Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-22 / 119. szám

\ 1971. május 22., szombat mmmaamBtammm ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 «mim Ormosbánya. Délelőtt 10 óra. Szinte kihalt; a bánya­telep. Lent, a házak alatt, a föld mélyében emberek szá­zai szorgoskodnak. Kint, a napon alacsony, munkásru­hás, védősisakos, gumicsiz­más bányász ballag. Vállán ■bőrtarisznya, kezében füstö­lög a cigaretta. Éles Béla. A 7-es aknáról megy az üzem­irodára.-Ki kellett jönnie a bányából, elintézni valamit, ami a munkával kapcsolatos. — Furcsa és jó, szokatlan így kijönni a naora — mond­ja és mélyet lélegzik —. ,a levegőre, a ,friss levegőre. Ilyenkor érzem, hogy u tiszta levegőnek is szaga van. Nem illata, mint a virágnak, ha­nem szaga. De egészséges. •Éles Béla 59 esztendős, nyugdíj előtt áll. Segédvájár. Fenntartáson dolgozik, mert nem bírja már a nehéz mun­kát. Kétszer operálták sérv­re. Mindennap lél 4-kor kel Kazincbarcikán, aztán autó­buszra ül, osztályos társaival leszáll a bányába, 'dolgozik, és délután fél 5 van, mire hazaér. Nézem az arcát. A mű­anyag védősisakon át sütő napfény szinte színtelenné varázsolja ezüsl-ősz haját. A" mély ráncok, árkok árnyékot i vetnek az arcán. Megkérdezem 'tőle, mi van a tarisznyában, mii-e mutat­ja, és mondja: — Kenyér, szalonna, főtt tojás, piros héjú retek. Beszéde csendes, halk sza­vú, mint a nyugdíjhoz köze­ledőké. Tovább megy a napfény­ben, és abban a tiszta leve­gőben. amelynek egészséges szagát is érzi. * Tíz keréken robog egy szoba. A a. sz. ÉPFU spéciéi gépkocsiját Tóth Sándor ve­zeti. Félmeztelenül ül a ve­zetőfülkében. arcán és fedet­len mellén, kezén csillog az izzadság. Háta' mögött 10 tonna. Egy házgyári lakó­szoba. . Egyhangú az út, hódító a meleg, a motor duruzsolása. — Beszélgessünk — mond­ja Tóth Sándor. És beszélgetünk. • Arról, hogy harminchárom éves. egy fiú és egv leány apja, hogy tizenkét esztendeje vezet gépkocsit, hogy szereti ezt a munkát. — Az imént azon gondol­koztam, vajon kik lakják majd ezt a szobát, ott, Ka­zincbarcikán, aho) felépítik? Fiatalok lesznek, vagy idő­sebbek? Boldogok, vagy örömtelenek? Milyen bútor kerül ebbe a szobába? Mi­lyen szőnyeg a parkettára? Milyen képele ezekre a fa­lakra, amelyeket inast vi­szek? Jó volna tudni. Már csalt' kíváncsiságból. De hát ezeknek a szobáknak még nincs nevük, csak számuk. Olyanok ezek, most még, mint az uszályok. Azoknak sincs nevük, csak számuk. Tíz keréken robog egy szoba. A 3. sz. ÉPFU spe­cial gépkocsiját Tóth Sándor vezeti. Félmeztelenül ül a vezető fülkében, arcán és fe­detlen mellén, kezén csillog az izzadság. Háta mögött tizenhat tonna. Egy házgyári lakószoba. Egyhangú ,az út, bódító a meleg, a motor du­ruzsolása. Tóth Sándor most építke­zik Ernődön, ahol lakik. A kétszobás házról már csak a tető hiányzik ... * Tömör határában a Kígyós legelő alatti földlábban két ember vágja a sűrű, sárga- virágfejű (íudvát Egyenle­tes, tempós, egyritmusú -hú­zással kaszálnak. Aki elöl megy, az Székely Sándor, 09 esztendős. Nyomában Győri István, aki 74 esztendős. Nemcsak mozdulataik egy­formák, hanem öltözékük is. Izzadságtól zsíros kalap, kö­Kik vezetnek a hasznos hulladék gyűjtésében? Hajrá a rongy gyűjtésben A Borsod megyei 1 MÉH Vállalat értékelte a hulla­dékgyűjtési verseny állását. Az utolsó hajrá előtt a fo- rintátlag alapján értékelt Országos verseny állása ka­tegóriánként a következő: I. kategória: 1. Szerencs, ti. .Miskolc 22. sz. isk., 3. Fel- vizsolca, 4. Taktaharkány, 5. Szirmabesenyő. II. kategória: 1. Domahá- za, 2. Monok, 3. Szüliakálló, 4. Mályi, 5. Bodroghalom. III. kategória: 1. Szemere, 2. Alsóberecki, 3. Viss, 4y Cserépfalu, 5. Sajóhidvég. IV. kategória: 1. Nagyho­mok, 2. Négyes, 3. Sóstófal­va, 4. Szentsimon, 5. Füzér- kajata. A verseny utolsó napjai­ban még változhat a hely­zet. születhetnek meglepeté­sek. Minden kategória első helyezettje kerül be az or­szágos döntőbe, ahol több tízezer forintos díjak várnak a legjobbakra. A rongy gyűjtő hetek érté­kes jutalmakért folyó külön- versenyében is nagy a haj­rá. Csupán az elmúlt héten 23 úttörőcsapat került: fel a négy kategória 10—10 leg­jobbja közé. Az első kate­góriában eddig Mezőcsát, Mezőkövesd I., Tárcái, Tály- lya és Ricsié, a II. kategó­riában Tolcsva, Szuhakálló, Bodroghalom, Domaháza cs Izsófalva, a III.-ban Trizs. Sajóhidvég, Füzér. Fáj és Vámosújfalu, a IV. kategó­riában pedig Négyes. Füzér- kajata, Hegymcg. Nagybózs- va és Szászfa iskolai úttörő- csapata vezet. A rendellte- .zésre álló utolsó hét pót­gyűjtései, a MÉH-telepekre még beérkező rongyhulladék sokat változtathat a verseny állásán. Az értékes verseny­jutalmak megszerzéséért és a nagy nyereményeket ígérő ajándéksorsjegyekért min­den úttörőcsapatnak érdemes még pótgyűjtést szerveznie. (-) Korszerű szárítóberendezés épül <( Lenin Ötmillió forint gépesítésre nyökig feltűrt ing, szürke cajgnadrág, gumicsizma, de­rekukra kötött hosszú, kék kötény a sure — ahogy itt mondják. Egyszerre pihennek meg. A jobb nadrágzsebből kockás zsebkendő kerül elő, s megtörlik izzadó arcúkat. Kiegyenesített derékkal áll­nak. s néznek a szemben le­vő Kopaszalja felé, ahol szin­tén emberek hajladoznak, a kenyeret termő földeken. Nézem az öreg. repedezett, drótozott pihenő kaszákat. És gazdáikat, akiknek tenyere több mint félévszázada isme­ri őket. Arra gondolok, amit az imént , Székely Sándor mondott. Ő 14 éves volt, amikor meg kellett tanulnia a kasza forgatását az apjától és testvéreitől. Az ő család­jukban tíz gyerek volt Az­tán minden nyáron 1 ezt csi­nálta. Újra megsuhannak a ka­szák, a két öreg egymáshoz igazítja lépteit, mozdulatait. Kék és fehér szárnyú lepkék riadnak fel -a sűrű dudva1 sárga virágfejeiről. Gyenge szél vonul át a völgyben, s a földláb végiében fiatal to­polyafa mutogatja leveleinek hasát.. Szépen, csendesen dolgozik a két gyerekkori barát. Az! út mellett, a fűben két vi- j seletes kabát feleseik egymás j mellett, mintha napoznának, j Oravec János Foio: Szabados György Miskolc környékének leg­nagyobb termelőszövetkezeté­ben, a felsőzsolcai Lenin Tsz-ben nagy gondol fordí­tanak a termelés korszerűsí­tésére. Elsősorban korszerű gépek munkába állításával tudják . szakszerűbbé és gaz­daságosabbá tenni a terme­lést. 1971-ben mintegy 5 'Mi­liő forintot irányoztak elő különböző gépek, gé­pi berendezések vásárlá­sára. Erőgép- és munkagép-park­juk már az év első hónap­jaiban is jelentősen „megi'i- •atalodott”, javult a szállítás gépesítése. A Lenin Tsz egyik legje­lentősebb gépi beruházása egv Chellman terményszárí­tó berendezés munkába állí­tása. Az 1.8 milliós szárító a legkorszerűbb ilyen be­rendezések egyike. FelsŐzsolcán már meg is kezdték az alapok elkészíté­sét. A modern, nagy \tpljesít- ményű berendezés egy óra 31a halad át utoljára A moszkva—torinói gyors — a Debrecen és Záhony közötti villamosítás miatt — több éven keresztül, némi kerülővel, megyénkén ál folytatta útját. A nagy vil­lamosítás befejezése után, az új vasúti menetrend szerint megváltozik az említett nemzetközi szerelvény útja. A moszkva—torinói gyors ma. 1971. május 22-én. szom­baton délelőtt halad át utol­jára Borsodon. Ez alkalom­mal a MÄV miskolci Igaz­gatóságának vezetői a Tiszai pályaudvaron rövid ünnep­ségen köszöntik a szovjet vasutasokat, virággal, s ajándékkal kedveskednek ne­kik. alatt 15 tonna terményt tud megszántam. A betakarításoknál fel­becsülhetetlen segítséget nyújt majd a szárítógép a gazdaságnak. Az aratás nem függ majd például az időjárástól. A nedves, magas víztartalmú gabonákat is nyugodtan le­arathatják, mert szárítás után tárolhatják. A nagy szárítási kapaci­tás általában megkönnyí­ti a raktározásokat és csökkenti a tárolási vesz­teségeket. A berendezést már az idei aratásra szeretnék munkába állítani. . Szemeteskukák s nyuidiikorkatáron túl Nagyon sok bosszúságot okoz a köztisztasági vállalat' dol­gozóinak — s a lakóknak is — az a sok „ősrégi" szemetes- kuka. amely még a szemte&edény bevezetésének idejéből maradt ránk. Ilyen kuriózum, sajnos, igen sok akad, mert új kuka csak az újonnan épült, sok emeletes házakhoz jár. A régebben — 5—10 éve — átadott házaknál még mindig azok az ütött-kopott, feneketlen, formájukból kikelt edé­nyek szolgálnak, amelyek a ház átadásakor voltak újak. A köztisztasági vállalatnál elismerlek, hogy bizony, jó né­hányszor azért sérül meg a szeméttartó, mert a munkások nem éppen hintés tojásként bánnak velük. Azonban ez a vállalat is munkaerőhiánnyal küzd, s a lakók szempontjá­ból — mondják — még mindig elviselhetőbb, ha zörögve, kukát liajigálva is, de elviszik a szemetet, mintha csendben, kukarongálás nélkül, heteken át a házak előtt díszelegne. Az idő mindent tönkretesz — meg a szeméttartókat is! — és bármitől sérül meg, a régi, feneketlen edény, éppen ar­ra nem használható, amire rendeltetett. Az ingatlankezelő vállalat felügyelete alá tartoznak a sze­gény öreg jószágok, s az illetékesek gondolhatnának végre a nyugdíjkorhatárt jóval túllépett korú szemetesedények nyugalomba vonul tatására. Ez megkönnyítené a köztisztasá­giak munkáját, mert nem kellene minden harmadik kuka ürítése után a földről szedegetni a szemetet, mert az edény alja rég levált A-lakókat sem érné néha az a1 kellemetlen meglepetés, hogy a házban álló edény odábblolásakor vagy oldalt, vagy alul dől a szemét, összekoszolva a. lépcsőházat. A megoldás nyilván na« egy-két nap kérdése, s ehhez is pénz kell. De a szemét, és az ennél is keservesebben, kinéző mttmimit-korú szeméttartók eltüntetése megérné a költ­ségeket. I o — a Váringatlan tanácsi kezelésben „ .. . a vezér (ti. Árpád vezér) Böngér fia Bors­nak adományozta a nagy földet a Tapolca folyó vizétől a Sajóig, amelyet most Miskolcnak nevez­nek, és néki adta azt a várat, amelyet Győrnek mondanak; és azt a várat Bors a saját várával, Borsoddal egy vármegyévé tette." (Folytatás) A kiállítás forgatókönyve szerint a rondellában gaz­dag anyagú vártörténeti ki­állítás fogadja majd az ér­deklődőket; itt a kiállítás keretében kialakítanak egy filmvetítésre, előadások tar­tására alkalmas helyiséget is. Emellett az állandó vártörté, ineü kiállítás mellett a vár­tornyok belső 'helyiségeiben a tanulmányi raktárak rend­szerében rendezik el azt. a négy mennyiségű leletet, ami a feltárás során összegyűlt; kályhacsempéket, edény töre­dékeket, használati tárgya­kat. stb. A raktári tárlókhoz a történelmi atmoszférát megteremtő, műemléki tár­gyakból kialakított interieu- rök csatlakoznak. Íme, a rendező koncepció, amely sokasok, előre nem látható, be nem kalkulálha­tó akadály, néha inkább bosszantó, mint komoly, va­lóságos nehézség miatt mos­tanáig nem valósult meg. Szeretnék világossá, érthető­vé, rendezett tudásanyaggal szolgálóvá, s ugyanakkor vonzóvá, hangulatossá is formálni a vármúzeum mű­emlékegyüttesét. Remélhető­leg a műszaki munkák előre­haladása lehetővé teszi, hogy a kiállítás még ebben az év­ben, s végre, megnyíljon. Részletes rendezési terv és csapongó ábrándok — A városi tanács építé­si osztályának, megrendelé­sére — mondja Czeglédy Ilo­na — a Miskolci Tervező Vállalat Fekete Miklós. Fe- renczy Károly és jómagam bevonásával, elkészítette a diósgyőri vár részletes rende­zési tervét. A terv koncep­ciójának kialakításában ab­ból indultunk ki, hogy a várnak — bármennyire tu­dományos alaposságú es tör­ténelmileg hiteles is a hely­reállítás — ki kell elégítenie egy igen jelentős, és a jö­vőben nyilván még jobban fokozódó idegenforgalmi, tu­risztikai igényt is. A környe­zeti feltételek adottak: Diós­győrben, a várnak és köz­vetlen környékének arány­lag könnyűszerrel izolálható, elkülöníthető területén ösz- szefüggö, rendezett idegen- forgalmi központot lehet ki­alakítani A vár rendezési programja — párhuzamosan valósítva1 meg a már építés alatt álló diósgyőri, új város- központtal — egy olyan kul­turális-szórakozópark kiala­kítását célozza, amely a kulturális létesítményekben és zöldterületekben egyaránt szűkölködő iparváros ilyen igényeit magas színvonalon, s nemcsak, mint afféle ki­rándulóhely elégítené ki. — A park a vár és környe­zete műemléki együtteséből, a várkert területén. épült,' s tovább fejlesztendő iürdöte.- lepböi, valamint a vár mö­götti területen fölépítendő, s Borsod tájainak népi építé­szetét bemutató skanzenből állna. E három nagy egysé­get természetesen kiegészíte­nék a kisebb kiszolgáló léte­sítmények. vendéglátóhelyek. A vár hajdani virágoskertje helyén az egykori névadó diófákat újraültetjük: szép dióliget, illetőleg a vadaskert területének egy részén arbo­rétum fogadja a látogatókat, akik bizonyosan szívesen pi­hennek meg kis időre sétá­juk közben itt... Ha ez a terv egyszer maid valósággá válik. Ahogy a vársáncon, a ri- vellinon sétálva körül-kürül- n eregetünk, emlékezetemben felvillannak a rendezési terv térképének különböző srtnű foltjai, részletei... S a foltok és vonalak mintha a való­ság képét öltenék fel. Egy pillanatra csupán. S látjuk a park területén sétálgató, egy-egy virágági-, szép mívű szobor, csillásnló szökőkút mellett megállókat, lugasok padjain, székein ül- dögélőket. Ott a hegyoldalon ejfy csoport igyekszik fölfelé éppen, a barlanghoz, amely­ben a kökorazak embere élt; amott pedig, a pálosrendi ko­lostor megmaradt romjaitól indulóan, a skanzenhez igye­keznek az iskolások, tanáruk, vagy kísérőjük buzgón ma - gyaráz útközben is. A strand felől vidám lárma/ hangzik idáig. S benn. a1 várpalota belső udvarán, ott, ahol va- lantikor a gótikus loy-agte- Vem pompázott, díszletező munkások sürgölődnek. Elő­készítik a színpadot az esti várszínházi előadáshoz. Vagy a Hunyadi Lászlót; adják, vagy prózai előadás lesz, Shakespeare Hamletja, vagy Katona Bánk bánja... No. de elég is ennyi ä be­hunyt szemű ábrándozásból! Mit tud a diósgyőri várról a közvélemény ? Nyissuk ki tehát szemün­ket! S tegyük föl a kérdést: mit tud a közvélemény a di­ósgyőri várról? N^m a régé­szek. történészeit, múzeológu- sok szűk, szakmai közvéle­ménye, s nem is egy- elvont, általánps közvélemény, egy manipulált országos köztu­dat, hanem konkrétan a Mis­kolcon, Diósgyőrben élők közvéleménye. Mit tudnak e tervekről és e lassacskán ltét- éy-tizedes munkáról azok az emberek, akik mégiscsak el- \ sősorban jogosult élvezői, birtoklói lesznek a megvaló­suló kultúrparknak? (Vége következik) Papp Lajos I Találkozások útközben

Next

/
Oldalképek
Tartalom