Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-06 / 55. szám
T971. marc, 6„ ssa-mtea* ész*k-w»g*»r©*s3$© 3 Az üzemorvosi hálózat fejlesztése Felszabadulásunk illan J951-ig az üzemek szakszervezeti bizottsága által alkalmazott orvosok látták el az üzemorvosi teendőket. A munka ekkor még a balesetek ellátására és kisebb betegségek gyógyítására korlátozódott. A későbbiek során az üzem-egészségügyi szolgálatot a tanácsok felügyelete alá rendelték és az üzemorvos tevékenységét is kiterjesztették. Ma már az üzemorvos a gyár vezetőségének komoly segítséget nyújt. A XV. ötéves terv során kormányunk komoly gondol fordít . egészségügy fejlesztésére, így az üzemorvosi hálózat további növelésére és korszerű felszerelésének biztosítására. Képünkön Skiba Imréné portechnikus pormintát vesz az öntödében. Az új tudományágak — és korunk igazsága Az i*,m Sir :riscg régi vágya a jövő megisn íerése. Szeretnőnk tudni, milyen lesz az a társadalom, amelyben gyermekeink fognak élni. Sói a távolabbi évtizedes, vagy évszázados jövőbe is szeretnénk bepillantani. A régebbi korok emberének erre nem volt lehetősége. Az utóbbi időben azonban —elsősorban a természettudományokban — figyelemre méltó eredményeknek lehetett tanúja az emberiség. Mandela jev, a nagy orosz természettudós, amikor megszerkesztette az elemek periódusos rendszerét, üresen hagyta táblázatában a gallium, a scandium és a germanium helyét. Pontosan leírta ezek tulajdonságait, és megállapította. hogy a termeszeiben léteznie kell ezeknek az elemeknek. Mint ahogy később fel is fedezték ezeket. . Hallcy, az angol csillagász, aki egész előtét a bolygók és üstökösök mozgástörvényei - nek feltárására szentelte, élet e végén megállapította, hogy léteznie kell a világegyetemben még egy üstökösnek amit a tudomány eddig nem ismer. Halála után 70 évvel pontosan úgy jelent meg az égbolton a Hailley-üstökös, ahogyan azt a régen halott tudós megjelölte. A társad,alom fejlődésének előre! áfásában a marxizmus létrejötte előtt korántsem dicsekedhettek hasonló eredményekkel a társadalomtudományok művelői. 'Marx és Engels azonban úttörő munkál; végzett a társadalmi jövő előrelátásában. Müveikben — csaknem egy évszázaddal az első győztes szocialista forradalom előtt — felvázolták a kapitalizmust szükségszerűen felváltó társadalomnak: a szocializmusnak leglényegesebb vonásait. Zseniális megállapításaikat azért kell ma is nagyra értékelnünk, mert a társadalom fejlődéstörvényei tendencia-jellegűek, Leni n hason lóképpen, jóval a szocialista forradalom előtt, szinle teljesen pontosan jelölte meg a szocialista termelés szervezetét, a társadalmi termelés célját és mozgató rugóit, a szocialista—1 kommunista munka ösztönzőit sfcb. Pedig a marxizmus —leniniáruis klasszikusainak nem álltak rendelkezésére szárai tógépek vagy kiber netikus módszerek.. Korunk tudományos-technikai forradalma a társadalmi jövő előrelátásában is je. Jentős változást idézett elő — állapította meg E rdey-Grús Tibor akadémikus az MSZMP legutóbbi politikai akadémiai előadásán. Aláhúzta, hogy most méginkóbb reálissá vált a jövő előrelátásának lehetősége. minthogy roppant móréi ű i nf orm ác ié-men ny i ség gél rendelkezünk a múltról és a jelenről. Számítógépeink szinte percek alatt feldolgozzák azt. Ámde, ha távolabbra akarunk láttlS S jövőbe —1 nem szabad figyelmen kívül hagyni a marxizmus—leni- nizmus tanítását az objektiv törvényekről. Csak ennek ismeretében vagyunk képesek helyesen látni élőre és a termeiési-társadalmi viszonyoknak olyan formáit létrehozni, amelyekben egyes törvények hatása korlátozódik, mások működésére lágabb tér nyílik Manafisá« atóf Ämt nyakéul emlegetik a futurológiát és a prognosztikát. Egyesek a hosszú távú népgazdasági tervezés segédeszközéül ajánlják mindkettőt. Ami > futurológiát illeti, piai 1 „1 uclomiinv"-ra nem támaszkodhat ik a tervezés, minthogy az a sok évtizedes, sőt évszázados jövő felvázolásával foglalkozik. Ám elfogadható konkrétumokat nem tud mondani azokról a folyamatokról, amelyek a távolabbi jövőt alakítani fogják. Gyakran csak érzelmi vonalon, az emberi vágyak oldaláról közelíti meg azokat. Ezzel szentben a prognosztika konkrét tényekre és tapasztalatokra, tudományosan igazolt összefüggésekre épít — így fontos eszköze lehet hosszú távú népgazdasági lerveini készítésének is. A X. kongresszuson jelentős súllyal szerepelt a íiosz- szú távú tervezés, elsősorban miniszterelnökünk korreferátumában. A kongresszus úgy értékelte a hosszú távú tervezést, hogy az kedvezően hat a középtávú terv elkészítésére, hogy abban kirajzol ódha t gazdaságpolitika nk tartós és fő .jellegzetessége, és elválik attól, ami átmeneti, ideiglenes. A hosszú távú terveknek elég nagy még a szabadságfoka, így tág lche- löséget adnak a legjobb megoldások és változatok kiválasztására. Szakembereink — a tervezők, statisztikusok és közgazdászok — haszonnal alkalmazhatják e munkában a prognosztika fiatal tudományát! Minthogy azonban a prognosztikai irodalom — főleg a fejlett tőkés országokból származó — bőven tartalmaz helytelen, sőt egyenesen anti- marxista nézeteket, megfelelő kritikával kell azt kezelni. Némelyike felveti, hogy a tudományos-technikai forradalom előrehaladásával a társadalom irányítását a tudósok és műszakiak kezébe kell adni. Hogy már „elavult” a marxizmusnak a munkásosztály vezető szerepéről szóló tanítása, ez nem egyeztethető össze az „atomkorszakkal”. Az igazság azonban az. hogy most a XX. század utolsó harmadában, az „atomkorszakban” is az a feladat áll az emberiség előtt, hogy a társadalmi fejlődés döntő akadályát; a tőkés termelési viszonyokat eltakarítsa. A fejlett lökés országokban, ahol magas a műszaki kultúra, emelkedik az életszínvonal — egyáltalán nem megnyugtató a helyzet Nem szűnt meg az elégedetlenség, nem szűntek meg a társadalmi különbségek. Nyugtalanság és forrongás tapasztalható az ifjúság körében — és nem is csak az ifjúság körében. . . Nem lehet tehát elszakítani a társadalmi haladást a munkásosztály érdekeitől. Alapvetően helytelen az ..atomkorszakra” való hivatkozás jegyében azt állítani. hogy nem a munkásosztályt illeti a vezető szerep a társadalom irányításában. Ha (‘salhaíaílanul Ire akarunk pillantani a jövőbe, és a jövőért akarunk munkálkodni — nem térhetünk el a marxizmus—leni- Tiizmus tanításaitól! Dr. Nagy István Borsod az utolsó előtti Csökkení a műtrágya-felhussná lás Az idén talán javul a helyzet. A tavalyi statisztika viszont meglepő és elgondolkoztató. Borsod megye mezőgazdasága 1970-ben — elsősorban a termelőszövetkezetek helyzete miatt — mú- trágya-felhasználásban a megyék között az utolsó előtti. A „helyezés” önmagában nem is lenne veszélyes, ha legalább az országos alŰj sütőüzem A edelenyi kenyérgyár már nem felelt meg az igényeknek. A járási székhelyen új, modern sütőüzemet építettek. A Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat edélényi egysége naponta lő tonna kenyeret süt. A régi üzemel, tanműhelyije alakították át, ahol 27 ipari tanuló sajátítja el a szakmát. A hét elején a Magyar Élelmezési Tudományom Egyesület sütőipari szakosztályának Borsod megyei csoportja vándorgyűlést tartott az új üzemben. A részvevők megtekintették a 7,ő millió forintos költséggel épült modern üzemel, majd megvitatták a megye sütőiparára váró tennivalókat. Felső képünkön: szállítószalag viszi a csomagolóba a kemencéből kiszedett friss, igen népszerű, ízletes kerek kenyereket. Alsó képünkön: A modern sütőüzem bejárata és üzlete. Foto: Szabados György tagol megközelítenénk. De az országos átlag leiét, sem közelítjük meg. Kiadat laII készletek A magyar mezögazdasagi üzemek országos átlagban, 1970-ben, hatóanyagban számítva, 120 kilogramm vegyes műtrágyát használtak el hektáronként. Borsodban ez a/, atlag az 150 kilót sem éri el. Pedig műtrágya volt és van. A megyei AGROKER Vállalat 1970-ből megmaradt eladatlan készlete, például 30 000 tonna nitrogén és 4000 tonna összetett műtrágya. Az eladásra tervezett összes mü- lrágya-mennviség 197(l-ben 140 000 tonna volt. Igaz. hogy ma már más csatornákon is lehet beszerezni műtrágyát, de megyénk mezőgazdasági üzemeit még 1970-ben is szinte kizárólag az AGROKER Vállalat látta cl műtrágyával. Felkészült az ellátásra, de az igény és a fcl- használás volumene kisebb volt, mint, a rendelkezésre álló készlet. Miért alacsony a műtrágya-fel használás Borsodban ? — látszatra könnyű magyarázatot találni. A tavalyi kedvezőtlen időjárás, a sok eső, a lágy, gyakran sáros talaj miatt ki se tudták szórni a tervezett műtrágya- mennyiséget. Hogy ez menynyire nem így van, azzal minden mezőgazdász, minden termelőszövetkezeti vezető tisztáiban van. Inkább elfogadható, vagy átmenetileg megérthető az az érvelés, hogy 1970-ben rosszul alakult a gazdasagok helyzete, elsősorban a növényter- mesztés nem teljesítette bevételi terveit, szinte mindenütt pénzügyi problémákkal küzdöttek, s számos fezben örültek a vezetők, ha a műtrágyázás költségeit la műtrágya árával együtt) megtakaríthatják. Mindez azonban legfeljebb csak a tavalyi helyzetet igazolhatja de az általános állapotot nem. Más okokat keli keresni — és találunk természeti és közDa/dasáüi viszonyok Szamosvári István, az AGROKER Vállalat igazgatója elmondta, megyénkben készül a legtöbb műtrágya, mégis nagyon kevés a felhasználás. Közrejátszik ebben mezőgazdasági üzemeink általános gazdasági helyzete is, az a lény, hogy megyénkben az országos állagnál rosszabbak a természeti es közgazdasági viszonyok, s ezért alacsonyabbak a hozamok, nagyobbak a,,tgr- melési költségek és kisebbek a nyereségek. A műtrágyázás költségei a legrosszabb termesztési viszonyok közt is megtérülnek. A műtrágyázásra csak akkor lehet ráfizetni, ha a gazdaság nem használ műtrágyát. A műtrágya viszont, egyik uj, korszerű eszközeés anyaga a mezőgazdasági termelésnek, elsődleges célja a talaj termőerejének növelése, a terméshozamok intenzív fokozása. Felhasználásának alapvető agrotechnikai kóoe- telményei és feltételei vannak. Legfontosabb ezek közt. az egyenletesség és a fokozatosság. Helytelen, hágj' az egyik esztendőben műtrágyázunk. a másikban nem. Sőt. az adagokat is csak fokozatosan, évről évre intenzivebben szabad növelni. És ezt nem igazíthatjuk az időjáráshoz. A műtrágya rendszerességet kíván és következetességei. parancsol. Aki ezt nem érti, az valóban rá is fizethet a műtrágyázásra. Természetesen: vannak a műtrágyázásnak egyéb agrotechnikai követelményei », hiszen önmagában a műtrágya sem old meg mindent. Felhasználásának technológiáját ismerni kell. s ez már nem pénzügyi probléma, hanem kimondottan szakmai feladat javuló tendencia Az idén mar javuló tendenciái mutat a műtrágyázás. elsősorban az igények és a készletek alapján. A megyei AGROKER Vállalat 1971-ben 194 090 tonna különböző műtrágyát tud szállítani vásárlóinak. Ebből 115 000 tonna a nitrogén, 45 000 tonna a foszfor, 2(5 000 tonna a káli. és 8000 tonna az összetett műtrágya. Az AGROKER ..házhoz” szállítja a műtrágyát minden megrendelőnek. Ahogyan Szamosvári István igazgató mondotta: — Gyártól a földekig visszük csak használjanak belőle minél többet (sz. jj
