Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-30 / 101. szám
1971, április 30,, péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 emberi képviseli 1JlVZCt | <j ;,jap,s/A>|,M titkár azon a rendhagyó titkári értekezleten, melyet a Borsodi Vegyikombinál irodaházában rendezlek tegnap A szokásos havi összejövetel témája az információszerzés ^ -adás volt — ahogy mondani szokták: od a-vissza. \v, üzemi pártbizol tság össze- Syűjtöttc azokat a kérdése* k*t, problémákul, gondokat: a termelést befolyásoló han- Sulati elemekei, melyek ;>/■ Mapszervi titkárokon keresztül jutottak el hozzájuk a hatalmas vegyipari üzem dolgozódtól. A kérdésekre clr. Szántó István, a BVK igazgatója yálaszolt, legyük hozzá mindjárt: teljes nyíltsággal, őszintén. Miről is van szó? A, BVK legkülönbözőbb üzemeiben, Munkahelyein dolgozó embereket — műszakiakat és fizikai dolgozókat — a legkülönbözőbb kérdések foglal. koztaljá'k. Ami a legtermészetesebb. Olyan helyzetben, Mint ami kialakult nálunk, hogy gyakorlatilag egymás szomszédságában két vég.' ipari nagyüzem is van, masától értetődik, hogy a dolgozók állandó figyelemmel kísérik, mi történik a TVK- ban; mennyi nyereségei osztottak ott, mennyit fordítottak évközben i lejleszlésre, hogyan állnak a beruházásokkal stb. — és fordítva. A TVK-ban is tapasztaltuk már Mi magunk is, nemegyszer, hogy az ottani dolgozók a BVK-sok munka- és életkörülményeire hivatkoznak. „A BVK-nak vannak üdülői, olt csaknem kétezer ember dolgozik csökkentett munkaidő? ben stb.”, mondják például a ’l’VK-ban. Az. is az élet velejárója, hogy munkavégzés közben az, üzemi, vállalati életben különböző problémák adódnak. Az emberek nemcsak a testvérvállalatlal, de a kerítésen belüli üzemekkel is állandóan összehason- titgatják magukat, és kérdéseket, jogos vagy vélt panaszokat fogalmaznák. „Miért keresnek ott annyit, nálunk Miért csak ennyit; miért volt ott annyi a n.vereségrészese— Hogy mikor kezdtem el? Nálunk otthon édesanyám mindig hímezett, így hát én már 10 éves koromban kitanultam a „mesterséget”, és azóta is ezzel foglalkozom. Nem is volt: énnekem más munkám, de ez! úgy szeretem, hogy sehová nem kívánkozom innen. A mezőkövesdi Matyóház Igazgatói irodájában beszélgetünk. Az igazgatóasszony csendes mosollyal figyeli a beszélő Nyilrai Jánosnál, az egyik legrégebben Itt dolgozó himzőasszonyt. — Amikor a Mailyóhúz 1951-ben megnyílt, én azonnal jöttem. 11 évig voltam bedolgozó, azután ’(il-ben születtek az ikrek, és egy év múlva már a házban dolgoztam. Minden munkát szeretek, két évig vasaltam, majd a befejezőbe kerültem, ahol a hímzett ajándékokat végleges formára készítik. Szocialista brigád vezető' voltam 7 évig. Ezt is szerettem. Az idén április 15-től a népművészeti kiadóba kerültem, mint meós. Sajnáltam otthagyni az asszonyokat, de a bizalom, az jólesett. — Milyen emlékezetes munkái voltak? — Énnekem mind emlékezetes. Hímeztem már párnát, blúzt, ajándékdobozt, térítőt, szőnyeget, függönyt, amit csak lehetett. Talán mindezekért kaptam 1957-ben a népi iparművész kitüntetést. Azóta is népművészeti pályásatokon vettem részt, és háromszor kaptam pályadijat. Vállalati tervek, vállalati panaszok dós. nálunk miért, csak eny- nyi” — és így tovább. I titkárok sággal együttműködve tulajdonképpen az életei térképezlek fel, fényképezték le, amikor — úgy is mondhatnunk: inlerpellációs kérdéseiket megfogalmazták, és azo- kul a vállalat vezetőségéhez eljuttatták. Rendhagyónak azért .nevezhetjük ezt a titkári értekezletet, mert formájúban is nekünk merőben új voll. Igen alapos továbbképzéssel felért az a sokoldalú információ, melyet clr. Szánló István adott, kitérve a vállalat mindenféle ügyére, közgazdasági számításokkal, elemzésekkel is alálá- m-szíva a kérdésekre adóit válaszokat. Őszintén megváltjuk, kritikus fülekkel hallgattuk ezt a tanácskozást, s ami a legjobban tetszett: sem a titkár elvtársak, sem az igazgató, aki ez esetben a vállalatvezetést képviselte, nem kerülték meg a kérdéseket, őszintén beszéllek az úgynevezett „kényesebb” témákról is. Vannak jogos panaszok, ész-' revételek, és mint ahogy meg is jegyeztük, vannak vélt problémák, melyek mindjárt más megvilágításba kerülnek, ha a dolgokat a vállalat egész életével, koncepciójával v i~-.gáijuk. Kiderült itt is. amit más vállalatok esetében is megfogalmazhatunk: a dolgozók egy része a nyereségosztás napján csak az adott borítékot nézi, és ugyanaz az ember kritika alá veszi, hogy miért csak 9 nap volt a részesedés, holott a testvérüzemben 24, valahogy megfeledkezik róla, hogy év közben a felosztható nyereség terhére milyen bérfejlesztésben, juttatásokban részesült, melyet tulajdonképpen ebben a borítókban is el lehetne számolni... Ha így tekintjük a BVK nyereségalakulását, akkor a borítékban kifizetett 9 nap helyett az évközi juttatásokkal együtt tulajdonképpen nekik is 11 napos volt. a nyereségük. Nagy terheket ró a vállalatra a beruházás, a műsza— A munkán kívül egyetlen nagy örömöm van még — a család. A négy gyerek közül a nagyfiúnak augusztus 20-án lesz az esküvője. Szép KISZ-esküvő. Egy itt dolgozó kislányt vesz el. A lányom is a Maty óházban kezdte 14 éves korában, azóta elvégezte a gyors- és gépíróiskolát, és visszajött ide. Az ikrek közül a lány — a másik fiú — ugyancsak hímez, és nagyon büszke az egyedül elkészített kis munkákra. Talán ő is ide jön majd dolgozni. Ezzel indulunk, hogy „lássak” is. Először a matyó motívumok szülőhelyére megyünk, ahol a virágok, minták, levelek a képzelet és fantázia segítségével papírra kerülnek. Azután megnézzük a matyóbabák, hímzett mellények, térítők, díszdobozok, papucsok, kendők készítését. A színelv kavarognak, a formák változatosak, mulatósak. S ahogy egy-egy műhelybe belépünk, mindenki ráköszön Nyiiraméra, a kis Szabókára, ahogy itt nevezik. Amikor már mindent megnéztünk, elbúcsúzunk. Kiki- ser a kapuig, és ott mosolyogva mondja: — Azért nagy kár, hogy nem akkor jött, amikor az ünnepély lesz, mert akkorra felveszem a matyó népviseletei. Annál szebbe,, ünne- piesebbe úgyse tudnék öltözni. Orosz Júlia ki fejlesztés, a versenyképesség biztosítása a hazai és a nemzetközi piacon. A terheket, a gondokat, a mindennapi munkával együtt kell vállalni, és a párlalapszervezetek abban tudnak a vállalatvezetőségnek a legtöbbel segíteni, ha a tervekről, a problémák megoldására levezeti intézkedésekről szintén olyan tárgyilagosan beszélgetnek az emberekkel, mint ahogy részesei voltunk ennek ezen a titkári értekezleten. A BVK az általános, folytonos megújhodás éveit éli, miközben negyedévről negyedévre igyekszik üzemeiben a termelés és a termékek színvonalát emelni, ugyanakkor jelentős energiát kötnek le a beruházási program előkészületei. A TVK- ban tervezett nagy beruházás, az olcfinprogram — mint az közismert — a BVK-l is érinti, mégpedig nem kismértékben, hiszen évi 120 ezer, tonna kapacitású pve-üzem épül itt. In n n ■> i értekezletek, f iHindii melyekről a sok üres szoeséplés miatt olyan érzéssel távozik az ember, hogy kár volt az időért. Ezt a tanácskozást: azonban, melyet Széplaki Kálmán, az üzemi pártbizottság ti lka ["helyettese vezetett le, a legjobbak közé sorolhatjuk, mert a titkár elvtársak feljegyzései, szóbeli észrevételéi és javaslatai ugyanakkor sok ötletet, tanácsot adlak a vállalatvezetésnek is. Onodvári Miklós Január óla érvényben van, s hónapról hónapra tőkozódo mértékben hat a gazdasági szabályozók új rendszere. Korai lenne még e rendszel működése kapcsán a tapasztalatokról — a negatív és pozitív elöjelüekt'öl egyaránt — szólni. Idő, s a rendszer gyakorlati működtetése szükséges ahhoz, hogy kiderüljön, mi szorul finomításra, tökéletesítésre, sőt, esetleg változtatásra. A fogadtatásról azonban már beszélhetünk, mert erről bőséges, bár eléggé egyhangú ismeretanyag vall. Persze, á gond • nem intézhető el azzal, hogy minden újat szokni kell, minden változást ideig-óráig kétkedés fogad. Félkarú mérlej; A vállalatok többsége hajlamos arra, hogy csupán azl ragadja ki a szabályozók változásából, ami többlet erőfeszítést, nagyobb munkát követel, így például a kedvezményes mértéket meghaladó átlagbéremelkedés progresz- sziv adóztatását, vagy a be ruházási hiteleknél a jövedelmezőségi minimum megemelését. Félkarú mérleg ez, így, persze, hogy félrebillen! Hiszen rakni kell a másik serpenyőbe is, mert van mit Így — a többi között — a gazdaságosan exportáló vállalatok többletjövedelmet, az iparágnák nyújtott állami visszatérítés segítségeiéi, a termelői árak kedvező rendezését jó néhány iparlerü- leten, a vállalatok közötti eszközátadás megkönnyítését stb. Reális képet tehát csak akkor kaphatunk, ha mindkét serpenyőbe bekerült az, ami odavaló. Tételezzük fel, hogy ez megtörtént. Mit állapíthat meg a vállalat? Elsősorban azt, hogy az állam — a gazdasági szabályozó eszközök szigorításával — fokozódó mértékben érvényt szerez a hatékonyság elvének; a többet csak nagyobb teljesítmény fejében adja. Több hitel — gyorsan megtérülő vállalati beruházások; nagyobb jövedelem — a termelékenyebb, a létszámmal takarékosabban bánó munka ellenében; bővebb fejlesztési források — ha azok összhangban állnak a népgazdasági célkitűzésekkel. Ilyen és hasonló egyszerű gondolatpárokat állíthatnak fel a vállalatoknál az új gazdasági szabályozó eszközök tanulmányozása. várható hatásuk elemzése után. Nemcsak krokodilkönnyek Az új gazdasági szabályozó eszközök bevezetése miatt hulló — képletes — könnyek egy része nem több, mint a szokásos siránkozás, az egyJel körülményeket a munkához (rondok, tervek a MEZÖGÉP-ncl (Tudósítónktól.) j A Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgál (aló Vállalni nagy gondokkal küzdött az elmúlt évben. A munkaerőhiány — és ezen belül a szaHamupikushiány — nagyban befolyásolta a miskolci vállalat gazdasági eredményeinek alakulását. Voltak gondok a szervezésnél, amelynek következményeképpen bizonyos aránytalanságok jöttek létre. A munkaerőhiány következtében megnőtt a túlórák száma. ez egyes embereknek jelentőn többletjövedelmet hozott, de ugyanakkor belső feszültséget okozott a nean túlórázó dolgozók között. A gépek és a berendezések nagyrészbe« korszerűtlenné váltak. Nagyon fontos feladat tehát az új, korszerű gépek beszerzése, arai nemcsak minőségileg, hanem mennyiségileg is javulást eredményezhetne. A vállalatnál befejezés elöli áll egy új, modern üzemcsar nok építése. A dolgozók itt inár kulturáltabb környezetben munkálkodhatnak. Folyamatban va.n az öntöde korszerűsítése, modern tisztító és elszívó berendezéseket szereztek be. A korszerűsítés közel 40 millió forintot vesz igénybe. Gondolnak a dolgozók szociális és kulturális igényeinek kielégítésére. Ez évben új fürdőt és öltözőt építenek. A jelenlegi étkezde nem elégül ki az igényeket. Üj éttermet és kultúrtermei is létesítenek majd. A vállalatnál az elmúlt év- ' ben elég nagy volt a fLuktu- j áció. A társadalmi és a gaz- i dasági vezetők bíznak abban, hogy a tervek, elképzelések j megvalósításával megújul a vállalat, a dolgozók nyugod- (abb és kényelmesebb körülmények kozott végezhetik j munkájukat, és ez vonzóvá teszi az üzemet. Molnár bajos Bontás előtt A miskolci Népkert rendezésének sok régi épület esik ..áldozatul”. Ezek közül mutatjuk be az egyik legöregebb lakóházat, amelynek udvar felöli része a Rákóczi-házra emlékeztet Foto: Szabados György. kori tervalku hagyományának továbbélése, a próbától való félelem, az erőfeszítés miatti tartózkodás. Forrásai legtöbbször a tehetség és rátermettség hiányában, a szervezetlenségben, kapkodásban, a rugalmas termelési szervezet kialakításának elmulasztásában kereshetők, s találhatók meg. E magatartás hordozói azok, akik a nép- gazdasági tervet, s a gazdasági szabályozó eszközöket igyekeznek szembeállítani, mondván, a központi akarat és a „piac” nem fér össze. E botcsinálta fölfedezők végül is odajutnak, hogy „lazítani kell a szabályozók szigorán”, mert máskülönben nem teljesülhet a központi akarat tervbe öntött része. Az ilyesfajta fölfedezésekkel persze lépésnyit sem juthatnak sehol előre, hátra azonban könnyen. Mert éppen abban van a siránkozás veszélye, hogy demoralizál, lefogja a cselekvésre mozduló kezeket, megbénítja a megoldást szorgalmazó gondolatokat. Amennyire igaz az, amiről föntebb írtunk, annyira való az is, hogy nemcsak krokodilkönnyek hullanak az új helyzet miatt. A vállalatok észrevételeinek, panaszainak egy része megalapozott, jogos. Így például — mert itt is csak jelzésnyi példákra van helyünk — az új gazdasági szabályozó eszközök alkotta rendszerben sem meg- nyugtatóan megoldott — bár differenciálási törekvések tapasztalhatók — a nagy eszközhányaddal dolgozó vállalatok alapképzése; a beruházási hitelpolitika nem eléggé érzékeny azokra a fejlesztésekre, melyek közvetett módon termelékenység-növelö- ek, hanem a közvetlenül kimutatható eredményhez ragaszkodik; a forgóalap-juttatások rendezése ugyan befejeződött, de ennek során nem érvényesült eléggé több területen a tevékenységi kör sajátossága stb. Anélkül, hogy lebecsülnénk a vállalatok jogos panaszait — mert érdekes módon ilyen helyeken nem sirámokat, hanem érvelést, és a jobb megoldások keresésének lehetőségét — hallani! — szükséges leszögezni: aligha lenne okos cselekedet elhamarkodottan változtatásokat végrehajtani a gazdasági szabályozó eszközök alkotta rendszeren, s annak elemein. Modell és gyakorlati próba A termelő váLlalatok a legjobb tudói annak, hogy más dolog labor-, vagy kísérleti műhelyszinten megalkotni egy terméket, technológiát, s megint más azt: sikerrel átvezetni a folyó termelésbe. Némi leegyszerűsítéssel élve ugyan, de nagyjából hasonló a helyzet a gazdasági szabályozó eszközök alkotta modellel is. A modell gyakorlati próbájára van szükség ahhoz, hogy az erősen súrlódó felületek szembetűnjenek, hallhatóvá váljanak a csak recsegve forgó fogaskerekek, s megállapítható legyen az „erőátvitel”, azaz a szabályozó eszközök keltette hatás. Ami persze nem azt jelenti, hogy a kellő tapasztalatok megszerzése, a modell szükséges bejáratása után késlekedhet a cselekvés, a szükségessé váló finomítás. Most készülnék a vállalatok középtávú — ötéves — terved. A gazdasági szabályozók egésze jó alapot teremt ahhoz, hogy a tervek reálisak, megalapozottak, azaz végrehajthatók legyenek. Mert nem arról van szó, hogy é szabályozó eszközök ellenére kell produkálnia a vállalatoknak, hanem arról, hogy ezeket az eszközöket fölhasználva, s egyben tökéletesítésüket is szprgalmazrva a gazdálkodás tapasztalataival és — eredményeivel. Mészáros Otto A kövesd! hímzőasszeny Egy titkári értekezlet margójára
