Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-11 / 59. szám

toz. AK -fflAOK AKOIOZACj 4 Iv/i. morc. i icsütörtök BOCSÁSSON MEG DRÁGÁM, FE/DARro/TAR. Egy bolond n/síór/Á- val zaBmdnad ma'r NAPOD ÓDA. jEGy CSEND - ŐRNYOMOZÓNAR /AZ A RÖGESZMÉJE, HOGY MEG DDE DMAD GY/L- ,DOíM/. ./»r.ffMH, CSAD NEM ÉREZ EDDÁM/ DEUEMEE/ENSEG ? Folyr/urzufA Filmjegyzet | Családi fészek szép leányáéval. Mindezek enyhén görbülő tükörből néznek ránk. A szatíra vala­mivel erősebb vonásait a rendező annak az amerikai szellemnek bemutatására használja, amely Amerikán kívül semmit sem akar is • merni és elismerni, mindent az amerikanizmusnak akar alárendelni, s szentül hiszi, hogy a dollár előtt minden­kinek le kell borulnia. Ha különösebb művészi értékek­kel nem is szolgál ez a íilm, néhány jó részlete kelleme­sen szórakoztató. w> Briest A boldog ifjú házaspár (Jean-Pierre I.éand és Claude Jade). A napokban lapunk egy jegyzetében már írtunk róla. hogy Francois Truffaut, az ismert francia filmrendező két alkotása is közönség elé kerül márciusban, de előt­tünk ismeretlen műsorszer­vezési okokból a kronológia 1- lag összefüggő két alkotást országosan fordított történést sorrendben tűzte a mozik műsorára a fővárosi MOKIÍP Így hát most a Családi fé­szek című filmet láthatjuk. Truffaut Négyszáz csapása széles körökben ismert ná­lunk, néhány más filmjét — Bársonyos bőr, Jules és Jim, Cöj a zongoristára — a film­klubok látogatóinak tízezrei ismerhették meg, s egy hét múlva vászonra kerül a Lo­pott csókok című munkája is. A Topott csókokban és a most látható Családi fészek­ben mintha egy jókora törés után folytatná a Négyszáz csapásban kisfiúként megis­mert Antoine Doniéi életút­ját. A gyermekkorában tra­gikusan magára maradó, és a felnőttek világától irtózó Antoine felnőtt korában ked­ves kamasz, majd ifjú férj, de személyes története mögül eltűnik az éles és kritikus vonásokkal felrajzolt társa­dalom, és története fokról fokra keveset mondó, de igen jó eszközökkel megte­remtett szórakoztató filmmé változik. Antoine felnőttként, férj­ként szimpatikus ember, de a Családi fészekben látott története nem különösebben érdekes: az ifjú férj egy könnyen felejthető epizód­ként is felfogható hűtlenke­dés után visszatér a családi fészekbe, s éli azt az életet, amit a csendes családos em­berek szoktak. _ Jean-Pierre Léaud. aki gyerekszínészként játszotta hajdan Antoine-t. felnőttként is tehetséges, s igen találóan, jól jellemzett a ízűk környezete, elsősor­ban a bérház lakossága. A feleséget az ugyancsak tehet­séges Claude Jade alakítja, aki a Lopott csókokban sze­relmese volt. A két önálló egészet • jelen­tő film cseréje ne-" vsak a történeti szál megfordítása miatt káros, hanem azért is. mert a Lopott csókok bizo­nyára több nézőnek csinált, volna kedvet a Családi fé­szek megtekintéséhez, mini fordítva. Marie szeszélyei Philippe de Broca francia rendezőre elsősorban a Riói kaland, meg a Cartouche ré­vén emlékszünk. A most be­mutatott. Marie szeszélyei ugyancsak a szórakoztató, könnyed hangvételű filmek sorába tartozik. Felsorako­zik benne a: korábbi évtized francia szatirikus vígjátékai­nak sok ismert fogása, for­dulata és alakja. Találko­zunk ismét a magát rettent­hetetlen baloldali békehar­cos politikusnak hirdető kis­városi polgármester-vendég­lőssel, a nyugdíjas gyarmati tiszttel, a költői hajlamú jegyzővel, bátortalan tanító­val. s nem utolsósorban a fényre és ragyogásra vágyó Theodor Fontane regényé­ből készült. Wolfgang Lu­derer rendezésében az új NDK-íilm. Az 1895-ben meg­jeleni regény egy régi német nemesi család lányának, tör­ténete. Effi Briest nem akar­ja követni a megmerevedett családi hagyományokat, nem tud a hazug álerkölcs szerint élni, s mert a maga, útját próbálja járni, családjábaji és osztályában persona non grata lesz, kitaszítják, s csak korai halála hoz engesztelést. 1 A film alapjául szolgáló re­gényt Thomas Mann a világ irodalom legjelentősebb alko­tásai közé sorolta. A feldől- j gozás fő vonalaiban hű a re- , gényhez. A címszerepet a sokféle szerepből ismert An gelica Domröse formálja. (bm) Szolgálni, és nem kiszolgálni H étfőn és kedden ülésezett a Művésze­ti Szakszervezetek Szövetségének kongresszusa. A küldöttek iilm-, tv-, színházi, képző-, zene- és artistaművészek voltak, közismert és népszerű emberek, akik ugyancsak közismert és népszerű emberek ezreit képviselték. E kongresszusi tanácsko­zásén a művészek és a művészeti élet sok­sok fontos gondja szóba került, s hu eset leg a közönség megkülönböztetett figyelem­mel kísérte a vita folyását, úgy az a részvevők személyi vonzásán kívül annak is betudha­tó, hogy a művészetek iránt szinte minden­ki érdeklődik; s tudott dolog, hogy e kong­resszus közvetve a művészeti életre, a nagy- közönségnek nyújtandó produktumokra is kihat. Részt vett és felszólalt u Művészeti Szak­szervezetek Szövetségének kongresszusán Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra is, aki a művészetek és a művészek fel­adatairól szólva kiemelten hangsúlyozta, hogy a társadalmat, a közönséget szolgálni és nem kiszolgálni kell. Megszívlelendő, tanulságos útmutatás ez. Szól a művészekhez és szól azokhoz is. akik a müveket fogadják, akiknek a műalkotá­sok, a művészi produkciók születnek, szól ez a tanítás a közönséghez is. A közönség szolgálata a művészeknek azt jelenti, hogy a párt művelődéspolitikáját jíövetve a ha­ladó művészet legjobb alkotásait nyújtsák a legszélesebb közönségrétegeknek, ismertessék meg azokat a művészet új hajtásaival, kelt­sék fel az érdeklődést újabb és újabb al­kotások iránt, fejlesszék a tömegek ízlését. jó lépéstartással járjanak elöl az újabb, ha­ladottabb művészeti produktumok megis­mertetésében, megértetésében, megszerette­tésében, közkinccsé tételükben. Ezzel szol­gáljak a közönség, a társadalom kulturális felemelkedését, épülését. (Ez az előbbre já­rás termé: *■ sn nem jelentheti az. oktalan előreszalad;,.... elszakadást, u csaknem a kö­zönség lebecsülésével egyenértékű művészi arisztokratizmust.) Es nem jelentheti ez a szolgálat az egyé­ni igények kiszolgálását, nem azonos a sok­szor gazdasági meggondolásból tömegízlés­nek titulált igénytelenség kielégítésével. Nem szabad leszállított értékű művészeti produktumokat kínálni azzal a megokolás- sal, hogy u tömegeknek ez kell. Nem lehet fetisizálni a belépőjegyek tömbjeinek sová- nyodásából lemérhető, állítólagos tömeg­igényt. A mindig csők .emeltebb igényű, ala­csonyabb művészi színvonalú, rosszul fel­keltett igények kiszolgálása céljából végzett művészeti tevékenység sokkal inkább mer­kantil jellegű kiszolgáló munka, mintsem a társadalom nagy tömegei műveltsége eme­lésének tisztes, szolgálatú. » kkor sem téveszthető össze a szolgá- lat a kiszolgálással, hu az előbbinek útja nehezebben, küzdelmesebben jár­ható. s az utóbbi üzletileg, átmenetileg kifi­zetődőbbnek tűnik. Jó, hogy ezek a gondo­latok u művészek országos fórumán ismé­telten felvetődtek. S jó, hogy a KB titkára a szolgálat és kiszolgálás közé sokak ál­tal oda képzelt egyenlőségjelet felszólalásá­ban ismételten alkalmazhatatlannak minő­sítette. Benedek Miklós Könyvszemle Zalka Miklós: A dzsungel vére A vietnami tízben engedték meg egy külföldi­nek, hogy letelepedjék egy harcoló faluban. Zalka Mik­Mindenkinek nyitott ajtók Várják a tehetséges gyerekeket a tagozatos iskolák Kopogtatnak a miskolci iskola irodájának ajtaján. Ovista kislány lép be az édesanyjával. Beiratkozni jöt­tek az általános iskola zene­tagozatára. A kislányt a nagykönyv elé hívják és kér­dezgetik az adatait. A ne­vét, az édesapja nevét, a lak­címet. A csöppség talpra­esetten, magabiztosan vála­szol. Közben arra is jut ide­je, hogy körülnézzen, felfe­dezze a számára érdekes tár­gyakat. Mozdulataiban, be­szédében semmi ijedtség. Vá­logatott, szép ruhákba öltöz­tetett kislány. Édesanyja büszkén, elégedetten hallgat­ja a csöppséget, s a dicsére­teket is. Majd egy kis tájé­koztatás, érdeklődés, milyen is ez az iskola, hogyan, mit tanulnak a zenetagozaton, mik a perspektívák, majd el­mennek. Tulajdonképpen kellemes epizód Elegáns, gördülé­keny. Mégis marad valami mellékíz az emberben. Abból adódóan, hogy az imént a nagykönyvet nézegettük: va­jon hánv fizikai dolgozó írat­ta be eddig gyerekét a ta­gozatos osztályok valamelyi­kébe. és elenyészően kevés számot sikerült kiböngészni. Egészen biztos, hogy az előb­bi epizód szereplői sem ezek­nek a számát szaporítják. Félreértés ne essék: nem attól van a mellékíz, hogy éppen az a szülő jött be, aki bejött. Mindenki jöhet, min­denkit várnak az iskolában. A baj az, hogy azokból ke­vesen jönnek, akik közül — mégis — többet várnak. A fizikai dolgozó szülők igen ritkán nyitnak be a tagozatos iskolákba, úgyannyira, hogy az ember már-már azt hihet­nél nem is tudnak talán ezek létezéséről, vagy ha mégis, akkor nem ismerik eléggé az iskolákban rejlő lehetőségeket. Sok szó esik mostanában a legkülönbözőbb fórumokon a munkás—paraszt származású gyerekekről. Azzal a céllal hogy a fizikai dolgozók tehet­séges gyermekei részére te­remtsük meg azokat a fel­tételeket, amelyek birtoká­ban egyenlő eséllyel indul­hatnak majd a különböző po­zíciókért folyó versenyben. Nyilvánvaló, hogy az alapok­nál kell kezdeni. Már az óvo­dát is ezekhez az alapokhoz lehet ugyan sorolni, marad­junk mégis az általános isko­láknál, főleg a tagozatos ál­talános iskoláknál, melyek a kezdeti induláshoz feltétle­nül nagyszerű lehetőségeiket biztosítanak. * A miskolci Fazekas utcai iskolának például ének-zene, matematika és orosz nyelvi tagozata várja a diákokat. Kitűnően felkészült pedagó­gusokkal, korszerű felszere­léssel. A legtöbb szülő tud­ja ugyan, mégis hadd mond­juk el: ezekben az osztá­lyokban a tagozatnak meg­felelően egy-egy tantárggyal jóval többet, jóval alaposab­ban foglalkoznak, mint a normál általános iskolákban. Például a nyelvet heti öt órában tanulják és minden végzős osztály két hetet tölt a Szovjetunióban. A mate­matika tagozatosok a saját tantárgyukkal foglalkoznak többet és többet is tudnak, mint más iskolák vagy osz­tályok tanulói. Nyilvánvaló, hogy ezekből az osztályokból a diákok pagyobb tudással mennek a középiskolákba, és innen — különösen szintén tagozatos osztályból — a megfelelő egyetemre, főisko­lára. Aggályként merülhet fel a szülőknél: éppen, mivel fizi­kai dolgozók, nem tudnak megfelelően foglalkozni az ilyen, vagy olyan tagozatra járó gyerekkel. Megnyugtatá­sul annyit, hogy a tanárok nagy gonddal törődnek ezek­kel a gyerekekkel és az is­kola minden szükségessel se­gíteni tudja őket. A Fazekas utcaiban például 5000 köte­tes gyermekkönyvtár is van. De még akkor sincs baj, ha a gyerek esetleg mindennek ellenére mégsem bírja a ta­gozatos tempót. Csak annyi történik, hogy átmegy egy normál osztályba. Megpró­bálni azonban okvetlenül ér­demes. * Megjelentek már a felhí­vások az általános iskolás korú gyermekek összeírásá­ra. Március 12 és 13 a be­iratkozás napja. A munká­soknak íjzól a biztatás: élje­nek a tagozatos iskolák nyúj­totta lehetőségekkel! Priska Tibor lós hónapokai töltött Trung Trach községben, s a/. író szemével látta és mérte föl azt a világot, amely nap mint nap szerepel a világ­sajtóban. Zalka Miklós együtt élt a harcoló falu lakosaival, s híradása erről a távoli, szá­munkra ismeretlen, szoká­saikban idegen világról — a felfedezés erejével hat. Az állandó harc izgalma, a hét­köznapok egzotikus furcsa­ságai teszik lebilincselöen érdekes olvasmánnyá köny­vét. A megelevenedő trópusi falu, melyben a nagyszerű nép élethalálharcát vívja, megragadja és realitásában megdöbbenti az olvasót. A könyv riportregény-jel- lege mellett szépírói igény­nyel ábrázolja a falu lakói­nak portréját, és szociológiai felmérést is rejteget. Zalka Miklós író módszere tárgyilagos, és egyszerű, csali azt írja le, amiről saját sze­mével meggyőződhetett. A vietnami nép helytállására nehéz jelzőket találni. A kőidben ™>'6 » mondja: ,.Nagyon örülök, hogy találkoztunk, bácsi. Még nem beszéltem senkivel, aki könyvet irt volna, és na­gyon örülök, hogy beszélhe­tek magával. Mondja el ott­hon, hogy a mi falunk is harcol. Mindannyian harco­lunk, és meg fogjuk verni az ellenséget, akár amerikai, akár vietnami, vagy dél-ko­reai. Megverjük őket. Olyan világ lesz nálunk is, mint amilyent itt északon Ho apó csinált, és senki nem lesz éhes odahaza sem. Engem meggyógyítanak, én is visz- szamegyek harcolni. Az öcsém is harcol már, pedig csak nyolcéves, de a szeme nyitva van, és jó híreket sze­rez. Mondja el, hogy ránk számíthat a forradalom, nem adjuk ki a kezünkből a fegyvert, győzni akarunk és győzni fogunk.'’ fa ASSZONY EGYRE/DEGESEBB. É/ZÓRA elmúld, és ai Őrnagy nem jön. , Lendéesérel ez a désés. Peder oea DÉSZÜ/NED ERRE A IEGY07DRA. , Pan dl ma Pesere l/eazo/d, a ZATNYD /S S/DERŰID GAZA műiden/ szabad- SAteJM re WA/nno i/tfp/ir Mna/ÍP/d. BOJCSU* JÓZSEF ES IMRE GABOR REGENYf NYOMÁN IRTA: CS. HORVATi TIBOR RAJZOLT/ SEBOK IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom