Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-24 / 96. szám
1971. április 24., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A Pamuttextil Művek Fonógyárában ß negyedszer kiváló kárniíisik A Miskolci Kárpitos Szövetkezet az elmúlt évi lei - emelkedő munkájával immár negyedízben érdemelte ki a kiváló kitüntetési. A •zászlót, s a kitüntetést dokumentáló oklevelet a tegnap megtartott ünnepségen Bognár László, a K1.SZŰV elnökhelyettese adta ái. kimondotta, hogy u Ütsz gazdálkodási eredményét a KISZÖV-vezet őség kiválónak minősítette. mivel a termelési, u szervezési és a műszaki fejlesztések eredményeképpen az egy dolgozóra jutó termelési értéket 27.3 százalékkal növelték. A megye kiváló kisipari szövetkezete kitüntetést Kluger László, a letsz elnöke vette át. Elmondotta, hogy a lakosság egyre rohamosabban növekvő igényéinél; ■kielégítése érdekében jelentős technológiai, műszaki fejlesztéseket végeznek. A napokban adták át a Pamuttextil Müvek Fonógyárában azt a 12 szovjet, íonvacérnázó gépet, amelyek az eddigi hagyományos négy műveletet: fonást, kettőzést, cérnázást és keresztcsévézést egyesítik. Az új szovjet konstrukciót hazáinkban itt próbálják ki először Nem .dönthetnek a dolgozók véleménye megkérdezése nélkül Néhány ózdi la pusztulni uz új kollektív szerződések készítéséről Az ózdi városi párt-végrehajtóbizottság a napokban vizsgálta tneg a város térti-' létén üzemelő és kollektív szerződés megkötésére kötelezett vállalatoknál, gyáregységeknél és üzemeknél az új. 5 évre szóló kollektív szerződések előkészítésének helyzeté? A'munka első szakaszán — az 1969—70. évekre Szóló kollektív szerződés végrehajtásáról készített vállalati jelentés ismertetésén, annak vitáján, a javaslatok összegyűjtésén és értékelésén — egy kivételével már' valamennyi vállalat túljutott. Külön ki kell emelni a 11 vállalat, egység sorából az Ózdi Kohászati Üzemeket. A megyében elsőnek itt készítették el, s mint április 18-i számunkban beszámoltunk róla, az új tervezetet már . április elején vitára bocsátották ismertetés, a 'dolgozók véleményének megkérdezése céljából. A többi vállalatnál (Sütőipari i Vállalat, 111. sz. Volán, Borsodi Kiskereskedelmi V., Borsodi Vendéglátó V., Városgazdálkodási V,, vízművek, posta, húsüzem és 1ÍMÁSZ) május 1. a határidő, s ezt követően kerül vitára a dolgozók elé. Sok érdekes, hasznos tanulsága van az első szakasznak is. A vállalatok vezetői általában reális képet adtak az előző két évre szóló kollektív szerződés végr eh aj lás á ró 1. ' Vagy éppen megszegéséről, Ugyanakkor igényelték a Üdülő u Herehbeu A Bodrog sárospataki új gátszakasza teljesen zárt vízrendszert alakított ki az eddigi bodrogi holtág helyén. A nagy kiterjedésű állóvizet övező ligetes részeken a városi tanács és a Berek Mezőgazdasági Társulás hétvégi üdülőit számára Parcellázza ki a területet. Ój üdülőövezet létesül itt, ahol kedvezőek a lehetőségek a strandolásra és a ví- 'dsportolásra. dolgozók véleményét, s azok az üzemi demokrácia különböző fórumain éltek is a lehetőséggel. A vizsgálat felfedezett egy súlyos mulasztást is, amit szóvá kell tenni. A Debreceni' Ruhagyárnak egy gyáregységé van Ózd on. A több mint ezer dolgozót foglalkoztató gyáregységet meglehetősen mostohán kezelték már két évvel ezelőtt is, amikor a korábbi kollektív szerződés tervezetét mindössze egy (!) napra küldték • le a központból. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között nemhogy a dolgozók,, de még az egység vezetői. sem tudták kellő alapossággal tanulmányozni. A példából a jelek szerint most sem tanultak. A gazdasági vezetés eddig még nem számolt be a két évvel ezelőtt „megkötött” kollektív szerződés végrehajtásáról, nem beszélve üzemi vitájáról. Ez pedig sérti egyrészt az üzemi demokráciát, nemkülönben a munkaügyi miniszteri rendeletet. Könnyen megismétlődhet a két évvel ezelőtti helyzet: az új tervezel késői kiadása ismét azt fogja eredményezni, hogy nem lesz idő a dolgozókkal való ismertetésre, véleményük, javaslataik megismerésére és hasznosítására. Az 1971. április 8-án megjelent 10/1971. sz. MUM-ren- deiet a korábbi rendelkezés szerinti határidőt (június 1.) egy hónappal meghosszabbította. A Debreceni Ruhagyár vezetői — ha nagyon igyekeznek —, pótolhatják eddigi mulasztásukat. Nem pusztán valamiféle játékszabályról van szó, hanem a dolgozók | jogainak tiszteletben tartásáról. 1). S. i A képviselő — képvisel A választópolgár borítékba helyezi szavazólapját, és az urnába dobja. Ezzel a maga részéről megbízást adott a képviselőjelöltnek — vagy annak, akit a több jelölt közül legalkalmasabbnak tart — rá. hogy négy éven ál képviselje őt a Magyar Nép- köztársaság legfelső államhatalmi szervében, az országgyűlésben. Néhány nappal később a képviselő átveszi megbízólevelét, és ezzel valamennyi jogot é.s kötelességet, amelyet az al kotmány a magas tisztség betöltői számává előír. Már az első ülésen fontos feladatok hárulnak rá. Az országgyűlés megválasztja az Elnöki Tanácsot és a Minisztertanácsot. Most mór — a képviselő szavaz. Arra adja szavazatát, akit eddigi munkája alapján alkalmasnak ítél a további években az ország élére, a legfontosabb posztokra. Hamarosan elkezdődik a törvényhozói tevékenység is. Munkatervéből egyes pontok máris ismeretesek, ha még nem is dőlt el. mit fognak tárgyalni. Az ország- gyűlés elé kerül az ifjúsági, a szövetkezeti, az egészségügyi törvényjavaslat és több más, az egész ország állampolgárait érintő, még kidolgozásra váró tervezet is. A törvényjavaslatokat először az illetékes bizottság elé terjesztik. (A tíz bizottság valamelyikébe csaknem minden képviselő bekerül.) A legutóbbi országgyűlési ciklus idején számos heves vita zajlott le a bizottsági üléseken, éppen azért, mert a képviselők egyes kérdéseket, másképpen láttak, vagy mert nagyobb beruházásokat:, költségvetési összegeket akarták választókerületük számára megszerezni.. Megtárgyalják a törvény- javaslatokat a megyei képviselőcsoportok is. Minden képviselőnek van ideje tanulmányozni a készülő törvényt, s a bizottságban és a képviselőcsoportban annál jobban érvényesítheti hozzászólási jogát — minél jobban teljesíti képviselői kötelességét. Első számú kötelessége ugyanis az. hogy választóival rendszeres kapcsolatot tartson, ismerje köles belpolitikáról alkotott véleményüket, foglalkozzék javaslataikkal, panaszaikkal, tájékozódják választókerületének problémáiról. A törvényhozói munka sorrendben következő része az országgyűlés ülése. Akármilyen napirendet tárgyalnak ott. minden képviselőnek joga van, hogy hozzá- szóljdn, elmondja a maga — és megbízói, választókerülete — véleményét. Elmondhatja, hogy legjobb tudása, meggyőződése alapján mit helyesel és mit: nem, mihez van kiegészítő, vagy módosító javaslata. R oga van a napirenden I nem szereplő kérdé- » sekről is szólni az országgyűlés ülésén. Ez az in- terpeiláeiós jog. Bármelyik minisztertől, főhatóság vezetőjétől megkérdezhet ilyenkor bármit, ami választóit érdekli, vagy érinti. A miniszter köteles azonnal szóban, vagy 30 napon belül írásban válaszolni az interpellációra, s a képviselő élhet a viszontválasz jogával, sőt, az is megtörténhet (a legutóbbi parlamenti ciklus idején meg is történt), hogy nem fogadja 41) a miniszter válaszát. Ilyen esetben az országgyűlés szavaz, s ha az sem fogadja el a választ, „a kérdést az illetékes bizottságnak vagy erre a célra létrehozott bizottságnak kell kiadni. A kérdés tárgyalását az országgyűlés a bizottsági jelentés alapján legkésőbb a következő ülésszakon napi- rendre tűzi” (az országgyűlés Ügyrendjéből). A képviselő — választó- kerületének, a közösségnek képviselője. Amikor felszólal, a választók ezrei nevében beszél, s amikor a nyilvánosság előtt fellép, azt is közéleti személyiségként, a nép. a köz képviselőjeként teszi. El kell járnia — például — olyan közérdekű ügyekben, amelyek egész választókerületét vagy annak egy részét érintik, ott gondot okoznak, akár egy megrongálódott útszakasz sürgős kijavításáról, vagy a megüresedett orvosi állás azonnali betöltéséről van szó. Eljárhat — például — olyan más ügyekben, olyanokban. amelyek közbenjárása nélkül is megoldódnának. de talán később: szót emelhet egy nagyközség várossá emeléséért, esetleg azért is, hogy a legközelebbi iskolaépítésre az ő választókerületében kerüljön sor. De nem járhat el magánügyekben! Jogos ma- gánpanasz orvoslásában természetesen segíthet, sőt, segítenie is kell, De a Magyar Népköztársaságban ismeretlenné vált a régi Magyarország „kijáró képviselőjének" fogalma. Éppen ezért is védi a törvény a nép képviselőit. A képviselő mentelmi jogot élvez, ami annyit jelent, hogy letartóztatni, ellene büvádi eljárást indítani nem szabad, kivéve a tettenérés esetét. Ha mégis megtörtén nék olyan eset — amire hosszú ideje nem volt példa —, hogy a törvényhozó összeütközésbe kerül a törvénnyel, csak akkor vonható felelősségre, ha a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság meghallgatása alapján az országgyűlés felfüggeszti mentelmi jogát. A szocialista demokrácia kiteljesedésével egyre növekszik az országgyűlés — és vele — a képviselői munka jelentősége. Nagy feladatokra, szép és nehéz munkára vállalkozik az, aki az április 25-i választás után átveszi képviselői mandátumát. Miskolc I. kerületében felkészültek ötvenötezer választópolgár járul az urnákhoz vasárnap Miskolc I. kerületében. Nyolcvannyolc szavazókörben szavaznak a kerület 3 országgyűlési képviselőjelöltNéma kiáltás Ügy lép be a szerkesztőségbe, mint akit nagy-nagy keserűség, elszántság ösztönöz előre, s a felnőtt férfi szégyene taszít vissza. Pillantásaiban indulat és szégyen vibrál. Keserűen kezdi: — Nagy megrázkódtatásban élek... 31 évig, s néhány hónapig dolgoztam az üzemben. Soha késésem, lei- maradásom, fegyelmim nem volt. És most — csuklik meg hangja —, úgy érzem magam, olyan magányosnak, mint a kivert kutya. A panaszos elhallgat, érzéseivel küzd, s láthatólag a szavakat keresgéli, hogy az égvilágon senkit meg nem sértve, de az igazsághoz híven mondja el bánatát. A krónikás nagy-nagy tragédiára, vagy az emberi önérzetnek felháborítóan nagy megsértésére számít. Nincs ilyen. Esetét az üzemi statisztika — sok emberével együtt — a lélektelen fluktuáció fogalom alatt tartja nyilván. Valóban egy „flüktuáns- ról” lenne szó? Egy „vándormadárról”, aki néhány filléres órabérjavításért eldob 31 évet? — Több időt töltöttem az üzemben, mint otthon. Nagyon szerettem és szeretem most is a vállalatot, 31 ével, sok jó munkatársat, barátot hagytam ott... Szerettem munkámat. Nem ismertem azt, hogy a géppel nem lehel; menni. Bárhol is történt baja, mindig kijavítottam ... És ... És helyembe lépett egy új ember. Három hót múlva összeroncsolta a 12 tonnás gépet. Ma is ott van az üzemben, használhatatlan állapotban. Hát, tessék mondani, nem egyszerűbb lett volna nekem megadni az elismerést, a néhány fillér órabérjavítást, amit kértem?! A krónikás már éppen feljegyzi az ilyenkor szokásos indokol: „anyagi okokból ment el”. De egy mondat megint megállítja a tollat. — Jó viszonyban voltam én az üzemvezető elvtárssal. Ígéretet is tett, de... de mikor jött az órabéremelés, kihagyott;... Ez fájt nekem. Napokig búslakodtam, szo- morlcodtam. Több mint három évtizede jól dolgozom. Miért nem becsülnek? Miért? Hát semmi az a három évtized? Semmi, hogy a körmünkkel kapartuk ki a romok közül az üzemet, aztán az naggyá lett? Nagy- gyá lett, s ebben benne van az én három évtizedem is ... És ... szóltam, hogy kevés a bérem. Ha nem tudnak javítani, elmegyek ... Igaz, anyagilag rá vagyok szorulva az emelésre. De én az igazságot kerestem ... Így mentem a másik tizembe. Jól érzem ott magam, meg is becsülnél;. De új ember vagyok, s elvesztettem a törzsgárda-jogot. Üj ember! Kilenc évvel a nyugdíjazás előtt! Mélyet sóhajt. Szavai ismét keserűbbek lesznek. — Fáj. 31 évig dolgoztam. Amikor bejelentettem, hogy „elmegyek”, azt. vártam, megkérdezik, mi fáj. s megpróbálják kihúzni belőlem a tüskét. És ez rázott meg, ma is belemar önérze tembe, ha rágondolok — senki nem kérdezte meg: „ember, miért mégy él?” Nem. Átnéztek rajtam, mint egy statisztikai adaton... Hát ez három évtizedes munka elismerése? Az volt tán a „baj”, hogy néhányan nem szerettei;, azol;, akiknek hanyagságát, bár pár- tonkívüli vagyok, nem tűrtem szó nélkül? ... Megint fullasztó érzéseivel küszködik. A krónikás, hogy feloldja az emberben levő feszültséget, szinte szokványosnál; hatóan kérdezi meg: — Miben segíthetünk? — Rajtam?! Már semmiben. Az én életem el van rontva. El, mert amikor igen kellett volna, hogy ne „vándormadárnak”. hanem embernek nézzenek, nem vettek észre. Én már csal; tanulság lehetek. Arra, hogy egyes vezetői; és tisztviselők minden munkásban embert lássanak. .. Még mondana valamit. Keserűen elmosolyodik, de ez a mosoly egy nyugdíjhoz közeledő ember fájdalmas mozdulata. Olyan, mint egy néma kiáltás. Csorba Barnabás jére és 50 városi tanácstagjelöltjére. A szavazás gyors és sikeres lebonyolítása eny- nyi választópolgár esetében nem l;is munkát ró a választási bizottságra és az aktívákra. ■ A jelölögy ülések megkezdése óta aktívan tevékenykedik az I. kerület szavazatszedő bizottságainak 440 tagja. Idős, tapasztalt emberek, lelkes fiatalok. A választás napján is már hajnali 4 órakor munkába állnak. Feladatukat szabad idejük terhére végzik. Felelősségteljes munka jut a szavazatszedő bizottságok elnökeinek, jegyzőkönyv-vezetőinek. De rajtuk kívül még vagy 1500-an ajánlották fel segítségüket a kerületben. Az üzemi és hivatali pártszervezetek tagjai ügyeletet vállaltak a szavazókörben. Kezdettől fogva segítenek a kerületi IvISZ-szervezelek is, sokat tettek a szavazás előkészítéséért a gimnáziumok. Az 1. kerületi tanácsapparátus KISZ-esei készítik el az elsőválasztók emléklapjait, az üzemi, hivatali KISZ-esei; a szavazóhelyiségek feldíszítését vállalták. Dicséretes a kerületben levő vállalatok, intézmények aktivitása. Felkészült tehát a miskolci I. kerület április 25-re. Két- 'ezer aktíva fáradságot nem ismerve dolgozik a választás sikeréért. Munkájukat minden választópolgár segítheti, ha időben, a délelőtti órákban megjelenik a szavazóhelyi ségekbea. k «'•
