a vállalat az övé is. De érzi-e ezt a munkás a napi munka gyakorlatában? Nem érzi kellőképpen. — Majd így folytatta: — Az üzemi demokrácia lelke és értelme az, hogy az üzemekben a munkások mindenről tudja­nak, és tapasztalatuk, tudá­suk, aktivitásuk kibontakoz- liassék. Ez a feltétele annak, hogy megalapozott legyen a beleszólás, az önkéntes rész- vállalás. Ez az alapja az ér­demi munkaversenynek, a tartalmasabb brigádvállalás­nak, az egyéni és vállalati érdekeket szolgáló céloknak. Az időszerű gondolatokat oly gazdagom termő tanács­kozáson, ahol a hozzászólói: sokoldalúan jellemezték a szakszervezetek mai, megnö­vekedett és több tekintetben meg is változott feladatait, <• fönbi megfogalmazásból ér­zékletesen kitűnik a szak- szervezetekre váró sok és bo­nyolult tennivaló. Mindenek­előtt az, hogy — a kormány húst nevezték ki. A vb-tagok eskütétele után Takács Ist­ván, az újonnan megalakult tanács elnöke köszönte meg a bizalmat. Az ünnepi tanácsülésen tit­kos szavazással megválasz­tották azt a három személyt, akik majd a megyei tanács­ban képviselik Kazincbarci­ka érdekeit. Bódi Béla, a hő­erőmű igazgatója, dr. Csikós Istvánná, a megyei tanács osztályvezetője, valamint Lu­kács Tiborné és Bucz Pál, a BVK dolgozói- kapták meg a tanácstagok bizalmát. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága nevében dr. Kardos Sándor köszöntötte Kazincbarcika város Taná­csát és a tisztségviselőket. Az ózdi. járásban minden községben megtartották ala­kuló ülésüket a helyi taná­csok. amelyeken megválasz­tották a végrehajtó bizottsá­gokat, a tanácselnöküket és helyettesel:et és kinevezték a tanács titkárait. Egyidejűleg az alakuló, üléseken megvá­lasztották a megyei tanács­tagokat is. A több mint 60 ezer lakosú járást tíz me­gyei tanácstag képviseli a közeli napokban megalakuló megyei tanácsban. Megyei tanácstagokká vá­lasztották: Papp Józsefnél, Gyárfás Jánost, Kiss Istvánt, Oroszi Jánost, Kriston Bé­lát, Farkas Pált, dr. Kar- doss Sándort, Katona Pált, Gönczi Józsefet és Gyenes i Barnabást. Kátai István korelnöklaté- I ve] kezdődött tegnap dél­előtt Mezőcsát nagyközség közös Tanácsának alakuló ülése, amelyen a 66 tanács­tagból 63-an jelentek meg. A tanácsülés elnökségében fog­lalt helyet Mező István, az MSZMP Mezőcsáti járási Bi­zottságának első titkára, dr. Molnár Pál, a Borsod megyei Tanács osztályvezetője, dr. Greisz László, a járási hiva­és a SZOT elnöksége rend­szeressé vált véleménycseré­jéhez hasonlatosan — a párt-, az állami, gazdasági szervek és a szakszervezetek minden szinten alkotó együtt­működést alakítsanak ki. Az eredményes szakszer­vezeti munkára, ha úgy tet­szik, a „szakszervezeti gon­dolkodásmódra” vonatkozó­lag, több útbaigazítást említ­hetnénk. Biszku Béla, a Köz­ponti Bizottság titkára pél­dául a jól végzett munka még nagyobb anyagi és er­kölcsi megbecsülésével kötöt­te össze a szakszervezetek magasabb színvonalú tevé­kenységét. Soha még ennyi biztatást a szakszervezetek, a szakszer­vezeti aktívák nem kaptak a .jó, eredményes munkára, s ennek kapcsán az önálló gondolkodásra és cselekvésre. Fock Jenő miniszterelnök is elsősorban ezt emelte ki a kongresszuson elhangzott be­szédében. „Úgy vélem, tevé­kenységünk a .kormányzati és a szakszervezeti munkában is annál eredményesebb lesz, minél inkább merünk önál­lóan. felelősségteljesen cse­lekedni, hiszen ismerjük a párt irányvonalát” — mon­dotta. Ez a követelmény „fenn" és „lenn”, minden felelős poszton érvényes. A dolgozó emberek sokat várnak a szakszervezettől. Félreértés ne essék: nem minden gond­juk, bajuk azonnali orvoslá­sát, kívánságaik hiánytalan teljesítését. Hanem elsősor­ban ezek alapos ismeretét, hiszen voltaképpen ezzel kezdődik a jó szatezarweaeti munka. tál elnöke, Pinczcs József, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke és Kár­páti István, a választási el­nökség elnöke. A Mezőcsáti községi Ta­nács alakuló ülésén megje­lent és felszólalt Papp Jó­zsef, a kerület országgyűlé­si képviselője is. A közös községi tanács 9 tagú végre­hajtó bizottságot választott, a tanács elnöke ismét K. Tóth István lett, vb-titkárrá dr. Halász Bélát nevezték ki. Megtörtént tegnap a megyei tanácstag választása is, Me- zőcsát nagyközség képvisele­tében Mező István községi tanácstag, a járási pártbizott­ság első titkára vesz részt a Borsod megyei Tanács mun­kájában. Ünnepélyes keretek között került sor Riese nagyközségi Tanács alakuló ülésére, amelyen a Borsod megyei Tanács képviseletében meg­jelent Nagy László, aki átad­ta a tanácsnak a megyei tanács okmányát arról, hogy 1971. május 1 -töl Kiese nagy­községi lángra emelkedett. Az alakuló ülésen megje­lent, dr. Németh Pál, az MSZMP Sátoraljaújhely já­rási Bizottságának első tit­kára, Majoros László, a já­rási hivatal elnöke. Az ala­kuló ülés korelnöke, Máté L. István köszöntötte a megje­lenteket, majd sor került a különböző bizottságok meg­választására. A tanácstagok egyhangúlag elfogadták a vb tagjaira és a bizottságok tag­jaira tett javaslatot, amelyet Bodnár József, a I-Iazaíias Népfront községi bizottságá­nak elnöke terjesztett a ta­nácsülés elé. A ricsei nagy­községi tanács elnöke Üve­ges László lett. Ezen a tanácsülésen me­gyei tanácstaggá Vaskó Mi­hályt, az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának titkárát, választották. A magyar—szudáni tárgyalásokról A Lucnica ének- és táncegyüttes mezőkövesdi fellépése Ifjúgárdisták járási sz Folytatódtak a tanácsok alakuló ülései

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom