Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-15 / 88. szám
1971. április 15., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Balaton alibim, a/. MSZMP-ütliilő területén immár egy eve a álunkásörség Központi Páránesnokkepzö Iskolája iniikö- j"k. Az országos parancsnokság hívta meg az újságírókat, kogy nézzük meg. hogyan élnek és tanulnak azok a munkásörök, akik otthon szakuszparanésnokok voltak, vagy 'esznek, s a termelőmunka mellett társadalmi munkában 'átják cl szolgálatukat. A park útjain szakaszok vonultak. A munkásörök éppen harcászati foglalkozásra hientek. A II. szakaszban kél borsodi munkás menetelt: bóra László és Fű kő Béla. A Parancsnok engedélyt adott, bogy beszélgessek velük. Tőkik tudtam meg azt is, hogy “Orsód megyéből jelenleg 12 'Punkásör tanul az iskolán, itthon szakaszparancsnokok, szakaszparancsnok-helyette- sek vagy rajparancsnokok. Fükö Béla bányász. Már 18 éves. Királd-bányatelepen 'akik.és ott is dolgozik. Vá- Jar- A munkásőrségnek alapkő tagja. Az ózdi járás jPunkásőr-zászlóal jában sza- j.aszparancsnok. Séra László «atalabb, csak 31 éves. Sá- oraljaújhelyen lakik, s az ?ka.ni Vas- és Fémipari Ktsz- b®n dolgozik. Munkahelyén '""Pszervezeli párttitkár. A ‘’•aszlóaljban szakaszparancs- Pok-helyettes. öt éve szolgál lakéntesen. Kiváló munkás- or. * Az iskola parancsnoka, Be- n® Béla tájékoztatta az uj- “agirökat. Elmondotta, hogy ^ ország minden részéből, minden megyéből, minden járásból vannak az iskolán munkásőrök. Valamennyien parancsnokok és társadalmi munkában végzik szolgálatukat. A tanárok, előadók és i’oglalkozásvezetők közt főiskolai tanárok is vannak. A tanfolyam célja: felkészíteni a hallgatókat parancsnoki feladataik teljesítésére. Nemrég járt az iskolában Kádár János, a párt Központi Bizottságának első titkára. Egy egész napot töltött ott. Nagyon elégedett volt. * Voltunk lövészeten is. Ott találkoztam Szabó Ferenccel. Ö mindössze 27 éves, a Diósgyőri Gépgyár 4-es egység K—2 üzemében dolgozik. Szerelő lakatos. A néphadseregen kétszer kapta meg a kiváló címet és c mjáró raj parancsnoka volt. Szakaszvezetőként szerelt le. 1960 óta megszakítás nélkül a DI- GÉP-beu dolgozik. Éppen, go- lyószóróval lőtt, amikor ott voltunk. Kiválóra. A lőtéren beszélgettem Kovács Sándorral. Ö Szomo- lyán lakik, a tsz-ben dolgozik. Kerékgyártó. Ű is kiválóra lőtt golyószóróval is cs géppisztollyal is. Joó József öntődarus a IV. szakasz tagja. Miskolcon, a Lenin Kohászati Művek martinacélművében dolgozik. 45 éves. Szakaszparancsnok- helyettes az LKM munkásőr- egységében. Joó Józseffel együtt volt Nagy Sándor, a putnoki Egyetértés Termelőszövetkezet tagja. Mosolygós, őszülő, derűs tekintetű, kék szemű ember. 44 éves. Öt gyermeke van. Az ózdi járás munkásőr zászlóaljában szakasz- pa ra n cs nok-h el y ettes. — Ha csali a felét átadhatom annak, amit itt tanultam és tanulunk, nagyon elégedett leszek — mondta. * Foglalkozások után legkedveltebb szórakozás a horgászat. A borsodi munkásőrök ebben is kiválóak. Siker István, a Diósgyőri Gépgyár dolgozója fogta eddig a legnagyobb halat: egy négy és fél kilós balint. Megsütötték és a szakasz együtt vacsorázott. S zenei rci József I iái ér iá őzé Gallyas Béla felvétele ) A szocialista forradalom győzelme után még hosszú harcra van szükség, hogy leküzd- jük a régi világ erkölcsi, felfogásbeli maradványai i. amelyek a korábbi kistulajdonosi gondolkodásmódban és milliók begyökerezett szokásaiban rejlenek. Ezek között említhetjük a kispolgáriságot, amelynek társadalmi bázisa kétségtelenül a kispolgárság, de amely társadalmi hovatartozástól, osztály helyzettől függetlenül, bárkire hatással lehet, A kispolgárisóg olyan ideológiai kategória, életérzés, gondolkodás és magatartás- mód, amelyet az érzelemvi- lágban a kétlelkúség, a gondolkodásmódban a kétarcúság, a morális felfogásban az önzés, /a cselekvésben a szél. bőségekre való hajlam jellemez. Szélsőségesen jelentkezik benne az álradikális demagógia és a képmutató alkalmazkodás, a polgári jólét követelése, és a társadalmi aszkétizmus, szektáns dogmu- tizmus, és az opportunista ve- vizionizmus. Nem véletlen, hogy a marxizmus—leniihiz- mustól való jobb- és „baloldali” elhajlás társadalmi bázisa. éltetője és táplálója egyaránt a kispolgári ság. A kispolgáriság gazdasági- társadalmi alapját hazánkban — a kisáruterrnelő viszonyok szocialista átszervezésével jórészt megszüntettük. A kispolgárság azonban egy ideig „túléli” társadalmi talajának elvesztését: átmenti, megőrzi az emberek, szokása — mondotta Pullai Ar pád elvtárs, a X. pártkongresszuson. Ma sokan úgy vélik, hogy as utóbbi időben valósággal „elöntött” bennünket a kispolgáriság hulláma, es ez károsan befolyásolja politikai és társadalmi életünket, szocialista céljaink megvalósítását. A kispolgáriságnak tényleg vannak megnyilvánulásai társadalmunk legkülönbözőbb szféráiban. Jelentkezik a gazdasági és a kulturális élet területein, az ízlésben, az erkölcsi felfogásban, a magatartásban egyaránt. És ilyen szempontból nem is csák a kispolgárság — kisiparosok, kiskereskedők sib. — egyes rétegei viselkednek kispolgári módon, hanem mindazok, akik gondolkodásukban, felfogásukban kis-, polgári eszmék, nézetek, életszemlélet képviselői, követői — mindazok, akiknek ízlésükben, társadalmi magatartásukban, törekvéseikben feltűnést keltő, gyakran szélsőséges, nem kívánatos jelenségek mutatkoznak. Az ilyen tendenciák ellen határozottan szót emelt pártunk X. kongresszusa. A kongresszus határozatai a becsületes dolgozó milliók véleményét és érdekeit szem előtt tartva, hangsúlyozzák erődíteni kell azi a közszellemet, amely nem tiíri cl a lársadalomellenes magatar. iásí, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, a közösség megkárosítását; növelni kell a szocialista műdön végzett munka, a szocializmus ügye iránti elkötelezettség becs illetet és tekintélyét. A határozat tehat arra int, sót arra kötelez, hogy fokozottabban érvényesítsük a szocialista erkölcs követelményeit' becsüljük meg jobban az önzetlenséget, az áldozatkészséget, a társadalom javára végzett hasznos mun kát; lépjünk fel következetesebben a kispolgáriság minden megnyilvánulásával szemben. A kispolgáriság nem lebecsülendő ideológiai és morális tényező, amellyel a mindennapi politikai munkában es különösen a szocialista tudatformáló tevékenységben számolni kell. Viszont az olyan nézeteket, amelyek a kispolgáriságot közéletünk olyan „új” jelenségeként tüntetik fel, amelyhez — állítólag — a jelenlegi helyzetünk teremtett társadalmi talajt — néni fogadhatjuk el. Mindenekelőtt azért, mert hazánkban a szocializmus építésének előrehaladásával a szocialista tulajdon, a termelési és társadalmi viszonyok fejlődésével egyre kisebb területre szűkül. a kispolgáriság társadalmi bázisa. Jól érzékelteti ezt egyetlen adat is: népgazda- . »agunkban a magánszektor aranya ma már csupán 3 százalék. Szükséges azonban megjegyezni, hogy amikor a kispolgári nézetekkel, erkölcsi felfogással, magatartásmóddal szemben következetesebb és erélyesebb harcot kívánunk folytatni, mi nem a kispolgá r sággal, la rsaríaimunk c dolgozó rétegével szállunk szembe, nem ellene indítunk harcot. A kispolgárságot meghatározott társadalmi rétegnek tartjuk: a kispolgárság osztály kategória, s szövetségi politikánk a kispolgá rság megítélésében világosan kifejezi pártunk álláspont iát. A kispolgáriság elleni harc tehát nem a kispolgárság, hanem — függetlenül az. osztály.Ulűslól — a szocialista eszméktől eltérő, azokkal, szemben allo szemléld és magatartásmód ellen irányul. F igyelembe kell vennünk azi is, hogy' a kispolgáriságot — az önzést, es más negatív jelen, ségeket — nem lehet kizárólag nevelő munkával, még kevésbé csak moralizálással megszüntetni. A legszebb és legfennköltebb eszmények felmutatása és hirdetése sem elegendő, ha hiányzik a megfelelő anyagi alap és szabályozás. Éppen ezért követke- zclcsen erősítenünk kell társadalmunk szocialista alapiét, a. szocialista termelést viszonyokat, rendszeresen egyeztetni ai egyéni es közösségi érdekeket s tovább kell tökéletesítenünk gazdaságunk irányítását is, hogy annak mechanizmusában ne lehessenek rések, kibúvók a közérdek megkárosítói szamára. Végül arra is tekintettel kell lennünk, hogy orz egyes emberek gondolkodásában és magatartásában — függetlenül attól, hogy a társadalmi struktúra mely szférájából valók — gyakran keverednek a szocialista es a kispolgári vonások. A X. kongresszus útmutatása egyértelmű: az előbbiek erősítése. kiszélesítése, általánossá tétele, s az utóbbiak következetes leküzdése a feladat. l>r. Tóth Sándor Válaszoljon a holnap Egy tanácskozás szünetében kerültünk össze dr. Sziklavári Jánossal, a Lenin Kohászati Művek , fömetal- lurgusával. Valami oknál fogva az agy pihentetésre szánt, idő jócskán elhúzódott, s a hosszú szünet eredménye ez az. interjú lett. A választ á s i-ól beszél gettünk. — Mint választópolgár, gondolom, elégedett, hogy ismét előbbre léptünk? —- Ha úgy er (címezi az előbbrelépést, ahogy én, akkor természetesen, igen. Az új választójogi törvény még demokratikusabbá tette a választást, és ennek csak örülni lehel. Ami közvetlenül engem érint; az idei választás a mi családunk ban emlékezetes marad, mert a fiam is velünk tart, elnyerte a választói jogot, először fog szavazni. Akad is kérdése bőven, amire határozóit, és világos választ vár. Például ilyenek: a választás ma miért demokratikusabb, mint korábban volt? Lehetne-e még demokratikusabb? Ki lehet képviselő? lsét népfront-jelölt van. Kire szavazzunk? Mi a nép- frontpolitika? Hogyan érvényesülnek a kongresszusi határozatok a gazdasági és politikai életben? Mii tehetnek ez ügyben a képviselők? Szóval ehhez hasonló kérdések, csak győzzek rajuk válaszolni. — Kíváncsivá tesz, milyen válaszokat adott a fiának? — Szocialista népgazdaságunk fejlesztése érdekében „számtalan tennivalónk van még. A tennivalók között, választani, s a fontos ügyekben dönteni kéül. Azt is tudni kell, hogy egészségesen fejlődő népgazdaságunkban bőven. alvadnak hibák, anv ’veket ki kell javítani, és ebben is sokat tehetnek a képviselők. Sokat tehetnek azoknak az ellentmondásoknak a feloldásában, amelyek a társadalom általános érd ekei és a csoportérdekek, valamint az egyénék érdekei között ma még jelentkeznek. Vannak érdekkülönbségek például a nemzeti jövedelem elosztásában, ár-, bér- és piaci viszonyokban is. Hivatkoztam Kádár elvtársra, aki ezzel kapcsolatban azt mondotta a kongresszuson, hogy az ellentmondások áthidalhatók, ha: „A nemzeti jövedelem elosztására hiva- l-ott vezető testületek mindenkor kellő figyelmet fordítanak az egyes dolgozó osztályok sajátos érdekeire, a dolgozóív napi érdekeire is”. — Gondolom, szóba került a gyári munkásság is. — Természetesen, Elmond tam: ahhoz, hogy' a parlament hozzáértéssel dolgozzon, az szükséges, hogy a képviselők jól ismerjék a népgazdasági célkitűzéséivel:, ismerjék a megvalósítás lehetőségeit, módszereit. Diósgyőrnek is olyan képviselőre van szüksége, aki a parlament aktív tagjaként tudja képviselni a nagy' munkáskerülel érdekeit, áld vállalja a diósgyőri munkások és alkalmazottak érdekvédelmét, végső soron, aki következe lesen és aktíván tevékenykedik a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtásáért. — Véleménye szerint a Hazafias Népfront által delegált két országgyűlési képviselőjelölt az előbb elmondottak alapján alkalmas a város legnagyobb munkás- kerületének ilyen irányú képviseletére? — A jelölögyűlósen Hámori Józsefet és Kádas Imrét szinte egyhangúan fogadták el jelöltnek. Mindketten bent élnek a gyárban, ismerik a gondoltat, örömöket, problémáival., s a kettőjük közül valamelyik április 25-től országgyűlési képviselő lesz. A többire hadd válaszoljon a holnap. (Hold!) Májusiéi havonta kél iekóltáz Miskolc legszebb lakótelepe Diósgy'örben, Nagy Lajos király' hajdani várának környékén épül lel. A Lillafüred felé vezető közlekedési út mentén hazánkban először hullámvonalban telepítve negyven — egyenként tízemeletes, 64 lakásból álló — panélházat szeréinek össze, s a leendő városnegyedben új bölcsődéket, óvodáival, iskolát, szolgáltatóházat, ABC- áruházat és orvosi rendelőt létesítenek. A lakótelep kialakítását az őszi hónapokban kezdték meg a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, akik az új technológiával leedden már a hetedik tízemeletes panelépület: összerakását is befejezték. Az első lakóházakat május 1-re adják át az építők és az új y'árosrészben az év végéig több mint ezer központi fűtésű. hideg-melegvíz szolgáltatással felszereli összkomfortos otthonba költözhetnek be a családok. Ez azt jelenti, hogy májustól havonta két lakóházat adnak át rendeltetésének. Mérhető verseny cIqSÍIIn.’iltun hogy a IV. ötéves ten' végrehajtása so- ai.ftustll r£n viszonyiag belátható közelségbe ke- " gazdaságilag fejlett országok úgynevezett küszöb- ket • ^ne’í elérése, napirendre került az a kérdés, hogy ki- (jg akarunk tulajdonképpen utolérni. Mindjárt elöljárónál. kijelenthetjük: nem az amerikaiakat, nem is a nyu- nenverneleket. Á gazdasági fejlettséget, az egy lakosra jutó clötr6*'' jövedelmet tci{jnive viszonylag nem messze jár g Utlk a szomszédos Ausztria. f°g,,. re'-"énk mielőbb elérni Ausztria jelenlegi gazdasági, lasgT^lási szintjét, megközelíteni üzletei gazdag áruvá- sabi] . 'öt stb. De az osztrákokat sem tekintjük versenytár- Sí*iát11a'b még kevésbé példaképeinknek. A verseny nálunk Ötév«?8 hazai adottságaink optimális kihasználásával a IV. lőj,,: | 'érv célkitűzéseinek teljesítéséért és túl teljesí léséért lilén A IV. ötéves terv átfogó népgazdasági és részben • 01 málődó konkrét helyi feladatainak hatékony végállásából minden dolgozu kollektíva és az egész társáig, 11 szarnára határozott mennyiségi és minőségi tenniva- "dódnak. S az utóbbiakon, a minőségi tennivalókon van '"hgsúly Zejja.,S3zdasági fejlődésünk eddigi ütemét tartani, a nem- !v(Vy.'luVedelmet évente legalább 5,5—6 százalékkal növelni h^ási, ’ nélkülözhetetlen erőforrásaink jó kihaszügy 'V " dolgozó létszám hatékonyabb foglalkoztatása. Ha ifi i ,ls a kereső népesség arányát hazánk munkaképes ko- Szjfjv Osságához viszonyítjuk, mondhatjuk, elértük a világ- lésbe°nala'. Egyre kevesebb új dolgozó vonható be a termelők . az' 's figyelembe véve, hogy a munkába lépő fiata- hib't'*,. 1 °'szabadiiIó mezőgazdasági dolgozók, a ma még a kér»t .a8ljan és gyerekneveléssel foglalkozó asszonyok fő- tejlöu«ak a. nyugdíjba vonulókat pótolják, illetve a gyorsan szárain.- sz?'Sállató és szociális szektorok nyomasztó lél- kikei,:,-myá! enyhítik. Ezért a termelés intenzív fejlesztése r ^'keletien feladat. lálj.jj10*' .hogy egyesek lul általánosnak és formálisnak lues ,11' ez' a megfogalmazást. Valójában azonban konkrétak livtűe|. ,e**’e*< n verseny'feladatok. Szinte stopperórával mér- lyeu ' ‘ttoknak a hazai vállalatoknak a teljesítményei, ame- '‘ttonló vagy egymást helyettesíthető fogyasztási cik- ’ élelmiszereket, anyagokat, termelési eszközöket álli- écigi... (“' ö. A zsűri, a termelőktől független vevőközönség vásárlásaiból tevődnek össze a helyezési jut ,K- *ta ráadásul még az adott termékből exportra is hhtiúUli szállítmányok is gazdagítják a hazai áruvá- ^ -mi, a pontverseny alakulásába a világpiac is beleszól. If*"'1'’'!, "y'"’ konkrét és mérhető a külföldi és a hazai SZe,'ü vk között. Sokkal inkább általános lenne, ha jelszócsere ^egyszerűsítenénk egyik vagy másik ország utol- ^.'áto*- i ,s/áriiyalására. Minden üzemnek megvan a maga duij^j.'o'adala ebben, akár liazai, akár külföldi rendelésre -'•‘'bb iV ”cm széles fronton, de égy-egy termékfélénél liosz- vállalni lehel e.s vállalni kell a konkurrenciát esztésÍl.?tlL'?.,:> 01'szágokkal is. Olyan áruk gyártására és fej- k*hi, ami 8züksógos a szellemi és anyagi erőket összpontosí- SZs'tía|- e, képesek bizonyítani a magyar munkások, mű- 8yiin1(-,r.. „közgazdászok életrevalóságát, alkotóképességének 4 i s,-ttö kibontakoztatását. 1 oíl/(‘« ((/|VVÍ« a versenyképesség fő mércéje a vál- '''e8erd',ii ' ‘ "* lalatoknál. a szövetkezeteknél a r3'"hyei*" ■•'?.. niu,ikával elért nyereség. A vállalati részered- düéséi' •‘'S8zetífc'>:ése eredményezi gazdaságunk gyorsabb fej- ■'""■(j opV8 az' '10?V mielőbb utolérjük a nia még előttünk íZa'grtliatr8 | a* ,az °g.v főre jutó nemzeti jövedelemben, a tJ6k. bősé8?' S7l"nyona'ában, az anyagi javak korszerűségé- Seben, választékában, olcsóságában. Ahol mindenki parancsnok