Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-30 / 126. szám

ESZAK-MA<5¥ÄRO«SZ*G 4 immMmMmimBmMmTmvwM 1971. május 30., vasárnap A szakszervezetek k ulturáli s íela dataibó 1 A magyar szak.szer vezetek nemrég tartott. XXII. kong­resszusán hozott határozat sokrétűen foglalkozik a szak- szervezetek agitáció«, propa­gandám unkájává 1, kui tu rali s tevékenységével. Különösen örömmel fogadhatók azok a fő feladatok, amelyek előír­ják, hogy ft szakszervezetek folytassák hagyományos kul­turális, nevelő, közművelődé­si munkájuk korszerűsítését. alakítsák ki és fejlesszék a rétegekhez szóló politikai és kulturális tömegmunkál, te­kintsék kiemelt feladatnak a vállalati, üzemi, munkahelyi nevelőmunka erősítését. Ezek az átfogó féladatmegszabásoik részfeladatok, teendők hosz- szú-hosszú sorát rejtik ma­gukban. o A kongresszuson és a hatá­rozatban is helyet kapott a tehetséges munkás- ■■ és pa­rasztgyermekek továbbtanu­lása .fontosságának ismételt hangsúlyozása. E témakörrel lapunkban többször foglal­koztunk és még fogunk fog­lalkozni, de a szakszerveze­tek kongresszusára emlékez­ve is szükségesnek mutatko­zik feljegyezni, hogy a peda­gógiai támogatáson kívül leg­fontosabb az egyes m.unkás- szülök, szemléletének megvál­toztatása, a hamarabb jöve­delmezd állásokkal, illetve szakmáikkal szemben a ké­sőbbi vezető poszt lehetősé­gének okos , megmutatása. Másik fontos segítőeszköz az. a társadalmi ösztönMj, amely kortól még ma is van bőven szakmai, sovinizmus, tratka ki­vétel még a. távoli jövő jó érzékelése, és abban a ma még kisdiák, de majdan ve­zető posztot betöltő munkás- paraszt fiatal, helyérték érté­kelése. E feladat mind jobb megoldásában sokat tehet a szakszervezet és kell is sokat tennie. Szorosan kapcsolódik eh­hez a kérdéskörhöz, hogy hiú­ba nyújtja a szakszervezet a művelődés és nemes tartal­mú szórakozás széles válasz­tékát, nincs az a színházi bér­letsorozat, az a koncert, az a tárlatvezetés, amely a jó ál­talános műveltségei, mint minden további, ismeretanyag megszerzésének alapját, pó­tolhatná. A szakszervezeti művelődési feladatok egyik legfontosabbika egy korsze­rűbb műveltség megszerzésé­nek maximális biztosítása. A technikai haladás, a tudomá­nyok fejlődése, a gyorsuló idő nem tűri a kényelmes, lassú. műúeUségszerzésl. Sem általános, sem szakmai vo­nali'; ozás ban. Nem szabad já- ziseltolódásnak jelentkezni a kulturálit, szakmailag és ál­talánosságban müveit mun­kaerő-szükséglet és a mun­kaerő képzése között. A növekvő szabná idő el­töltésével kapcsolatban is je­lentkeznek szakszervezeti fel­adatok. A több szabad idő természetesen nemcsak a mű­velődési házban és a. köz­könyvtárban tölthető cl hasz­nosan. kulturáltan.' Nem is a közművelődési intézmények . forgalmának növelése az el­sődleges cél. Kulturáltan, hasznosan tölteni az időt, ol­vasni, rádiózni, zenét hall­gatni, kedvenc hobbynak él­ni otthon, vagy szőkébb ba­ráti társaságban is lehet. Nem baj, ha az önművelés különböző eszközeivel műve­lődési intézményeken kívül élünk, s nem baj, ha. ez nem jelentkezik, a.. művelődési ház vagy könyvtár statisztikájá­ban. A lényeges, hogy hasz­nos. tartalmas legyen időtöl­tésünk. Ehhez leél i a szak- szervezeti művelődési szer­veknek segítséget adni — ajánlások, kínálatok formá­jában. Ne erőszakoljuk — ajánljuk! Úgy, mint az üdü­lők programjait. Keveset emlegetett, de fi­gyelmet érdemlő közművelő­dési terület a környezetkul­túra mind a munkahelyeken, mind az otthonokban. Üj la­kótelepek