Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-28 / 99. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1971. április 28., szerda Egy új, tavaszi seregszemléről Megnyílt az I. salgótarjáni tavaszi tárlat Salgótarján léiegzetállítóan szép bátorsággal lesz valóban új várossá. Nem a száz éve megle­vőt foltozgatják kicsinyesen, s valamilyen jelleg­telen célszerűségnex engedelmeskedő kompro­misszumokkal a mának is megfelelővé. S hogy a felépülő új város maga is épít, szemléletet, gon­dolkodást formál, s a maga képére új embere­ket, annak számos jelét, eredményét látni. így nő Észak-Magyarország másik dinamikusan fej­lődő, tehetségben, értékekben egyre gazdagabb szellemi-kulturális csomópontjává a Karancs he­gyei közt egykor meghúzódott bányászkolónia. A közelmúltban nyílt meg a József Attila Művelődési Központban — mint D. Fe, hér Zsuzsa művészettörté­nész említi a kiállítás kataló­gusában — egyenes utóda­ként a korábban Miskolcon rendezett észak-magyaror­szági kiállításoknak, az I. salgótarjáni tavaszi tárlat. A beküldött anyagból igényes és szigorú zsűrizéssel kivá­lasztott 113 mű méltó kör­nyezetben, az emeleti szín­házterem üvegfalú előteré­ben fogadja az érdeklődő­ket.. Talán szerkesztési-ren­dezési koncepció érvényesül a képzőművészeti műfajok ará­nyában, mindenekelőtt a fest­mények nagyobb számában, hiszen ahogy Miskolc tárla­tainak, csoportos kiállításai­nak reprezentatív műfaja el­ismerten a grafika, úgy le­hetne a napjainkban sokat vitatott piktúra karaktert adó része a salgótarjáni ta­vaszi tárlatoknak. Különö­sen, ha a következő kiállí­tások. festészeti anyaga a mostaninál is egyenletesebb lesz, egységesen magas szín­vonalú alkotásokból áll egy­be majd. Az 50 festészeti alkotás — zömmel olajképek — jóval vegyesebb összbenyomást kelt, mint a grafikai- vagy szobrászati művek. Vonzó szépségű, kitűnő alkotásokat láttunk viszont Fábián Er­zsébettől és Lóránt Jánosné- iól. Az előbbinek két szép csendélete, az utóbbinak a nagy méretek ellenére is in­tim, üde, bájt és vidámsá­got sugárzó olajfestménye, a Bábjátékosok, a festészeti anyag legszebbjei. Lóránt rangossá érő művészetének új vonásait mutatja meg ez a kép; emberi és alkotói von­zódását a családi élet har­móniája, a gyermekhangú idill szelídebb rendje, az ol­dottabb nyugalom iránt. Má­sik képe, a Salakhegy, az iparvidék komorabb hangu­latát idézi szürke tónusok­kal. Szépek, a léleldsmeret mélységét sugárzók Kishon- thy Jenő önarcképéi. So­moskői Ödön monumentális hatású Anyasága, Iványi Ödön Kohászok és Kőváros című képei fáradtabb, él­ményerejükben kevésbé friss munkáknak tűntek az elő­zőkhöz képest. Pataki József három műve közül legin­kább a Cantata profana tet­szett, bár mintha túlságosan is emlékeztetne a bartóki téma más korábbi festészeti megjelenítéseire. Borsodból Demeter Ist­ván, Mazsaroff Miklós, Seres János és Tenkács Tibor ké­peit láttuk. Mazsaroff vib­ráló, párásán hideg atmosz­féra jú Zúzmarás tél-je és Seres színben visszafogott Füzese- érett, szép alkotások. Hangulati erejük megraga­dó. Demeter oldottabb, szí­nes kubizmúsa a kerítés- téma változataiban látván.v és absztrakció természetes kapcsolódását fogalmazza meg invenciózusan. A táj­képfestés vonzó, bár kon­vencionálisabb példája Ta­kács kiállított munkája, a Téli Tisza- a szőlőből. llililliisi Dinamikusan sokrétű, vál­tozatos, színvonalában pedig a kiállítás egésze fölé emel­kedőén egységes a grafikai anyag. A tárlaton 44 grafi­kai lap nyert helyet, közü­lük 23 borsodi, illetőleg Mis­kolcon élő művészek alkotá­sa. E szám is bizonyítja, mennyire alapvető, vezérlő elve a salgótarjáni tavaszi tárlat rendezőinek, hogy e kiállttá? épp olyan fóruma legyen az észak-magyaror­szági képzőművészetnek, mint a tájegység más eddi­gi, csoportos kiállításai. A borsodi művészek közül Feledy Gyula itt Bartók-so- rozatának három lapjával szerepel. A kot'talapok vo­nalrendszeréből előtörő, s hol füst- és lángnyelvekre, hol vergődő emberi testből. ktt bomló vérerek bokraira, rángó idegek indáira emlé­keztető alakzatok döbbenetes erővel jelenítik meg a zene keltette víziókat. Lenkey Zoltán 6 lapja közül az iro- nikus-gunyoros hangulatú Fesztivál és Figurák a ten­gerparton, Lukovszky László műveiből pedig az Emléke­zés-sorozat lapjai hatásosak. Tóth Imre 5 rézkarca közül különösen a Várakozás és az öregen címűéit tetszettek; kár, hogy műveivel arány­lag ritkán találkozunk kiál­lításokon. Teliinger István 4 érdekes, dekoratív linó­metszetet állított ki. Czinke Ferenc 6 színes fa­metszete a tárlat főfalát kapta. Lapjai — a technika eredetiségével, a téma több motívumból felépülő kompo- zíciós rendjének erejével és epikai gazdagságával, a szí­nek tartalmi funkciójának kiteljesedésével, s szerepük­kel egy ellenpontos szer­kesztésmód kialakításában, szinte drámai feszültség te­remtésében — olyan alkotá­sok, amelyek a sokoldalú művész kísérletek között ér­lelődő művészetének nagy­szerű eredményei. Epikus sorozataiban, különösen a folklór-ihletésű Korcsai le­genda lapjain ősi népi mo­tívumok válnak egy mo­dern grafikai nyelvrendszer idoljaivá, anélkül, hogy ere­deti frisseségükből, hangula­tukból és karakterükből vesztenének. Meghívott vendége a ki­állításnak Csohány Kálmán és Zala Tibor. Csohány há­rom rézkarca közül a tra­gikus drámaiságú Szakadék mély humánuma, Zala Tibor expresszív litográfiái közül pedig a Nem bukott el és a Fel vörösök, proletárok! hívja fel magára a figyel­met. Érdekesek Kerekes László raszteres tónusokkal nyomott fametszetei. A nagyon szerény szobor­anyagból Kő Pál Boronás és Lesenyei Márta Történelem című Ijronz kisplasztikája, Varga Imre már ismert Rad- nóti-szobrának kisplasztika! modellje, s Vasas Károly artisztikus lendületű Har­cosa, valamint id. Szabó Ist­ván Palóc menyecske II. cí­mű faszobra emelkedik ki. Mészáros Erzsébet nagymé­retű gobelinje, a Család szép kiegészítője ä tárlat anyagá­nak. Értékes, vonzó és sok ki­tűnő alkotást bemutató ki­állítást láttunk. Az elsőt egy most indult sorozatban, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy a hazai képzőmű­vészet életének, s egyben egy modern, fejlődő, új vá­ros életének rangos esemé­nyévé váljon. Művészek és műveik gyönyörködtető se­regszemléjévé tavasszal, ami­kor kizöldülnek a város kö­rül a Karancs hegyei. Papp Lajos T akta közi napok, 1971 A SZERENCSI járásban a tájegységi művelődési hete­kéi hegyaljai, tanyavilági és taktaközi tájakra bontva szokták megrendezni. Most a taktaközi napok rendez­vényei vannak soron. A kilenc taktaközi község­ben május 1 -töl 9-ig tarta­nak a különböző közműve­lődési, szórakoztató, vala­mint a termelési kultúrát segítő rendezvények. Prügyön például — csak­úgy, mint valamennyi köz­ségben — ünnepi nagygyű­léssel kezdődik május 1-én a rendezvénysorozat, de a községben átadják az új mű­velődési házat is, és több ki­állítást nyitnak meg. Ugyan­ebben a községben 9-én traktorosvetélkedő és tapasz­talatcsere-látogatás lesz a lucernaüzemben. Taktakené- zen díszítőművészeti kiállí­tás, mezőgazdasági előadás, szavaló verseny és műsoros vetélkedő szerepel a prog­ramban. Taktaharkányban kiállítások, sakkverseny, me­zőgazdasági jellegű tanács­kozások és vetélkedők. Cső­bajon ünnepi nagygyűlés. Taktabájon úttörő hadijáték, sportverseny és mezőgazda- sági szakmai tanácskozás. Tuktaszadán többek között vontatóvezetők szellemi ve­télkedője és sportverseny. Tiszatardoson többféle tré­fás verseny, klubest, könyv- kiállítás található a műsor­ban. Tiszaladány igen széles körű programot készített elő. Sok egyéb között megnyit­ják a Győri Elek nevét vi­selő kisgalériát, népdal- és szava 1 ó verseny t; ren d ezn ek. Tiszalúcon sokféle kiállítás, továbbképzés, módszertani bemutató, koncert, vetélkedő tarkítja május első 9 nap­ját. Itt tártják a taktaközi napok ünnepélyes záróren­dezvényét is. A TAKTAKÖZI NAPOK részletes programja, amely-: bői néhány kiragadott pél­dával csak ízelítőt adtunk, arról tanúskodik, hogy a közművelődést — helyesen — igen szélesrétűen értel­mezik, és a helyi sajátossá­goknak megfelelően, a szo­rosabban vett művelődési témákon kívül, megfelelő helyet kapott a programban a termelést segítő propagan­damunka is. A Hajdú megyei Állami Épí­tőipari Vállalat felvételre keres kőműves, ács, tetőfedő-szigetelő, hidegburkoló, parkettás, mű- anyagos, festő, üveges, asztalos, víz-gázszerelő, központifűtés-szc- : relő, könnyű- és nehézgépkezelő szakmunkásokat, valamint befo- nozókat, kubikosokat, segédmun­kásokat és éjjeliőröket. Munkás­szállás, főétkezés, utazási ked­vezmény biztosítva. Jelentkezés a munkaerő-gazdálkodáson, Deb­recen, Kálvin tér 11. Vasúti érkeztetőnek nyugdíjas vasutast alkalmazunk. Jelentke­zés: MÉK-kirendeltség munka­ügyén, Sajó-part. A Cement- és Mészművek he- jőcsabai gyára felvételre keres gépkocsivezetőt, mintaasztalost, férfi és női segédmunkásokat és gépkezelőket. Jelentkezni a mun­kaügyi osztályon lehet, 7—15 óráig. Gyakorlattal rendelkező ács, vasbetonszerelő, víz-szigetelő szakmunkásokat keresünk külföl­di kiküldetésre. Válaszokat „Mongólia 3239” jeligére á Fel- szabadulás téri Hirdetőbe ké­rünk. A Miskolci Mélyépítő Vállalat, Miskolc, I., Partizán u. 2. sz. fel­vesz: karosszérialakatost, köny- nyű- és nehézgépkezelőket, döm­pervezetőket. forgórakodógép-kc- zelőket, rakodómunkásokat, ku­bikosokat. üzemi ebéd. hetenként szabad szombat. Fiatalok! A Lósport Vállalat keres 14. életévet betöltött és 8 általános iskolát elvégzett olyan fiatalokat versenylóápolói mun­kára, akik szeretik ezt a szép sportot, 3 éves szakmunkáskép­ző iskola elvégzése esetén lóte­nyésztő szakmunkás bizonyít­ványt biztosítunk. Kezdő felvételi fizetés havi 1000 forint. Vidéki­eknek korszerű munkásszállás. Jelentkezés: Lósport Vállalat munkaügyi csoportjánál, Buda­pest, VIII., Kerepesi út 9. A bocsi Haladás Mg. Tsz szám­viteli vezetői munkakörbe keres mérlegképes könyvelői oklevéllel és legalább 5 éves tsz-gyakorlat- tal rendelkező dolgozót, továb­bá felvesz saját beruházásaihoz jó kereseti lehetőséggel kőműves szakmunkásokat. Fizetés meg­egyezés szerint. Jelentkezés Bő- csön, a tsz-irodán a főkönyvelő­nél, illetve építésvezetőnél. Kőműves szakmunkásokat vesz fel a Hejő menti Állami Gazda­ság. Teljesítménybért, pótléko­kat, kollektív szerződés szeripti juttatásokat, üzemi étkezést biz­tosítunk. Munkásszállás nincs. Jelentkezés Nyékládházán, a gaz­daság központjában, az építés- vezetőnél. A Nagymiskolci Állami Gazda­ság felvételre keres mezőgazda- sági gépszerelőket és szakácsnő­ket, fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a gazdaság köz­pontjában, Miskolc, Baross Gá­bor u. 13—15. Gyakorlattal ren­delkezők előnyben. Szakmai gyakorlattal rendelke­ző építésztechnikust alkalmazunk kárrendezői munkakörbe. Jelent­kezés: All. Biztosító igazgatóságá­nál, Miskolc, Széchenyi u. 10. sz. alatt. Miskolci zeneművészek Rigában A minap tértek haza ázol: a magyar zeneművészek, akik a Szovjetunióban meg­rendezett magyar zenei na­pok rendezvénysorozatán képviselték a hazai zenemű­vészetet. A delegáció tagja volt többek között Mura Pé­ter, a Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgató-karmeste­re, valamint Novak József klarinétművész, a zenekar tagja. A zeneművészek gazdag élményekkel tértek haza. Szó v jel-Let.torszá g fővárosá­ban, Rigóban április 22-én, Lenin születésének 101. év­fordulóján szerepeltek. A Lett Rádió Szimfonikus Ze­nekara adott ünnepi hang­versenyt, amelyet Mura Pé­ter vezényelt, a közreműkö­dő egyik szólista pedig No­vak József volt, aki Sárkö­zi Klarinótszimíóniájának szólóját mutatta be, míg a másik közreműködő, Kiss Gyula zongoraművész Liszt Á-dur zongoraversenyét szó­laltatta meg. A koncert mű­során a már említett két kompozíción kívül Szabó Ferenc Lírai szvitje és Ko­dály Zoltán Marosszéki tán­cok című műve szerepelt. A rigai Filharmónia koncert­termében tartott ünnepi hangversenyen megjelent Sárközi István zeneszerző és ifi. Bartók Béla is, vala­mint a helyi művészeti élet számos reprezentánsa. A magyar művészvendége­ket mind a zenei szervek, mind a közönség nagy ba­rátsággal, kitüntető szívé­lyességgel fogadták. Talál­koztak többek között a ri­gai Dzintars leánykórussal is, amely korábban a debre­ceni kórusversenyen első dí­jat nyert, s most nagy öröm­mel fogadta otthon a ma­gyar zenészeket. A rigai ze­nei vezetők megemlítettél:, hogy a városnak még nin­csen magyar testvérvárosa. Szóba került, ha konkrét formában nem is fogalmazó­dott meg, hogy jó lenne a két város között legalább zenei vonatkozásban ilyen kapcsolatot kialakítani. A lett vendéglátók szívélyes szeretetót élvező zeneművé­szek több helyi koncertet meghallgattak és az opera­házban megtekintették a Ba- jázzék előadását. Mikor Bealronvodlk, a doktor utba/gaútasa nyomán Túr rundul MEGKERESNI S/MOR <? KERÍTÉSEK HALK.> RAN a KÚT MÖGE. megkeresni Simon /stva'n ha'za'ta faiukEgen. Célhoz Erre a'tugr/k A KERÍrESEK HALKAN MEGKOCOGTATJA AZ ABLAKOZ, AZZA'N WSSZASUD­Jól jár, ha DIANA nylon harisnyában jár ám. 31 i orint J J Kapható: Kiskcr. szaküzlelekbcn, Centrum Áruházban i BOJCSUK JÓZSEF ES IMRE GÁBOR REGÉNYE NYOMÁN IRTA: CS. HORVÁTI TIBOR RAJZOLT/ SEBOK IMRE JO ESZET.' MAGUKNÉL NEM UGAT A KuryA ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom