Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-11 / 86. szám

tamrns eszak-magyarorskcs 6 1971, étsriiís 11., vasáftiop Aki még nem látott Maigret-íilm el Az utóbbi időben elég . gyakran vendégünk Maigret felügyelő. A szerző Francia- országban játszódó bűnügyi történetei ugyan a BBC te­levízió alapján peregnek előttünk, azonban a volta­képpeni szereplők és a cse­lekmény alapjában francia. Mindez nem véletlen, hiszen a Liege-i születésű Georges Simenon Franciaországban töltötte életének legnagyobb részét. im regény 200 nyelven Nagyon valószínű, hogy Georges , Simenon a világ egyik legolvasottabb szer­zője. Kiadója szerint a vi­lágon minden második nap megjelenik valamelyik or­szágban egy-egy Simenon- könvv. Egv 1967-ben- ké­szült U NESCO-sta tiszti ka szerint 201 regényéi 200 nyelvre fordították. Művei csupán a Szovjetunióban 15 nyelven jelennek meg, Amióta a belgiumi Lángé­ból 1922-ben Párizsba köl­tözött, az azt követő néhány esztendő alatt 'álnéven 180 ponyvát publikált. A Maig- i-<11-tört ónr:I ekeI 1929-ben kezdte el. s ekkor váltotta lel a Sim álnevet üíimenon­J cl. A regények számából és t»éldányszámából nem nehéz következtetni, hogy a Maig- i-eí-sorozat szerzője valószí­nűleg a leggazdagabb író h világon, aki 1957 óta a sa­lát, ler'-ei szerint épült, sváj­ci Epilangps-beli villájában éi. \ Már többször mellének s . -nézték a kérdést, vajon ;• itae.v adókulcs miatt él-e Svájcban, Mire azt, válaszol­ói. Iingy Franciaországban sin i írna rosszabbul, mert- olt. csüpán a francia szerzői ióvedeiem után kellene adóznia, Svájcban viszont, minden átutalás után adót kell fizetnie. Az fró szerint Franciaországgal ellentét­ben. ahol minden Párizsra koncentrálódik, Svájcban ölhet valaki vidéken anél­kül, hogy el lenne zárva a, külvilágtól... Legendák és valóság Simenonról különböző le-, gendóik keringenek, és sok minden zagyvaságot írnak róla. Eddig az üvegszekrény mese tartja magái; a legma- kacsábban. Történt ugyanis, hogy 1926-ban. a Paris Soir alapítója felkér le, írjon neki egy 'regényt 3 nap alatt a kö­zönség személáttára, a kiadó előcsarnokában erre a célra készült üvegszekrény ben. Bár az ötletből nem lett semmi, mert időközben a Paris Soir fantáziadús ala­pítója csődbe ment, mind­máig vannak idős tudósítók, akiiik állítják, hogy látták Simenont írni az üvegszek­rényben. Georges Simenon 68 esz­tendős, kisportolt, dinami­kus hatást keltő ember, aki­nek egy regény megírásához ma is hét napra van szük­sége. A hét nap múltán még négy napot szentel a korri­gálásra. Egy további legen­dával ellentétben nem 30— -10 finoman kihegyezett ce­ruzával írja regényei!, ha­nem mindent azonnal gépbe ír, nagyszerű vili anyirógépé- vel. Miután a regénnyel el­készült,, átadja titkárnőinek, akik fénymásolatot készíte­nek, s elküldik a legnagyobb kiadóknak. Ez négyszer is­métlődik meg évente. Állítása szerint sosem tudja előre, hogyan fog vég­ződni egy-egy regénve, — Amikor hozzáfogok egy újabb regény megírásá­hoz, sohasem azt kérdezem magamtól, be tudom-e fe­jezni, végig tudom-e vinni, hanem azt, hogy bele tu­dom-e teljesen élni magam » főhős személyiségébe — mondja egy nyilatkozatá­ban. Mostanáig sikerült, s ez a „csoda” eddig több mint 200 alkalommal ismétlődött meg. Dolgozószobájában a disz asztalkán nagy kancsó tea áll. Minden félórában tőit magának a szénfekete ital­ból. Egyébként szenvedélyes dohányos, háromszáz remek pipát mondhat magáénak. A dohány és a tea jelenti számára szelleme ébrentar­tását. „íroH, iinert írnom Hell...” Módszeréhez tartozik, hogy még a kefelevonatot sem olvassa el. Amit meg­írt, úgy lehullik róla, mint fáról a levél. S még soha nem látott egyetlen. Maig- ret-írlmet sem. A film, sze­rinte, bizonyos mértékig új- jáalkotás, s benne pontosan él minden regényének em­léke. 1-La a filmen váratla­nul elébe lépne Maigret más arccal, mint ahogyan az ő képzeletében él, megzavar­a na, Simenon egyébként négy gyermek apja. Két; idősebb fia. Párizsban él. Az egyik, Marc Simenon, híres apjá­nak már. több művéből ké­szített tévéfilmet. Maré fe­lesége Mylene Demangeot, aki egyébként a jövőben főszereplője lesz a Maigrel- sorozatban készülő krimi- filmnek. Két kisebb gyer­meke vele együtt él a Dau- samne melletti Epalingee- ben. Simenon már nyugodtan ülhetne babéra,in, pihenhet­ne, de benne nincs meg ez a képesség. Szerinte azok boldogok, akik énre képesék . Ha nem tudnék írni — mondja —, ez számomra egyenlő lenne a halállal. Nem anya-gi, nem is intel­lektuális indítékok késztet­nek az írásra. Írok, mert írnom kell, valamilyen fizi­kai rossz érzés, belső nyug­talanság fog el, s szinte erő­szakkal kényszerít, az író­gép mellé. Az írók nem a .krimiszer-» zőt látják benne, regényeit Gide-től Mauriac-ig komoly irodalomnak tartják. Jean Cocteau írja róla, hogy ökel testvén barátság köti össze: — „Mi annak a szervnek a közvetítésével gondolko­dunk, amellyel nagyon ke­vesen gondolkodnak. A szív­ről van szó”. (B) WBWWBWBWMWBW—BtBtBWHBWB——W— Gondolatok a nevelésről az ókorban Tehetünk-e nagyobb és jobb szolgálatot a hazának, mint azt, hogy ifjúságát nevel­jük és képezzük? (Cicero) Azt, hogy milyen gyermekek szülesse­nek, nem tudjuk eldönteni; de hogy helyes neveléssel jókká legyenek, az a mi hatal­munkban áll. (Plutarkhosz) * Az ifjú ne az apja, hanem saját tehet­sége alapján kezdje pályafutását! (Platón) * A nevelő iránti szeretet nem társulhat, félelemmel. (Seneca) * A -.jlés: nyavalyatörés. Amiről latás, hallás, megismerés van, azt én többre tartom. (Hérakleitosz) + A szomorút hamarabb gyanúsítják. (Publius) Nincs kedvező szél annak számára, aki nem tudja, melyik kikötőbe akar vitor­lázni. (Seneca) + A hajszálnak is van árnyéka. (Pubiius) * Miféle ellenség bánik el egyesekkel oly rútul, mint saját csúnya szenvedélyük? (Seneca) * A részegség hosszú ideig bántó csömör­rel fizet egy óráig tarló vidám esztelen ségérl. (Seneca) * Ismerd meg önmagad! (Thalész) * Nem az a jó kard. amelynek hüvelye drágakővel ékesített, vagy amelynek ara­nyozott markolata van, hanem az, amely­nek finom éle és minden vérien áthatoló hegye van. (Seneca) (lí. Kovács Kálmán gyűjteni ón.véből) A UtO-as kürzet jelöltjr A revizor A miskolci 100. sz. taná­csi választókerületben ta­nácstagnak jelöli; Tóth Ist­ván fiatal ember. 35 éves csupán, és a Borsodi Nyom­da revizora. Hogy ez mi­lyen nagy szó, azt csak az érti, aikf tudja, hogy régen több évtizedes -szakmai múlt után lehetett valaki revizor, néhány évvel a nyugdíj előtt. Nem csoda, hiszen ez d munkakör a jó szakmai felkészültségen kí­vül nagy körültekintést, megfontoltságot, is követel. Tóth István ezeknek a tu­lajdonságoknak birtokiában szokatlanul .fiatalon, immár 6 éve revizor lett. — Húsz éve kerültem a Borsodi Nyomdába kezisze- dö-tanulónak — mondja. — Aztán gépszedőként dolgoztam, majd korrektor, revizor lettem. Egy időben KISZ-titkár voltam, később megválasztottak az szb kul­túr- és sportfelelősének. Dolgoztaim tehát több he­lyen is, mégis meglepett, amikor a Hazafias Népfront munkatársai felkerestek, s közölték, hogy a körzeti ta­nácstag-jelölésnél rám gon­doltak. A jelölőgyüles a 114. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézetben volt. Elfogadták jelölését, s máris ellátták megbízásokkal. Sok megol­dásra váró problémával megismerkedhetett, de azt is tapasztalhatta, hogy lesz­nek segítőtársai. A körzet a Kálián-délen van. Sokan pa­naszolták, hogy a néhány e ve épített parkoknak sok a rongálója. Felelőtlen felnőt­tek és csintalan gyéreitek egyaránt. Természetesen a tanácstag egymaga nem óv­hatja meg a parikokat. De a lakók vállalták a segítség- adást. — Körzetünkben, közvet­lenül a bórházak mellett, van egy betonelemeket gyártó vállalat. Üzemelése nagy porral jár. Az ott la­kok kérték az üzem meg­szüntetését, illetve áthelye­zését. Egy nagyobb, közpon­ti játszóteret szeretnének a helyén létesíteni. Ennek megoldásához is ajánlottak fel társadalmi munkát. Tóth István már megba­rátkozott a gondolattal, hogy — ha megválasztják — tanácstag lesz. Tudja, ha lelkiismeretesen akarja el­látni feladatát, kevesebb tesz u szabad ideje. Vállal­ja szívesen. — A választások előtt meg egyszer, április l'J-én találkozom a választókkal — mondja. — Ekkor, töb­bek közölt, szó lesz egész Miskolc fejlődéséről, a vá­rosban várható változások­ról is. Városi tanácstagok leszünk, így tájékoztatni kell a választókat a körze­tünkön kívül történő esemé­nyekről is. Remélem, ezen a találkozón is olyan lég-kői fogad majd. mint a jelölő- gyűlésen. s ez a közvetlen, baráti hangulat mindvégig meg is marad. Akik ismerik, biztosak benne, hogy ezt u munkáját is olyan pontosan és jól vég­zi majd, mint revizori teen­dőit a nyomdában, (sz—i) W & © lm VM SZEMBE ro7 BŐJEJfENNETEMET, DE Ő TÉRDEIT. f:M NEM TEME­TEM, MERT EEMS2EM. M<ÍNV4I FELNEVET. C/GtiRETEidjidr ELOLTJA VARGA BACH VÉRESRE VERT TALPAM, MAJD A TANA'GÍÜSMOZ FORDUL RÓJ CSUK JÓZSEF ES IMRl GABOR REGENVI NYOMÁN ÍRTA: CS. MORVÁIU TIBOR RAJZÓI I SEBÖK nvin e

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom