Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

1971. márc. 9., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG ő A III. óléves terv idősza­kában az általános fogyás/, lási szövetkezetek működé­sében. szervezeti formájúban messzeható változás ment végbe. Az új gazdaságirányí­tási rendszer bevezetése után széles körű vitában tisztázód­tuk az alapvető szövetkezet- elméleti kérdések. Az 1969- ben megjelent kormányhatá­rozat szabályozta az általá­nos fogyasztási és értékesítő szövetkezetek jogi helyzetét, biztosította a szövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdál­kodását. rendezte a fogyasz­tási szövetkezetek kapcsola­tát az állami szervekkel. A kormányhatározaton alapuló új szövetkezeti alapszabály megerősítette a tagok tulaj­donosi jogait, összegezve el­mondhatjuk. hogy az új hi­vatalos rendelkezések segí­tették a gyorsabb iramú fej­lődést és kedvező légkört te­remtettek a szövetkezeti mozgalom további terebélye- sedéséhez. I « Az új módszerek gyakorla­ti kimunkálásában már a III. ötéves terv második évé­től — 1967-től — részt vett. kísérleti jelleggel, megyénk egyik légnagyobb általános fogyasztási szövetkezete, a Sárospatak és Vidéke ÁFÉSZ. Az előkészítő szakaszban is­merkedett az új gazdaságirá­nyítási rendszer alapelveivel. gazdasági szabályozóival. Ta­pasztalatait az egész hazai szövetkezeti mozgalom ren­delkezésére bocsátotta. De a közvetlen helyi haszna is megvolt a kísérleti közremű­ködésnek: a korábban meg­szerzett ismeretek birtokában térhetett át az új 'gazdálko­dási rendszerre. A szövetkezet működési körzete Sárospatak városán kívül kiterjed Bodrogolaszi, Györgytarló, Hercegkút, Ká­rolyfalva, Makkoshotyka és Vajdácska területére. Több mint húszezer lakos áruellá­tásáról kell gondoskodnia. Az öt év alatt elért ered­ményt legjobban a forgalom növekedésének százalékos mutatója érzékelteti: a ter­vezett 24 százalékos emelke­dés helyett 65.4 százalékkal nőtt a szövetkezet kereske­delmi forgalma. Pénzérték­ben kifejezve: összesen 66 millió 6R9 ezer forinttal. A számadatok részletes elemzése szemléletesen meg­mutatja a harmadik ötéves terv dószakában bekövetke­zett társadalmi fejlődést is. Szembetűnő az áruforgalom szerkezetváltozása: a keres­let általában a nagyobb ér­tékű, s kiváltképpen a tar­tós fogyasztási cikkek iránt növekedett az átlagot meg­haladó ütemben. A szövetke­zet üzletpolitikájának terv­Vállalatunk központjába svakorlofl ^yors-jgépírónőf műszaki adminisztrátori teendők ellátására l<“U eszünk Jelem kezes Alti XVI. sz. Vi tő javító Vállalat. Miskolc. Zsulcai kapu 9—II szeméi vzeti Öt év összegezése hjY város és hat község szövetkezeti ellátású szerű korszerűsítésére vall. hogy a nagyobb önállósággal élve törekedett a választéko­sabb árualap biztosítására — a hagyományos nagykereske­delmi partnerekkel való kap­csolatok bővítésén túl a többcsatornás beszerzés lehe­tőségeinek kihasználásával is. A tervidőszakban 60 millió forinttal növelte a szövetke­zet a megye határain túlról való beszerzéseit, nagykeres­kedelmi vállalatoktól és közvetlenül a kisipari terme­lő üzemektől. tarlós forgalom­növekedés A kereskedelmi ágazato­kon belül az élelmiszerek­nél a kereslet a biológiailag értékesebb áruk, fehérjedús termékek felé fordult. S fel­tűnően nőtt az élvezeti cik­kek — köztük jellemzően a kávé — forgalma. A tarlós fogyasztási cik­keknél a forgalomnövekedés 104 százalékos, az előző tervidőszak végéhez viszo­nyítva. Ez magasan túlszárnyalja a megyei 57,8 százalékos és az országos 59 százalékos fejlő­dési átlagot. A szembeszökő különbség magyarázatához tartozik, hogy ezen a perem­vidéken a korábbi időszakok viszonylag nagyobb mérvű elmaradását igyekeztek be­hozni a vásárlók, gazdasági helyzetük kedvező változásá­val. S számottevő tényező volt az is, hogy a .szövetke­zet körültekintőbb üzletpoli­tikája biztosította sok olyan nagyobb értékű áruféleség helyben való megvásárlását, amelyet korábban még csak a nagyobb városok jobban ellátott szaküzleteiben lehe­tett beszerezni. A háztartások modernizá­lását jelzi, hogy míg 1965- ben 1 millió 200 ezer forint értékű villamos és egyéb háztartási gépet adott el a szövetkezet, 1970-ben már négymillió forint fölé nőtt e cikkek forgalma, járművek­ből 1 millió 678 forintról há­rom és fél millióra, híradás- technikai cikkekből — min­denekelőtt televízióból — több mint kétszeresére, bú­torból pedig 7 és fél millió­ról majdnem 16 millió fo­rintra! Lényeges az is, hogy ezek iránt a nagy értékű cik­kek iránt nem csupán átme­netileg nőtt a kereslet, ha­nem tartós a növekedési irányzat. Korszerűbb üzlethálózatot A növekedésnek azonban követelőzőn jelentkeznek a gondjai is Sárospatak város­sá nyilvánítása, az ipartelepí­tés következményeként bekö­vetkezett foglalkozási arány- módosulás, az idegenforga­lom fokozódása — hogy csak a leglényegesebb új tényező­ket említsük — mind új igényeket támaszt az áruel­látás iránt. A szövetkezet je­lenlegi üzlethálózatával már nem képes korszerű szinten eleget tenni egyre differen­ciálódó feladatainak. A meglevő bolthelyiségek to­vább nem bővíthetők. A már elkezdődött IV. ötéves terv időszakában kell — a fejlő­dés hosszabb távlatát is te­kintetbe véve — a szövetke­zeti üzlethálózat teljes kor­szerűsítését elvégezni. Bor orz József Figyelmesség Ac LKM finomhengermü- vében is megemlékeztek tegnap a nemzetközi nőnap­ról. Az üzem gazdasáqi és társadalmi szerveinek veze­tősége a reggeli műszálc- váltáskor megtartott kis ün­nepségen meleg szavakkal méltatta az ott dolgozó ll3 munkásnő mindennapos helytállásának jelentőségét. Ez alkalomból búcsúztak el a nemsokára nyugalomba vonuló Hegedűs Andrásné, Kalló Jánosné csiszolóktól, Szász Károlyné raktárostól és Kugler Lajosné adminisztrá­tortól. akiknek a jókívánsá­gokon kívül értékes vázák­kal és más emléktárgyakkal kedveskedtek. Az üzemben egyébként — a Központi Bizottság elmúlt évi. februári határozatának szellemében —< a dolgos hét­köznapokon is nagy figyel­met fordítanak a dolgozó nők élet- és munkakörülmé­nyeire. Kedvezően alakult A vállalatok, a szövetke­zetek és társulatok elkészí­tették mérlegbeszámolóikat, amelyekben az 1970. évi gaz­dálkodás eredményeiről, va­gyoni helyzetükről nyújta­nak információkat. A Pénzügyminisztérium tá­nél, de nem érte el a terve­zettet. Nőtt a veszteséges vállala­tok és szövetkezetek köre és i a veszteségek összege is. amely tavaly túlhaladta a 100 millió forintot. A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat dolgo­zói határidőre elkészítették a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének új létesítmé­nyét, a részecskegyorsító épületét és a laboratóriu­mi központot. Az ötmillió voltos részecskegyorsító ge­nerátorának szerelése 1971- ben befejeződik. A képen a belső felvonó szerelése látható jékoztatása szerint 1970-ben a vállalatok és a nem mező- gazdasági szövetkezetek fej­lődése gyorsabb volt. mint 1969-ben. A teljesítmények fokozódá­sa nyomán kedvezően ala­kult a vállalatok nyeresége. A vállalatok, a kisipari, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, valamint a társulatok 1970-ben több mint 78 milliárd forint nye­reséget értek el. Ez 12 száza­lékkal nagyobb az előző évi­A Borsod megyei Vízmüvek azonnali belépéssel fel­vesz mezőkövesdi munkahelyére építőipari művezetőket, építőipari szak- és segédmunká­sokat. kubikos brigádokat Jelentkezés a vállalat Miskolc, Tömösi u. 2. szám alat­ti építési osztályán Holtponton a gyorstisstító ügye Nyilatkoznak az illetékesek foglalkozott lapunkban a Putnoki Vegyesipari Szö­vetkezet ózdi gyorstisztító szalonjának sorsával. A tex­tiltisztítást a kiemelt szol­gáltatások közé sorsolták, s a ktsz nagyobb intenzitással tö­rekszik e tevékenység széle­sítésére. Az ózdi tanács szorgalmaz­ta a város számára nagyon fontos létesítmény megterem­tését. Ám a mai napig ko­molyabb előrelépés azon túl, hogy a tisztítóberende­zést megvásárolták, s a sza­lonhoz pénzt biztosított több felsőbb szerv, nem történt. A putnokiak a szalonhoz szük­séges átalakítások költségét sokallják, mert a saját terv­rajzuk szerint olcsóbban le­hetne elvégezni a belső mun­kákat, mint ahogy az a leg­utóbbi tanácsi határozatban i szerepelt. j A két érintett szerv illeté­keseit kerestük fel, s kértük, foglaljanak állást a gyors­tisztító ügyében. Mielőtt a nyilatkozatokat közölnénk, a legutolsó tanácsi határozat [ néhány pontját ismertetjük. A határozatot az Ózdi vá­rosi Tanács V. B. Építési és Közlekedési Osztálya hozta. „A Putnoki Vegyesipari | Ktsz tárgyi ügyben benyúj­tott 26‘633/70. számú kérel­me, valamint a B.-A.-Z. me­gyei Tanács V. B. ÉKV osz­tálya által hozott 42013/71. Ép. O. számú határozata alapján az ózdi szolgáltató­ház alagsorának vegytisztí­tó szalonná történő átalakí- tását az alábbi kikötések mellett engedélyezem:” A továbbiakban az épülettől | függetlenített kéményszerű szellőző létesítését írja elő a határozat. Biztonsági okok­ból a légtér növelésére a belmagasságot növelni kell, amennyiben ez a megfelelő vizsgálatok szerint lehetsé­ges. Ugyancsak óvatossági intézkedés: külön meg kell tervezni a szennyvízelveze­tést, hizen a vegyi anyagok sok kárt okozhatnak. szövet­kezeti elnök egyebek között a kö­vetkezőket mondta: a ktsz vezetőségéneit az a célja, hogy a gazdaságos termelés mellett törekedjen a fontos és kiemelt lakossági szolgál­tatás fejlesztésére. A legutób­bi tanácsi döntés olyan anya­gi áldozatokat követel a szö­vetkezettől. amelyeket saját erőből nem tud megoldani. A várost tanács több olyan épületet jelölt ki Özdon. ahol a putnokiak berendez­hetnék a szalont is. A házak közül kettőt minőségileg al­kalmasnak talált a szövet­kezet. De gazdaságosság szempontokból nem tartják célszerűnek ott létesíteni a gyorstisztítót, mert szerintük ráfizetéses lenne. A szövet­kezet még várja szakértői­nek véleményét. Az Olasz­országból rendel! új gépet Putnokon saját üzemükben szeretnék felállítani. Az óz­diak — vállalná a ktsz — 24 óra alatt kitisztítva vissza­kapnák a beadott ruhákat. A szállítás okozná csak az idő- többletet. A gépet addig tar­tanák Putnokon, amíg Özdon nem találnak végleges meg­oldást a gyorstisztító létesí­tésére. Szrogh Károly, az Özdi várpsi Tanács vb-elnökhe- lyettese, Sajgál Tamás, az építési osztály vezetője és Dombi Sándor csoportvezető főmérnök a többi között eze­ket mondta: elviekben min­denképpen, s a gyakorlatban is a lehetőséghez mérten tá­mogatják a putnoki szövet­kezet tervét. A szolgáltató­házban szerintük is jó helye lenne a szalonnak. De az épület jelenlegi állapotában műszakilag nem alkalmas — a szövetkezet is elismeri ezt — a gyorstisztító elhelyezé­sére. Mint a határozatból is kitűnik, a lakosság érdekeit szolgálnák azok az átalakítá­sok, amelyeket a szövetkezet­től kémek. És kérésüket épí­tészeti. rendeleti érdekek is szükségessé teszik. A mun­kaügyi és a könnyűipari mi­niszter aláírásával kiadott együttes utasítás éppen a gyorstisztítókra vonatkozik. A tanács az óvrendszabálvok következetes betartását igényli. A szolgáltatóháznak közvetlen közelében gomba­módra szaporodnak a lakó­épületek, s a tisztítással járó légszennyeződés sok kelle­metlenség okozója lehetne. A közelmúltban a megyei ta­nács vb kihelyezett ülésén is szó esett arról, hogy az át­alakításokhoz további anya­gi támogatást biztosítanak. A szövetkezettől szakszerű, oontos tervrajzot kérnek, amelyben a módosításokkal együtt az új költségek is -zerepelnének. A NYILATKOZATOK ismeretében csak arra hivat­kozhatunk, jó volna, ha a ta­nácsiak és a szövetkezet ve­zetői mielőbb megegyezné­nek. Sokan várják ezt a meg­egyezést. Gergely László I KÉT CIKK IS BOLLA TAMÁS A Diósgyőri Gépgyár felvételi lehetőséget biztosit esztergályos­betanító tanfolyamra jelentkező férfi és női munkavállalók részére. Jelentkezni lehet vállalatunk munkaerő-gazdálkodá­sán. naponta 7—15 óráig Megnyílt Rudabányán a Csille divatház 1 Méteráru, lakástextil, lérti. női, gvermek felsőruházat, kötöttáru, divatáru, fehérnemű, cipő dús áruválasztéka várja kedves vevőinket BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI V. Új létesítmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom