Észak-Magyarország, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 1971. április 22., csütörtök Matói a mozikban ÉGI BÁRÁNY Jancsó Miklós új filmje Hárman, a még reménykedő vöröskatonák közül CSAKNEM MÁSFÉL esz­tendővel a Sirokkó bemuta­tása után új filmjével, az Égi báránnyal jelentkezik Jancsó Miklós. Alkotótársai korábbi filmjeiből ismertek: a forgatókönyvet Hernádi Gyula írta, operatőr Kende János. Mint a rendező ko­rábbi munkái, a.z Égi bá­rány is bizonyára éles vitá­kat fog kiváltani, s megíté-' lésében szélsőséges álláspon­tok is jelentkezhetnek. A té­ma örök. Legalábbis Jancsó- nál állandó: az egyes ember helye a társadalom forduló­pontjaiban, a forradalmak, illetve ellenforradalmak kö­rülményei között, az erő­szak szerepe, helye a forra­dalmakban, az azokat köve­tő helyzetekben. Az Égi bárány gondolat- menete, történeti képfestése és állásfoglalása világos. 1919-ben vagyunk, a Tanács- köztársaság bukását közvet­lenül követő napokban. A vöröskatonák kisebb, szét­szórt csoportjai még küzde­nek és remélnek. Van köz­tük, aki feladja a harcöt, és öngyilkos lesz, akad — pél­dául az egykori hivatásos tiszthelyettes —, aki áruló lesz. S vannak, akik elszán­tan küzdenek a végsőkig. A fehérterror közben felerősö­dik, megkezdődik a kegyet­len bosszúállás, Siófok és más vidékek kegyetlen em­berirtó hadjárata. Gyilkol­nak a fehér kesztyűs tiszti különítményesek, a nemzet szörnyű, embereket égető máglyák fényénél menetel tömegsírja felé. Aztán a na­gyon véres kezű gyilkosok közül néhányat félretesznek, mert a konszolidációs idő­szak kezdetén kényelmetlen­Az Állami Balett Intézet az 1971—72-es tanévre felvételt hir­det 10—12 éves leány- és 10—14 éves fiúgyermekek részére, akik a tánchoz kedvet éreznek, és elvégezték c.z általános iskola el­ső négy osztályát. Az intézet keretében általános és középis­kola működik, amelynek elvégzé­se után a tanulók érettségi vizs­gát tesznek Az Állami Balett Intézet szakmailag sokoldalúan képzett, hivatásos táncművésze­ket neve!. A felvételi vizsgára jelentke­zés Ideje: május 3—15-lg. A vi­né válnak, s megkezdődik a fehérterror látszólag béké­sebb rémuralma. Ennyi a film története. Mindez azonban roppant együttgondolkodást kíván, igényli a nézőtől a nem min­dig könnyű és egyszerű szim­bolikák megfejtését, Jancsó jelképrendszerének viszony­lagos jó ismeretét, Jancsó következetesen ragaszkodik alkotói módszereihez: szigo­rúan szűkszavú fogalmazás, fontos történeti mozzanatok­ra is éppen csak rövid uta­lások, hosszú beállítások, fo­lyamatos, vágásokkal nem dúsított játékvezetés, sokko­ló szándékú tömegmozgatás, történelmi és valóságos le- meztelenítés. Az alkotói ál­lásfoglalás — annak felmu­tatása, hogy a levert forra­dalmak után milyen vérgő­zös tobzódásban születik meg a gyilkos ellenforradalom, hogy a forradalmi engedé­kenység mennyire utat nyit- , hat az ellenforradalmi ter­rornak, hogy az ellenforra­dalmi rendszer kialakulása­ihoz milyen segítséget nyúj­tott az egyház, s egyes meg­szállott egyházi személyisé­gek szerepe milyen döntő hatású e gyilkos rendszerek kialakulásában, s természe­tesen mindezek elítélése — egyértelmű. Természetesen csak akkor, ha a néző nyo­mon tudja követni a szimbo­likákat, ebből adódóan a történelmi fordulatokat. A NEHÉZSÉG tulajdon­képpen itt adódik. Jancsó szituációi — bár valóságos történelmi eseményekre épül­nek — valójában szimbólu­mok, és szereplői is valósá­gos emberek helyett társa­dalmi csoportok szimbólu­mai. A Madaras József ala­dékick szülői hozzájárulással, vá­laszbélyeggel ellátva, írásban, a budapestiek személyesen jelent­kezzenek az Állami Balett Inté­zetnél (Bp., VI., Népköztársaság útja 25.). A fevételi vizsgára jelentke­zők budapesti elhelyezéséről a szülőknek kell gondoskodniuk. Az újonnan felvett növendékek számára az Intézet diákotthoni elhelvezést csak korlátozott számban tud biztosítani. A je­lentkezőket a felvételi vizsga idopontláról értesítik. kitolta megszállott, epilep­sziás pap, valamiféle korai gyilkos Kun páter, aki a bibliából vett, vagy onnan vettnek tulajdonított idéze­tekkel handabandázva szegő­dik a fehérterror gyilkosai­nak áldást osztó atyájává (jóllehet, később ő is áldozat lesz), a Horthyt segítő egy­ház jelképe. Bujtor István marcona, kegyetlen darutol­lasa az ellenforradalom ijesztő emléke, Kozák And­rás gyilkosságokat csali hát­térből irányító figurája a bosszúra vágyó úri osztályt jelzi. A Daniel Olbrychski megszemélyesítette figura többféle valóságot jelez: a közvetlen terrortól tartózko­dó, „líraibb lelkű”, gyönyö­röket kínáló és pusztulást adó látszat-konszolidációt. A fehér kesztyűs katonákat, a vezéri fehér lovat, a tobzó­dó hejehujázást aligha kell magyarázni. És nem kell magyarázni a már említett mágiákat, a tömegsírba hul­lást sem, mert nem lehet néző, akinek e képsorok ne a fasizmust, a tömeggyilkos­ságokat juttatnák eszébe. Vannak azonban szimboli­kus képsorok, amelyek ke­vésbé érthetőek, több gon­dolkodást kívánnak, esetleg több alternatívát is kínál­nak, s ez veszélyezteti az egységes, az alkotói célok­kal azonos értelmezést. Az emberi lemeztel en ítés is, amely Jánosánál sohasem szexuális töltésű, hanem a fasiszta szellemű végső em­beri megalázás és kiszolgál­tatottság jelzése, helyenként nehezen érthető, s különö­sen megborzongató egy fej­letlen gyermeklány esetében, akinek végig kell hallgatnia a fehér különítményesek ret­tenetes kínzást parancsait. Kegyetlen korszakot jelenít meg a film, borzongatóan ad­ja vissza a kegyetlenséget, de talán túl töményen. EGY NAPILAPBA ÍRT méltatás kevés a film hosz- szan sorolható, dicsérettel és elmarasztalással értékelhető szimbolikáinak elemzéséhez. Hangsúlyoznunk kell, hogy nehezen érthetősége ellené­re igen értékes filmalkotás élvezői lehetünk, döbbenetes jelképet kapunk a forradal­mat eltipró korai fasizmus­ról, de nem lehet elhallgat­nunk, hogy Jancsó a koráb­bi filmjeiből ismert kifeje­zési formákat oly tömören alkalmazza, hogy művészi következetessége már-már a modorosság határán mozog, és az alkotás meg a nagyobb nézőtömegek tartalmas, értő találkozását veszélyezteti. Benedek Miklós A HÉT TOVÁBBI FILMJEI Csütörtöktől két külföldi filmet is játszanak a premi­ermozik. Az olasz származá­sú BŰNTÉNY A VIA VENETON bűnügyi történet, gyilkos­sággal, luxusélettel, a kom­mersz krimik sok ismert, de mindig hatásos fordulatával, s természetesen végül is nyo­mozói sikerrel. Akik szere­tik a bűnügyi történeteket, bizonyára jól szórakoznak majd mellette. A másik film, a bolgár— csehszlovák koprodukcióban készült EZÓPUS a nagy ókori mesemondó életét tárja elénk. A fordu­latos történet Ezópus életé­nek főbb mozzanatait jelení­ti meg tragikus haláláig, amikor is Köbön főpap, az igazság gyűlölője letaszítja őt Chiampd sziklájáról. A mese, amit a kivégzésére vá­ró Ezópus elkezdett, ölökre befejezetlen maradt. Helyet­te megláthatjuk élettörténe­tét. ' lasztja el a két . nevezetes helyet a Szamos koszorújá­ban fekvő Tunyogmatolcson A Kurta kocsma, ahol Pe­tőfi Sándor megszállt gya­loglásai során, helyével éb­reszt tiszteletet. Régi fény­képek őrzik, milyen is volt legutolsó formájában. A másik nevezetesség megmaradt. Igaz, a zabolát­lan Szamos arra kényszerí­tette az utókor embereit, hogy magasabbra emeljék a fundamentumot, megemel­jék a kis házacskát, amely­ben a legendás Zalka Máté született. Az átalakított, rendbehozofct házban Illyés Géza — Zalka Máté egyko­ri iskolatársa, volt szom­szédja — él családjával, gyermekeivel, unokáival. Ök vették meg a harmincas évek elején Zalka-rokonok­tól. Egy kicsi szobában évek óta emlékeit őrzik. © A Zalka-szoba nemcsak a község, hanem a szatmári vidék egyik legjobban láto­gatott emlékhelye. Vendég­könyvébe sok ezer látogató írta be nevét, gondolatait. Nemcsak magyarul, hanem oroszul, németül is. Szocia­lista brigádnaplók sora­koznak a polcon, akik ír­ták, Zalka Mátét választot­ták névadójuknak, példaké­püknek. A vendégkönyv megőrizte a nagy forradal­már feleségének és leányá­nak kézírását is, akik több­ször megfordultak Zalka Máté szülőházában. „Sajnos, felesége már nem jöhet többet. A múlt őszön halt meg” — mondja csen­desen Illyés néni, az em­lékszoba „gondnoka”, rend­ben,tartója és idegenvezető­je is. Fejkendős, idős pa­rasztasszony, ő is iskolatár­sa volt Zalka Máténak. „Élénk fiúcska volt. Ki gon­dolta akkor, hogy ilyen sok­ra viszi...” — jegyzi meg Illyés néni természetes cso­dálkozással. És buzgón ka­lauzolja az érkezőket. Kat­tan a fényképezőgép, gyűl­nek a sorok a jegyzetfüzet­be... Az emlékek felidézik a múltat: polgári iskolai íöld- rajzkönyvének kópiája, fia­talkori mellképe, tanárának portréja, kézírásai, leveleid nek másolatai. Kortársi visszaemlékezések, magyarul és oroszul megjelent köny­veinek példányai, néhány használati tárgy ... Tunyo- gon született, itt töltötte gyermekéveit Mátészalkán polgárit, Szatmáron keres­kedelmit végzett. Diákévei alatt sokat és szívesen ol­vasott. Szerette Jósika. Jó­kai, Waller Scott, Lev Tolsztoj műveit. írói hajla­ma korán ébredt. Már mint kisdiák is verselgetett. © A látogató megillelŐGve böngészi kéziratainak lény­képeit: „Elbeszélések az örök békéről” (Kisregény). „A bolygók visszatérnek, re­gény két kötetben”. Az első sorok, áthúzások, javítások. Majd megszületik a . kezdő mondat: „Az igazat meg­vallva Zina keveset értett az egészből és méghozzá ta­vasz volt..Sok ezer ki­lométert megtett kéziratok, az egyik hadifogságban író­dott, a másik Moszkvában, a harmadik talán a spanyol harctéren ... Zalka Máté érettségije egybeesett az első világhá­ború kitörésével, katona lett, s. csakhamar orosz fogságba esett. Itt ismerkedett meg a marxizmus klasszikusaival. Közben nem hagyott fel az írással sem. A hadifogoly­táborban bemutatták Jeru­zsálem című misztériumát. Első írásai naív pacifizmust tükröznek. De a forradal­márrá érlelődő Zalka Máté nemsokára megtanulja, hogy a nép szabadságának kiví­vása nélkül nem érkezik el a béke. 1917-ben már vö- rösgárdista, 1918-ban a je- niszeji tajgák partizánja, 1920-ban ezredparancsnok. A polgárháború idején Bu- gyonnij mellett bíigadéros, később az ellenforradalmi bandák szétverésével meg­bízott csapatok tisztje. A szovjet hatalom győzelme után rendkívül sokoldalú te­Több regénye és elbeszé­léskötete oroszul, ukránul és németül jelent meg. 1931-ben magyarul adta ki elbeszéléskötetét „A hadjá­rat vége” címen. Ö maga különösen az „Örök béke” című báborúellenes regé­nyét kedvelte. Két utolsó munkájának, a Doberdó- nak és a Bolygók visszatér­nek címűnek szép közön­ségsikere volt. Ez utóbbi a magyar internacionalisták hősi eposza. Moszkvai tar­tózkodása idején személyes barátság fűzte Gorkijhoz. © Beleolvastunk egy levél­be, egy nekrológgal felérő levél, amit nővérének írtak a spanyol fronton küzdő magyar internacionalisták: „Nem keresünk és nem találhatunk más vigasztaló szót számotokra, minthogy olyan ügyért halt meg, melynek győzelme milliók számára szabad és boldog életet jelent..Zalka Má­té a Spanyol Köztársaság hívó szavára fegyverbe kelt nép segítségére sietett. A spanyol háborúban Lukács tábornok néven legendássá vált magyar internacionalis­ta 1937. június 9-én hősi halált halt. A nincstelenek brigadérosa, ahogy harcos­társai nevezték, „a magyar nevet örökítette meg a spa­nyol harcok dicsőséges tör­ténetében, életét adta a pro­letariátus felszabadításának ügyéért...” Spanyolországi emlékei között ott láthatjuk képeit, kitüntetéseit. Moszk­vában élő lánya ereklyének számító zsebóráját ajándé­kozta a tunyogmatolcsi em­lékháznak. Tunvogmatolcs — amelyet nem került el a tavalyi' ár­víz, 311 ház dőlt össze és 90 rongálódott meg — to­vább ápolja a nagy forra­dalmár és internacionalista emlékét. A megyei pártbi­zottság javaslatára — az emlékszobát Zalka emlék­múzeummá fejlesztik. Meg­vásárolják az épületet, min­den fellelhető dokumentu­mot itt, szülőházában he­lyeznek el. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, figyelem! Eladásra ajánlunk fel ráfutófékes, 2,5—3 tonna teherbírású pótkocsikat, valamint üzemképes, forgal­mi rendszámmal ellátott, 3,5—4 tonnás Csepel tehergépkocsikat Bővebb felvilágosítást üzemegységünk, Bp., IX. Máriássy u. 1—3. sz. alatti forgalmi telepünkön, Jaczkó Andor műszaki vezetőnél vékenységet fejtett ki. Páll Géza W BOJCSUK JÓZSEF ÉS IMRE GABOR REGENYE NYOMÁN IRTA a CS. HORVATH TIBOR RAJZOLT/* SEBÖK IMRE Mfc UYEMKOK /X7/,. KEDVE Wéftfi/v/ Jjfft '*)iyiarvu\ Felvétel az Állami Balett Intézetbe Zalka Máté falujában, Tu ii yogma to Emlékmúzeummá alakítják szülőházát Alig ötven-szaz méter vá­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom