Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-20 / 117. szám

1971. május 20., csütörtök ESZAK-MAGYAROR5ZAG 5 Párbeszéd a tejüzemben Valamennyi gép a tejjel foglalkozik ebben az óriási csarnokban. De tejel sehol sem látok. Kísérőm, Dajnics János üzemvezető visz körbe a Borsod megyei Tejipari Vállalat miskolci üzemében. 100 ezer liter tejet tudnak itt tárolni. Ehhez jön még 00 ezer literes elötároló és az ugyanakkora mellék termék- tároló. A tartályok mosása még nihcs automatizálva. Egyelőre nem üzemel a be­rendezés. Úgy kell bebújni a tárolókba, és kézzel ki­mosni ... S mindjárt a prob­lémák közepébe is vágtunk. Az új üzemben dolgozói; gondjaikat sorolják, én pe­dig a fogyasztók problémáit mondom. 101 hiba a Az új miskolci tejüzembenI tavaly, szeptember 12-én kezdődött a próbaüzemelés, az üzembe helyezés pedig december 7-én történt meg ideiglenesen. Ezt tudom meg Czingler Dávidtól, a vállalat igazgatójától és Erdélyi Jó­zsef főmérnöktől. Mivel ak­kor 101, jórészt kivitelezési hibát állapítottak meg. meg­állapodtak abban, hogy 1071 közepéig kell a hiányokat Pótolni. A hiányosságoknak körülbelül egy harmada azon­ban a tervezésből adódott. Eddig inkább vita és pe­reskedés folyt, miint javítás. A tervekért és az egész be­rendezésért az ÉLTERV a fe­lelős — kötbért fizet a meg­oldás helyett. Bár bizakod­nak az üzemben, hogy június első feléig megoldódnak a legnagyobb gondok, amelyek ..leltározása” igen sok helyet . venne igénybe ... Még má­sodlagos víztároló sincs az üzemben, így a gépkocsimo- sáshoz is friss víz szükséges, nem csoda, hogy több a ter­vezettnél a vízfogyasztás. Mi érdekli a fogyasztói? — A fogyasztót az érdek­li, hogy a termék jó legyen ■— mondja az igazgató. — És valóban a fogyasztói pana­szok után jutottunk el az új tejüzembe, amely 1150 millió forintba került. Az ország '-gyík legmodernebb tejfel- dolgozó és vajgyártó üzemét naponta 150 ezer liter tej fel­dolgozására tervezték. Ápri­lis 30-án rekord is született; 100 ezer liter tejet dolgoz­tak tel. A jelenlegi problé­mák ugyanis néni befolyásol­ták a mennyiséget. Az új üzemnél a hűtés is megol­dódott. ez pedig a legfonto­sabb dolgok egyike. A komp­resszorháznak még az üzem­nél is tisztább, slerilebb he­lyiségében nézelődve hal­lom, amint megjegyzik: any- oyi energiát biztosít a hűtés­re, mint a régi miskolci hü- tőház. Segítenek a kanalak — Igen _— mondja Czing­ler Dávid —, akadt fogyasz­tó. aki visszaküldte a yog- hurtosüveget, mi pedig a feladónak egy műanyag ka­nalat küldtünk. Ehhez annyi gyors magyará­zatot, hogy a régi yoghurtos- íiveget kézzel mosták, töltöt­ték. Az új üveg szabványo­sított,1 s palackozógépek töl­tik. — Több száz hosszú mű­anyag kanalat küldtünk szét a büféknek — jegyzi meg Dajnics János. ÍA yoghurt - fogyasztók figyelmébe: 1.40- ért kapható az üveg- és por­celánboltokban.) — És a yoghurt minősége? — Sajnos, nem állandóan jó. Azóta változtattak a hő­mérsékleten. Hamarosan új termékkel jelentkezik a mis­kolci üzem, a félliteres pa­lackozásé kefirrel, amely mindössze 1.(10 forint lesz. fejlői es üröm Legtöbb baj azonban a tej­föl körül van. Nem is cso­da. Az ÉLGÉP nem szállí­totta le időben a tejfölada- golókat, később pedig kide­rült, hogy az új magyar konstrukció használhatatlan. Ezért a régi tejiöladagolót telepítették ide. Két hete si­került munkába állítani az egyik új tejföladagolót is. De változtat-e ez a minőségen? — Nem, válaszol a főmér­nök. — Majd a homogenizá- tor talán... Sok múlik a kereskedel­men is, hiszen a tejfölt hű­tött helyen kell tartani. Per­sze. az igazsághoz tartozik, hogy eddig a tejföladagoló „állása” miatt a futószalag­ról egyenesen a gépkocsikra kerültek a poharak. Ha mun­kába állna a másik út gép is, akkor maradna tartalék tejföl az üzemben, hogy ér­lelődjön — vagyis az ÉLGÉP hibája mégiscsak összefügg a tejföl minőségével is. furcsa vásárlói igények Krémtúró, vaníliás túró, mazsolás túró — olvasom a feliratokat. Egy közeli gép­Az »(’szagban elsőként Bölcső-tehergépkocsi Miskolcon Különleges, erős acélleme­zekből készített, szokatlan vonalú tehergépkocsi jelent meg tegnap Miskolc utcáin. — Az árurakodás,' a szállítás, az emberi munka megköny- n Hitesére — mondja Valykó István, a Volán 3. sz. Vál­lalatának igazgatója — már hosszú éuck óta ,.hajszolom", és most végre sikerült meg­szerezni, az országban első­nek a bölcső- vagy szaknyel- ven a süllyeszthető raktérü- letű tehergépkocsit. A 25 mázsa . önsúlyú jár­műre csaknem 3 tonna áru rakható. Ennél azonban nem is a súly, a lényeges. A ki­csiny irányítókar segítségével a jármű doboza másfél méter magasba felemelhető, és tel­jesen lesüllyeszthető a föld- ■ ve. Így az áru könnyen a ko­csira tehető, s könnyen le­szedhető. Az igazgató plmondotta, hogy szeretné a kereskedel­met megnyerni az újfajta szállítási módnak. Ennek mechanizmusa a következő: a gyáriban, vagy a nagykeres­kedelmi vállalatnál az árut kisebb konténerekbe rakják, a jármű kiviszi a helyszínre. Az üzlet előtt a kocsi ládáját u földre süllyesztik, s így könnyen levehető a szállít­mány. A bölcső-tehergépko. esi pedig már indulhat is tovább a többi terhével. Puszta kíváncsiságból teg­nap délelőtt 10 órakor végig­szaladtunk a miskolci Szé­chenyi utcán. A főutca két oldalán Í2 tehergépkocsi állt, és „őskori” módon szedték le róluk az árut. Az egyik cipőbolt előtt például hat ke­reskedő látta el e munkát, s elmondották, hogy a rakodás háromnegyed órán keresztül tart, de előfordul, hogy két ! órát is igénybe vesz. Jó lenne, ha a vállalat be- ; mutatót tartana az új szál- j litási lehetőségről, az érde­kelt kereskedelmi vezetők részére. A jó szervezés ered. ! menyeképpen Miskolc belvá- : rosában megszűnhetne a te- 1 hergépkocsik hosszú ácsorgó- sa. - i • sor csövén vajkígyó kanya­rog pillanatnyi szünet nél- ; kül. A vaj nemcsak Miskolc- nak készül, még Egert is in- i ne« látják el. — A folyamatos túrógyár- I tási technológiába! készült j túró másként, néz ki, mint a j régi — meséli az üzemveze- ! tő —, emiatt a" vásárlók zö- ! me azt hiszi, hogy új tér- \ mék, s a régit, á kelvirág- j szerül keresi. Az új gépsor krémszerüen gyártott túrója azonban jobb, higiénikusabb, kenhető, emészjhetöbb. Mégis ebből csak napi 200 kiló. a hagyo­mányos külalakéiból pedig 20 1 mázsa fogy naponta. A fogyasztó nemcsak arra kényszeríti az üzemet, hogy ez a modern gépsor majd­nem kihasználatlanul álljon — 40' mázsát is gyárthatna —. hanem arra is, hogy i a leipalackozó gép se legyen kihasználva, ugyanis napi 40 —45 ezer liter polioack-tejet és 'csak 8 ezer liter palac­kos-tejet gyártanak, holott a palackozógép 6000. a poli- pack-gép pedig csak 3600 , darab óra teljesítményű. Ügy látszik, a tejből az új kül­sejűt kedvelték meg a vá­sárlók. Minden jó, ha... Bejártuk az üzemet, a tej- mesteri asztaltól az északi rámpáig. Voltunk a labora­tóriumokban is, ahol a nap­lókban óráról órára regiszt­rálják, mérik, ellenőrzik a minőséget. Végül kóstolásra ülünk le az üzem 15 féle ter­méke elé. Ügy búcsúztunk az új, kor­szerű. de még sok gonddal­ába jjal küszködő üzemtől, hogy egyetlen fogyasztói probléma sem maradt válasz nélkül. A nyolc hónapja ter­melő miskolci tejüzem az alapvető tejélelmiszerekből máris kielégíti az igényeket. Nyitray Pclcr Tegnapi lapszámunkban még arról adtunk hírt, hogy a Hernád völgyének , terme­lőszövetkezetei nagyon vár­ják íi májusi esőket a szépen fejlődő növénykultúrákra, Mire lápunk megjelent, a várt csapadék — sajnos, fel­hőszakadás,. záporesö formá­jában — már le is zúdult a Hernád völgyének iöbb kör­zetére és a Cserehát keleti lejtőjére. A szerdára virradó éj­szaka Hernád szurdok környékén például igen rövid idő alatt 37. Éh­esen 25, a Vadász-patak, a Vasonca-patak cs a Garadna-paíak vízgyűj­tőterületén pedig 25 mil­liméter körüli csapadék hullott. A felhőszakadások niegduz- zasztották a Hernáddal pár­huzamosan haladó Bársonyos öntözőcsatornába folyó pata­kokat. Aoníéner kezelő taroonca munka közben Váringatlan tanácsi kezelésben „ . . . a vezér (ti. Árpád vezér) Böngér fia Bors­nak adományozta a nagy földet a Tapolca folyó vizétől a Sajóig, amelyet most Miskolcnak nevez­nek, és néki adta azt a várat, amelyet Győrnek mondanak; és azt, a várat Bors a saját várával, Borsoddal egy vármegyévé tette." A magát csak neve kezdő­betűjével jelölő P. mester, IV. ÍBéla király udvari jegy­zője XIII. században irt kró­nikájából való a fenti idé­zet. Anonymus a magyar történetírás első jelentős mű­velője, kinek Gesla Hungero- rum-.ia ma is fontos kútfő; eligazító forrásmunka a ma­gyarok bejövetelét és az új haza birtokbavételének kö­rülményeit vizsgáló kutatá­sok számára. Kétségtelenné teszi az idé­zet, hogy legalábbis a kirá­lyi nótárius munkálkodása idején a. .diófa-ligetes Győr vára már állott. S hogy a te­rület, ez a hegyektől .védett, forrásokban, élővizekben gazdag, erdős völgyzugoly már az ősidőkben marasztal­ta, megtelepedésre biztatta az erre vetődő embert, azt újabb keletű ásatások kő­kori leletei bizonyítják. lézer esztendőt vallatnak az ásók Hétszáz évnél több idő múlt el azóta, hogy ama P.- nek mondott mester perga­menre rótta gestája ékes la- tinségú mondatait. ' • \ A vár egyik helyreállított tornyának tetőteraszán ál­lunk. Csodálatosan szép ki­látás nyílik innen a vár környékére, s távolabbra, a hegyek közül a síkság felé kitörő, szélesülő,} hatalmas gyárvárosra. Czeglédy Ilona életével össze­nőtt ez a vár, ezakörnyék. Az Országos Műemléki Felügye­lőség fiatal régészeként kap­ta feladatul a diósgyőri vár műemléki helyreállításá­hoz kellő régészeti feltárást. Megismerte és megszerette. Az akkor oly vigasztalan ál­lapotban levő, elpusztult, s szertehordott vár maradéká­ból is elősejlett, nemes szép­ség ragadta meg figyelmet, fantáziáját, s az akkor tá­madt vonzalom azóta mély, rajongó szeretetté erősbödött, Ä várról beszélgetünk. Ä mostaniról. meg arról a hajdan-voltról, amely csak­ugyan létezett talán már Bors vezér földfoglalása ide­jén; s lehet, hogy előbb, a honfoglalás előtt is. A feltá­rási munkák során a várfal- maradványok alatti földréte­gekben olyan nyomokat ta­láltak, amik arra vallanak, hogy ott, azon a helyen vala­milyen cölöpépítmény, eset­leg gerendavár volt. — Az első kőépületeket — mondja a mai „várúrnő? —, az az Ákos nembéli Ernye bán emeltette, áld 1271-ben nyerte el a királytól, IV. Bé­lától a diósgyőri várbirtokot. Ernye bán fia, István a vár mellett kolostort is alapított pálosrendi szerze­tesek számára. Károly Ró­bert uralkodása idején aztán István utódai elvesztették diósgyőri birtokukat, amely előbb az erdélyi vajdáé, majd a horvát báné, mígnem 1340-ben a királyné várkas­télya lett. Ekkoriban kezd- ■ ték el építeni a légi vár részben lebontott, részben meghagyott falaira, épületei­re -emelve, francia és olasz példák szerint az új. négy- szögletes alaprajzú, négy sa- rolctornyos várat, amelynek maradványai ma is látha­tók. Diósg yőr virágkora a XIV. században A XIV—XV. században él­te virágkorát Diósgyőr ki­rályi vára. Nagy Lajos len­gyel orientációjú diplomáciá­jának a jó helyen felevő vár kitűnő pozíciója volt; az uralkodó élete utolsó évtize­dében sokszor áttelepült ide a lármás budai udvarból. Zsigmond király is Szerette — bár talán más okokból •— a diósgyőri várat, amelynek arányai, rrjegmaradt szépsé­gei ma is fényes udvari élet emlékéi idézik. A diósgyőri A csatorna vize néhány helyen kilépett medréből, és mezőgazdaságilag mű­velt területeket öntött cl. A legnagyobb, mintegy 150 . ^—200 holdas elöntés Méra mellett keletkezett, ahol a megáradt. Bársonyos víztöme­ge nem tudott átfolyni a Bé- lus-patak alatt elvezető búj- tatón. Szerdán hajnali 5 óra­kor le kellett zárni a her- nádszurdoki duzzasztónál le­vő zsilipet, s igy a Bársonyos nem kapott több yízutánpót- lást a Honiadból. Az Északmágyarországi Vízügyi Igazgatóság megtett minden szükséges intézke- * dést. A megáradt patakok és a Bársonyos csatorna teg­nap már jelentősen apadtak. Mindenütt meg­kezdték a földekre ki- . áradt víz. visszaereszté- sét. A megye több részéből je­leztek kisebb-nagy óbb zá­poresőket. Sárospatakon líTi, Tiszakarádon 19. a Bodrog- ' közben általában 2—8 milli­méter közötti csapadékot mérlek. A Szerencs-patak völgyében is sok helyen esett az eső. A hirtelen jött záporok a Bársonyos környékének kivételével sehol sem okoztak gondokat, sőt, nagyon is jól jöttek a mezőgazdaságnak. Az előző napokban ugyanis már mindenütt meg kellett ■ kezdeni az önlözőtelepek üzemeltetéséi. Az Északma- gyaronszági Vízügyi Igazgató­ság területén efeyes helyekén ' már a tárolók vizét kellett felhasználni öntözésre. váré volt Közép-Európa va­rai között az egyik legna­gyobb és legszebb, gótikus stílusban épített lovagterem, amelynek csúcsívei most is jól kivehetők, a csatlakozó, vártornyok falán. Zsigmond uralkodása után a vár kézről kézre szállót!, s később a török hódoltság zavaros századában megkez­dődött lassú hanyatlása. Ne­héz idők voltak ... Eger vá­rának eleste ugyan megnö­velte az így végvárrá lett Diósgyőr hadi jelentőségét; gát a terjeszkedő török út­jában. Védelmi képességei­nek fokozásával, védművei- nek erősítésével azonban vajmi kevéssé törődtek már. A vár romlott, pusztult. A XVII. század második felé­ben kétségbeesett panaszleve­lek, kérelmező iratok hány- torgatják a sanyarú állapo­tokat és sürgetik a javítási munkálatok megkezdését. Jobban a kólói mint a töröktől... E fennmaradt jelentéseket, panaszleveleket ismerteti és< elemzi dolgozatában fczeg- lédy Ilona. Podrnár János 1662-ben kelt jelentése pél­dául így lajstromozza a vár különböző részeinek hibáit, pusztulásukat: As egész vár mind éppen fedetten, még egy zsindely sincsen rajta: sok romlás, pusztaság vagyon az egész várban, A vár ka­puja két vagy torony közé­ben van, melyük erőtlenek, csak le nem dűlnek és le nem nyomják a kaput... Bástya semmirevaló, kő fal, de össseromlott, kerítés, ez is beromlotty,. i'app Lajos (Jialytaljulj Váratlan árvizei okozott • a nagy felhőszakadás íéliht lések a Bársonyos esni ormi mentén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom