Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-27 / 98. szám

1971. április 27., kedd ES^-MftGYARÖRSZÄG 3 Kalló István cs családja Köszöntés A miskolci 9-es számú sza­vazókörzet a Vörösmarty ut­cai horgászegyesületi ldubban 40 év körüli férfi várja, hogy elfogyjanak előle a szavazók. Mindig a sor végére helyez­kedik, s ha újabbak jönnek, kiáll. Végül van néhány perc, amikor csak a bizott­ság és ő tartózkodik a he­lyiségben. A férfi az asztal­— verssel hoz lép, és kissé zavartan mondja: — Kérem szépen, lessenek megengedni..., hogy elmond­jam a versemet, amit erre a napra írtam. — Verset? ... Jó, mondja. A férfi elkezdi. A vers a hazaszeretetről szól, arról, hogy mennyire kell szeretni ezt az országot. Szavazás Leninváros h a n Reggel 5 óra. Máskor eb­ben az órában még csendes a város. A szavazás napján azonban úgy tűnt, a gyere­kek kivételével, mindenki talpon van. összesen 9 sza­vazókörben fogadták a vá­lasztókat. A legnagyobb for­galom a déli órákban volt, amikor az emberek ünneplő­be öltözve, férj és feleség, ismerősök és barátok együtt mentek szavazni. Elsőnek még a déli órák­ban az erőmű készenléti la­kótelepén fejeződött be a szavazás, ezt követte az óvá­ros, majd egymás után a töb­bi szavazókor. Délután 3 órakor, amikor ismét visszatértünk Leninvá­rosba, a szavazásra jogosul­taknak már több mint 99 százaléka telt eleget állam- polgári kötelességének. Az idősebbek mellett mindenütt ott látjuk a felelősségérzet­től áthatott fiatalokat. A KISZ-esek aktívan vettek részt a választás technikai előkészítésében és lebonyolí­tásában is. Minden szavazó- körben megjelentek, és az el­ső választóknak átadták az emléklapot, összesen 353 fia­talnak. Még alig múlt el dél, ami­kor a népfront valamennyi jelöltje megkapta a megvá­lasztásához szükséges szava­zattöbbséget. így választott Matyó föld (Folytatás as 1. oldalról) sóról híres hengerész, amió­ta dolgozik, ezen a napon Ünnepi külsőségek kozott, fegyelmezetten, rendben sza­vaztak a hallgatók a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen.- A választók túlnyomó több­sége a délelőtt folyamán ment el a kijelölt körzetbe es csak a szavazatszedő bi­zottság erején múlott, hogy mikor, milyen gyorsan feje­zi be munkáját. A hallga­tók tömött sorokban járul­tak az urnák elé, és dél­után fél 2-re mór csaknem valamennyien leadták szava­zatukat a körzetben. A me­gyében itt volt, a legtöbb késett el munkahelyéről. Természetesen, a szavazás miatt. első választó, körülbelül ezer fiatal. Először tartottak képvise­lői, tanácstagi választásokat Miskolc legfiatalabb város­részében, az épülő Győri kapuban. Az új óvoda előtt, már hat órakor csoportokban beszélgettek, várták, hogy megnyissák a 74. sz. válasz­tókörzet 9-es számú szavazó­helyiségét. Elsőként a 12 lép­csőházas C—2-es sávházból érkeztek, ahol annyian lak­nak, mint egy középnagysá­gú borsodi községben. Vattán, Bükkábrányban és a kövesdi járás számos köz­ségében már délelőtt 9 óra­kor úgy éreztük, mintha le- késtük volna a szavazást. Az ünnepélyesen feldíszített sza­vazóhelyiségek előtt és kör­nyékén azonban csoportokba verődve tovább tárgyaltak, beszélgettek az emberek. Itt valóban nagy politikai ese­mény volt a választás, Me­zőkövesden, a szomszédos Tardon, és Szentistvánban is. Ünnep volt ez a nap, s az ünnepi eseményhez méltóan többen felvették a színes népviseletet. A mezőcsáti járás székhe­lyéhez sok község tartozik. Reggel, alig hogy megkezdő­dött a szavazás, nyomban csörögni kezdtek a telefonok. Egymás után jelentkezett be Muhi, Nagycsécs, Tiszabábol- na, Tiszadorogma, Hejökürl. A szavazatszedő bizottságok jelentették: rendben, fegyel­mezetten lezajlott a szavazás. A szeles, esős idő ellenére sokfelé dolgoztak a határban ez emberek. Mielőtt a tsz- tanyóra, a határba indullak volna, természetesen, leadták szavazatukat. A mezőcsáti já­rás legtöbb községében tehát mire a városokban felébred­tek az emberek, szinte már be is fejeződött a választás. Kazincbarcikán a vegyipari technikumban rendezték be a 8. számú szavazókörzetet. Ide jött családjával szavazni Nagy István bányamüszaki .felügyelő. Márta, a leánya mint első választó, emlékla­pot is kapott. Megkérdeztük tőle: — Kire szavaz? — Édesapára! — hangzót! a válasz —, ő ugyanis Ka- zancbarcika városi Tanácsá­nak eddig is tagja volt, és most is jelölték. Nagy Márta abban a he­lyiségben szavazott, ahol ta­nulmányait folytatja. A Putnoki Felsőfokú Mező­gazdasági Technikum 188 szavazásra jogosult diákja zárt sorokban, gomblyukuk­ban virággal keresték fel a szavazóhelyiséget. Ezután a pagonypusztai mintagazda­ságban egész napos kommu­nista műszakot tartottak. ügy kis beszélgetés Zuhogó esőben érkezett áz első szavazó az I. kér. 15. számú választókerületének 28-os szavazókörébe, a BAÉV- székház kultúrtermébe. Zem- lényi Imre bányász dobta először a borítékot az urná­ba. Nem sokkal később egy idős néni tipegett a szavazó- helyiségbe. — Ki tudja, hátha ez a szavazás az utolsó az éle­temben — mondja a 84 éves néni. — Nem haragszanak, ha egy kicsit beszélgetek magukkal? Nézzék, elhoz­tam a szakszervezeti köny­vecskémet, 56 évig dolgoz­tam ... De nem tartom fel magukat. Egyedül vagyok, szeretek beszélgetni. Bizto­san jó tanácstag lesz az a fiatalember, akire szava­zunk Fél 11-re kisütött a nap. A 6-os számú szavazókor szavazalszedő bizottságának elnöke, Knoll László mon­dotta: — Szépen, folyama­tosan jönnek a szavazók. A választók 60 százaléka már leszavazott. Az 57 es szavazóköri bi­zottság asztala elolt egy l'ér- 'íi állt meg: — Nem vagyok miskolci. Sopronban lakom. Tessék az igazolás. — Es hogy telsz.ik a vá­rosunk? — Miskolc igazi nagyva­ros már. Nagyon tetszik. — Érezze jól magát — búcsúztak tőle a bizottság tagjai. Nagy Márta clsöválasetó édesapjára szavaz Első szavazóiig első választás Gépkocsival a városban A mozgóurnával Rózsa Sándor és Takács József járta a Szentpéteri kapui kórház kórtermeit. ..Választás” jelzésű gépko­csinkat városszerte előnyben részesítették. A XVl-os szá­mú Autójavító Vállalat Vol­gáját Kiss György, a szava- zatszedö bizottság tagja és Orosz Mihály aktíva vette igénybe, akik a Zrínyi Gim­názium 27-es számú .szava­zókörzetben teljesítettek szolgálatot. A nagyavasi so­rokon, a Csalogány utcán, Alsóruzsinban beteg, idős emberek várták az urnát. Valóban várták, készültek a bizottság fogadására. A 36 éves Szentkirályi Miklósné cigarettával, hellyel kínálta a vendégekéi. A 111. kerület 53. szavazó- körében az ÉVM Lorántffy Zsuzsanna utcai munkás- szállóján az Erdóaljatelep, a Tatárdomb lakosai szavaz­tak. Sok közöttük az írástu­datlan is. A szavazólapon itt két képviselőjelölt neve állt. A bizottság elnöke többször is elmondta, egy-egy szava­zónak, miként kell helyesen, érvényesen szavazni. — Értem — válaszolt egy fiatalasszony, aztán a fülké­be vonult. — És most legyem a borí­tékba? — jött ki a szavazóla­pot lobogtatva. Akaratlanul is látni lehe­tett az eredményt. Az egyik jelölt nevénél megvókonyo- dott a papír, a cigányasszony szavazata tehát érvényes. — Jól kihúztam az egyiket — mondta ő is nevetve a körülötte állóknak. Problémamentesen és gyorsan folyt a szavazás az ózdi járásban. A járási ta­nács új székházában ügyele­tét tartó választási bizott­sághoz a kora délelőtti órák­ban egymás után érkeztek a jelentések a községekből, hogy befejeződött a válasz tás. Elsőként 9 óra előtt Sa­sáról jelentettek. A járás legnagyobb ipari községében, Borsodnádasdon is befejeződött a szavazás délelőtt 11 órára. — Mindenki sokat vár és sokat remél az új tanács­tagoktól — mondotta Érsek József, a lemezgyár nyugdi­Bükkszentkereszten, az alig több mint másfélezer lelket, számláló hegyi községben jasa. — Néhány honapja lett nagyközség Borsod ná- dasd. Sok a problémánk, nagy az elmaradás ebben a regi nagyközségben. Rosszak az utak, gondot okoz a víz­ellátás ... Segítséget várunk. Arlón, a strand hatvan­éves gondnoka, Koós András, már kora reggel leadta sza­vazatát. Megkérdezték tőle. mit vár az új tanácstól? — Továbbra is olyan segít­séget: a strand építéséhez, mint amilyet eddig kaptunk. A tó az arlói tanácshoz tar­tozik, de környékének szépí­tésé nem lehet csak a község ügye. reggel négy órakor kinyitot­tak a szavazóhelyiségek, hi­szen fel ötkor indultak a Választás a begyek között munkásszállitó autóbuszok a diósgyőri gyárakba. 12 órára mindkét szavazókörzetben befejeződött, a munka. A környező turistaházakból több mint ötven kiránduló is eb­ben a községben szavazott. A szavazalszedő bizottságok dél­után két órára a számlálás­sal és a jegyzőkönyvek elké­szítésével is végeztek. A lillafüredi PalotaszáUó beutaltjai '— mintegy három­százan —, akik az ország kü­lönböző részeiből töltik itt. pihenő idejüket, Hámorban adtak te Valisukat az ország­gyűlési képviselőjelöltekre. Az öt fia Kiss néni otthonában szava­zott öt fia jövőjére Edelényben, a 3-as számú szavazókörzetben lakó Kiss Pál és Kiss Paine betegek­hez Bajusz István, a szava- zatszcdö bizottság tagja vitte ki az urnát. — Felkelt az uram — mondta Kiss néni. — Azt mondta, elmegy ö szavazni, akármilyen rosszul érzi is magák Kiss néni otthon sza­vazott. Amikor megkérdez­tem tőle, mire szavaz, ezt mondotta: — Öt fiam jövőjére, akik közül négy a bányánál dol­gozik, mint esztergályos, bá­nyász, technikus és mozdony­vezető, egy pedig katona. Meg az egészséges, békés öregség­re. Az encsi járás Dr. Remük István, az ell­esi járási választási csoport vezetője most valóban olyan volt, mint egy parancsnok. A járás térképén piros zász­lók jelezték, hol vannak sza­vazókörzetek. Ahogyan egy- egy befejezést jeleztek, úgy szedték le a térképről a pi­ros zászlócskákat. ' Reggel fél tízre már öt zászlót lehetett kihúzni he­lyéről, s ez azt jelentette, hogy 35 községben fejezték be a szavazást. Az első szám­lált eredményt Abaújkér községből hozták be. Itt kü­lönben külön örömet jelent, hogy az eddigi egy nő helyett most: négy nő kapott helyet a községi tanácsban. Barta Jénqsnénak most már társa lett a testületben Szűcs Jó- zsefné. Csidei Ernöné és * «=« rr * r­fovojere Alberttelep két szavazó­körzetében már hajnali 4 óra után néhány perccel megje­lentek az első szavazóit, munkába menő bányászok. A 4-es számú körzetben 10 órá­ra lényegében befejeződött a szavazás. Soltész Istvánra, az MSZMP Központi Bizottságának tag­jára, az alberttelepi 1-es ak­na szocialista fronlbrigádve- zelöjérc a 3-as számú körzet­ben vártunk. Rövidesen ki­derült azonban, hogy Soltész István már kora reggel, 5 óra után néhány perccel le­adta voksát. Lakásán kerestük fel Kedvenc virágai között ta­láltuk. — Munkanapokon mindig négykor kelek — mondta mosolyogva —, most sem tudtam tovább aludni, saj­nos az idő nem a legjobb, így kénytelen vagyok itt tölteni ezt a napot. A nö­vényeimmel bíbelődöm. És rendbehozom a fiaim ha- 1 ászfelszerelését. Tehát, pi­henek. De az eszem a mun­kán jár... Ott, ahol most Soltész István 108 tagú frontbri­gádja dolgozik, nagyon rosszak a geológiai körül­mények. Egyedi acéltámos biztosításra és hagyományos kézijövesztésre kellett visz- sza állni. Lent, a fronton most szü­netel a munka, s a bágyadt, napsütésben is csendes va­sárnapjai éli a bányatelep. térképe előtt Zbozai Pálné. Abaújkémel érdemes még megemlíteni, hogy 822 szavazólapból csu­pán egy lett érvénytelen. Garadnán jókor reggel megkezdték a szavazást, s öt óra után néhány perccel Richter János bácsi, a tsz fogai osa már restelkedve igy köszöntötte a szavazatszedő bizottságot: — Már elnézést, hogy ilyen megkésve jövök, de élőbb el kellett látnom a jószágot... lnáncsról reggel fél kilenc­kor már azt jelentették, hogy minden állampolgár élt sza­vazati jogával. A gyors ered­ményhez az is hozzájárult, hogy a termelőszövetkezet gépkocsija tizenkét idős vágj' beteg emberhez vitte ki a mozgóurnát, még a reggeli órákban. Kör sít a szerencsi járásban Imri Gyulával, a szerencsi járás egyik képviselőjelöltjé­vel találkoztunk a Szerencsi járási Tanácson, ahol a vá­lasztási bizottságok dolgoz­tak. Ügy is, mint jelölt, s úgj' is, mint a járási pártbi­zottság első titkára, egész nap figyelemmel kísérte a munkát, a beérkező cred- ményjelentéseket. Elsőként Prügy jelentke­zett, ezt követően Bodrogsze- gi, Rátka és úgy a többiek. Ebben a járásban 871 községi tanácstagot választottak ezen a napon, és országgyűlési képviselőt. Mcgyuszón elmesélték an­nak a lelkiismeretes néninek a történetét, aki magában összekeverte a két képviselő­jelölt: asszony nevét. Voltak ott jelölőgyülésen, magában ki is választotta, hogy neki melyik kedvesebb, de a ne­vüket összekeverte. Mit tett a néni? Elnézést kért a szavazat- szedő bizottságtól, s kiment még egyszer megnézni a kép­viselők plakátján a két asz- szony nevel és fényképét, hogy biztosan arra szavaz­zon, amelyik neki kedvesebb. Tállj'áról korán reggel vo­nalat kapcsolt a járási bi­zottsághoz Osika Gabriella, aki a postán éjszakai tele- fonügyeletes volt. A vonalon jelentették, hogy a szavazás elkezdődött. «­Nem sokkal ezután lejárt Gabriella műszakja, s haza­ment. Édesanyja, Osika Já- nosné már várta. Az idős asszony, aki hét gyermeknek édesanyja, a két legkisebbéi, Gabriellával és a 19 eszten­dős Barnával indult együtt szavazni. A testvérek mind­ketten először szavaztak, s meghatottan vették át az is­kola szavazóhelyiségében Ur­ban Józseftől, a szavazatsze- dö bizottság elnökétől az em­léklapot. Hosszan, oldalakon at so­rolhatnánk azokat a kedves jeleneteket, történeteket, amelyeknek tanúi voltunk ezen a borongás, de mégis masgaknas vasárnapon. Bensőséges légkör jellemezte a szavazás napját Jelölt az édesapa Az ózdi járásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom