Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-26 / 122. szám
1971. május 26., sxerdra 6SZAK-MAGYARORSZAG 3 Kongresszustól — kongresszusig A tömegpropaganda hosszabb távú tervezésének ipse a pirtsiáála Interjú Madarász György elvtárssnt. fi megyei pártbizottság osztályvezetőjével párt-végrehajtó- jogok és kötelességek egyséA megyei Az országban először V onatközlekedés távvezérléssel bizottság május 14-i ülése értékelte a pártoktatásnak a tö- tnegpropagandára vonatkozó megyei tapasztalatait, és határozatot hozott a pártszervezetek 1971—72. évi ezzel kapcsolatos feladataira. A határozat megállapításait és követelményeit a minap Madarász György elvtárs, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője ismertette a járási jogú pártbizottságok propaganda és művelődésügyi csoportvezetőinek miskolci tanácskozásán, amelyen jelen volt és felszólalt Demo László elvtárs, a megyei Pártbizottság titkára is. A tájékoztatóból kiderült, hogy — a vb megállapítása szerint •— megyénk pártszervezetei a IX. és a X. pártkongresszus között, s a legutóbbi hónapok során is figyelemre méltó eredményeket értek el a tömegpropagandában. Kiderült az is, hogy a szocializmus teljes felépítéséért magasabb szinten folytatott harc fokozottabb követelményeiket támaszt a pártszervezetek tömegpropaganda munkájával szemben. Egyebek közt felmerült a tömegpropaganda hosszabb távú tervezésének — az előadásos propaganda továbbfejlesztésének —, s az immár hagyományos pártoktatási rendszer átszervezésének igénye. — Ml teszi szükségessé a tömegpropaganda tervezésében» szervezésében és módszereiben már a közeljövőben sorra kerülő változtatásokat? — Az ideológiai munka erősítését, az eszmei-politikai munka színvonalának emelését, a lakosság politikai, erkölcsi és világnézeti nevelésének fokozását mindenekelőtt a szocialista építőmunka magasabb szintű követelményed — a X. pártkongresz- szus határozatai indokolják, amelyekkel a pártoktatás tömegpropaganda jellegű tanfolyamain is • négy éven át foglalkozunk. Mindezeknek megfelelően a Politikai Bizottság 1971. április 21-i határozata előírja, hogy a tömegpropaganda sokoldalú eszközeivel segítse a X. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet és a politika helyi célkitűzéseinek megvalósítását; pártunk politikájának sokoldalú magyarázásával és megértetésével járuljon hozzá a párt politikai és ideológiai egységének, tömegkapcsolatának erősítéséhez; emelje a párt eszmei, ideológiai tevékenységének színvonalát; segítse a dolgozók tudatának, világnézetének fejlődését. A határozat előírja továbbá, hogy a gazdaságpolitikai kérdések — összhangban a megye iparának, mezőgazdaságának a népgazdaságban betöltött szerepével — továbbra is kapjanak megfelelő hangsúlyt a feldolgozásra kerülő témákban; ugyanakkor kerüljön előtérbe a helyes társadalmi szemlélet kialakítása olyan fontos kérdésekben, mint a gazdaság és az össztársadalmi fejlődés, a termelés hatékonysága és az életszínvonal összefüggései, a társadalmon belül meglevő ellentmondások és az érdekek viszonya stb. Ezenkívül — megyénk sajátos körülményeit figyelembe véve — továbbra is megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkoznunk a munkásosztály és a párt vezető szerepének témájával, a Pártélet kérdéseivel, a nők és az ifjúság helyzetével; továbbá széles körben meg kell ismertetnünk a szocialista demokratizmus lényegét, a gél, segíteni kell megyénk dolgozóit abban, hógy megfelelően tudjanak élni a szocialista demokrácia adott lehetőségeivel. — Mindezek együttvéve indokolják, sőt, sürgetik is a tömegpropaganda munka továbbfejlesztését. / — Az eszmei, politikai célkitűzéseknek megfelelően milyen változtatásokra kerül sor a förncgprupagamla rendszerében? — Pártoktatásunknak, benne tömegpropagandánl^nak már az 1971—72-es pártok - tatási évben is tulajdonképpen két alapvető formája lesz; a tanfolyamok és az előadások rendszere. A tanfolyamok — melyeknek funkciója a képzés — alapozó és továbbképző jellegűek lesznek. Az alapozó tanfolyamokon — A szocializmus építésének kérdései és A magyar forradalmi munkásmozgalom története elnevezésű tanfolyamokon — elsősorban azok vesznek majd részt, akik a pártpolitikai oktatásba most. kapcsolódnak be, vagyis alapvető politikai képzettséggel még nem rendelkezne]-;. A továbbképző tanfolyamok — Gazdaságpolitikai tanfolyam, A társadalmi és állalmi élet kérdései tanfolyam, Világnézeti és etikai kérdések tanfolyama, Kulturális kérdések tanfolyama, A pártirányítás és a pártélet kérdései tanfolyam, valamint A nemzetközi politikai élet kérdései tanfolyam — a párt általános politikája egy- egy területének főbb kérdéseivel foglalkoznak, s e tanfolyamokon azok tanulnak, akik már megfelelő politikai ismeretekkel és műveltséggel rendelkeznek. A továbbképző tanfolyamok nagy száma és tematikáinak viszonylagos állandósága lehetővé teszi majd, hogy a hallgatók évről évre új tanfolyamokon vegyenek részt Az előadássorozatok alapvető feladata a politika helyi kérdéseinek magyarázása, a meggyőzés és az aktivizálás az egyes társadalmi rétegek sajátos helyzetének és politikai igényeinek szem előtt tartásával. Előadássorozatokat elsősorban ott lesz célszerű tartani, ahol a tanfolyamok szervezésének feltételei nincsenek biztosítva, továbbá ott, ahol ennek igénye jelentkezik, városon és falun egyaránt. A tömegpropaganda e formájával szemben azonban mindenütt elsőrendű igény a politizáló jellegének erősítése, és az. hogy az érdeklő- dőltnek megfelelő fórumot biztosítson a politizálás számára. Az említett változtatások bizonyára kielégítik majd az .igényeket, célszerűen szolgálják a pártoktatás hallgatóinak ' képzését és továbbképzését, egyszersmind lehetővé teszik az egységes, tervszerű és céltudatos pürtoktatgsi rendszer kialakítását is. — Úgy tűnik, a pártoktatás ű,j rendszere, tematikáinak viszonylagos állandósága, s a kérdés jellege is hosz- szabb távú tervezési kíván. Hány évre szóló tervet kell most készíteniük az alapszer- vezeteknek és a felsőbb párt- szerveknek ? — Szeretnénk elérni, hogy pártszervezeteink — az alapszervezetektől a megyei párt- bizottságig — egységesen „kongresszustól — kongresz- szusig”, vagyis négyéves távon gondolkodj anale és tervezzenek. Ennek meglelelően — méghozzá most a megszokott időpontnál lényegesen korábban — az alapszervezetek, ezt követően a járási jogú pártbizottságok, majd pedig a megyei pártbizottság is — az ismert útmutatásoknak megfelelően — négy évre szóló terveket készítenek. A legfontosabb, hogy az alapszerveaetek — helyzetük, igényeik és lehetőségeik reális felmérésével — késedelem nélkül lássanak munkához, s a tömegpropaganda munka, a pártoktatás négy évre szóló tervét — kőnkrel.an megfo- galmazrva ebben az 1971—72. pártolctatási év programját — lehetőleg már a júniusi taggyűlés elé terjesszék jóváhagyás végett. Ehhez a munkához, amely most nagyfokú körültekintést ás bizonyos formabontást kíván, az alapszervezetek messzemenő segítséget és részletes útmutatót kapnak a megyei, illetőleg a járási pártbizottságoktól — mondotta befejezésül a megyei párt- bizottság osztályvezetője. Csépányi Lajos „A személyvonat már elhagyta Mezősombort. Az acélkerékpárok gyors pörgéssel futnak a síneken. A villamos mozdony sebességmérője a SO—90-es szám között ingadozik. Valami szokatlan történhetett. .. A vonatot nem előzik meg telefonjelzések. A forgalmi szolgálattevő Tarcalon, Tokajban, Rakamazon, Görög- szálláson. Nyírteleken nincs a helyén. Az állomásokon senki sem intézkedik a vágányok beállításáról, s a forgalmista sem áll indítótárcsával az állomás peronján. És a vonat mégis végtelen biztonsággal robog, megáll, indul..” t Bocsánat. Gondolatban néhány héttel megelőztük az időt, az eseményt. Sebessé» és információ Gondolatban pörgessük vissza az időt. Még jó húsz évvel ezelőtt a gyorsvonatok is alig haladtak hatvankilométeres sebességgel. Ekkor még tökéletesen megfelelt a távközlé- ses úton, telefonon történő irányítás. Csak az állomások között volt kapcsolat. Sorba értesítették egymást a vonat áthaladásáról. Az értesítésre — hóban, fagyban, sárban, hőségben — emberek rohantak váltótól váltóig, s jó 10—12 perc rohangálás, s munka után biztosították a közelgő vonatnak a vágányától. A felszaöedtriás után vezették be a vonali menetirányítást. Ekkor került az egész vonalforgaíom szabályozása egy kézbe. Azonban itt is hiányzott a megfelelő, az úgynevezett kénviszerkap- csolat, s így ez sem érte el a kívánt hatásfokot. A menet- irányítónak — mondjuk a Tiszáin — ezer és ezer információból kell, és korábban még többől kellett kiválasztania az optimálisát. A kapott információkban azonban igen sok volt a szubjektív tényező. A vasúti közlekedés gyorsulása egyre inkább a precíz, az objektív információt, az egységes döntést kívánja meg a vonatforgalom és az irányító szerv között. Ebben a dominórendszerű állomási biztosító berendezés jelentette az első nagy segítséget. A Tiszáin például az irányító toronyban gombnyomással, pillanatok alatt beállíthatják a váltórendszerek egész sorát, s biztosíthatnak szabad vá- gányútat. Ha valahol foglalt, a vonal, az automata berendezés jelzi, s meg is tagadja a parancsot. A dominórendszerű berendezések az adott állomáson már objektívvá tették az információt. A következő lépcsőfokot az állomások közötti önműködő térközbiztosító berendezés jelentette, amely 1,7 kilométerenként ad információt a mozdonyvezetőnek és az adott állomásoknak, hogy szabad, vagy foglalt-e a vonal. Magyarországon elsőnek Mezözombor és Nyíregyháza között építik ki a távvezérlésű, automatikus irányítást. Eddig a kényszerkapcsolat csak az állomások között volt meg. A távvezérlő berendezés ' viszont kényszerkapcsolatot létesít az állomás, a vonal, valamint az irányít«} apparátus között. „Éleszíifi" a berendezési — Az állomások frekvencia, kódos rendszerű távvezérlésű berendezését a Szovjetunióból kaptuk. A debreceni igazgatóság már az elmúlt évben megkezdte szerelését, s mi. miután a kisebbik rész jut hozzánk, ez év februárjában kezdtünk munkához — tájékoztat: Rad- ványi Tivadar, a MÁV Miskolci Igazgatóságának osztályvezető-helyettese. A berendezés segítségével Mezözombor és Nyíregyháza, között az irányítás egyetlen ember kezében összpontosul. Az irányító érdekesen, nem. is a Nyírség szívében, hanem Debrecenben dolgozik majd. A vágánytáblán ..végiglátja” az egész vonalat. A berendezés jelzi, .hol van ■ vonat. ■ hol foglalt a vágány. Még az is megállapítható, milyen sebességgel halad a szerelvény. Gombnyomással 1.2 másodperc alatt jut el az információ, a parancs a vonal legtávolabbi állomására is. Miért éppen ezen a szakaszon szerelik fel a távvezérlő berendezést? Záhony. Magyarország legfontosabb kapuja, Rengeteg anyag, érc, koksz áramlik befelé. Az említett szakaszon egy vasúti sínpár van. Ez lassítja a forgalmat. Üjabb sínpár építése 450 millió forintba kerülne. Ugyanezt az eredményt elérik a távvezérlésű berendezéssel. amely 16 millióba kerül. a vágányépítési költség kis hányadába. Radványi elv_ társ ezt mondja: — A távvezérlőmül szerelésével már elkészültünk. Most folyik a berendezés éleszté- se. Az első próbát a. jövő hónap közepén meg is tartjuk, s a vasutasriapon a központi forgalmi vezérlésű berendezés irányítja Mezözombor és Nyíregyháza között a vasúti forgalmat. A magyar vasút ismét lépett egyet előre. Csorba Barna Kincset r rr erő fóliasátrak Megyénk legnagyobb, fűthető fóliás primőrkertészetét néhány hónap alatt teremtette meg a sajóhídvégi Aranykalász Tsz. Szorgos asszonyok kapálják a már termést adó paprikaágyasokat. A mintegy ogyholdnyi területet fedő fóliasátrak alól any- nyi pénzbevételt várnak, mint 100 holdnyi, gazdagon termő kalászos- ierülclrői (Foto: Sz. Gy.) ...te dolgozol, ő dolgozgat nn hajtok, te dolgozol, ő dolgozgat” Ha a munka szelje ba kerül, valahogy ilyen sajátosan ragozzuk az igét ^ mostanában. Mert munkaügyekről nehéz úgy beszélni, hogy valamilyen formában ne érintsük a fegyelem, a szorgalom kérdését, s hiányát. Persze, másoknál, kritikusan, önmagunkkal szemben általában megértőek vagyunk. Azt nem mondanám, hogy elnézőek, igénytelenek is, de mentségünkre mindig találunk indokot. Ha többet nem, hát azt, hogy nem lógunk ki a sorból, úgy. sőt jobban elvégezzük feladatainkat, mint sokan mások. Nagyon kitűnni egyébként sem érdemes, mert még félreértenék. Sikertelenségünkért pedig gyakran környezetünket, főnökeinket, a feltételek hiányát okoljuk. Mi húzódik meg az igénytelenséget, a középszerűséget igazoló és egyben elítélő közfelfogás mögött? Örök emberi tulajdonság, hogy saját helyzetünket, de társainkét sem tudjuk teljesen tárgyilagosan értékelnir A jó szándékot, a tenni- akarást mindig csak másoknál vonjuk kétségbe. Mert cselekvésük indítékait kevéssé ismerjük és értjük, sajátunkéra viszont mindenkor találunk, legalábbis önmagunk számára meggyőző magyarázatot. Ezúttal azonban nem csupán általános emberi gyengeségekről, többről, valami másról is szó van. Sokan a gazdaságirányítás rendjének átalakításával magyarázzák, hogy objektíve növekedtek az igények, miközben lazultak a morális eresztékek, s mérsékeltük az önmagunkkal szemben támasztott követelményeket. A megállapítás az első pillanatban igaznak tűnhet, jóllehet e két ellentétes irányú folyamat gyorsaságának megítélésében becsaphatnak érzékszerveink, mint, ahogy a vonat ablakából nem tudjuk helyesen megbecsülni a szomszédos vágányon, velünk ellentétes irányba haladó szerelvény sebességét. Viharos iramot diktál a kor, amelyben élünk. Érezzük, hogy mások a munkahelyi követelmények, mint akár két-hérom évvel ezelőtt. Mi magunk is többet várunk a társadalomtól, szemlátomást átalakul az életmód, a fogyasztás szerkezete, s növekvő családi költségvetésünket döcögve követik a bevételek. Magasabb szinten folytassuk a szocializmus építését — így összegezte a X. pártkongresszus a jelen és a jövő feladatait, s mélyreható elemzés után vázolta az ellentmondások, a feszültségek feloldásának konkrét programját. Népgazdaságunk az intenzív fejlesztés korszakához ért. Az ipari és a mezőgazdasági termelésnövelés fő módszerévé a létszám- emelés helyébe a termelékenység fokozásának kell lépnie. Gyorsítani szükséges a szolgáltatások, az egészségügyi, a szociális, a kommunális, a kulturális ellátás bővítését. Más szavakkal: a hatékonyság növelése került szocialista épitőmun- kánk középpontjába. Ez — sok más mellett — nagyobb fegyelmet, szorgalmat, szervezettséget kíván É rzékeljük e kor feszítő igényeit. Ezért vagyunk jogosan türelmetlenek környezetünkkel, társainkkal, főnökeinkkel, lehetőségeinkkel szemben. Tulajdonképpen önmagunkkal. saját munkánk hatásfokával vagyunk elégedetlenek, de nem eléggé következetesek Másokat könnyebb bírálni, az igét egyszerűbb hirdetni. mint követni. Fogalmazzunk szemtől szembe keményen: én dolgozom, te dolgozgatsz... Ám ezt csak akkor tehetjük, ha magunk már kellő önvizsgálat után elkezdtük azt a bizonyos magasabb szintet megközelíteni, ha jobban és másként, dolgozunk, mint tegnajt Ebben másokra nem várhatunk.