Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

6§2äK"MAGYARQR5ZA<3 4 1971. márc. 14,, vasárnap NEM LEHET INTERREGNUM Ex libris A vidéki tanácsi rendszer­ben várható szervezeti válto­zás elsősorban a .járási taná­csoknak, mint választott tes­tületeknek és azok végrehaj­tó bizottságainak néhány hét múlva bekövetkező megszű­nése a művelődési irányítás — és azon belül is Lalán va­lamivel nagyobb hangsúllyal a közművelődési irányítás — sok gondját helyezi előtérbe. Már ez elmúlt év őszén meg­kezdődött a vita a .Népmű­velés című szakmai folyóirat­ban, milyen is legyen majdan a községeik közművelődési életének irányítása, s e vitá­hoz nagyon sokan hozzászól­tak, részben a folyóiratban, részben más fórumokon. Ez a vita, azonban csak a köz­művelődés kérdéseit érintette. A járási tanácsok jelen for­májában való működ ésén ék megszűnte azonban a köz­oktatásban is jelentős irá­nyítás — átszervezési felada­tot, tesz szükségessé. A központi rendelkezések, amelyek; az új helyzetben szabályoznak részletesen a művelődési élet irányítását, még késnek. S mert rend­kívül alapos, elemző felmérés kell, hogy megelőzze az át­fogó rendelkezéseik; kiadását, aligha lehet; megjelenésükkel a legközelebbi jövőben szá­molni. A növekvő tanácsi,, elsősorban nagyközségi ön­állóság azt is jelenti, hogy központi irányelvek alapján sok kérdést helyileg kell ma#d megoldaná. Ezekről a gondokról beszél­gettünk a napokban Varga Araboméval, a megyei tanács vb-etaöfc4teb^t>esével, — Az idő sörget, az igaz­gatási átállások, a megnöve­kedő önsfööság próbálgatása nem haáaszttoatják a konkrét, i ntézkjedéseket. nem várhat­nak a tanácsok valamilyen mmdentmegoildó felsőbb uta­sításra, — mondta többek kö­zött Varga Géborné. — A > tanácsok gazdasági lehetősé­gei már ismeretesek, helyileg? ismertek kell, hogy legyenek;-; a ' felhasználható támogatá­sok, termelőszövetkezetek., helyi üzemek, állami gazda­sagok hozzájárulásai a mű­velődésügy beruházásokhoz, felújításokhoz, ;; ennek alap­ján nem várhatnak a tanácsi szervek az intézkedésekkel. Nem lehet halogatni például az építőipari szerződés-kötése­ket, sem egyéb más szükséges teendőt. Az új igazgatási rendszer kialakulása nem je­lenthet megállást az életben, és nem jelenthet türelmi időt. Ez tulajdonképpen azt is jelend egyrészt, hogy nem le­het a felettes tanácsi szervet valami, dédelgető, helyettünk mindent megoldó nagybácsi­ként tekinteni, s a helyi ön­állósággal élve helyben fo­lyamatosan kell dolgozni, másrészt pedig nem lehet semmiféle i n lerregnumra gondolni, azaz a művelődés­ügyi élet járási igazgatásá­nak. megszűnte és a helyi irá­nyítás kialakulása között nem állhat meg a munka, nem le­hel szünet. — Az új tanácstörvény 10.1 paragrafusa kiemelten írja alő a helyi tanácsok felada­taként az egészségügyi és kulturális igények kielégité- sérői való különös gondosko­dást. Az a tény, hogy a ta­nácstörvény is szó szerint kü­lönös gondoskodást ír elő, a feladat fontosságát hangsú­lyozza. A helyi tanácsoknak már ma, sőt már tegnap kel­lett volna munkához látni, hogy a művelődési élet zök­ken őmentességé t, folyamatos ságát biztosíthassák mind a közoktatásban, mind a köz művelődésben. mind a közművelődési munka irányításával tovább tudják vinni. Nem lehet várakozni! A közművelőd esi életben kialakult egy egész sor kez­deményezés az elmúlt évek ben. Ilyenek például a táj­egységi művelődési hetek, hó napok, a különböző tematikus rendez vén ysor ázatok, amcl y e - két a jövőben is folytatni le­hel. és kell. Az eddigi gya­korlatnak megfelelően — a járási irányítás hiányában — például átveheti cgy-egy ki­sebb tájegységen belül né­hány község összefogásával ezeknek a rendezvénysoroza­toknak kezdeményezését és irányítását részben a tájegy­ség központját jelentő nagy­község tanácsa, részben a népfrontbizottság, vagy egyéb társadalmi szervezet, de fel­tétlenül kívánatos e soroza­tok folytatása. Nem mellőzhető gondot je­lent, hogy egyes helyeken a művelődésügyi szakemberek még idegenkedve fogadják a helyi tanácsok önállóságát, a. tőlük való függést. — Ne féljenek a művelő­désügy szakemberei a helyi tanácsok önállóságától, hanem segítsék inkább annak fej­lesztését, erezzenek a közsé­gükért több felelősségei: — mondotta többek között a vb elnökhelyettese. — A szerve­zeti keretek nagyközségi ki­épüléséig í® kiemelt feladat az egészségügyi és kulturális igények ikielégítése, és e fel­adat fogalma alá az is tar­tozik, hogy megkeressük azt a személyt, illetve személye­ket, akik mind a közoktatási, A nagyközségekre vár első­sorban az újfajta feladat. Művelődésügyi irányító appa­rátusuk még nincsen. De vannak hagyományaik, jó kezdeményezései k. Hogyan látja ezt a vb elnökhelyettese? — Egyes olyan rendezvé­nyek, amelyeket eddig a já­rási tanács szervezett, most átkerülnek a nagyközségek­hez. Igaz, hogy művelődés- ügyi irányító apparátusuk még nincs, és az a későbbiekben szervezetileg hogyan alakul, még ismeretlen, de a nagy­községi önállóság és a ta­nácstörvényben előírt felelős­ség azt követein, hogy minden nagyközség mán- most keres­se és teremtse meg művelő­dési élete irányításának lehe­tőségeit. E nagyközségi ön­állóság egyébként több új le­hetőségei, teremt a sajátos ar­culat kialakítására. Gondolok! itt olyan példákra, mint To­kaj, amely elsősorban képző­in ü veszeti életével tűnik ki, vagy Szerencs, amely önma­gának teremtett nagyon ér­dekes múzeumot, vagy ahol az asszonykor megyei szinten, példamutató, és hasonlókat» említhetnék még. Az ilyen! jellegű kezdeményezéseket1 Folytassák, s ahol még nem kezdték el, kövessék a nagy­községek. És itt szeretném« még elmondani, hogy ebben) az átmeneti korszakban külö-. nősen, nagy segítséget várunké a társadalmi szervektől. Ké­sőbb is folyamatosa« igényel­jük támogatásukat, de hogy, az új művelődési irányítás- kezdeti korszakában a nagy­községek kulturális arculata* mind zökkenőmén tesebben » alakulhasson ki, rájuk, a tár­sadalmi szervekre vár igen jelentős feladat. Benedek Miklós 30 millió tor int óvodaépítésre f A megyei tanács a IV. öt­éves tervben 30 millió fo­rintot fordít óvodaépítésre. Ez azonban nem elég, az igénye­ket figyelembe véve, szükség van a tsz-ek, a községi taná­csok és a lakosság segítsé­géire. Ha egy óvoda felépíté­séhez a tanács a fejlesztési alapból nagyobb összegei, a tsz fuvart, és a lakosság tár­sadalmi munkát biztosit — az állam is segít; pótolja a hiányzó összeget. Ahol azon­ban mindent a tanácsokra és az állami támogatásra bíznak — kevés remény van az óvoda építésére. 1975-ig 4200 férőhely épí­tésére van „keret” a megyei tanácson. Ha 6700 férőhely elkészülne, elérnék az orszá­gos átlagot. A vállalatok, a lsz-ek segítségével azonban a tervezettnél több kisgyermek kaphat óvodai ellátást. Tavaly óta a bodrog­közi Ri­esen szervezett közös tanács intézi a szomszédos két kis község, Lácacséke és Semjén ügyeit is. Hogyan hat az ú.i szakigazgatási rendszer a társközségek kulturális éle­tére? Kiváltságos helyzetbe került-e a tanácsi székhely, s mostohább sorsba szorult-e a • másik két település? A háromezer, lelkes Riese n a harmadik ötéves terv ele­jén, .1966—67-ben évi 40 ezer forint jutott a költségvetés­ből a művelődési otthon ki­adásaira, 20 ezer pedig könyvtári célokra. A követ­kező két évben a felsőbb ta­kSZÉLFÚVÁS Gulyás Mihály harmadik regénye Az ELSŐ KETTŐ — A,: idó megfordul és A huszon­negyedik órában — 1969-ben szinte egyszerre jelent meg. Az előbbi áprilisban, az utób­bi májusban hagyta el a nyomdát. S Gulyás Mihály a Szélfúvás kéziratával még ugyanezen év decemberében jelentkezett a Borsod megyei és Miskolc városi Tanács, va­lamint a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa által — a felszabadulás 25. évfor­dulója alkalmából — meg­hirdetett jeligés irodalmi pá­lyázaton. amelyen első díjai nyert. Várható volt tehát, hogy a művet nyomtatásban, önálló kötetként is viszontlátjuk — így a harmadik kötet meg­jelenése most nem meglepe­tés. Sokkal inkább természe­tes folytatása az előző kettő­nek, amelyben Gulyás tulaj­donképpen irodalmi önélet­rajzának megírására — és ennek ürügyén olyan „hős­korszak” megelevení lésére — vállalkozott, amelynek sok­oldalú és hiteles megörökí­tésével. irodalmunk jórészt mindmáig adós. Gulyás Mihály önéletrajzi regényeivel törleszteni sze­relne ebből az adósságból. S úgy tűnik, ez sikerül is neki. A Szélfúvás — minden valószínűség szerint — életé­nek legizgalmasabb szakaszá­ról, legnagyobb sorsforduló­járól. szól. Cselekménye a fel­szabadulás idejében játszódik s — ahogyan szerzője mond­ja — hitelesen szeretne val­lani az emberek akkori küz­delmeiről, elsősorban egy „pórsulmnc”, valójában ön­maga sorsáról; A REGENT HŐSE — az alig tizenhét éves Kovács Miklós — a felszabadulást követően több cselekvési - politizálási lehetőséget köve­tel magának, mint amennyi életkora s a korábbi szoká­sok szerint .megilleti. A gon­dolkodásmódjában és lélek­ben még mit sem változott falusi világ azonban Kovács Micu magatartását nem veszi jónéven. Még szülei is rá akarják bírni, hogy fogadja el az öregek „történelmileg” kipró- b-'.lt tanácsait, magatartás- normáit. Emiatt azután soro­zatosan összeütközik környe­zetével. Sérelmei egy érzé­keny lélek békéjét dúlják fel, 1945. október 17-én olyat tesz, KALÁSZ LÁSZLÓ ami kevés híján az életébe kerül. Valójában azonban ez a tragikus eset sorsa jobbra- fordulásának kezdete, Hogy miképpen — ez is kiderül a regény utolsó lapjain. A kötet elolvasása után az is nyilvánvaló, hogy Kovács Miklós — látszólag kivételes és tragikusnak tűnő — esete képletes fogalmazás. G-ulyás Mihály voltaképpen a törté­nelemnek arról a nagy „szél- fúvósáról” ír, amely 1945-ben Magyarországon és Kuröpa- szerte oly sok. mindent felka­vart, és — a Kovács Mikló­sokéhoz hasonlóan — oly sok ember sorsát megfordította. TULAJDONKEPPEN ezért. izgalmas, s egyszersmind ta­nulságos olvasmány is a Szél- füvás. (Kozmosz sorozat, 1971.) Csépán-yi Lajos Hó hullong íehérhollo-loll fehérvárié-toil vakító pihe szikrádzédlk h semmibe ki lát ebben a fény vetésben! kristály kristáll s visszaverődik a (öld az égig s az ég a főidig nyolak rókák léptei (évelygűznek részeg nyomokat szórnak a vaksi özek a puha pillék nyomukat teletöltik szétszóródik a semmibe fehérvarjú-toll fehérholló-toll hó huIIone vakító pille nácsi szervek a művelődési otthonra szánt összeget a ne­gyedével csökkentették. (Ez akkor országos tendencia volt, s mindenütt kiváltotta a művelődésügyi dolgozók indokolt ellenvetéseit.) A 30 ezer forintból kellett kifizet ni a főhivatású igazgató havi .1700 forintos fizetését és a gondnok 500 forintos tiszte­letdijat. A maradékból alig futotta a legszükségesebb működési, kiadásokra; vilá­gításra, fűtésre, postakölt­ségre. Elvileg a művelődési ott­honnak saját bevételre is tö­rekednie kellett. Az elavult, szűk épület, keskeny, roska­tag színpad nem alkalmas közönséget vonzó, látványos előadások bemutatására. Al­kalmi bevételre legfeljebb néhány táncmulatságból szá­míthatott a művelődésügy. (Köztudott azonban, hogy szinte valamennyi társadalmi szerv ugyancsak a javára rendezett bálból próbálja anyagi alapjait megerősíteni.) A korántsem kiváltságos helyzetű központban érthe­tően hullámvölgybe került a közművelés. A tavalyig varsákon pedig még műve­lődési otthon sem volt. A községi könyvtár néhány száz kötete az iskolában ka­pott helyet. A könyvtárosi szolgálatot az egyik tanítónő látta el, havi 200 forint tisz­teletdíjért. Ezenkívül a Monyha-tanyai iskolában is működött könyvtár, havi száz forintért. Szembetűnő kontrasztként a legkisebb községben, Sem- .jénben van egyedül korsze­rűnek nevezhető klubkönyv­tár. (Az érte mindenfelé, s fáradhatatlanul kilincselő helyi vezetők buzgalmából, az ottani termelőszövetkezet sokféle anyagi támogatásá­ból., a felsőbb szervek szin­téh jelentékeny hozzájárulá­saiból.) Ilyen alaphelyzetben érte a három községet a tanácsi átszervezés. Már a tavalyi költségvetés is .jelzi, hogy az indokolhatatlan kulturális szűkmarkúság nem lehet cél­ravezető. A közös tanácsi keretből 68 ezer forint jutott népművelési és 26 ezer forint könyvtári célokra. A kél. meglevő közművelődési in­tézmény közül a riesei 45 ezer forintot, a semjén! 23 ezret kapott. S ami a legbizta­tóbb; a L.ácacsékén felszaba­dult tniviesi épületet — a szükséges kircnúcllscgi rész­leg megtartásával — közmű­velődési célra, kiubköny-vtar ­rá alakítják at. Erre a. célra százezer forint szerepel az idei költségvetésben. Üveges László tanácselnök nyomban azt is hozzáfűzi az anyagi tájékoztatáshoz, hogy a tavaly óla elért fejlődést csak szerény kezdetnek te­kinti a közös vezető testület. S bár az anyagi lehetőségek szabott haláraival reálisan számolni kell, a tanács törek­szik a társadalmi források jobb feltárásával is gyorsí­tani a kulturális haladást. A termelőszövetkezetek ed­dig sem zárkóztak el itt az alkalmi támogatástól, mint az említett semjéni példa ta­núsítja. A Riese és vidéke Általános Fogyasztási Szövet­kezet is több ismeretterjesz­tő előadást, író—olvasó ta­lálkozót finanszírozott már. Még inkább célra vezethet ezeknek a támogatásoknak jövőbeli összehangolása: pél­dául oly módon, hogy né­hány szakkör, tanfolyam ki­adásainak fedezését — kul­turális alapjaikból — egész évre magukra vállalják a gazdasági szervek. Mindenképpen jó jel, hogy feltámadt több — korábban elsorvadt — szakkör, klub. Ilyen például Ricsén a díszí­tőművészeti szakkör, az iro­dalmi szinpad, a néptánc- együttes, az ifjúsági klub, Semjénben a megújult férfi­kórus. Figyelemre méltó a határőrséggel közösen veze­tett honvédelmi klubok ne­velő munkája is. A kö/iimívdmlcsi kenység mostani megpezsdü- lése nem feledtetheti azon­ban, hogy a székhely-köz­ségben, Ricsén a jelenlegi objektív feltételek hosszabb távra alkalmatlanok a je­lentkező jogos igények ki­elégítésére. Átmeneti meg­oldásnak fogadható csak el az is; hogy az ú.j, tíztanter­mes iskola idei átadása után a művelődési otthonból a használható régi iskolai épü­letekbe költözik át a könyv­tár és az öregek napközi ott­hona — s akkor két klub­szobái. rendezhetnek be a he­lyükön. Az öreg falak között sem felesleges az elnyűtt bú­torzat kicserélése esztétiku- sabb újra. De az igazi meg­oldás — és erről a helyiek­nek okos érvekkel, nem lan­kadó ügyszeretettel kell meggyőzniük mindazokat, akik segíthetnek — ha Rí- csén is legalább olyan szín­vonalú, célszerű intézmény szolgálja a> közművelődést, c'”.! ;rn.il.vcn a társközség- . bon már inc;v aiúsuH. Berecz József Arányos rész J a művelődési lehetőségekből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom