Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-07 / 56. szám

1971. morc. 7., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Személyre síéi felalatrt Lenioníosahb íeladni: k határozatok végrehajtáséira megszervezése és ellenőrzése... íz UiM űnomhensjcrmű náríalapszervezeténck munkájáról táskör és a felelősség pon­tosan körülhatárolt. Az 1971. évi feladatok rész­letezése, konkretizálása nem reszorttéma, nem a központi terv- és üzemgazdasági ősz- ■ tályok kizárólagos dolga. Részt vesz benne minden szakterület és termelőegység vezetője, s a viták során a vállalat valamennyi dolgozó­ja. 4 vállalaton belüli mun­kamegosztás formái­nak. ügyrendjének ki­alakítása és konkrét tarta­lommal való telítése, a rész­letes feladatmeghatározás a tulajdonosi felelősségérzet elmélyítésének, a dolgozók aktivi tása. kezdeményező készsége felkeltésének is fon­tos eszköze. A versenytörek­véseket, az egyéni ambíció­kat csak így lehet célsze­rűen a ' vállalati feladatok szolgálatába állítani. Így — ha az 1971. évi vállalati ter­vek figyelembe veszik a nö­vekvő hatékonysági követel­ményeket. a helyileg alaku­ló középtávú elképzeléseket —, jó kezdetről, és a negye­dik ötéves terv sikeres in­dításáról beszélhetünk. Három zársz egy szövetkezetben Bánvölgyében nincs mérleghiány Elmúlt már egy éve, hogy a Bán patak völgyében, egé­szen a Sajóig kialakult egy <1200 katasztrális holdon gazdálkodó termelőszövetke­zet: a Bánvölgye. Három ki­sebb gazdaság egyesült ak­kor, 1970. január 1-vel, a bánhorváti, a nagybarcai és a sajóvelezdi termelőszövet­kezetek. A központ: Nagy- barca, de ide tartozik Boi- sodbóta és Uppony községek határa is. Az egyesült szövetkezet népes és az öt községből nem lehet egy helyre össze­hívni az embereket. Ezért a Bánvölgye Termelőszövetke­zet vezetősége úgy határo­zott, hogy üzemegységen­ként, Bánhorvátiban, Nagy- barcán és Sajóvelezden kü- lön-külön tartják meg az idei zárszámadást. Az első zárszámadást egy héttel ezelőtt tartották Bán­horvátiban. Azután Nagy- barca következett. És tegnap, március 6-án Szabón György elnök beszámolt Sajóvelez­den is. A gazdasági eredmé­nyek ismertetése előtt mind­három üzemegységben mél­tatta a termelőszövetkezet ünnepét. ,,Kereken tíz éve dolgozunk együtt — mon­dotta —, kereken tíz éve. hogy a mostani nagy terme­lőszövetkezet elődei megala­kultak.” A 8200 katasztrális hold területtel rendelkező gazda­ság az egyesülés után elég nehéz helyzetbe került. A Bánvölgye Tsz területének nagyobb része ugyanis lej­tős, eléggé mostohák a ter­mészeti viszonyok. 1970-ben mégis a víz — árvíz és bel­víz — együtt okozta a leg­több gondot. A növényter­mesztésben több mint ötmil­lió forint értékkiesés kelet­kezeit árvíz és belvíz miatt. De az elnöki beszámolóból megtudhattunk mást is. — A növénytermesztés ki­esése lehetett volna ennél ke­vesebb is — hangsúlyozta az elnök mind a három köz­gyűlésen —, ha nem ural­kodik el termelőszövetkeze­tünk tagságának többségén a csüggedés, a kétkedés éppen akkor, amikor bekövetkezett a rossz időjárás. Mindéit te­tézte a közvetlen vezetők té­továzása, akik nem egyszer a tömeghangulat határa alá ke­rültek. s emiatt nem tudták meggyőző erővel lelkesíteni és munkára mozgósítani az embereket. Mi tagadás, ebben a hir­telen megnövekedett terme­lőszövetkezetben az egyesü­lés után jól jött volna egy ideálisan jó esztendő. Ezt azonban nem lehet előre biz­tosítani. Az is bizonyos, hogy egy közepesen kedvező idő­járású esztendő esetén a Bánvölgye Termelőszövetke­zet jelentősen túlteljesítette volna termelési, bevételi és jövedelmezőségi terveit. Pa­naszra azonban igy se lehet okuk a tsz tagjainak. A nö­vénytermesztés ugyan sokat vesztett, de pótolt az állat- tenyésztés és a melléküzem- ágak. Az állattenyésztés az egész szövetkezetben fejlő­dött és több, mint egymillió forint nyereséget biztosított. A melléküzemágak termelé­sét meg úgy szervezte és „futtatta’-' fel a vezetőség, hogy azok összes bevétele meghaladta a növényter­mesztés bevételét; sőt, a gé­pi fuvarozás gyors bővítésé­vel, valamint a fűrészüzem termelésének beindításával együtt az úgynevezett ki­egészítő tevékenységek — az iga tartás fuvarozási bevétele­it is ide számítva — nye­reségükkel ellensúlyozni tud­ták a növénytermesztés ki­eséseit. A tanulságokat is össze­gezve: a nagybarcai Bán­völgye Termelőszövetkezet nehéz esztendőt zárt az egyesülés után, de nem ered­ménytelenül. Sikerülhetett volna jobban is — ez bizo­nyos. Voltak gondok és prob­lémák szinte valamennyi gazdálkodási ágazatban. A végeredmény mégis az, hogy az egyesült nagy termelőszö­vetkezet vagyona 1970-ben tovább gyarapodott, s még az egy, 9—10 órás munka­napra jutó jövedelem is emelkedett. 1969-ben, az egyesülés előtt 94 forint 41 fillér volt. most, az 1919 évi zárszámadás alapján 96 fo­rint 13 fillér. Átszámítva ez 60 forintos munkaegység- értéknek felel meg. Mindezt azonban a termelőszövetke­zet nem tudta volna biztosi tani, ha nem élvezné a lej- j tős területeken gazdálkodó tsz-eknek járó állami ked­vezményeket, amelyeknél-: összege 1970-ben több mint kétmillió forint volt. E ked­vezményeit egyben azt is biz­tosították, hogy a Bánvölgye Termelőszövetkezet mérleg­hiány nélkül zárta a megle­hetősen nehéz, az egyesülés után különösen sok problé­mát okozó 1970-es esztendőt. Mindhárom üzemegységben — mindhárom zárszámadá­son — megjutalmazták a ter­melőszövetkezet alapító tag­jait. (sz. j.) Olyan termelőüzemi párt- alapszervezetről szeretnék ír­ni, amelynek vezetősége és tagsága helyesen értelmezte a X. kongresszus útmuta­tásait és hozzálátott a fel­adatok megvalósításához. — Ezzel a kívánsággal kopog­tattam be a minap Kosst,y Lajos elvtárshoz, a Lenin Kohászati Művek pártbizott­ságának titkárához, aki kér­désemre — percnyi gondol­kodás u1án- — több gyár­egység nevét is említette: nagyolvasztómű, csavargyár, finomhengermű ... Utóbbira esett a választás. CélüitliHosan Gregó József elvtárs, a 131 tagú alapszervezet titkára készségesen és sokrétűen tá­jékoztatott. az üzem helyze­téről. eredményeiről, gond­jairól és mindezekkel össze­függésben az alapszervezet, a kommunisták munkájáról. A tájékoztatás lényege, hogy a hengermű fontos szerepet, játszik a nagy gyár termelési, népgazdasági fel­adatainak megvalósításában Gyártmányaival évről évre növekvő hazai és exportigé­nyeket kell kielégítenie, s a gyáregységben ma még meg­lehetősen nehéz körülmé­nyek között, sok-sok gond­dal, bajjal birkózva dolgoz­nak. Éspedig 1970 óta bizo­nyos értelemben önálló, nye­reséges gazdálkodást folytat­va. Természetesen a gyár­igazgatóság által meghatáro­zott tonna- és nyereségterv . szerint. — Tavaly a gazdasági és pártvezetés jó együttműködé­sével, céltudatos szervező, felvilágosító és mozgósító munkával, a kommunisták és a szocialista brigádok példa­mutató lelkesedésével, az üzem dolgozóinak minden­napos helytállásával a 130 ezer tonnás hengereltáru- és 64 millió forintos nyereség- tervünket sikerült teljesíte­nünk — mondja Gregó elv­társ —, de a finomsor csak 95,6 százalékra tudta telje­síteni tervét. Különböző okok miatt az előző évihez képest csökkent az üzemidőre szá­mított tonna óra teljesít­mény, sok volt a kieső üzem­idő, nőtt a selejt, romlott az anyagkihozatal, sorolja a gondokat, majd megköny- nvebbülten jegyzi meg. hogv szerencsére épül mór az ú.i nemesacél-hengermű, amely sok-sok problémát megold majd és jobb feltételeket te­remt a követelmények meg­oldásához. 'V Ser rvszerueu A finom hengermű kommu­nistái tavaly az augusztusi beszámoló taggyűlésen rész­letesen megvitatták a politi­kai és a gazdasági munka tapasztalatait, tanulságait. A taggyűlés határozatot hozott a munka fogyatékosságai­nak felszámolására. A szeptemberben megvá­lasztott 9 tagú vezetőség azonban — ez évi munka­tervének megfelelően — feb­ruárban ismét a taggyűlés napirendjére tűzte a gazda­sági munka múlt évi tapasz­talatait. és ezzel összefüggés­ben az idei tervfel adatok megvitatását. A taggyűlés előadója Hegedűs Lóránd elvtárs, a gyáregység veze­tője volt. — Nagyon fontos,, hogy el­sősorban a kommunisták, de az üzem minden dolgozója ismerje meg e feladatokat, hogy „egy nyelven” beszél­jünk és a terveknek megfe­lelően dolgozzunk a célkitű­zéseik megvalósításáért — mondja az üzemi párttitkár Igen, a terveknek megíe- lelően, mert az üzem gaz­dasági tervén kívül — ame­lyet a legutóbbi taggyűlésen megvitattak —, a párttitkár asztalán ott van az alap­szervezet, a politikai mun­ka ez évi terve is. Kollek­tív munkával, okosan össze­állított. s a taggyűlés által már jóváhagyott okmány ez, amely mindenekelőtt a X. pártkongresszus, a párt- értekezletek, s az augusztu­si—szeptemberi taggyűlések határozatainak végrehajtásá­ra összpontosítja most a hengerműi kommunisták és minden hengerműi dolgozó figyelmét. Fegyelmezett* ii Most, hogy a korábbi idő­szak tapasztalatait és tanul­ságait többször is megvitat­ta a párttagság, s a poli­tikai oktatás különböző tan- ■ folyamain februárban meg­kezdődött a kongresszusi anyag szervezett, elmélyül­tebb tanulmónvozása is, az üzemi párttitkár mit tart a pártmunka legfontosabb fel­adatának? — kérdeztem Gre­gó elvtársat. — A legfontosabb, hogy a kongresszus szellemében lás­sunk hozzá a már ismert — és állítom jó — határozatok végrehajtásának megszerve­zéséhez, a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók moz­gósításához, a határozatok fe­gyelmezett végrehajtásához. S — ami korábban nem mindig volt következetes — a végrehajtás ellenőrzéséhez is. Ha lehet mondani, nem­csak nálunk, a finomhenger- műben, hanem minden párt- szervezetben. az élet minden területén Igen. A határozatok fe­gyelmezett végrehajtására és a végrehajtás következetes ellenőrzésére a kongresszus kötelezte is a pártszerveze­teket. Minden pártszerveze­tet. Csépányi Lajos Befejeződött az összeírás Szombaton lezárult a vá­lasztások előkészítésének el­ső szakasza: országszerte be­fejeződött a választójogosul­Evek óta foglalkozik a Heves megyei Bú toripari Vállalat stílbútorok készítésével. Faszobrászai nagyobb részét saját idős mestereik képezték ki, tehetséges ipari ta­nulókból. Rajtuk kívül tel éve egy. Olasz országból behozott szobrászgép is dolgo­zik a bonyolult faragásokon, ahol ez a fo lyamat egyáltalán gépesített. A szerke­zet a bonyolult ornamentlkájú, hajladozó vonalú barokk mintadarabokat letapo­gatja, és egyszerre több példányban más ólja le lak összeírása, s a biztosok » kitöltött nyomtatványokat az illetékes tanácsok végrehaj­tó bizottságainak átadták. A tanácsok végrehajtó bi­zottsága gondoskodik azok­nak a névjegyzékbe vételéről is, akik a jegyzék összeállí­tása után szerzik meg a vá­lasztójogot, ekkor válnak például nagykorúvá, illetve magyar állampolgárságot kapna!:. A névjegyzékben feltüntetik a választók nevét, megjelölik választókerületét, illetve a szavazókör sorszá­mát. Az elkészült listát a ta­nácsok hivatali helyiségei­ben március 22—30. között közszemlére teszik. A vá­lasztást módosító törvény egyszerűsítette az eljárást és mellőzte a lakóházanként,i névjegyzékek ki függeszt.ését. Ehelyett a választókat írás­ban értesítik arról, hogy ne­vüket felvették a névjegy­zékbe. A kifüggesztés első napjától április 3-ig írásban vagy szóban lehet kifogást emelni, ha a választópolgárt nem vették fel a névjegyzék­be, illetve ha valakit tör­vényellenesen írtak a válasz­tójogosultak közé. A kifogást a tanács végrehajtó bizottsá­ga megvizsgálja, s ha a ki­hagyás törvényellenes, úgy a „fellebbezőt'’ felveszik a pót- névjegyzékbe. Ha az észre­vételt alaptalannak tartja, az ügyet a járásbírósághoz teszi át. A járásbíróság dönt egyébként — három nap alatt akkor is, ha a névjegy­zékből való törlést a tanács végrehajtó bizottsága hiva­talból nem teheti meg. A választók végleges név­jegyzékét április 10. és 14. között teszik ismét közszem­lére. tezését —. általánosak és ér­dektelenek. Pedig mit sem ér az olyan tervezés és terv- ismertetés, amely csupán a dolgozók számára érzékelhe­tetlen nagy vállalati számok­kal és általános jelszavak­kal operál. Haszna, kellő visszhangja csak olyan meg­beszéléseknek lehet, amelyek munkahelyekre, munkakö­rökre, személyekre szóló fel­adatokkal foglalkoznak. A munkások, technológusok, a szerkesztők, az anyagbeszer­zői:, az értékesítők egyaránt arra kíváncsiak, hogy sze­mély szerint tőlük mit vár­nak 1971-ben. Jó, ha isme­rik a mérleg másik oldalát is, azt például, hogy mi­lyen mértékben változnak a munka, az anyagi ösztönzés feltételei, mit várhatnak az együttműködő osztályoktól, üzemektől. Az érdemleges, a személy­re szóló tervlebonlüs régi jo­gos igény, teljesítése szoro­san kapcsolódik a vállalat belső irányítási rendszeré­nek korszerűsítéséhez. Csal: ott lehet a feladatokat üze­menként. osztályonként, s ezen belül munkakörönként, személyenként megnyugtató módon részletezni, ahol a ha­M ég javában dolgoznak a vállalati ötéves tervei: elvein, részletein, mi­közben a végrehajtás is el­kezdődött. Az idei feladatok már ismertek, az 1971. évi tervek elkészültek. Ilyen helyzetben nélkülözhetetlen a vezetés elvi és operatív te­vékenységének összhangja. Vagyis, az előrelátás, a kö­zéptávú vállalati tervezés csak akkor lehet hatásos, ha ezekben a hetekben nagy fi­gyelmet fordítanak az idei tennivalók széles körű ismer­tetésére, a konkrét termelé­si. fejlesztési, értékesítési fel­adatok megszervezésére, a növekvő távlati feladatokkal összhangban. A IV. ötéves terv sikeres megkezdésének legfontosabb feltétele, hogy minden mun­kahely, részleg, brigád pon­tosan ismerje a vállalat, a szövetkezet egészének idei feladatait, s abból az ő sző­kébb környezetére háruló tennivalókat. Az év eleji műszaki-gazdasági konferen­ciák, termelési tanácskozá­sok szokásos napirendje a tervismertetés. Ám ezek a megbeszélések — ha előzőleg nem végzik cl a tennivalók sokoldalú elemzését, részle-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom