Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

1971. április 3., szombat ESZAK-MAGYARQRSZÁG 3 Barátsági nagygyűlés Diósgyőrben A Lenin Kohászati Müvek niunkáskoliektivásőnak feShévása az üzemek, intézmények dolgáéihoz Á mikrofonnál Kárlas Imre (Folytatás az I. oldalról) Wsta brigádjának vezetője emelkedett szólásra. Elmon­dotta, hogy a Gagarin- és a l'yereskova-brigádok min­denkor igyekeznek úgy dol­gozni, hogy méltóak legye­nek névadóikhoz. Kárlas Im- re_ javaslatot lett a nagy­gyűlésnek : a nagygyűlés részvevői a Lenin Kohászati Müvek egész kollektívája nevében kérjék felvételüket 5,. Magyar—Szovjet Baráti [arsaságba. A nagygyűlés *eszvevői egyhangú lelkese­déssel fogadták a javaslatot, s levelet juttattak el a Ma- ®’ar—Szovjet Baráti Társa- Sa§ országos elnökségéhez, Kedves elv társak! A Lenin Kohászati Müvek "?lgozói — munkások, tech­nikusok, mérnökök, admi- msatrativ dolgozók — egyiil- és önkéntes elhatározás­ul kérjük a Magyar—Szöv­et Baráti Társaság elnöksé- hM, tekintse üzemünk kol- ektiváját a társaság tagcso- l^ntjának. ,.Kz a kérésünk abból a-szí. 9rd meggyőződésből fakad, ,:°8y a világ első szociú- l^sla országához, az Oktő- ?r* Forradalom népéhez fű. •odo testvéri barátságunk ^rnár több mint egy ne- ^yedszázada- szocialista fel- ynelkedésünk, békés alkotó- uhkánk legtöbb támasza és i * * * * * * 8 záloga — hangzik egyebek között a levél. Ügy érezzük, kötelez ben­nünket az is, hogy üzemünk a nemzetközi munkásmozga­lom legnagyobb alakjának, Vlagyimir Iljics Leninnek a nevét viseli. Nem ünnepel­hetnénk méltóbban népünk történelmi - sorsfordulójának, hazánk felszabadulásának 2(1. évfordulóját, mint azzal, hogy az MSZBT tagcsoport­jának megalakulásával ismé­telten hitet teszünk a ma­gyar-szovjet barátság erő­sítése mellett. Mint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja vállaljuk, hogy tevékenyen részt veszünk a magyar és a szovjet nép barátságának elmélyítésében, pártunk poli­tikájának szellemében mun­kánkkal támogatjuk azt az eredményes tevékenységet, amelyet az MSZBT folytat a két nép gyümölcsöző sokol­dalú együttműködésének to­vábbi megszilárdítása érde­kében. Szilárdan hisszük, hogy példánkat követni fogják üze­mek, vállalatok, termelőszö­vetkezetek, állami gazdasá­gok, kisipari szövetkezetek, tudományos, kulturális és oktatási intézmények dolgo­zói, szocialista brigádok, ba­rátsági klubok tagjai. Éljen a magyar és a szov­jet nép örök, megbonthatat­lan barátsága! A szovjet delegáció nevé­ben Jazdovszkij professzor szólt a nagygyűlés részve­vőihez. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság nevében kö­szöntötte a Lenin Kohászati Művek dolgozóit abból az al­kalomból. hogy beléptek az MSZBT tagjai sorába.' Sok sikert kívánt a vállalat kol­lektívájának. Felszólalt a nagygyűlésen iilipcsenkó űrhajós ezredes is, aki ugyancsak köszön lőt­te az LKM-nek az MSZBT tagjai sorába lépett kollek­tíváját. Jazdovszkij professzor is fel­szólalt A nagygyűlés részvevői táviratban köszöntötték az SZKF XXIV. kongresszusát. Az egyhangúlag megfogalma­zott táviratban a nagygyű­lés részvevői az LKM egész kollektívája nevében szívből jövő üdvözletüket küldik az SZKP XXIV. kongresszusá­nak abból az alkalomból is, hogy közösen beléptek az MSZBT-tagok sorába. r. t. Foto: Sz. Gy. A történelem sodrában Miudcu ember reszese kora történelmének. Abban azon­ban, hogy valaki passzív ala­nya-e a feje fölött elzúgó koroknak, vagy maga is ak­tív formálója a történelem­nek, már igen nagy különb­ségelv vannak ember és em­ber közt. A történelem. Miért is kí­vánkozik az ember tollára ez az ünnepélyes, gazdag tartalmú szó, amikor csupán egy ember életútját kutat­ja? Hegyi Imrével beszélgetek, öt igyekszem szóra bírni, hogy mindabból, amit ma­gáról elmond, összeálljon egy kép arról a Hegyi Imréről, akit az abaúji vidéken or­szággyűlési képviselőnek je­löltek az elmúlt hetekben. Hosszú évek óla ismerem, már nemegyszer váltottunk szót politikáról, munkáról, emberekről. Témánk aktuá­lis eseményekhez, gondokhoz, vagy örömökhöz tapadt. Most vissza keli nyúlni a múltba, hogy hiteles legyen az országgyűlési képviselő­jelölt portréja. — 1918-ban születtem Bo­gácson — mondja magáról. Budapesten, jártam középis­kolába. majd 1945-ben visz- szakerültem a falumba... — Álljunk meg egy ki­csit — szakítom félbe a tő­mondatokat —, ha leltet ki­csit részletesebben, hiszen közben — ha jól számolok — 27 esztendő telt el. — Na, igen. 'Valóban írem Felszabadulási ünnepség a megyei 'eiidor-íőkapitáiiyságon i A megyei rendőr-főkapi­tányságon tegnap, pénteken délután bensőséges ünnepsé­gen emlékeitek, meg hazánk felszabadulásának 2(1. évfor­dulójáról. A megjelenteket Németh János rendőr alezre­des, a megyei rendőr-főkapi­Szovjelunió felbecsülhetetlen értékű támogatását. — A Szovjetunióban nem­csak felszabadítónkat, hanem a mindig segíteni kész idő­sebb, tapasztaltabb testvért is tisztelhetjük — mondotta. Részletesen szólt megyénk gazdasági eredményeiről. A helyi ünnepséghez kapcso­lódva ismertette, hogy a iő- város után megyénk a leg­nagyobb ipari energiafo­gyasztó. A villamosenergia­fogyasztás mennyisége a/, életszínvonal alakulásának is fokmérője. Az ÉMÁSZ. új létesítményei alapvető fon­tosságúak a további fejlődés érdekében. A Bodrogköz, a Hegyköz és a. Hegyalja tá­jain a villamosság a meg­határozó energiahordozó. A károlyiéival új elosztó alól- lomás lehetővé teszi a kör­nyék eddig' elhagyatott' te­rületein is az ipari fejlő­dést, s a lakosság, jobb szo­ciális és kommunális ellátá­sát. Ezután az eddigi eredmé- , nyék tudatformáló hatásáról beszélt, amelynek következ­tében megélénkült a társa­dalmi, és a közéleti tevé­kenység. Ezt jelzik a közel­gő országgyűlési és tanács- választási előkészületek ed­digi tapasztalatai is. j A megvalósításra váró IV. ötéves tervről szólva hang­súlyozta, hogy a kívánatos iramú fejlődés előfeltétele a hatékonyság gyorsabb növe­lése valamennyi gazdasági ágban. Ennek eredménye­ként tovább javulnak a la­kosság munka- és életkörül­ményei az elkövetkező esz­tendőkben. Ezután Valáska László, az EMÄSZ helyettes üzemigaz- galója ismertette a vendé­gekkel a villamosenergia- ipar új szerkezeti felépítését és az eddig elért fejlődést. Az ünnepség után ^ vendé­gek megtekintették az üzem. be helyezeti új closztóállo- mást. tányság pártbizottságának titkára üdvözölte. Az ünnep­ségen Vaskó Mihály, az MSZMP megyei Bizottságá­nak titkára mondott beszé­dét. Szólt'a felszabadulás je­lentőségéről, s arról, hogy a Szovjetunióban nemcsak fel­szabadítónkat, hanem nagy barátunkat, szövetségesünket is köszöntjük április 4-én. Felszabadulásunk 26. év­fordulója alkalmából a bel­ügyminiszter előterjesztésére, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa kiváló szolga­latért érdemrenddel tüntette ki Barna Sándor rendőr al­ezredest. A megyei rendör-fökapi- tány javaslatára a belügymi­niszter eredményes munká­jáért a haza szolgálatáért ér­demérem arany fokozatával 4, ezüst fokozatával 4, bronz fokozatával 3, a közbiztonsá­gi érem arany fokozatával 3, ezüsttel 4 és bronz fokoza­tával 3 elvtársat tüntetett ki. A Belügyminisztérium állo­mányában eltöltött 25 éves szolgálatért nyolcán kaplak szolgálati érdemérmet. A ki­tüntetéseket dr. Kolcszár István, rendőr ezredes, a fő­kapitányság vezetője nyúj­totta át, * Ugyancsak tegnap emlé­keztek meg hazánk felszaba­dulásának évfordulójáról a munkásőrség megyei pa­rancsnokságán is. Itt Szil;- c sák Gyula alapszervi tit­kárhelyettes mondott beszé­det, majd kitüntetéseket, ad­tak át. A haza szolgálatáért érdemérem arany, ezüst és bronz fokozatát; 26 munkás őr kapta. meg. Az ünnépsé gén 12 munkásévnek emlék- jelvényt adtak át. A kitün­tetéseket dr. Kállai László. a munkásőrség megyei pa­rancsnoka adta át. szabad kihagyni, hiszen az indulás, az élettel, a közös­ségi élettel való ismerkedés ideje volt az. Ami a legem- lí lésre méltóbb akkori éle­temből, az a népi írókkal va­ló megismerkedésem. A Sza­bad Szóban jelentek meg cikkeim, amelyet. Szabó Pál szerkesztett. Hozzá kell ten­nem, hogy a szerkesztő ál­tal javasolt Árpád Géza név alatt. Ezek szövetkezeti kérdésekkel foglalkozó cik- • kék voltak. Eljutunk az elbeszélésben a háborúig', a katonáskodá­son át a felszabadulásig, a földosztásig. — Azért igyekeztem haza a falumba Bogácsra, hogy ott legyek a földosztáskor. Nem voltam földigénylő, még csak a földosztó bizott­ságnak sem voltam tagja, de ott akartam lenni, részese akartam lenni a parasztság által oly régen vágyott nagy eseménynek. Aztán meg is volt a haszna, mert az egp székes káptalan birtokából a tanya épületét sikerült ..megmenteni”. Itt.' megalakí­tottam az, első földmüvesszö- vetikezetet. Lelkes, fiatal évek. Hegyi Imre — bizonyára a népi írókkal tartott kapcsolata is ösztönözte rá — szervezte a MADISZ-t, játszott kultúr- csopovtban. Járta a falvakat. Most mosolyogva emlékszik erre vissza: — Darvas József Szakadék című drámáját tanultuk meg. Én voltam a darabban a ta­nító. Osszr! már Hegyi Imre, a Nemzeti Pa­rasztpárt szervező titkára. Így emlegették, így ismerke­dett vele a politikai közélet. A megbízatások gyorsan kö­vették egymást. A Törvény- hatósági Bizottság tagja, a megyei Nemzeti Bizottság alelnöke. Koalíciós idők. Újraéljük legújabbkori tör­ténelmünk egy szakaszát. De nyílik az ajtó, s a mezőcsátl n ép fron t - ti fckár v issza zökken t megjelenésével a jelenbe. Titkári értekezletre jött, amelyet rövidesen Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára tart majd a járásiaknak. Egy kis türelmet kérünk a gyülekezőktől, már csak né­hány évtized van hátra. Hiá­ba, ilyenkor, , választások előtt, alig van egy nyugodt félóra a népfrontnál. Népfront. Ami még lufira van az életrajzból, az már e körül á szó körül zajlik. — Végiggondolva az élete­met: — próbál tömöríteni Hegyi Imre — három párhu­zamos utat járok. Az egyik a népfront, amely kezdődött a Szabad Szóval, folytatódott 1945-ben a Nemzeti' Bizott­ságban, és tart napjainkig a Hazafias Népfrontban. A másik törvényhatósági bi­zottsági tagságommal kezdő­dött negyvenhatban, s folyta­tódott 1950-ben a tanácstag­sággal, s tartott azóta is fo­lyamatosan. (Itt hozzáteszi szűk, hogy 1954-tól a vég­rehajtó bizottság tagja.) A harmadik a szövetkezeti vo­nal. Dolgoztam a Hangyá­ban, szerveztem felszabadu­lás után a földmüvesszövet- kezétet, 'dolgoztam a ME- SZÖV-nél. Részt vettem a tez-szervezésben is. A szövet­kezetek társadalmi kérdései ma is foglalkoztatnak. Ezzel kapcsolatosan több cikkem jelent meg. amelyekben a mai falu problémáit boncol­gatom, különös tekintettel a tsz-községek társadalmrhely- zete alakulására. Ha tömören akarom kife­jezni, mit tesz ma, és mit tett az eltelt évek során He­gyi Imre,,.így fogalmazhatok: a párt népfrontpolitikájának megvalósításán, és állandó erősítésén fáradozik, mint pártonkívüli. Ápolója a szö­vetségi politikának, s figye­lemre méltó tervek őrzője. Elképzelése, hogy megírja a népfrontmozgalom megyei történeiét és a szövetkezetek történetét. — Mit szól ahhoz, hogy, bár bogácsi, a mezőkövesdi járás szülötte, mint képvise­lőnek. megválasztása esetén, az abaúji részekkel kell. töb­bet éá, behatóbban foglalkoz­nia? — Elég ha erre azt vála­szolóin, hogy az encsi járás valamennyi községében meg­fordultam már eddig, s is­merem gondjaikat, örömei­ket? — fordítja vissza a kér­dést. l ián Hiszen az első és ■ i"V legfontosabb egy képviselő szempontjából, hogy behatóan ismerje azt a területet, azokat az embere­ket, amit és akiket képvisel. Hegyi Imre más követelmé­nyek mellett, ennek is ké- l>es megfelelni. Adamovics Ilona Miskolci KISZ-esek meg jutalmazása Felszabadulásunk 26. év­fordulója jegyében került sor tegnap a Molnár Béla Ifjúsági Házban a Miskolc városi KISZ-bizottság ün­nepségére. Az elmúlt .észtén, dobén kimagasló munkát végző KlSZ-alapszervezete- ket és KISZ-tagokat tüntet­lek ki. Krasznai Gáborné, a váro­st KISZ-bizottság munkatár­sa, a miskolci úttörőelnök­ség elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd méltat­ta április 4 jelentőségét. Ez. után Németh Tibor átadta a KISZ Központi Bizottsága dicsérő oklevelét a Hennán Ottó Gimnázium, valamint, az Egészségügyi Szakiskola KlSZ-alapszervezetének. A MüM 101. sz. Ipari Szak­munkástanuló Intézel, a Zrí­nyi Ilona Gimnázium és áz L sz. Szakközépiskola KISZ. esei emlékplakettet kaptak. A KISZ KB oklevelét 28 fiatalnak nyújtotta át a vá­rosi KISZ-bizottság titkára. Új áramelosztó állomást ■ avattak Sárospatakon i • .'.^szabadulásunk évfordu­áríanEÚt küszöbén, április 2- j ünnepi munkásgyűlést «»•toltak az ÉMÁSZ sáros­,, . üzemigazgatóságának In . 1i'l!'-űban. Hivatalosan ék­nél- llc**úk út rendeltetésé­ül' U Károlyfalván létesí- nagy teljesítményű A aill<d°szl'ó alállomásl is. Ün:. 'úmepségen megjeleni ... Nsúk János, a megyei ^rtbizoltság titkára, s az Vc"®ni dolgozói mellett részt '■ k a sátorai jaú ihelvi já- hfc\ Va.lamint Patak és Új- városi párt-, tanácsi és ^-‘asúgj vezetői. s;/Pajasak János ünnepi be- e bevezetőjében hangsú­ly ózta ■ ~~ . Felszabadulásunk jubi- eumún kifejezően jelképezi a lejlödés folyamatosságát, r °By új nemzeti vagyonlár­8''d! odúnk át a köz hasz­nára. Kzulán a felszabadulás je. ®>1 tőségét méltatta, áttekint- u. 26 év korszakjelző ^tdményeil, kiemelve a

Next

/
Oldalképek
Tartalom