Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-16 / 114. szám
1971. május 16., vasárnap men oar ESZAK-MAGYARORSZAG 9 Az utóbbi kct évtized alatt a polgári védelem olyan átfogó és szerves része lelt életünknek, amellyel akár munkahelyén, akár lakóhelyén keresztül szinte valameny- nyi állampolgár kapcsolatba került. A polgári védelmi munka komolyan, felelősségtudattól áthatva, különösebben látványos megmozdulások nélkül folyik. Megyénk lakosságának jelentős része valamilyen formában részt vesz ebben a munkában, éppen ezért úgy határoztunk, hogy bizonyos időnként lapunkban meghatározott terjedelemben, rendszeresen foglalkozunk a polgári védelemmel. Rovatunkon belül ismertetni kívánjuk azokat az intézkedéseket, amelyeket a polgári védelem a lakosság érdekében tervez, végre kíván hajtani. Tájékoztatást adunk az időszerű kérdésekről, s felvilágosításként cikkeket közlünk a polgári védelmi törvényekről. Ezek a törvény ismerje tök hasznára válhatnak a polgári védelem beosztottjainak, de különösen a lakosságnak. Az állampolgárokat ezúton is megismertetjük, milyen kötelességei vannak a polgári védelminél kapcsolatosan. Foglalkozni kívánunk a korszerű támadó eszközökkel, ezekről általános ismertetést adunk. A polgári védelemben nagyon sok olyan beosztott van, aki már évtizedek óta áldozatos, szorgalommal teljesít szolgálatot. Ezek az , emberek méltán megérdemlik, hogy népszerűsítsük őket, munkájukat. Rovatunkban ilyen jellegű cikkeknek is helyt adunk. Számos olyan üzem, vállalat és intézmény van megyénkben, ahol a rendszeres polgári védelmi munka, az ezzel kapcsolatos gyakorlatok, továbbképzések szintén megérdemlik a népszerűsítést. Újonnan induló rovatunkkal a polgári védelmi feladatok még sikeresebb megoldásához kívánunk segítséget nyújtani. A polgári védelem két évtizedes tevékenysége jelentős mértékben elősegítette azt, hog"- megyénk lakosságának és anyagi javainak védelme háborús körülmények között magasabb szinten legyen biztosított. Ezt a munkát az utóbbi években egyre több siker és eredmény fémjelezte, amit a polgári védelmi gyakorlatok, az 1970. évi ár- vízvédelmi munkák, polgári védelmi kiállítások stb. bizonyítottak. Elmondhatjuk, hogy polgári védelmünk megyénk társadalmának elismert, megbecsült szerve lett. Melyek voltak az utóbbi 'dók legfontosabb feladatai? Első helyen a lakosság polgári védelmi felkészítését említhetjük. Megyénkben 1970- ig több mint háromszázadén ismerték meg az egyéni és kollektív védekezés alapvető lehetőségeit. Ennek a feladatnak végrehajtása 1971- ben folytatódik, a lakosság új rendszerű felkészítésével. Az új rendszer lényege, hogy az államappa- nátusban, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók arra kapjanak kiképzést, amire a rendkívüli időszakban — munkakörüknél fogva — szükségük lesz. A másik alapvető feladat a szakszolgálatok szervezése fs kiképzése volt. A fejlődést itt az jellemzi, hogy 1969. évben végrehajtották a szakszóig '’-»ok korszerű elvek Hírek, érdekességek alapján történő átszervezését. E feladat igen szoros együttműködést követelt meg a lakossággal, az üzemekkel és azok dolgozóival. 1971 és a következő évek feladata lesz, hogy az átszervezett szolgálatokat korszerűen kiképezzék és felkészítsék a mentési munkákra. Ez csak akkor lehet eredményes, ha a kiképzést megfelelő szinten felkészített foglalkozásvezetők vezetik, a tárgyi feltételek maximálisan biztosítva lesznek és ehhez csatlakozni fog a beosztott állomány lelkesedése, a felkészülésben való aktív részvétele. Jelentős az a tevékenység is, amelyet a kitelepítési és befogadási szakszolgálatok a lakosság távolsági védelmének előkészítése érdekében eddig végeztek. Ez a feladat nagyon fontos, s csak akkor lesz eredményes, ha az irányító és végrehajtó polgári védelmi állomány nagy hozzáértéssel és szakmai jártassággal végzi munkáját. A beosztottak kiképzése, felkészítése már megkezdődött és eredményesen folytatódik. A lakosság védelmét segítik elő azok az intézkedések is, amelyek a már meglévő objektumok, óvóhelyek karbantartásával és felújításával kapcsolatosak. A polgári védelem munkája igen szerteágazó. Igen sokrétű kapcsolatban van az iparral, a mezőgazdasággal, különféle szervekkel és inA polgári védelem feladatai téznlényekkel. Az igen sok irányból érkező szálak összefogását a tanácsoknál működő polgári védelmi parancsnokságok végzik a tanácsok vb-elnökeinek, a polgári védelmi parancsnokok irányításával. A polgári védelem feladatait csak akkor tudja eredményesen megoldani, a lakosság érdekében meghatározott célkitűzéseket csak akkor tudja megvalósitani, ha munkájukhoz az érdekeltek is megadják a szükséges támogatást. A polgári védelmi feladatokban való részvételt törvények és utasítások kötelezően meghatározzák ugyan, de sikeres végrehajtásához sokkal több kell, mint a törvényes rendelkezéseknek eleget tenni. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a polgári védelem célja az ember védelme a háború pusztító hatásai ellen. Amit ennek érdekében teszünk, azt magunkért, családunk érdekében is tesszük. Ezért övezi megbecsülés és tiszttelet mindazokat, akik évek hosszú során — egyesek már húsz éve — mint vezetők, vagy beosztottak a polgári védelem ügyében tevékenyen munkálkodnak. A IV. ötéves terv időszakában a polgári védelemnek is sok új célkitűzést kell megvalósítania, hogy a lakosság védelmében még eredményesebben munkálkodhassanak. Ehhez szükségük von a társadalom további támogatására is. A kiemelkedő munkáért Húsz év jutalma: honvédelmi érdemérem A BOLGÁR FIZIKAI Kutatóintézetben egészen újsze- >-ű, kézben hordozható mü- SZerf fejlesztettek ki a vízben levő radioaktív anyagok kon- eentrációjának mérésére. A tranzisztoros készülék iránt ayugaton is nagy az érdeklődés. FRANCIAORSZÁGBAN 1971-ben a francia légierő ' ászáré 5(1 darab Mirage F—1 típusú repülőgép, a szárazföldi haderő részére 143 da- rat> AMX—30 típusú harckocsi. valamint 46 darab SA‘ "341 Gazella típusú helikop- tßr beszerzését tervezik. Á BRIT MADIORÖ jelentős összegeket fordít a vggyi hadviselésre való felkészités- sel kapcsolatos kutatómunkára. a haderő kezelésében lövő kísérleti telepen a ku- latók „önkéntes” jelentkeződön próbálják ki a fejlesztés 81att álló vegyi harcanyagokat. Az önkéntes jelentkezők többsége egy ilyen próba után hosszú ideig képtelen v'sszatérni a normális életbe. Dr Kubabsy László, a megyei mentőszervezet vezető főorvosa hosszú évek óta lelkesen vesz részt minden olyan társadalmi feladat ellátásában is, mely nem tartozik szorosan munkaköri kötelezettségei sorába. Már jóval több mint tíz éve annak, amikor szervezni kezdte Miskolcon a vöröskeresztes elsősegélynyújtó tanfolyam óikat. A tanfolyamokon maga tartotta az előadásokat is. Ebből a lelkes gárdából lettek később a polgári védelmi alakulatok. Időnként megyei gyakorlatokon vesznek részt, s a főorvos a felkészítés feladatából is kiveszi részét. Dr. Kubassy László az utóbbi években mint a megyei törzs szállítási felelőse irányítja az egész megye se- gédmentő egységeinek kiképzéséi. Ugyanakkor szinte rendszeresen tart egészség- ügyi témájú előadásokat más törzsbeli tagolj részére is. Két évtizedes szorgalmas munkáját, amelyet a polgári védelemben végzett, április 4. alkalmából elismerésben részesítették. Dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, a polgári védelem megyei parancsnoka átnyújtotta a főorvosnak a 20 éves munkával kiérdemelt honvédelmi érdemérmet. Nevelés dolga az egész AZ IGAZGATÓ aláírta az aktát, Csömöri átvette, majd előbb az íróasztalnál hajolt meg, aztán az ajtónál. Később Kisteleki, a helyettes igazgató lépett a szobába. — Milyen ember ez a Csömöri? — kérdezte tőle az igazgató. — Kitűnő munkaerőnek látszik, amennyire egy hét alatt megfigyelhettem, de van egy hibája: túlságosan szolgálatkész, alázatos, szervilis. — Észrevettem. Meg kell nevelned. Kínos, hogy menynyit hajlong. — Megpróbálok vele okosan beszélni. Az igazgató helyettese még aznap elővette Csömörit. Arra biztatta, hogy legyen magabiztosabb, önérzetesebb. — Igyekezni fogok, tisztelettel — hangzott az alázatos válasz. — Ne tisztelettel igyekezzen. Maga, mint megfigyeltem, jól dolgozik, ne érezze magát annyira alárendeltnek. — Köszönettel megfogadom a tanácsát — mondta és mélyen meghajolt. . A helyettes a kabátja után nyúlt. Csömöri nyomban odaugrott, kikapta Kisteleki kezéből, és fel akarta adni. Szinte közelharc fejlődött ki közöttük, amíg Kisteleki végre egyedül vehette fel a kabátját. — Erise meg Csömöri kar- társ, manapság már nem segítik fel a felettesekre a kabátot! Ez megalázó! — Igenis — válaszolta Csömöri, és újból tiszteletteljesen meghajolva szélesre tárta ki a fejcsóválva távozó Kisteleki előtt az ajtót. Egy hét múlva az igazgató megkérdezte helyettesét: — Na. hogy haladsz Csömöri nevelésével? — Nehezen. Annyi eredményt elértem, hogy a napi tizenegy-húsz „tisztelettel” már nyolc-tizrc csökkent. — Csak így tovább. Nevelés dolga az egész! Ettől kezdve Kisteleki majd minden nap beszélgetett Csömörivel, aki lassan-lassan kezdett leszokni alázatosságágáról. Igaz, még elég gyakran megfeledkezett magáról, és ha ö ‘volt a telefonnál, amikor valakit a készülékhez kértek, kicsúszott a száján: — Igenis, küldöm tisztelettel. Egyszer kifakadt a csoport- vezető. — Engem ne tisztelettel kérj a telefonhoz! Megértetted? — Megértettem Balogh kartárs, kérem szépen — hangzott a válasz. Kisteleki tovább igyekezett Csömörit nevelni. Állandóan oktatta a helyes viselkedésre. HÓNAPOKKAL később az igazgató megkérdezte helyettesét: — Na mi a helyzet Csömörivel? — Állandóan foglalkozom vele. Ez bizony sok időmet elveszi. — És? — Mély tisztelettel meg kell mondanom, kérlek alázattal, hogy véglegesen nem lehet őt megnevelni... Palásti László Vetés, szántás néBküB Az újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézetben befejeződéshez közeledik az a hat éve tartó kísérlet, amely a szántás nélküli vetés lehetőségeit kutatta. Egy vezető jugoszláv szakember, dr. Zdravko Ko- sovac szerint a hibridek használata lehetővé teszi a gabonafélék termesztésének teljes „forradalmasítását”, és megszabadítja a parasztságot az egyik legfárasztóbb munkától, a szántástól. Eddig hibrid búzával, kukoricával és napraforgóval kísérleteztek: a szántatlan föld csaknem ugyanolyan termést hozott, mint a szántott területAz újfajta vetési módszert eleinte kísérleti földeken alkalmazták; most kiterjesztették Jugoszlávia fő búzatermő vidékére, a Vajdaság közelében fekvő termelőszövetkezetek földjére is. ényes feleség )i Mn £ __/A** / My J J aÄV Bnl Ft/•f 4 ßß — Nem szégyelled magad? Más férfiak a holdra repülnek, te meg el se tudsz mosogatni?! Bemutató és vásár Nincs olyan hét, hogy a kereskedelem meg ne örvendeztetne valamilyen „bemutató és vásár”-nak titulált akcióval. Volt lisztesáru bemutató és vásár, ami valójában azt jelentette, hogy ugyanazokat a kekszeket és két- szersülleket árusították a boltokban, mint máskor, de akkor plakátot is kfakasztottak. Többször volt harisnyabemutató és vásár, amikor éppen olyan rövid távra szóló harisnyákat tukmáltak hölgyeink lábára, mint máskor. Legutóbb az egyik cipőgyár tartott árusítással egybekötött bemutatót, azaz igyekezett eladni minél többet a maga készítette lábbelikből. Sokáig töprengtem, milyen bemutató és vásár nem volt még. Zsebkendőre gondoltam először, de az nagyon sokszor is volt már porondon, a diszk - rétebb női fehérneműkből meg szinte állandó jelleggel tartanak bemutatókat. Hosszú meditálás után jutott eszembe. hogy férfiak részére kevesebbszer szerveznék ilyen akciókat. Rajtuk kívánok hát segíteni, meg a kereskedelem propagandistáin, amikor javaslataimat közreadom: Legyen például nadrágtartó-bemutató és vásár. A legkülönbözőbb termetű férfi- manekenek lépnének pódiumra, és használat közben mutatnák be a szemrevaló nadrágtartó-szerkezeteket, elmondhatnák használatuk előnyeit, tanácsokat adnának, milyen inghez milyen nadrágtartó illik, és így tovább. Aztán felhúznak nadrágszárukat és megmutatnák, milyen zoknitartó kívánkozik a már megismert felsőbb tartóhoz. Igaz, hogy ezeket a cikkeket minden férfi megveszi bemutató nélkül, amikor csak szükség van rá, de ugyanígy van ez seregnyi más, bemutatón szereplő árucikkel is. Akad azonban életrevalóbb javaslatom is. Például legyen rendszeresen hiánycikk-bemutató és vásár. Mutassa be a kereskedelem ezeken például a negyvenhármasnál nagyobb méretű férfiingeket, az ötvenkettesnél nagyobb zakókat, a hármasnál nagyobb pulóvereket. Egy másik bemutató és vásáron például a mócsingmentes gyulai kolbász, meg a mindig jól átsült, ehető kenyér szerepelhetne. Egy harmadikon a két hónapnál hosszabb ideig hordható cipőket mutatnák be. Egy negyediken azokat az apró. filléres dolgokat, amiknek hiánya bosszantó, például kávéfőzőbe való gumigyűrű, képszög. szárazelem zseblámpába, zsebrádióba. És így lehetne sokáig sorolni, milyen bemutatókat és árusításokat szervezzen időről időre a kereskedelem. Az állandó és időszaki hiánycikkek roppant hosszú sora igen gazdag té- maválasztékkal szolgál. És persze nem lenne baj, ha ezek a hiánycikk-bemutató és árusítási kampányok minél hosszabbak lennének esetleg állandósulnának. És az sem lenne baj. ha a táblákat nem tennék ki, s nem tudnánk, hogy most bemutató van. A lényeges az. hogy kapni lehessen az árukat rendszeresen. De ha a kereskedelem ragaszkodik a bemutató és árusítás címszóhoz ám írják ki: „Mindenféle árucikkből folyamatos bemutatót és árusítást tartunk. Hiánycikk nincs.” (benedek)