munkáslakásainak berendezési és dísztárgyai in­dokolják, hogy ezzel jóval többet kellene foglalkozni szakszervezeti 'kulturális szer­veknek is. A szakszervezeti, művészeti munkáról szólva, a kongresz- szus anyagára emlékeztetve talán nem árt elmondani, hogy az nem lehet öncélú, még kevésbé önmutogató te­vékenység, és nem lehet esz­mei, műsor politika, i enged­mények révén jövedelmező bevételi forrós sem. Csak úgy nem, miiint a szakszerve­zeti mozik némelyike, amely feledve tömeghatású közmű­velődési feladatát, szélesre, tárja Icapuil az eszmei érték-, telenségnek és gyakorlatilag a fenntartó művelődési ház­nak pusztán bevételi forrása és nem. közművelődési eszkö­ze. E mozik műsorpolitikája a jövőben nagyobb figyelmet érdemelnek. Általában kívá­natos, hogy a művészeti és tömegnevelési munkában csökkentsük a. statisztikai fe­tisizáló,sót, mert az látszat­eredményekhez vezethet, ko­moly, tartalmi hibák fedezé­séül szolgálhat (például kö­zönségszervezési, látogatott- sági számadatoknál stb.). Szoba került a szakszerve­zeti kongresszuson, hogy a jövőben a szakszervezeti szervek vállalják, a film- klubmozgalom patronálását. Ez rendkívül nagy figyelmet érdemlő és nagy tő meghat á­sű kultúrnevelési feladat, mert segíthet a műalkotás és a tömegek közelítésében, a művek jobb megértetésében. Szükséges is ez, mert az ér­tés megkísérlése nélkül el­utasítani, átokszitokkal sújta­ni egy müvet, vagy alkotói koncepciói könnyebb, mint. vele együtt gondolkodva, kö­zeledni a mondandókhoz Ha mindjobban kiszélesedik a szakszervezetek patronálta filmklubmozgaíom. és ha en­nek zászlaja alatt nem a nosztalgiák mozija működik, és nem hajdani gicesek fe­dezékéül szolgál majd nagy­részt, e szervezetek is sokat lehetnek azért, hogy a ma­gyar filmet ne fogadják so­kan ab ovo elutasítóan, és az értékes hazai és külföldi alkotások a nagyközönség so­raiban is mind kedveltebbek legyenek, a rossz kommer- szekkel, a. szinte ipari jelle­gű filmkészítményekkel és a mozgókép-dolgozatokkal szemben. © Csak néhány gondolatot, ra­gadtunk ki a szakszervezetek kultúrnevelési teendői közül. A XXII. kongresszus hatá­rozatában megszabott átfogó feladatok a fentiekhez hason­ló és folyamatos teendőt je­lentő részfeladatok nagyon- nagyon hosszú sorát tartal­mazzák. Csak példaként em­lítjük itt n. bejáró dolgozók­kal való foglalkozási, a szocialista. brigadmozgalom kulturális eszközökkel segíté­sét, az írásos propaganda és a sajtó felhasználását a kul- tümevelesj tevékenységben és egyebeket. A fő feladat j azonban — mint a határé- \ zat konkréten megfogalmaz­za —, hogy a szakszervezeti , kultúrrrvwnka vem kampány- teendő, nem alkalmi, feladat, ! hanem, folyamatosan kiemelt tevéken^tség. Benedek Miklós Népszokás - új tartalommal Borsod megye számos vi­dékén napjainkig fennmaradt — új tartalommal — az ősi pünkösdölési népszokás. A zempléni hegyvidéken, fekvő Pusztafaluban pünkösd szom­batján „szedték le” a má­jusfát, s a legények vidám n olaszó közbeír vitték ki. a falu határába, ahol máglyát raktak belőle és elégették, a lányok, akiknek otthonuk elől a májusfákat összeszed­ték, borral, süteménnyel ven­dégelték meg a legényeket. Megnyitották •az ünnepi könyvhetet Tegnap, szombaton este a Miskolci Galériában tartot­ták meg az idei ünnepi könyvhét megnyitó ünnepsé­gét, melyen Csorba Győző, József Attila-díjas költőt lát­lak vendégül. A hetet Tok Miklós, a vá­rosi tanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd Szabó Ede irodalomtörténész bemu­tatta Csorba Győzőt, akinek verseit Upor Péter, a Mis­kolci Nemzeti Színház Jászai- di.jas művésze tolmácsolta. Az ünnepi könyvhét első rendezvényét, a tegnapi köl­tői estet mind Miskolcon, mind a megye más helysé­geiben számos író—olvasó ta­lálkozó követi. Ma, vasárnap a miskolci Szabadság téri könyvsátornál a Napjaink szerzői, valamint csehszlová­kiai magyar írók, Csanda Sándor, Egri Viktor, Tőzsér Árpád, dedikálják műveiket. Ugyancsak a mai napon Me- zönagynrihályon rendeznek író—olvasó találkozót Bihari. Sándor költő részvételével. I m jr @0 > ® •• E Honzoutguk m fesztivá K ét héttel ezelőtt is fesztivált köszöntöttünk Miskolcon. Éppen egy hete fejeződött be. És íme, csak egy hétnek kelleti, eltelnie, hogy Miskolc egy újabb művészeti fesztiválnak tárja ki kapuit. Valami jelképes is van abban, hogy amikor az egész országban a tudás forrását, a könyvet ünnepük, s Miskolcon és Borsod megyében is megjelentek az ünnepi könyvsátrak, írók és olvasóik találkoznak, sok­fajta ünnepségen kerül közelebb egymáshoz a közönség és az irodalom, akkor városunkban a drámairodalom egyik mű­faji ágazatának, a vígjátéknak fesztiválját rendezik meg, Jóllehet — mint minap a színház igazgatója nyilatkozta —, c fesztivál elsődlegesen nem közönségtoborzási célokat szol­gál, az újabb közönség!ömrgek meghódítása mégsem elvá­laszthatatlan a holnap kezdődő bemutató-sorozattól. A kö­zönség a szakmával együtt: estéről estére meg lógja tölteni a színházi széksorokat, együtt fogja élvezni a legfrissebb magyar vígjátékok előadásait a kritikusokkal, a színművész szakma képviselőivel. A fesztivál célja megkeresni annak módját, miként lehetne a magyar vígjátéknak újabb lendületet adni, miként lehetne ezt a műfajt népszerűbbé tenni, egyáltalán elindítani a víg­játék reneszánszát. Ez az esztendő, az 1370—71-es színházi évad kilenc új magyar vígjátékot produkált (abból hármat a Miskolci Nemzeti Színház). A kilenc új vígjáték már jelzi bizonyos fokig a vígjátékok felé fordulást, az érdeklődés növekedését, ezért van rá lehetőség, hogy egy vígjáték- fesztivál elindítsa a reneszánszot. A Miskolci Nemzeti Szín­ház két év múlva másfélszázados fennállását ünnepli. Az ország első állandó kőszínháza mindenkor pártolója volt a magyar színházművészetnek, az új magyar színpadi művek­nek, köztük a vígjátékoknak is. S mert a most záruló évad­ban. különösképpen, sok vígjátékot segített színpadra, még indokoltabbnak mutatkozik itt a vígjátékfesztivál megren­dezése. Miskolc a képzőművészetek, a zene- és a. kisi'ilmmüvészét jó gazdájának, időről időre megújuló országos érdeklődést vonzó rendezvényei lelkes mecénásának bizonyult már eddig is. Színházpártolásban sem volt sohasem szűkmarkú. A víg- jábékfesztivál megrendezésének patronálása, az országosan figyelmet érdemlő kezdeményezés és a segítőkészség jól folytatja a város művészetpártoló tevékenységének sorát. Őszinte érdeklődéssel, tisztelettel várjuk és köszöntjük az első miskolci vígjátékié,szilváit. (bml Üj módon vizsgásnak a pataki képzősök A SÁROSPATAKI TANÍ­TÓKÉPZŐ emeleti folyosóján most kevesebb a vizsgaizga- Iómtól sápadt hallgató, mint más években ilyentájt. Üj, méltányos intézkedés enyhí­tett a vizsgaidőszak túlfűtött légkörén, könnyített a taná­rok és a hallgatók maximá­lis igénybevételén, A mostani félév végén, el­ső ízben, kollokvál ás nélkül is kaphatnak minősítő jegyei, a hallgatók azokból a tár­gyakból, amelyekből nem csu­pán előadások hangzottak el, hanem amelyeket szeminári­umi foglalkozásokon is fel­dolgoztak, csoportonként és egyéni feladatok megoldásá­val. Ilyen módon a szakin­Falusi házak nár mór év közben reálisan megismerhette, értékelhette, a hallgatók felkészültségét. En­nek alapján ajánlhatta meg a véleménye szerint megérde­meli; jegyet.­—t Az esetek többségében egyezett a tanár előzetes ér­tékelése és a hallgató önér­tékelése — tájékoztat az ed­digi tapasztalatokról Ködö- böcz József, az intézet igaz- ga ló-helyettese. — Meggyőző adat erre, hogy a végzős 111. évesek közül neveléstörténet bői cs tudományos szocializ­musból a most vizsgázók va­lamennyien elfogadták a fel ajánlott jegyeket. S mit mond a másik ér­dekelt tábor, a hallgatóké? Türk Mária, Lehoczky Mária, Varga Éva egymást kiegészí­tő véleménye: — Nekünk azért is jobb most. mert. csak egy tárgy­ból. a gyermek- és ifjúsági irodalomból kell kollokvál­nunk. Ebből ugyanis nem volt szeminárium. A másik kei, tárgyból megspórolt időn -' két az államvizsgára való alaposabb felkészülésre hasz­nálhatjuk. így is csak há­rom héttel gazdálkodhatunk. már. AZ ÜJ VIZSGA MÓDSZER legnagyobb pedagógiai hasz­na, hogy tanév közben is fo­lyamatos tanulásra ösztönzi a hallgat ókat, ezáltal elmé ­lyültebbé válik az ismeret- szerzés, egyenletesebbé a lel jesítménv. Az eddigi ■osztályzatok al laga már számszerűen is la núsítja ezt: a harmadévesek két csoportjának átlagered ménye tudományos szociális musból 3,72 és 3,51?. Nevelés történetből is csak elvétve csúszott be egy-kél elégséges, ezeket bőven ellensúlyozza a sok jó, s a néhány valóban megérdemeli, jeles. Harmadéven, tehát zavar­talan az elégedettség. Itt per­sze segíti a helytálló minősí­tési:, hogy öt félév, tapaszta­lataira alapozhat a tanár az általa már .iól ismeri, hallgató értékelésében. Az elsőéveseknek életfor- ma.váltást, a középiskolától merőben különböző tanulmá­nyi körülményeket, módsze­rekéi. jelentett a tanítókép­ző. Ráadásul az első félévkor még a hagyományos módon 'lefolytatott vizsgák lettéit nehéz próbára őket. Mire azonban beleszokhattak vol­na, az egészbe, megint válto­zás következett. A mostani vizsgáknál ők még felemás helyzetben vannak. Három tárgyból fogadhatnak el fel­ajánlott jegyeket, félévi tel- .iesítmónyük alapján Szabó Dóra a nyelvtanból és a gya­korlati foglalkozás tantárgy­pedagógiájából egyaránt elfo­gadta a reálisnak érzett né­gyest. Jankó Sarolta nyelv­tanból szintén méltányosnak találta a jót, a felajánlott gyakorlati foglalkozási je­gyet azonban kevesellte, élt vipsgázási jogával — s jó kal­kulust szerzett. Bacsó Kata­lin egy „rövidzárlatos” 1-es zárthelyi dolgozat ballasztját, hurcolta nyelvtanból. Kérte, hogy vizsgázhasson a jelesért, meri. képesnek érzi magát kedves tárgyából erre a jegy­re, s feledtetni szeretné a pil­lanatnyi kihagyást.j Bizonyí­tott is — cn megkapta az öt risi. 6> Az ú,i rugalmas vizsga­rendszer tehát lehetővé leszi a választást. Ki-ki .egyénisé­gének.. pszichikai alkatának ■ megfelelően élhet a döntési lehetőséggel. m A TANÉV már a vál­tozó követelményekhez iól igazodó, érj képzési program szerint folyl az intézetben.' Az első számadás, az újszerű v i zsgaidőszak la paszta I a iái biztatóak. A hallgatók mind­inkább megértik: a tanulás nem öncélú szellemi produk­ció. Az a lényeges, hogy az elsejétil.oiI,"elméiéii ismerete­ket mennyire képesek a gya­korlati feladatok önálló meg­oldásában alkalmazni. Iierci'Z József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom