Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

6 ■ Wi. mérc. H,, vcisómop 'Rktfßäar n/mzta az i/smflőmvmes őz., tő TAN/fa BOSSZÚSAM inj a f/ÚMk. A 'EM Álwaz/a, ha az ózd/r MEGzai/azj/fk. A fíEHDŐPMkdcSOS HOSSZAN, MEZŐM MÚZ/A MOSZ­'száza NÖrr Nyo/cőD/kosr. Aszún eelcsattam az EbSŐ kÚZDÚS A tnmmr hmxáj'nfmn Példák a jé együttműködésről A-z kiéi n yereségrészes e~ des nem lesz olyan sikeres, mint, az elmúlt esztendő - ben — hallottuk Székely Lászlótól, a rudabányai Vasércbánya és Ércei óké - szító Mű párttitkárátó!. Hogy miért? A legfőbb ok: a vagonhiány. Ez a vállalat is. több más társával együtt a vasút segítségével tudja teljessé tenni értékesítési tervét Az elmúlt esztendő tanulságai arra ösztönözték az illetékeseket, hogy orvo­solják ezt a hibát. fiz igények 80 százalékát..,. Hogyan száBátana-k az idén? — kérdezhetjük, hi­szen a bánya már papírra fektette termelési, értéke­sítési terveit. Egy rendkívül korrekt megoldás született. A leg­főbb szorgalmazó a megyei •párfbksabtság volt. A kö­zelmúltban a MÁV illeté­kesei, a rudabányai és a mádj. bányáik vezetői szo­cialista szerződést írtak alá. A MÁV vállalta: az igé­nyeik 80 százalékát minden­képpen kielégíti. Íme: a nudabänyaiafogaEZ- ■| daságö. éSeféndk <e*edményies I segítője a helyi, iffiebvie a magasabb pártszervesaet. Ks nemcsak ez az egyetlen pél­da. Az egyik legégetőbb problémát vállalta magára a 8 a lapszer vezetlxi! álló üzemi pártbizottság. „Oömperlieleíjsés” A külszíni fejtés fontos munkaeszköze: a dömper. Ám ezek a járművek sem örökeletüék, néniéi y 1 kük pedig idő előtt elromlik. A járművek javítását pedig sokszor nem lehet saját erőből megoldani: új al­katrészek kellenek. S ez a ..dömperbetegség” nemegy­szer krónikussá válik az üzemben: volt példa rá, hogy csak 6—8 működött a 26 járműből. Azon túl, hogy az alkatrészhiány lassítja a termelést, a sofőrök fi­zetése is csökken a sole ál­lás miatt. A pártszervezet kapcsolatokat keres, hogy segítse üzeme dolgozóit. A járási pártbizottság sem maradt tétlen: az alkat­részhiány és a termeléski­esés orvoslását támogatják, .segítik — remélhetőleg mi­előbb eredménnyel. A rudtübányaáak sorsát a itózalmúMban üzleti tárgya­lások, majd a SB döntötte él A bánya továbbra is üzemel, s a kohászat to­vábbra is igényli a vasércet. Éppen ezért a vállalat dú­sítóüzemében áttértek a földgázfűtésre, s most fo­lyik a próbaüzemelés is, i hogy az első negyedév vé- ! gén a kisebb szemű vasérc kerüljön a megrendelőkhöz. A hatalmas beruházás el­készítését a gazdasági szak- < embereken kívül a párt - szervezet is támogatta. Rendszeres tájékoztatás A gazdasági és a politikai munka jobb összekapcsolá­sát a szakmánkénti párt- csoportok megszervezése mozdította elő: az üzemi pártszervezet feladatául tűzte ki propagandistáinak rendszeres tájékoztatását. Klubot szerveznek számuk- j ra. A foglalkozásokon a i bánya gazdasági vezetői is megjelennek, informálják a propagandistákat. Ezek a tájékoztatók a. következő lépcsőfokon a párttagokhoz, a dolgozókhoz jutnak, így } a vállalat dolgozói is képet kapnák a termelési, gazda­sági, politikai munkáról. A kltúb — várhatóan — már a jövő esztendőben tevékeny- kedSk. fi. h. A iiáajgytiBteHBtdbem az eüsö pari át tatáiban a vád­lottaké. Podgásai peres eSjá- rösofasäl nincs a szó szoros éSatetaébem vett vádlott, de áltaSáfban a pereskedő két fá mmdegyöae úgy véli, hogy a másik a vácüott. Äqst anya és leánjsa ül aE--éfer> pádban. Nfem adunk tudó-asiási a porától Nem az az- érdekes. mi lesz a cKmtés, hanem az a szomorú és az elgondol- kodtató, hogyan juthatott száíKí és gyermek kapcsola­ta idáig. Modorúban , volt mindkét fölél beszélni. K-ulön-i-cu- lön, i’náert ők együtt már rég nem beszélnek. Ha1 a bíró­ság folyosólyén várakoz­nak, egyik az egyik végén áll meg, a másik a mási­kon. Ugyanakkor otthon egy kapun járnak be, egy portán laknak. Az anya túl van a hatva­non, lánya még nincs negy­venéves. A kerületi tanács sza­bálysértési előadója véde­kezve emeli fel kezel, ha a két nevet hallja. — Már nem győzöm óke! — mondja a hivatalnok — most a vizet öntötte rossz helyre az egyik, aztán a ru­haszárító kötelet nincs ho­vá kölni. Mils alkalommal a perzselő miatt kívánnak I őlam hatósági döntést. Kié a ■ 'j$rzselo? A perzselő körül kiala­kult vitai csak azért említ iük, meri. hűen tükröz egy felfogást. A fiatalasszony mondta el: —. Két per zseléjük van. A -. egyiket, 'mindig odaad iák kölcsön, s kapnak érte egy kis kóstolót. A másik perzselő az én padomon van. Nem adom oda. Azl úgyis kapták az egyik szomszédtól. — Maga nők szüksége van rá?-~ Nincs. De mondom, hogy mér van nekik egy. s/t is arra használják fel. hogy ki kölcsönzi k. Sajnálja nyugdíjas szülei tő) azl s kis kóstolói? — Ugyan, a bőrük alatt is pénz van. de ilyen kap- zsiak. minden kellene ne­kik! A fcfüfcékömüves Az apa kohékoműves volt, most. már nyugdíjas Perem Böbén a.. szakaidban közt-, - mertem jól tehet JaeaBesni, de nem hiszem, hogy vaftáká is raagyetoé a loohőkiStmívies fiízetósét Olyan szrtfcma ez, amelyet talán egyetlenem­ben sem. doflgoahtgtott végié a nyugdíjkorhatárig. Ez az. apa is leszázalétoít, cok- kanitsági nyugdíjas. A város egyik munkásne gyedeben kis családi házat építettek, .'rziün megtoMol - fák a kertet még egy hárz- heMyél, s vo# egy darab szolőjt?!-:: ős. Néhány évvel ezelőtt — már nyugdíjas volt az apa — elhaitároeiiáki, hogy építe­nek portájukon egy családi házat, amelyben majd a le­ány lakhat. Haté#, is igény­be vettek, amely a leány nevén volt, hiszen bár szép összegű a nyugdíj, nyugdí­jasnak mégsem adtak hosz- szú törlesztésű kölcsönt. A ház fel.ööüät, a viszony megrántott. Ki az új ház tuíajdonosa? Nehezen értettünk szót a fiatalasszonnyal a ház ügyében. Így mondotta el: — Ki hallott még ilyet, hogy valakinek van egy há­za, s mégsem akarja, hogy a leánya benne lakjon. El­üldöznek. Márpedig én nem megyék sehová, mert. az a ház az enyém! — Mennyit, ér most a ház? — Nem tudom, százezret, bizonyára... — Magának mennyi pén­ze van benne? — Tizennyolcezer. — Az a pénz honnan volt? Saját keresetéből rakta össze? — Dehogy. Kis fizet esti adminisztrátor vagyok. El­adtam a nevemen lévő föl­del. — A földet a szülei vet­lek? — Igen, de az én nevemre íratták. Jogilag az enyém. — Most, hogy megrom­lott. maguk között a vi­szony, nem fizetnék visz- sza szülei azt a tizennyolc ezer forintot? —Csak nem képzeli, hogy megelégszem tizennyolc- ezerről, amikor az utóbbi években úgy emelkedtek az árak? Különben is másként, is segítettem a házépítési. Volí: egy takarékkönyvem, abban húszezer forint. Azt felmutattam az OTP-ben, azzal is segítettem őket hogy kapjanak hiteit az építkezéshez. — Az a hMsaaner t&ígtit lenes étéből gyeit össze-? — Item, defeogy, Eladtóik az öregek a szőlőt, ,s eresdrát elosztatták testvérem és köztem, s nekik is meredt, befőtte ■ húszezer. Ecjy arnya mindig anya list -nem. érdemes jogi vi­táidba bonyolódni Afentft a leány betfizetett a házépí­tésbe, olyan imáidban s&i sees a ház bamnáfetában. ha csak ném füzottk néki vissza az összegeit. Eigondőlteodiijató aczcmfaan, milyen hatter-tóián tori len­ni a gyermeki háMtaaiBág, s rtém&ly emlber kapzsisága! Ha ez a kohőkőmüwes azt mondja: — nézd, lányom., mi anyáddal sokat, dolgoz­tunk, hogy vafarnfcnlk te­gyen . Elvezni alkanjnila amíg étünk, áEj meg te ás a magiad Mbiáin, aihogy tuttez. Ha meghallunk, osz­tozkodhattok. Ha ezt mondta voína. senki nem szólhatna eíteno semmit, még a bír óságra sem kellene annyit járóra, mert mindenfemek van jo­ga úgy haitározn-i intgafiain- ja ügyében, »hogy akar. Talán akkor jobban ked­vét, keresnék a gyerekek is. Így azonban ő a „kap ­zsi vénember,” akii csak tfi- zermyolcezret. ad. áld csak húszezret ad. Az anya nem érti, hol rontották el a lány noraete- sát. —■ Pedig ugs»:, nwlyon szép ftatalasszony — mond­ta elcsukló hangon —, mi­lyen szép hamvas, fehér a . hőre. . . a legjobban az fáj, amikor a legkisebb unokám felém akar ,jönni az udva­ron, az a gonosz megfogja, s belöki lakása ajtaján, hogy még ne fe lássam ... Retten ülnék a. táagytaffö - lerern első padjában,, imisnd- iíetten a vádlottak helyén. Anya, aki valahol elrontot­ta a nevelés bonyolult flete- datat, s lánya, aki csak egy szempontból néz öreg szü­leire: mit, kaphat, még tő­lük, s ha nem kap eleget., hogyan keserítse meg hát­ralévő napjaikat. Adaímvjttc« OBtesady Bébi munkaija) BOiK'.NS-UI ■UMS/m ES FMRf PÄBOR BEGBNYr nvomAn t«TA I C8. noRvyu TIBOR HAűaOfeTí SBBfm «HäR Semm/ m'iasz... ' MláőCA/Eők Ml Ni A zoNGYor.' most, Szem SÁG/ ELŐTT/ Fzr AkA - ZüD ? Önáillós-ág, felelősség IVfetelpcm a FA, ötéves teere- jtffitaaÉátoan jetenstős rcfentíStóen kev-rojak jaadta- n-i a mővetódérJigyi Xrrhéz- naSpsjefe áJtepotót;. A ten>- i (Äzafc atatt az első euz lendei lű mMiós felű-j-ítiási kenet laSu-mc 10, millióra eméfeíriík',. s‘ Jmgy réBzéi. fAjfcaifási íntezmények kor- szerűsíliéséDe, olsősorbírri fÖBésésaek raegjaw8fá«óra használják f«á. A rwivékvő keretből áíttailábain a íétóji- täsofc üteméoek gyorsítóba- ra és mennydííégénieb nőve- lésjóre nyiKk tehetóség. E f-eüiújitáai összegeik fel­használása éttősomhan köz- pcartíilag, a tanács szaíkigaz- gatóisi saervénék. ira.-nyfta- sáysal tórtéwik, ugyaatakfcor fegyelembe Use# werrai egy keveset emlegetett, s a vá­ros művelőctesi étetere igen .icikmzö motívumot. Mis­kolcon jetenteg 1<60 itnűwe- iődési intteznteßy nítfkixfWi a tanács irányítósáival. Eb­be a 1-10-be a Miskolci Nemzeti Színbazlól az óvo­dakiig iteüäßiitoözö irrtéamé- nyok tartoznak, efksösoribam iűkdláik. könyvtarak. A. K10 intezményből :lfí oktatási és más intézmény veaetöje igen széles iteörű onáHoság- gail rendéik'.eztk. önálló ki- nevezési és bérgazdáátoodási joga van például. S bár az előbb említett fehijitósi ke­retek félhasználása Iköz- ponbi tervek szerint törté­nik, az önálló insfcézmienyok vesBetótarik- me^wan. m t»-te- twst&iiégük', hogy valódá gaz­dák tegyenek pedagógiai és igaagartási wnaflkeízáíabari egyanamt. Ete az ówrilóstíg tenmie- saetesen a fetelösseg növe­kedését is jetonlá. Az önál­ló iniftéaményefc veaotői nem vtohatoiak minden intézke­dési a felettes taináicsi ■saBovtói. Az önállóságnál — amply egyben, egyfejta ké- nyehnes álláspont feladá­sát is követeli — bízaftpiait. is kifejezte a tanács. Most a megbízóét vezietöfeön mú­lik, hogyan étnek a biza­lommal, s gazdéilkodnalk a lehetőségekkel. «»») Anya és lánya

Next

/
Oldalképek
Tartalom