Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-13 / 61. szám

1971. morc. 13., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Ljdonmrgok as lltUSZ-nál Fő, lio«y jól nyaraljunk ÉSZT END fjltOL esztendő­re színvonalasabb progra­mokkal, szolgáltatásokkal já­rul hozza az utazni vágyók igénye: íez a miskolci IBUSZ Utazási Iroda, Mama oan elérkezik a/, ideje annak, hogy az emberek, csalódok tervezgeiik: vajon hogyan töltsük a nyári szabadságun­kat? Néhány' újdonsággal igyekszik hozzájárulni a kel­lemes nyár: I- -hoz az IBU Is, amelyr i a lt."T, < ke ;-k >. a mi.fkokti iroda vcz.'ijje, Tárnái Csaba nyilatkozik, — Az utazási iroda layínbb célja, hogy a lehető legjobb szolgáltatásokkal lássa el igénylőit. Csupán a miskolci iroda terve 110 millió Ft felett van, s így lehetőség nyílik a több mint 500 belföldi és 1 külföldi csoportos u.azus szervezésére. A kulturáltabb vendégfogadás érdekében az idén számos belső intézke­dést foganatosítunk. Várha­tóan a közönség igényeit szolgálja majd a szezon idő alatt irodáink hosszabbított nyitva tartása. A nagyobb ünnepek előtt legfőbb fel­adatunkat, az utazási jegy- árusítást is egyebek között a rugalmasabb nyitva tartással segítjük. Az utazóközönség regi kérésének leszünk ele­get hálózatunk bővítésével: várhatóan még ebben az esz­tendőben átadjuk rendelteté­sének a sárospataki, még a IV. ötéves terv során a le- ninvárosi, a mezőkövesdi és a k'z;ni..'\i''clkai kircndcl'sá- günkst is, a ha úráíkclő he­lyi sn a pí nzvéllás:. ä sóig il- i :> ási lel »tőséget könnyűjük és gyarapítjuk. Nem közöm­bös az IBUSZ számára, hogv az alkalmazottak mennyire járatosak szak m ójukban. Gyakran szervezünk tanfo­lyamokat, legutóbb az úgy­nevezett „Forfeit” . volt a tananyag, dolgozóink az egyéni külföldi utazások is­mérveit sajátították el Buda­pesten, egy központi okta­táson. — Milyen újdonságokkal várja uz IBUSZ a nyarat? — Már eddig is sokan ke­resték fel irodánkat, s vár­Keresettek a TVK termékei Az idén több mint kétszeresére nö az export A Tiszai Vegyikombinát az elmúlt évben elsősorban a Vegyipari gépek és alkat­részek exportját bővítette. Ugyanakkor fokozódott a festékipari félkésztermékek kiszállítása is. Főként mű­gyantákat adott el a válla­lat, amelyek nagyobb részét a Közel-Keletre és az NSZK- ba szállították, Növelték az ammóniaexportot is, amely többségében Jugoszláviába irányult. A polietiléngyár üzembehelyezése után új ter­méknek számított a propilén, amelyet a múlt év IV. ne­gyedévétől Ausztria vásárol. A vállalat 1970-ben a tőkés export eredményeképpen 13,4, a szocialista export nyo­mán pedig 13,5 százalék­nyi többletjövedelemhez jutott. Az idén nagyarányú növe­kedésre van kilátás mind a szocialista, mind a tőkés or­szágokba irányuló exportban. A TVK élénk külkereskedel­mi tevékenysége folytán ja­vult a piackutató és propa­gandamunka. A vállalat ru­galmasan igazodott a piaci igényekhez. Ennek hatása már az év első két hónapjá­ban lemérhető. A TVK-nak több ú.j piacra sikerült betör­nie. különösen nagy jelen­tőségű ez a festékek vonat­kozásában, ugyanis eddig — áz erős konkurrencia miatt — a lökés országokban csak az alapanyagok bizonyultak exportképesek nek. Az ez évi export várható alakulásával kapcsolatban Székely Géza. a TVK keres­kedelmi főosztályának veze­tője elmondotta, hogy az idén jóval több mint kétszeresére nő a válla­lat exportja. így például a nitrogénipari termékek közül az ammóniaeladásl szorgalmazzák. Jugoszlávia 1971-ben a tava­lyi mennyiségnek a kétszere­sére tart igényt. A polietilén- gyárban keletkező mellékter­mékek közül a propilént to­vábbra is tőkés relációban értékesítik. Előreláthatólag mintegy 300 ezer dollár érté­kű propilént szállítanak az idén Ausztriába. Sor kerül egy másik mellékterméknek, a C4-frakciónak az értéke­sítésére is. Erre a termékre Csehszlovákia jelentette be igényét. Tovább nő a mű­gyantaexport: elsősorban az. NSZK. Egyiptom és Szíria vásárolja. Ü.i vevőnek számít Marokkó és Kuwait. Ebbe a két országba most szállná­nak első ízben műgyantát. A legnagyobb külföldi vá­sárló változatlanul a Szovjet­unió, amelynek’ ez évi igénye több ezer Ionná l'estckfélcség. A közelmúltban fejeződtek be az üzletkötéssel kap­csolatos tárgyalások, A Szovjetunióba irányuló ex­portszállítást előreláthatólag a második félévben kezdik meg. A népi demokratikus országok közül igen jelentős az a megrendelés, amely Bul­gáriából érkezett, ahová elő­reláthatólag 8—900 Ionná olajfestéket exportálnak 1971-ben. juk az újabb jelentkezőket — informált Tárnái Csaba —, hogy részi vegyenek kedvez­ményes* üdültetésünkön, Mai- több csoportos jelentkezőt is fel legyeztünk a májusi bala­toni, Velencei tavi üdülő- prograrpunk igénylői közé. A vendégek csupán 5 éjszakát és reggelit fizetnek, ám 7 es­tét tölthetnek és 7 reggelit költhetnek el a kedvezmé­nyes akció keretében, — Kon kurrenéiujukkái, az I dogon forga i mi Hi va i allal hogyan szolgálják az utazó-, üdülöközönságet, kik lesznek az idén üdülőtelepeink ven­degei ? — Aktuális kérdésre ad- ha.om meg a választ — mondja az irouavczeío. —Az idegoniöi yvaltni Hivatallal a közelmúlt oan szerencsés megállapodást kötöttünk: a konkurrencia viszony káros kihasználását — vendégeink érdekében — megszüntettük, közösen lépünk fel a rendel­lenességek ellen, várhatóan megszűnnek a vendégszobák­kal való visszaélések. Sok külföldi vendég is érkezik a nyári szezonban, Legalább annyi, azaz 140 csehszlovák csoportot, fogadunk az idén is, mint 1970-ben. A jugo­szláv turisták száma várha­tóan növekszik. Kedves ven­dégként várjuk a lengyel lá­togatókat is. A nagyobb for­galom érdekében növeljük a I vendégfogadó lehetőségeket, s egyebek között kollégiumok­kal kötöttünk szerződéseket szállás biztosítására. EBED MENYESNEK, s programokban, szolgáltatá­sokban változatosnak ígér­keznek az IBUSZ nyári ak­ciói. Már csak a .szép. időt várjuk, s aztán irány a Ba­laton, Abbázia, s számos bél­és külföldi pihenőhely. A kellemes pihenéshez várha­tóan az IBUSZ is hozzájá­rul. (gl) Autóbusz-pályaudvar Miskolcon Foto: Fojtán László Téü tájak Kinyílás a Képcsarnokban Huszonöt ■ festőművész, ké­peiből nyílt tárlat március 12-én, tegnap délután a Mis­kolci Képcsarnokban. „Téli tájak” címmel. A kiállítás azt adja, ;unit a címben ígér. A festők — köztük két miskolci. Csabai Kálmán es Kalló László — az ország különböző tájainak téli ar­cát mutatják be, természe­tesen mindegyik rfuivéez sa­ját, egyéni formanyelvén. Egy közös vonása persze van a képeknek: a téli tájak han­gulata. tisztasága, festőecset­re kívánkozó szépsége. A nagyszámú érdeklődő előtt Marcziniák Sándorné, a városi tanács vb művelődés­ügyi osztályvezetője nyitot­ta meg a kiállítást. Elmon­dotta többek között, hogy a Képcsarnokba a jövőben is hívnak meg festőket azonos témakörre, mint erre a tár­latra is, mely feltehetően si­keres lesz majd a látogatók körében. Szólt a magyar táj­képfestészet gazdag hagyo­mányairól, a magyar tájak inspiráló erejéről, melynek része ez a jelenlegi kiállítás is. A Miskolci Képcsarnok új tárlata március 26-ig tekint­hető meg. Cikkünk nyomán Segítséget kap a fancsali postás néni A nemzet múzeuma Ilyen volt a Nemzeti Múzeum a múlt században Az egykori Mehmed szul­tán útján, a régi városiala­kon túl, nem messze a kecs­keméti városkaputól, a mai belváros kedvelt sétányán, a Múzeumkert helyén még 150 —200 évvel ezelőtt is pocso- lyás, puszta földek húzódtak. A kis körutakon túli terüle­teket csak 1830-ban kezdte Pest városa pareejiázni. S amikor 1802-ben Széchenyi Ferenc a nemzetnek adomá­nyozta gyűjteményét, még Üresen állt a telek, a mai Múzeumkert szomszédságá­ban a rablások, gyilkosságok színhelyeként hírhedt két Pisztoly csárdával, néhány rozzant házacskával, s a mai Kálvin tér helyén a szén­piaccal. Szabadjon a gyűjteményt... ■ Széchenyi már 1774-ben emlékiratot nyújtott be a kancelláriához és a helytar­tótanácshoz könyvtár-ügyben. (S már akkor kötelezi á nyomdászokat, hogy minden munkából küldjenek két pél­dányt a könyvtárnak.) Szé­chenyi 1802 márciusában Fe­renc császártól engedélyt kér: „Felséges uram! Ifjúságom­tól kezdve fáradhatatlan gonddal, nagy áldozattal sze­reztem meg magamnak a gyűjteményt,., Méltóztassék kegyesen engedélyezni, hogy ezen gyűjteményt Magyaror­szágnak" adományozhassam... Szabadjon a gyűjteményt életem folyamén a sajátom­ból továbbra is gyarapítani és amennyire csak lehetséges teljessé tenni.” A Magyarországra vonat­kozó gyűjtemény közel 12 ezer nyomtatványt, 1150 kéz­iratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 nemesi cí­mert, 2675 érmet tartalma­15-élől ívelt. Az épület lép­csőjéről szavalta el Petőfi a fellelkesült tömegnek a Nem­zeti Dalt, Innen, a lépcső bal támfaláról mondták el a „Mit kíván a magyar nemzet” kiáltvány 12 pontját. A második emeleti díszte­remben ülésezett az első nép- képviseleti országgyűlés. Ké­sőbb a Pestre összehívott or­szággyűlés főrendiháza is a Nemzeti Múzeum dísztermét: használta ülésteremnek, — egészen az országház felépí­téséig. Budavár bevétele után 1849 május 27-én, az első emeleti rotundában a pesti polgárság lakomán látta vendégül a győzedelmes hon­védséget. „Zenészek a díszteremben Buda ostromakor május 23-án bomba, robbant a hom­lokzat előtt, de kár nem esett az épületben. Evek során, a szabadság- harc bukása után ismét gya­rapodott, bővült a múzeum anyaga. Sokan adományozás­sal. alapítványokkal tettek hazafias érzésükről tanúsá­got. A Múzeumkert telepíté­sére a díszteremben hang­versenyeket rendeztek. Eze­ket a „zenélyeket” többször Erkel és Liszt Ferenc vezé­nyelte Kazinczy születésének 100. évfordulóján. 1859-ben a mú­zeum dísztermében rendezett ünnepség az abszolútizmus elleni tiltakozás impozáns megnyilvánulása volt. 1861- ben a díszteremben ülésező képviselőház mondott utoljá­ra nemet Becs beolvasztó po­litikájának. Örömmel olvastuk, s még nagyobb örömmel adjuk köz­re a fancsali KISZ-fiatalok levelét, amelyben egyik cik­künkre reagálnak. Íme, a so­rok, amelyekhez csak annyit fűzünk hozzá, hogy elsősor­ban ilyenek a mi fiataljaink: „Jóleső érzéssel olvastuk az Észak-Magyarország március 7-1 számában A fancsali pos­tás néni című cikket. Bizony, évek óta végzi ezt a nehéz, felelősségteljes munkát. Tud­juk, mennyit fárad, hogy mi pontosan, idejében megkap­juk a címünkre érkező kül­deményeket. A cikk utolsó mondatai cselekvésre ösztö­nöztek bennünket, fancsali KISZ-es fiatalokat. A nem­zetközi nőnapon felkerestük a mi postás néninket, és sze­rény ajándékkal köszöntöt­tük. Szerelnénk a köszöntés, a köszönet mellé segítségün­ket is adni. Vasárnaponként szinte valamennyien idehaza vagyunk a falunkban, s jó nehányan rendelkeznek mo­torkerékpárral is. Elhatároz. luk: ezentúl felváltva vállal­juk. hogy vasárnap reggel be­visszük postás néninket mo­torkerékpáron Forróra, s visz- sza is hozzuk a nehéz posta- küldeménnyel. Így legalább vasárnaponként nem kell oly sokat gyalogolnia, a falu dol­gozói is hamarabb, megkap­ják postájukat, kedves csa­ládjával pedig idejében együtt lehet a finom vasár­napi ebédnél. A KISZ-fialalok nevében: Amriskó Gábor KISZ-titkár Szóltatok szép szavak Miskolcon, a megyei mű­velődési központban tegnap, március 12~én a „Szóljatok szép szavak” című irodalmi színpad, színjátszó pályázat rendezvényeinek sorában több. miskolci együttes le­pett közönség elé. A délutá­ni rend ez vértyen a megyei művelődési központ irodalmi színpada és színjátszó cso­portja. a hejőcsabai Gárdo­nyi Géza Művelődési Ház. a diósgyőri Bartók Béla Mű­velődési Központ, a vasuta­sok Vörösmarty Művelődési Házának irodalmi színpadai mutatták be tudásukat. Ma. szombaton az ifjúsági házban folytatódik a műsor. Ez alkalommal Szirmabese- nyőről, Ongaújfaluból. Le- ninvárosból, Encsről érkez­nek együttesek a bemutató­ra. zott, továbbá itthon gyűjtött és Becsben vásárolt régisé­geket, képmásokat. Pénzben 160 ezer forintnyi az ado­mány; összehasonlításul: az ez idő tájt épített soproni két emeletes, kettős szárnyú Széc.henyi palota koltségve­lül Pollack terveit, s csak „költségkímélés” okáért hagyták el az épület már­ványburkolatát és szobordí­szeit. Csak a tinpanon há­romszögébe került a münche­ni Rafael Monti szobor cso­portja: középen Pannónia nőalakja kezében babérko­szorú, melyet jobbról a tu­domány és művészet, balról a történelem és hírnév meg­személyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal a Drávát szim­bolizálja. Az alapozáshoz — mint a Hazai és a Külföldi tudósítá­sok című lap hírül adja — 1837. június 22-én kezdtek. S bár az építést megzavarta az 1838-i nagy árvíz, mégis „1844 januárjában a főhom­lokzat, 1847 júliusában az egész épület körül lebontot­ták az állványokat. Kossuth a Pesti Hírlapban köszöntöt­te a „várost a Ráltosmezejé- tol uraló nagyszerű alkotást és tervezőjét.” Alighogy elkészült a mú­zeum, viharos események színhelye, tanúja lett. Törté­nelmi szerepe 1848. márciuí lése mindössze 40 ezer fo­rint volt. Az 1832—36-os országgyű­lés félmillió forintot ajánlott meg a „nemzeti művelődés díszére", a múzeum építésére, mégpedig úgy. hogy a sum- nta „ne az adózó népet ter­helje, hanem egyedül a ne­mesi rendre fog felosztatni és attól lesz beszedendő.” A Múzeum építésére Pol­lack Mihály kapott megbíza­tást, A klasszicista oszlop- csarnokos múzeum a kor leg­nagyszerűbb építészeti alko­tása lett. Pannónia babérkoszorúi al < A nádor Pietro Nobile be­csi építésszel, az akadémia igazgatójával vizsgáltatta fe-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom