Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-24 / 96. szám

£S2M«MAÖ¥ÄRÖßSaS© 4 1971. apHfis 24=, szombat Tesztvizsgálat a kazincbarcikai általános iskolákban A regi századokban nálunk az irodalom, a művészet, a tudomány a. feudális társa­dalom függvénye volt, Egy- egy iró, költő, tudós tehetsé­gének kibontakoztatására, a tehetséges fiatalok tanulmá­nyainak folytatására több­nyire csak akkor nyílt lehe­tőség, ha akadt olyan haza­fias érzésű földesúr, aki haj­landó volt anyagi áldozatot hozni a magyar kultúra fej­lesztéséért, Csokonai, irodal­munk felvilágosult szellemű, híres lírikusa például hiába kilincselt mecénás után, meg­unva a „tudós koldulást”, kénytelen volt beletörődni, hogy a gyönyörű Lilla-dalo- kat nem láthatja életében kötetben kiadva, Bar szocialista társadalmunk intézményesen gondoskodik az irodalom, a tudomány, a művészet támogatásáról, s tanulni vágyó, tehetséges gyermekeink előtt minden­nemű iskola nyitva áll, azért a patronálasnak ma is sok szép példájával találkozha­tunk megyénkben is. Üzeme­ink, vállalataink, termelőszö­vetkezeteink számottevő ösz- szegekkel segítik a fiatalok tehetségének kibontakoztatá­sát. — Újfajta mecénásokról van szó — mondotta Hege­dűs Andor elvtárs, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának középiskolai főelő­adója —, akik meleg érdek­lődéssel kísérik ifjúságunk szellemi tevékenységét, s nincs olyan kulturális ren­dezvényünk, amelynek meg­valósítását ne támogatnak szívesen. A sárospataki diák­napokon kívül minden évben megrendezzük Szerencsen a középiskolások szavalóverse­nyét, Sátoralajújhelyen a Ka­zinczy Ferencről elnevezett szép magyar beszéd versenyt, Szikszón az anyanyelvi vetél­kedőt, s gondoskodunk a fi­zikai dolgozók gyermekeinek előkészítéséről az egyetemi- főiskolai felvételekre. — Mindehhez és még sok más kulturális rendezvé­nyünkhöz jólesöen élvezzük a, borsodi üzemek, vállalatok, intézmények, sőt újabban a tsz-ek anyagi támogatásét. Ezek között az új típusú me­cénások között meg kell em­lítenünk a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat, a kazincbarci­kai könnyűbetonelem gyár, a putnoki építőipari vállalko­zás, a mezőkövesdi vastömeg­cikk vállalat, a Szerencsi Cu­kor- és Csokoládégyár igaz­gatóságát, továbbá a szikszói gimnáziumot támogató 10 ter­melőszövetkezetet, az ózdi és a Szerencsi járási Tanács Végrehajtó Bizottságát. — Köszönjük eddigi patro­náló tevékenységüket, s leér­jük őket és megyénk többi ipari, mezőgazdasági üzemét, vállalatát: támogassák a jö­vőben is az ifjúságunkban rejlő ígéretes tehetségek mi­nél teljesebb kibontakoztatá­sát. Hegyi József Kazincbarcika valamennyi általános iskolájában egy bi­zonyos napon azonos felada? tot kaptak a nyolcadikos diákok. Tesztvizsgálatot, amolyan tehetség-, képesség- felmérést tartottak, Schág Dánielnek, a kazincbarcikai Ság vári Endre Gimnázium és Szakközépiskola igazgató­jának kezdeményezésével, szervezésével, irányításával, aki annak idején a miskolci gyermeklélektani állomás megalapítója, majd egészen az állomás megszűnéséig, I949-íg vezetője volt. A ka­zincbarcikai tesztvizsgálatról kérdezzük. — Mi a, célja, a vizsgalat­nak'.' — Manapsag újra sok szó esik a tehetséggondozásról, különösen a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek tá­mogatásáról. Magam ugyan nem szívesen használom a „tehetséges” jelzőt, inkább a jó képességűt használom, jó képességű tanulónak pedig azt tartom, aki az iskolában, a választott életpályán min­den bizonnyal becsülettel meg tudja állni helyét. A tesztvizsgálat célja tulajdon­képpen az, hogy ezeket a gyerekeket „megtaláljuk”, számon tarthassuk. — Milyen módszerrel'.' — Lényegében azonosak­kal, mint annak idején Mis­kolcon, a gyermeklélektani állomáson munkálkodtunk. Jártam Budapesten is, a Lé­lektani Pályaválasztási Ta­nácsadó Központban tapasz­talatszerzés végett, és ennek az útnak tanulságait is hasz nosítom. Magát a módszert hosszadalmas lenne részle­teiben ismertetni, csupán annyit mondanék, hogy se­gítségével szám-, alak-, lo­gikai emlékezetet, munkatel­jesítményt, szellemi fáradé­konyságot, lényeglátást, kü­lönböző irányú logikai ké­pességeket, térelképzelést, író-olvasó találkozó, szavalóverseny Egy szép este Győrváry Jánossal és Zoltán Sárával A királdi, a borsodbótai művelődési otthon, valamint az ózdi járási könyvtár együt­tes rendezésében több, jól si­került esemény zajlott le a járásban. Arlón és Borsodbótán iró— olvasó találkozót tartottak, amelyen Földeák Jánost lát­ták vendégül. A baráti, köz­vetlen légkörű találkozókon kétszáznál több ember vett részt. Jól sikerült Borsodbó- tán a szavalóverseny is, ame­lyen Kúráld, Uppony és Bor- sodbóta versenyzői léptek színre. A legjobbak tárgy- és könyvjutalmat kaptak. A Ki­ráldi Bányaüzem szakszerve­zeti bizottságának diját, az egyhetes üdülési beutalót Koch Mária gimnáziumi ta­nuló, upponyi lakos nyerte. Volt mezőkövesdiek műsoros estje ss kiállítása Mezőkövesden Április 30-án ismét meg­rendezik Mezőkövesden, a já­rási művelődési központban ■ matyó „fővárosból” elszár­mazott képző- és iparművé­szek kiállítását, amelyre ntár Iti művész jelentette be rész­vételét, közöttük négy olyan kiállító is, aki nem szerepelt a korábbi kiállításokon. Ugyanezen a napon, 20 óra­kor műsoros est lesz a mű­velődési központban, a köz­reműködők között találjuk Zentai Annát és Puskás Sán­dort, valamint Kovács János .Jászai-díjas színészt, a Sze­gedi Nemzeti Színház tagját. A műsorban fellép a Royal- szálló _ népi zenekara is, a szintén Mezőkövesdről el­származott Suha R Kálmán vezetésével. Moccanás se haitik, figye­lünk. Még egy-egy vers, vagy próza elhangzása után sem verődnek össze a tenye­rek, csak a ciklusok végén, amikor az égjük művész le­ül, és a másik feláll, hogy tovább vigye a szót, Tizen­évesek hallgatják a műsort, 14 és 18 év közötti lányok, fiúk, a megyei könyvtár if­júsági klubjának tagjai, de hallgatták már a megye szá­mos községében, apró fa­lucskájában, meg Miskolc klubjaiban is, nagyon sokan. Belső, soha nem hamvadó fűztől hevítődnek ezek a ver­sek, melyeket Győrváry Já­nos és Zoltán Sára (Miskol­ci Nemzeti Színház) kiválo­gatott, műsorrá szerkesztett. Témájuk a magyar haza, a magyar haza szeretete. Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, József Attila, Radnóti Mik­lós, Szabó Lőrinc, Gábor An­dor, Illyés Gyula, Váci Mi­hály, Ratkő József műveiből valók, ahol szükséges ügyes, rövid átkötő szövegrésszel. Verseny a Csanyikban Április 24-én a Diósgyőri Gépgyárban működő szak­munkástanuló tarfács meg­rendezi az immár hagyomá­nyossá vált tavaszi összetett honvédelmi ifjúsági versenyt, a szakmunkástanulók részé­re. Ezen részt veszaaek a Di­ósgyőri Gépgyárban tanuló I. és II. évfolyam hallgatói. A verseny célja a megvál­tozott összetett honvédelmi követelményeknek, hogyan tudnak a fiatal szakmunká­sok eleget tenni. A verseny egyéni és csoportos formában bonyolitódik le, színhelye a csanyik-völgyi Királyasztal. A legjobbakat a nagyüzemi KISZ-bizottság értékes juta­lommal ajándékozza meg. A nagyüzemi MHSZ-szervezet minden versenyző számára összetett honvédelmi verseny­jelvényt adományoz. egy-egy történelmi tény fel­elevenítésével. Hazászeretet Tiszteletet, aiaaatot pa­rancsoló téma minden költő számára. Tiszteletet, alázatot parancsoló versek minden előadó számára. Visszafojtot- tan, inkább csak a sorok lüktetését, a gondolatok iz­zását jelezve, mint Győrváry János, vagy gyakran kitörve, magassal sodrán, mint Zoltán Sára. Szerencsés párosítás. És ami a versek megérteté­séhez feltétlenül, szükséges: mindkettőjük tiszta, szép be­széde ugyancsak nagy érték. Hangsúlyozták, bár enél- küt. is nyilvánvaló: ahány ember válogatja a verseket egy meghatározott téma sze­rint, annyiszor más és más összeállítás születik meg, hi­szen ki ezt, ki azt a művet tartja megfelelőbbnek, kife­jezőbbnek. Ök a maguk ösz- szeáliítását vélik jónak, igaznak. Természetes, hogy aki akarna, valóban tudna elképzelni az összeállításban más verseket, más költőket is. De ez az összeállítás is szép. Amerre jámak-kelnek vele, érdemes meghallgatni mindenkinek. Tömény iroda­lom, jól előadva. Jellemzés­ként még valamit: körülbe­lül egy óra hosszáig tart, de ezt az egy órát akkor nem lehet érzékelni. (nt) technikai képességeket vizs­gálunk. — Mindez mennyire biz­tonságos? — Természetesen nem száz százalékig. Úgy vélem, 75—80 százalékig viszont iránymu­tatást ad ez a szaktárgyakon kívüli módszer. Azokat a ta­nulókat, akik a teszteket jól megoldják, föltétlenül érde­mes a nevelői figyelem köré­ben tartani. A minél valóság- hübb kép kialakításához, per­sze, minél nagyobb arányú vizsgálat szükséges, ezert nem egyetlen osztállyal, ha­nem valamennyi nyolcadi­kossal — ötszáz gyerek — el­végeztük a vizsgálatot. — Milyen gyakorlati hasz­not vár ettől a, vizsgálattól? — A vizsgálat, alapján bi­zonyos minősítési kategóriá­ba sorolom a gyerekeket. Ha közülük később — gondolom többen is — a mi gimná­ziumunkba jönnek, munká­jukat a most készülő teszt­vizsgálat alapján figyelem­mel tudom kísérni. Érdekes lesz például a mi gyerekein­ket összehasonlítani a fővá­rosi gyerekekkel. Az ered­ményértékeket kapcsolatba hozhatjuk például az iskolai tanulmányi eredményekkel, a szaktanári, az osztályfőnöki véleménnyel. Egyáltalán: a jó képességet, vagy mond­juk, mégis tehetséget ille­tően több oldalról informá­lódhatunk, és ennek az isme­retnek birtokában feltétlenül többet tehetünk ezekért a gyerekekért, köztük a fizikai dolgozók gyermekeiért. — A vizsgálat alapjan si­került-e már bizonyos ta­pasztalatokat leszűrni? — Igen, sikerült, mondhat­nám nagyon érdekes tapasz­talatokat szerezni, de ezekről most még korai lenne szót ejteni, hiszen a következtete- sekig még óriási adathalmazt kell feldolgoznunk. Bízom vi­szont benne, hogy amikor ez meglesz, az elmondottak alapján sikerül majd haszno­sítanunk a tapasztalatokat. (priska) dt/oúy moŐRa mtMD, a sebesült djc/uís- ' SZERŰ ZÍLOMBa ZtM/JM MÉHŐNY ŐMVRí egyen csas BrSrROór. ÉN MÉR EBÉDELTEM. m w 0 ÍR ö s T 1 I Pl BOJC&UK JÓZSEF Eö IMIIÉ GABOR REGENYE NYOMÁN IRTA: CS. HORVÁTI TIBOR RAJZOLTA SEBŐK IMRE RERütőm, na "az erdőben a bábu ne mrrzidn/. z! hosszabb urar a zömöm. Az EGÉSZ MEGYE CSENDŐRSÉGE d mi NYomm/az sz/Maroua. hOLYrdrju^ A kultúra új mecénásai

Next

/
Oldalképek
Tartalom