Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

WWL éfwlftfr.: 3*.. Borsod megye képviselőjelöltjei 1. MISKOLC Cseterki La.ios, 1921, tanító, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. 2. MISKOLC Dr. Déváid József. 1925, or­vos, vezető szakorvos. 3. MISKOLC Gácsi Miklós, 1923, mun­kás. a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója. 4. MISKOLC Dr. Havasi Béla, 1923, mun­kás. az MSZMP Miskolci vá- "ási Bizottságának első tit­kára. t 5. MISKOLC Komócsin Zoltán, 1923, ke­reskedelmi alkalmazott, az MSZMP KB titkára. 6. MISKOLC Hámori József, 1935, munkás, üzemvezető, Lenin K'-hászati Művek. Kádas Imre, 1935, mun­kás, a Lenin Kohászati Mű­vek hengerésze. 7. MISKOLC Valaska László, 1930, mérnök, az ÉMÁSZ főmér­ivüké, FELSÖZSOLCA Kiss Lászlóné, 1925, föld­műves, a felsőzsolcai tsz baromfitenyésztő szakmun­kása. Nagy Istvánná, 1920, mezőgazdasági munkás, a Hazafias Népfront miskolci járási titkára. 9. SA.TÖSZENTPÉTER Nemeslaki Tivadar, 1923, bányász, a SZOT titkára. 10. KAZINCBARCIKA Ollári István, 1935, mér­nök, üzemmérnök. 11. ÓZD Mráz Tibor, 1931, vájár, a Királdi Bányaüzem vájár­technikusa. 12. PUTNOK Farkas Pál, 1922, földmű­ves, a putnoki tsz elnöke. 13. ÓZD Csépányi Sándor. 1927. ko­hász, az Ózdi Kohászati Üze­nnek vezérigazgatója. 14. SZENDRÖ Varga Gáborné. 1921, peda­gógus. a megyei tanács elnökhelyettese. 15. EDELÉNY Dr. Horváth István. 1935, jogász, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára. 16. SZIKSZÓ .Hegyi Imre. 1913. tisztvi­selő. a Hazafias Népfront megyei bizottságának tit­kára. 17. ENCS Simaházi Sándor. 1925, mezőgazdasági munkás, a já­rási tanács elnöke. 18. SÁTORALJAÚJHELY Tegda Jenőné, 1943, porce­lánfestő szakmunkás, szakok­tató. 19. SÁTORALJAÚJHELY Terényi József né, 1921, pe­dagógus, napközi otthon igaz­gató. 20. CIGÁND Dr. Beckl Sándor. 1924, munkás, az MTS elnöke. Ülést tartott a SZOT Május 4-re összehívják a szakszervezeti kongresszust Á Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa pénteken ülést tartott. Megvitatta és jóvá­hagyta a szakszervezetek XXII. kongresszusa elé ter- ' oszt end ő dokum en tu mókát. vMamint a tanács szóbeli be­számolójának téziseit, majd llS.v határozott, hogy a szak­szervezetek soron következő kongresszusát 1971. május 4- re összehívja. A tanácsülés ünnepélyes keretek között megemléke­zett az első proletárforrada­lom, a párizsi kom műn 100. évfordulójáról. nek főtitkára, valamint Han­tos János, a Fővárosi Ta­nács elnökhelyettese. Ott voltak politikai, társadalmi és művészeti életünk jeles kéoviselöi is. Az ez évi József Attila-. Tászai Mari-. Balázs Bála-. Erkel Ferenc- Liszt Ferenc­es Munkácsy "'Hh-ily-díjóso­kat dr. Simó Jenő művelő­désügyi rn< i> veltes üdvözölte, maid átadta a megtisztelő t.-uunmiacpVpi Af íé vesszek et tünteti eh ki « Parlamenthez 0 Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából Pénteken, az Országház Va- dwsz-termében művészeket ''intettek ki a Magyar Nép- 'öztámasác kiváló illetve ér­deme« művésze címmel. Az Unr>epséeen megjelent, és az elnökségben foglaltak helyet 1 0cb Jenő, a kormány elnö- ,'e' a Politikai Bizottság tag- Ju. Aczél György, a Politi­kai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, dr. Simó Jenő művelődésügy miniszterhelyettes. Ott vo’-­politikai, társadalmi és mű­vészeti életünk számos is mert személyisége is. Dr. Ajtai M'klós. a kor­mány elnökkel vet tese üdvö­zölte a művészévé', majd át­nyújtotta a kitüntetéseket. • 21. SZERENCS Erdélyi Sándorné, 1923, munkás, a Szerencsi Csoko­ládégyár munkása. Németh Lajosné, 1929, munkás, a Szerencsi Csoko­ládégyár munkása. 22. TOKAJ Imri Gyula, 1926, mezőgaz­dasági munkás, az MSZMP Szerencsi járási Bizottságá­nak első titkára. 23. LENINVÄROS Dr. Bodnár Ferenc, 1924, mezőgazdasági . munkás, az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára. 24. MEZÖCSÁT Papp József, 1926, föld­műves, a tiszakeszi tsz elnö­ke. Dr. Szabó Sándor, 1919. állatorvos, körzeti állatorvos, Ernőd. 25. MEZŐKERESZTES Dr. Zsidai , László. 1923, mezőgazdasági mérnök, az állami gazdaság igazgatója. 26. MEZŐKÖVESD Bollók József né. 1931. me­zőgazdasági munkás, Matyó I-ísz brigádvezető. Háborús aknamező A szovjet gépkocsizó lö­vészegység feladatot kapott: foglaljon védelmi állást az útkereszteződésnél! Vaszili j Makszimov gárdaszakaszve- zető nagy igyekezettel ásni kezdett. Az ásó könnyen be- mélyedt a földbe, nem volt kemény a talaj. Hanem a szerszám egyszerre csak va­lami kemény tárgyba ütkö­zött Makszimov kézzel foly­tatta a munkát. Azután hir­telen visszahőkölt. A mély­ből kirajzolódtak egy berozs­dásodott tányérakna körvo­nalai. A katona azonnal je­len! ette az eseményt paráncs- nokának. Egymás után több gárdista jelentette: ők is ta­láltak hasonló tárgyat. Egv órán belül a helyszínre ér­keztek a tűzszerészek. Tevgenyij Birjukov gárda- főhadnagv felmérte a ve­szélyt. Negyedszázaddal ez­előtt itt kemény harc dúlt. Háborús nyomok látszottak a szántóföldeken is, szem­mel lehetett követni a fűvel benőtt futóárkok nyomvona­lait. Az aknák sem véletlenül kerültek a földbe. Munkásgyűlés volt tegnap délután a MÁV Miskolci Járműjavító üzemében. Mintegy hétszáz dolgozó gyűlt össze az üzem legna­gyobb csarnokában, hogy megemlékezzen hazánk fel- szabadulásának 26. évfordu­lójáról. A munkásnagygyű­lés szónoka Varga Zoltán, a járműjavító üzem igazgatója volt. Varga elvtárs beszélt áp­rilis 4-e jelentőségéről, majd a felszabadulási ünnepség részvevői egyperces felállás, sál adóztak a hazánk fel­szabadításában elesett szov­jet hősi halottak emlékének. Az igazgató ez alkalommal ismertette a MÁV Miskolci Járműjavító Üzem KISZ- szervezetének versenyfelhí­vását. Az üzem KlSZ-saer- vezete felhívással fordul a MÁV járműjavító üzemek KISZ-szervezeteihez, hogy csatlakozzanak a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusa tiszteletére in­dított versenyfelhíváshoz. A vállalások elsősorban a szakmai munkát érintik, de foglalkoznak a munkakörül­mények javításával is. A KISZ-fiatalok ezenkívül szá. mos különvállalást is tet­tek. A verseny időtartama 1971. április 1-től december 31-ig tart. A KISZ-szervezet felhívását — amely kapcso­lódik a „Dolgozz hibátlanul mozgalomhoz is — a jármű­javító üzem kollektívája el­fogadta. Ezután kiváló dolgozók megjutalmazására került sor. Szó sem lehetett arról, hogy a veszélyes robbanó­testeket a helyszínen semmi­sítsék meg. Annál inkább sem, mert a közelben épült a helyi Béke Termelőszövet­kezet új, korszerű tehénis­tállója. A robbanás kárt okozhatna az épületben. Nincs más hátra, ki kell ásni valamennyi aknát, elszállí­tani és másutt megsemmisí­teni. Birjukov tapasztalt róka a szakmában. Már több mint kétezer különböző robbanó­testet semmisített meg ha­sonló körülmények között. Az első tűzkeresztségen Moszkva közelében esett, át röviddel a háború befejezé­se után. És itt, magyar föl­dön is többször végzett már hasonló munkát. A tisztnek kitűnő segítő­társai vannak, ők sem újon­cok a szakmában. Köztük Vladimir Osztrikov gárda- örvezető és Vjacseszláv Ga.i- fulin gárdista már harmad­szor vesznek részt aknamen­tesítésben. A Jövészek eltávoztak a veszélyes, helyről. A félig kiásott lövészárkoknál és lö- vészteknőknél a tűzszerészek dolgoznak. ..Ti-íi-U” — hallat­szik az ismerős hang a fül­hallgatókban. Az aknászok minden centimétemyi földet átvizsgálnak műszereikkel. Elöl Ösztrikov. Az emberben az a benyomás Keletkezik, Hogy ez a katona nemcsak hallja, hanem látja is a föld mélyén lapuló aknákat. Osztrikov nemrégiben Gaj- fulinnal és Kuzsboj gárda- szakaszvezetővel egy magyar gyár területén hasonló ve­szélyes feladattal birkózott meg. Gajíulin milliméterről mil­liméterre szurkálja hegye* botjával a földet. Az ő fog­lalkozása talán a legbéké­sebb a világon: bevonulása előtt bábszínházban dolgo­zott. gyermekeknek szerzett derűs perceket. És most a „fekete halállal” — a rozsdás robbanószerkezetekkel néz farkasszemet. Eszébe jut, hogy a fasiszták talán éppen e fel nem robbant aknákkal akarták kioltani az ő édes­apja életét is. Az idős Gaj- fulin ugyanis egy légideszant aknamentesítő zászlóalj ka­tonájaként itt harcolt 1945- ben Magyarország felszaba­dításáért. Az ifjú Gajfulin nagyon büszke apjára és mindenben szeretne hasonlí­tani rá. Éppen ezért kérte magát sorozáskor a tűzszeré­szekhez. Elsajátította a szak­mát, s a szovjet hadsereg ki­váló katonája lett. A katonák, miután megta­lálták az aknát, egy fából készült kaparóval és csupasz kézzel tisztítják meg körü­lötte a földet. Minden moz­dulatra vigyázni, figyelni kell. Az akna leste rozsdás, egyetlen elhibázott mozdulat és bekövetkezhet a robbanás. Már több órája dolgoznak. Különböző rendeltetésű és szerkezetű robbanótesteket ástak már ki a földből, Volt akna, kézigránát, páncéltörő lövedék és egyéb robbanó­szerkezet. A három katona és parancsnokuk több mint 120 robbanótestet semmisített meg. Itt nem rejt többé gyil­kos aknákat a föld. Veszély­telenül gyakorlatozhatnak a katonák, gondtalanul játsz­hatnak a gyermekek a hu­szonhat évvel ezelőtti harc­mezőn. V. Bondgyik Jubileumi iinnepséq a 20 éves MÉH Vállalatnál Kitüntetések és jutalmazások Tegnap, április 2-án jubi­leumi ünnepséget tartottak a Borsod megyei MÉH Vállalat központjában. A felszabadu­lási ünnepséggel egyidőben emlékeztek meg a vállalat megalakulásának 20. évfor­dulójáról. A vállalat nagy eseményén részt vettek a Húsvéti bárányok Eredményes az idei bárányozás a mőesényi termelőszövetkezet üzemegységében. 1100 anyajuh eddig ezer kishárányf hozott a világra. A februári szaporulatból mintegy 250 kisbárányt értékesítenek a húsvéti piacokon. Képünkön: etetik az anyajuhokat megye és Miskolc város párt és tanácsi vezető szer­veinek a szakszervezetnek és más társadalmi szervezetek­nek a képviselői. A martintelepi 14. számú Általános Iskola úttörői kö­szöntötték műsorral a jubi­láló vállalat dolgozóit, majd Molnár Sándor igazgató mondott ünnepi beszédet. Előbb a felszabadulás 26. évfordulójáról emlékezett meg, méltatta az azóta elért eredményeket, majd a válla­lat 20 éves múltjára pillan­tott vissza. Elmondta, hogy milyen nagyot fejlődött a vállalat a két évtized alatt. 1951-ben például 6600 tonna szénacélt. 230 tonna papírt és 30 tonna textilhulladékot, az elmúlt évben pedig már szénacélból 27 ezer, papírból 4500. textilhulladékból 900 tonnát mentettek meg a kü­lönböző iparágak számára. Az ünnepi megemlékezés után kitüntetések és pénzju­talmak átadására került sor. A MÉH 7 dolgozója kapta meg a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést, 38-an részesültek vállalati kiváló dolgozó kitüntetésben, s 103-an kaptak törzsgárda jel­vényt. A jubiláló vállalat dolgozói összesen 174 ezer forint értékű pénzjutalomban részesültek. Az ünnepség kedves szín­foltja volt, hogy megvendé­gelték és megjutalmazták a MÉH valamennyi nyugdíja* dolgozóját is. ÜÜÉáSilÉS a Járműjavítóban Aüidiák az idei művészeti díjakat Hazánk fcHzabrduhVsánnk ~(i évfordn'ója alkalmából Művészeti díjakat adtak át a Fészek Klubban. Az ün­nepségen megjelent Aczél György, a Politikai Bizottság ‘i'e.ia. a Központi Bizottság 1 ükára. Nasv Miklós, a Köz- n?.nii Bizottság osztálvveze-. ',,e- Garamvölevi József és rjy Polinszkv Károlv műve- I''-1 -■-•••, „vj n-iinís7te'-helvette- nyk Vb«' Imre, a Művészeti ■'•akszer vezetek Szövetségé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom